Tolna Megyei Népújság, 1984. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-12 / 110. szám
2 NÉPÚJSÁG 1984. május 12. Befejeződött az MTA közgyűlése Pénteken befejeződött a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűlése. A zárónapon az elnök és a főtitkár beszámolóját hallgatták, majd vitatták meg a testület tagjai az MTA várbeli kongresszusi termében tartott tanácskozáson. Szentágothai János elnöki beszámolójában gondolatait három fő téma köré csoportosította. Szólt az Akadémiának, mint tudományos testületnek szerepéről a társadalmi-gazdasági döntések előkészítésében ; vázlatosan áttekintette a jövő szempontjából kulcsfontosságúnak ítélt kutatások eredményeit, és végül elemezte a tudományos közélet egyes jelenségeit. Az MTA elnöke egyebek között hangsúlyozta, hogy az Akadémia politikai és tudományos szempontból is fontosnak tekinti a részvételt az országos jelentőségű döntések előkészítésében. Az ország legfőbb tudományos testületé az elmúlt évben ösz- szesen kilenc nagy koncepció egészének megvitatásában vett részt. Mindezek mellett segítséget nyújtott az Akadémia a társadalom előtt álló más nagy feladatok megoldásához is: így véleményüket, állásfoglalásaikat már előzetesen megfogalmazhatták az oktatás-nevelés korszerűsítését szolgáló átfogó tervezetről, s az MSZMP KB fórumán megvitatott, a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével foglalkozó dokumentumról. A jövő feladatairól szólva az elnök aláhúzta, hogy a hazai gazdasági, termelési struktúra jelentős megváltoztatásának igénye meghatározza a tudományos munka továbbfejlesztését is. Kiemelt feladat a mikroelektronika, a szellemi exportot elősegítő, a kivitel értékét növelő rendszerek, technológiák és szolgáltatások fejlesztése, az agroökoló- giai potenciál, a biotechnológia lehetőségeinek jobb kiaknázása. Mindezek jelentős új kutatásokat — köztük A Magyar Villamos Művek Tröszt vendégeként hazánkban tartózkodó Nyugateurópai villamos energia rendszerek vezetői látogattak tegnap délelőtt Paksra és megyénkbe. Az UNIPEDE alap- és fejlesztő kutatást, valamint technológiai innovációt — igénylő területek. Az MTA elnöke a továbbiakban részletesen szólt a tudományos közéletet erősen foglalkoztató kérdésekről, főleg a holnap tudósainak kiválasztásáról, az ezt segítő, gátló jelenségekről. Pál Lénárd, az Akadémia főtitkára vitaindítójában elsőként a tudomány lehetőségeiről, korlátáiról és a kutatás fontosságáról beszélt. A tudományos eredmények hatásának megítélésében egyre inkább érvényesül az a felismerés — fejtette ki a főtitkár —, hogy társadalmi, gazdasági, kulturális előrehaladásunkban a tudás és a gondolkodás minősége, eredetisége kiemelkedő fontosságú tényező, hogy a hasznos új meglátására és eredményes fel- használására sarkalló erkölcsi, anyagi húzóerők nélkülözhetetlenek az alkotó tudományos élethez. A tudományos kutatásnak megnövekedett a szerepe az ismeretek, a tudás folyamatos bővítésében is. A műveltség és a gondolkodás fejlesztése nélkül, illetve olyan emberek nélkül, akik érteni akarják a múltat, ismerni szeretnék a jelent és felkészültek a jövendő változásaira, lehetetlen társadalmi méretekben elsajátíttatni a különféle tudományágak legújabb vívmányait, lehetetlen megvédeni és megőrizni az emberi élet számára egyre fontosabbá váló természeti környezetet. Az akadémiai kutatás hosszabb időre, 5—10 évre szóló fejlesztési irányaival kapcsolatos elgondolásokról szólva a főtitkár hangsúlyozta: a jövőben növelni szükséges az új tudományos eredményeket ígérő alapkutatások állami támogatását. Az arra alkalmas kutatóintézeteket érdekeltté kell tenni a kutatási eredményeik hasznosítását szolgáló, nyereséget hozó vállalkozások — társulások, leányvállalatok — létképviselőit Pónya József, a Paksi Atomerőmű Vállalat vezérigazgatója tájékoztatta az erőmű létesítéséről, az egyes blokk első működő évének tapasztalatairól, a magyar atomenergia helyzerehozásában. A kutatás finanszírozásában pedig a mainál egyszerűbb, rugalmasabb rendszert kívánatos kialakítani — mutatott rá az előadó — olyan struktúrát, amely lehetővé teszi a kutatói jövedelmeknek az érdemekhez igazodó növelését, s a támogatás számottevő részének pályázatokhoz kötött folyósításával arra ösztönöz, hogy a kutató kollektívák gondosabban és takarékosabban használják fel a kapott anyagi eszközöket. Fontos a tudományos kutatás és az oktatás erőteljesebb összeötvözése, a szellemi és az anyagi erők jobb kihasználása is. A kutatás számítógépesítéséről szólva az Akadémia főtitkára kiemelte: a társadalom- és a természettudományok egyre fokozódó számítástechnikai igényeinek kielégítése a következő ötéves tervben szükségessé teszi az Akadémia számítástechnikai bázisának teljes megújítását, teljesítőképességének megsokszorozását. A továbbiakban az anyag- tudományi, a biológiai és a társadalomtudományi alapkutatások fontossága mellett érvelt az előadó. Az elnöki beszámolót és a főtitkári vitaindítót követő felszólalásokban többen szóltak az oktatás gondjairól és a fiatal kutatók helyzetéről. A vitában többen beszéltek arról is, hogy a szűk kiadói kapacitások miatt kéziratok halmozódnak fel, hosszú az átfutási idő, és késve jelennek meg a könyvek. Az elnök és a főtitkár beszámolójának elfogadása után a közgyűlés megválasztotta a jövő évi tisztújító közgyűlést előkészítő jelölő bizottságot és elfogadta az akadémiai kutatások hosz- szabb távú kutatási tervét. téről. Ezt követően a vendégek megnézték az egyes, majd a kettes blokkot. A Nyugat-európai villamos szakemberek délután Szek- szárdra és Decsre látogattak. Csernyenko köszönő távirata Konsztantyin Csernyenko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, táviratban fejezte ki köszönetét Kádár Jánosnak és Losonczi Pálnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökévé történt megválasztása alkalmából küldött jókívánságokért. (MTI) PANORAMA BUDAPEST Olt Károlyt, a munkás- mozgalom régi harcosát, nyugalmazott minisztert, 80. születésnapja alkalmából pénteken Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára köszöntötte és átadta a Központi Bizottság ajándékát. • Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese fogadta Rudolf Sallingert, az Osztrák Szövetségi Kereskedelmi és Ipari Kamara elnökét, akit a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa a magyar—osztrák gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntetett ki. A kitüntetést Marjai József nyújtotta át. SZÓFIA Jugoszláv és bolgár vasúti vezetők bejelentették, hogy együttműködnek a két ország közötti vasútvonalak villamosításában. A vasútvilla- mosításra 1986-tól kezdődően kerül sor, és először a bolgár szakaszt villamosítják. HANOI A vietnami területvédelmi erők és a népi milíciák folytatják a harcot a betörő kínai alakulatok ellen. A harcok során a kínai gyalogság harminc katonát ás több ágyút vesztett. A kínai támadások következtében elpusztult a Quat Dong kórháza és két iskolája, tizenhárom polgári személy meghalt, huszonhárom megsebesült. Villamos szakemberek Pakson Gromiko és Moran moszkvai tárgyalásai Andrej Gromiko, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter pénteken Moszkvában megbeszélést folytatott Fernando Moran spanyol külügyminiszterrel, aki János Károly király kíséretében tartózkodik a szovjet fővárosban. A tárgyszerű légkörben megtartott megbeszélésen bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió és Spanyolország egymáshoz hasonló álláspontot vall néhány időszerű nemzetközi kérdésben. Egyformán érdekeltek például a nemzetközi feszültség enyhítésében, a béke megszilárdításában, mint azt Konsztantyin Csernyenko és János Károly csütörtöki találkozóján is hangsúlyozták. Andrej Gromiko és Fernando Moran a pénteki találkozón elégedetten szólt a Szovjetunió és Spanyolország kapcsolatainak alakulásáról. Kijelentették, hogy mindkét részről fejleszteni kívánják az együttműködést, amely a két ország népeinek érdekeit, az európai és egyetemes biztonság ügyét szolgálja. Allende özvegye a PASZOK kongresszusán Pénteken a külföldi delegációvezetők felszólalásával, majd zárt üléssel folytatta munkáját Athénban a Pán- hellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) kongresszusa. A külföldi delegációvezetők közül elsőként Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára üdvözölte a PASZOK kongresszusát. Ezután került sor Salvador Allende özvegyének felszólalására. Az 1973- ban meggyilkolt chilei elnök felesége felszólalásában rámutatott, hogy a görög ezredesek fasiszta diktatúrájának 1974-es bukása a remény üzenetét jelentette a chilei nép számára, hogy a fasizmus nem tarthat örökké. Mint mondotta, Chile népe hosszú és nehéz útra lépett a Pinochet-junta elleni küzdelemhez. A KISZ KB ülése Nemzeti bizottság a moszkvai VIT előkészítésére Pénteken ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A testület tagjait Fejti György, a KISZ KB első titkára tájékoztatta az MSZMP KB április 17-i üléséről. Ezután Ernőd Péter, a KISZ KB titkára terjesztett elő javaslatot a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó Magyar Nemzeti Előkészitő Bizottságának létrehozására. A Központi Bizottság üdvözölte a XII. VIT Nemzetközi Előkészítő Bizottságának azt a döntését, amely szerint fesztivál — a Lenini Komszomol kezdeményezésére — 1985. július 27. és augusztus 3. között Moszkvában rendezik meg. A testület kifejezte egyetértését a XII. VIT jelszavával és a Nemzetközi Előkészítő Bizottság által kibocsátott felhívással; hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a nemzetközi előkészületek és a fesztivál eseményeinek középpontjában a béke megőrzéséért, a leszerelésért vívott harc és a világ haladó erőinek küzdelmével vállalt nemzetközi szolidaritás kérdései állnak. A Központi Bizottság kezdeményezte, hogy a hazai előkészítő munka irányítására a közeljövőben alakuljon meg a XII. VIT Magyar Nemzeti Előkészítő Bizottsága, amelyben kapjanak helyet az ifjúság valamennyi rétegének képviselői. A Központi Bizottság végezetül személyi kérdésekben döntött. Fülöp-szigetek Erőpróba - kérdőjelekkel Tüntetés Manilában a jelenlegi vezetés ellen Nem mindennapi tétjei vannak a május 14-re kiírt választásoknak a Fülöp-szi- geteken. Hivatalosan mindössze 200 tagú törvényhozás, a Batasang Pambansa megújítására kerül sor, megfigyelők szerint viszont az esemény sokkal jelentősebb a parlamenti mandátumokért folyó megszokott erőpróbánál. Az elmúlt hónapok politikai fejleményei ugyanis világosan kimutatták, hogy a 7 ezer szigetből álló ország egyfajta kereszt- úthoz érkezett: olyan szakaszhoz, ahol Marcos elnök már nem tarthatja fenn hatalmát a korábbi módon. konfetti-forradalom A Marcos-vezetés érezhető megingása tavaly augusztustól számítható. Akkor történt az emlékezetes merénylet a fülöp-szigeteki ellenzék neves alakja, az Egyesült Államokból hároméves száműzetés után haza- tént Benigno Aquino szenátor ellen. A manilai repülőtéren elkövetett (s részleteiben máig sem tisztázott) gyilkosság elemi erejű felháborodást váltott ki, hete- ken-hónapokon át tartó tün- tetássorozatot robbantott ki. Az összecsapások tucatnyi halálos áldozatot követeltek. A demokratizálódást követelő politikai erők Marcos haladéktalan lemondását akarták elérni, egyaránt felróva neki egyeduralmi kormányzási módszereit, s az ország súlyos gazdasági helyzetét. A megmozdulásokhoz feltűnést keltő módon a középrétegekből is sokan csatlakoztak. Ekkor született például a ,,konfetti-forradalom” kifejezés, arra emlékeztetve, hogy a fülöp-szigeteki főváros ismert üzleti negyedében, Makatiban a hivatalnokok, bankalkalmazottak az ablakokon kiszórt ügyiratokkal, aktákkal fejezték ki egyetértésüket az utcán felvonuló kormányellenes tüntetőkkel. AZ UTÓDLÁS ÜGYE Az Aquino-gyilkosságnak még egy szempontból mutatkozott kihatása: lehetővé tette, hogy az egyébként meglehetősen megosztott ellenzék átmenetileg egységesebben lépjen fel. Igaz, ez az egyetértés korlátozott maradt, s csak a Marcos-elle- nességre terjedt ki. Pedig az ország gazdasági helyzete bőven kínálna „muníciót” a Marcos elleni támadásokhoz. A növekedés üteme lelassult, a külföldi adósság eléri a 25 milliárd dollárt, a társadalmi ellentétek riasztóak. Nem sikerült úrrá lenni az ország több körzetében tevékenykedő gerillaszervezeteken, kiterjedt a korrupció, s feszültté vált a viszony a katolikus egyház vezetőivel. A terjedő elégedetlenséget Marcos elnök megpróbálta néhány kezdeményezéssel csökkenteni. Ezek sorába illeszkedett az év elején rendezett népszavazás, amelyen többek közt az alelnöki poszt visszaállításáról határoztak. A tisztség újbóli bevezetése az elnöki utódlás kérdését volna hivatott megoldani: eddig ugyanis teljes bizonytalanság uralkodott, hogy adott esetben ki és milyen körülmények között lépne Marcos helyébe. Jelenleg Cesar Virata kormányfőt tekintik félhivatalos utód jelöltnek, de számos találgatás van forgalomban Marcos felesége, Imelda asszony hatalmi ambícióiról, valamint a hadsereg esetleges közbeavatkozásáról is. WASHINGTON SZEREPE A katonák nem kizárható színre lépése mellett a másik nagy kérdőjel az ország fő szövetségesének, az Egyesült Államoknak a szerepe. Washington, amely stratégiai megfontolásokból magasra értékeli Manilát, mert hatalmas légi és haditengerészeti támaszpontot tart fenn a Fülöp-szigeteken, bizonyos szempontból két malomkő között őrlődik. (E kettős megítélés szemléletes példája volt Reagan elnök tavaly novemberre tervezett, ám az Aquino-gyilkosság nyomán végül mégis lemondott látogatása.) Washingtonnak egyrészt érdeke ugyan a fennálló politikai, gazdasági helyzet megőrzése, a megkötött biztonsági szerződések megvédése, így érthetően támogatja Marcos rendszerét. Másrészt viszont számolnia kell a kormányellenes mozgalmak erősödésével. Jó néhány szakértő figyelmeztet arra, hogy a Fehér Háznak a Marcos utáni korszakra is gondolnia kell. Szerintük a színfalak mögött már beindult az utódlási folyamat, a taktikai helyezkedés. Helyi megfigyelők ugyanakkor arra intenek, hogy korai lenne még végérvényesen „leírni” a rendkívül tapasztalt, pártharcokban edzett Marcost, aki idestova 18 esztendeje áll az ország élén. Komolyabb visszaeséstől várhatóan nem kell tartania, mert a vidéki választókörzetekben az ellenzéki csoportok befolyása kevésbé átütő, egyenetlen. Márpedig az országos voksolás kimenetelét valószínűleg ez a tényező fogja meghatározni. Szegő Gábor Oz Olasz KP leszerelési javaslata Enrico Berlinguer pénteken ismertette az OKP-nak a fegyverkezési hajsza feltartóztatását célzó, három pontba foglalt javaslatát. Az OKP főtitkára szerint első lépésként azonnal le kellene állítani a rakátatele- pítést. A fegyvertelepítés meghatározott időtartamú leállítása alatt el kellene kezdeni a tárgyalásokat. A javaslat második eleme: az Egyesült Államok és a NATO nyilvánítsa ki, hogy kész eltávolítani a már rendszerbe állított rakétákat. Ugyanakkor a Szovjetunió és a Varsói Szerződés országai jelentsék ki, hogy visz- szavonják az ellenlépésként telepített fegyvereket, nem helyeznek el több SS—20- ast. Egyidejűleg — ez az OKP javaslatának harmadik pontja — tárgyalni kellene és meg kellene állapodnia a két katonai tömbnek abban, hogy lemondanak az erő alkalmazásáról, az első atomcsapásról, a világűr katonai célokra való felhasználásáról és a vegyi fegyverek használatáról. Bettino Craxi miniszter- elnök Lisszabonban vázolt elképzeléséről Berlinguer azt mondta, hogy az hasznos és figyelmet érdemlő javaslat.
