Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-07 / 56. szám

1984. március 7. / TOINA \ ArshÉPÜJSÁG Elkészült a Nemzeti Színház végleges terve Perspektivikus rajz a színház homlokzati részéről Munkában a fiatal tervezőkollektíva " “1 Belső részlet Az új Nemzeti Színház megépítéséről tavaly nyáron hozott határozatot az Állami Tervbjzottság. Meg is jelöl­ték a befejezés határidejét: 1989-re elkészül. Az egész ország tanúja lehet magán- személyek és kisebb-nagyobb közösségek felajánlásainak, — hazai és külföldi közéleti személyiségek, színészek adományai átvételének. A tervek szerint a színház a Városliget oldalán, a Hő­sök tere folytatásában épül fel, szemben a Gorkij-fasor­ral, a Dózsa György úton. A színház terveinek elkészíté­sével megbízott Hoffer Mik­lós egyetemi tanár elkészült a végleges tervvel. Az épü­letben 1100 fős drámai nagy­színház, valamint 200 fős stúdiószínpad létesül. Az épü­lettel szemben támasztott követelmények kialakításá­hoz a tervező kollektíva munkájához színészek, ren­dezők, a színházak technikai szakemberei és más közéleti személyiségek is tanácsot adtak. A kivitelezési munká­latokkal a Középületépítő Vállalatot bízták meg. Még öt év s a nyitó díszelőadáson felgördülhet a függöny az új Nemzeti Színházban. Kiállítás és találkozó Dombóvár dicséretes törekvései között több mint rokonszenves, hogy a város kulturális életének vezetői időről időre hazacsalogatják azokat a művészeket, aki­ket dombóváriként lehet számontartani annak ellené­re, hogy az ország különböző vidékein élnek, dolgoz­nak. Mint arról hírt adtunk, a művelődési otthonban feb­ruár 13-án nyílt meg a Pápán élő Horváth Lajos festő­művész kiállítása, mely akár hazatérésnek is tekint- t hető. Horváth Lajos a dombóvári gimnázium diákja olt, és ilyenként fűzik ma is eleven szálak a város- oz, mely most a harmadik önálló kiállítás lehetősé­gével várta. Az első két kiállítását Veszprém megyé­ben rendezték meg, így a képzőművészeti életben já­ratosak előtt neve ott ismerősen cseng. A dombóvári tárlat után már mi is számontarthatjuk a szuggesztív erejű táblaképek alkotóját, aki majd két évtizeden át járta visszhangtalanul a maga választotta utat. Ama­tőrként, de engedmények nélkül. Ezt igazolta a bemu­tatott, nyilvánosságra érett művek mellett az a beszél­getés is, mely közönség és művész között kialakult a március 5-ig nyitva tartott kiállítás félidejében. — a — Fotó: Dombai Horváth Lajos: Tányéros ______________________ F EJÉR MEGYEI HÍRLAP Várhatóan 12—14 millió forint lesz a végső költsége annak a megyeszékhelyünkön épülő húsbontó üzemnek, amely gesztorban létesül: kö­zösen építteti (és majd kö­zösen is használja) a Fejér megyei Élelmiszerkereske­delmi Vállalat, a Dunayidéki Vendéglátóipari Vállalat és a Fehérvár Áruház. Általános jelenség a ven­déglátásban, hogy kevés a húsipari szakmunkás. A hi­ányzó henteseket (is) igyek­szik majd pótolni az épülő korszerű húsüzem, ahonnan konyhakész állapotban ke­rülnek ki a húsok, A kony­hakészre előkészített — sze­letelt, darált... — húst kor­szerű, vákuumos csomagolás­ban szállítják a megrendelő húsüzemekbe. A heti 35 ezer kilogramm hús feldolgozására alkalmas húsüzem várhatóan valami­kor az év derekán kezdi meg munkáját. SOMOGYI A kaposvári Városi Tanács­nál 1976 óta működik ügy­félszolgálati iroda. Tavaly több mint 15 ezren fordul­tak meg a tanácsépület szű­kös földszinti helyiségében. A két ügyintéző a hatósági bizonyítványok kiállításától a munkakönyvek kitöltésén át a talált tárgyak átvételéig több mint húszféle ügycso­porttal foglalkozik, de így is sokaknak kell kilincselniük az osztályokon, ahol csupán a hét meghatározott napjain van félfogadás. Sok bosszú­ságot nyelt, aki a hivatali „menetrendet” nem ismerve, nem megfelelő napon ment például közterület-használati engedélyt kérni. A tanács szakirányítói most megkezd­ték az ügyfélszolgálati iro­da kibővítésének előkészíté­sét. Erről dr. Mike Sándor szervezési és jogi osztályve­zető elmondta: — A jelenlegi ügyfélszol­gálat elsősorban az azonnal elintézhető ügyekkel foglal­kozik. A kibővített iroda az eddigieken kívül elvégzi majd egyebek közt a munkaközve­títést, az ingatlanok forgalmi értékbecslését, a hagyatéki leltár felvételét vagy a tar­tási és örökösödési szerződé­sek ellenőrzését. Az állam­polgár az eddiginél jóval több féle ügyét intézheti el egy helyen, ráadásul a hét minden napján. Korábban hétfői és szerdai napokon es­te 6-ig fogadott az ügyfél- szolgálat. Ezzel a lehetőség­gel azonban csak nagyon ke­vesen éltek, így egy év után megszüntettük a meghosszab­bított ügyfélfogadást. Az ügyek jó részével ugyanis a tanács mellett más szervek­nél is meg kell fordulni. Nem vette hát igénybe az esti ügyfélszolgálatot az, aki­nek másnap úgyis el kellett kéretőznie. Megoldást csupán az hozhatna, ha valamennyi, ügyfelekkel foglalkozó szerv és intézmény egységesen ve­zetné be az esti szolgálatot. Mi erre a többletfeladatra a jövőben is készek vagyunk. Dunántúli napló A Magyar Tejgazdasági Kí­sérleti Intézet pécsi kutató­bázisa volt a házigazdája an­nak a termékbemutatóval egybekötött tudományos ta­nácskozásnak, amit Pécsett tartottak a MTESZ székhá­zában. A rendezvény célja, hogy reprezentálja a tejipari kutatás legújabb eredménye­it, s egyben — az ipar kép­viselőivel konzultálva — együttesen keressék az új­donságok mielőbbi nagyüze­mi gyártásának lehetőségeit. Az MTKI tudományos igaz­gatóhelyettese, a pécsi kuta­tóbázis vezetője, valamint a Tejipari Vállalatok Tröszt­jének kereskedelmi igazga­tója vázolta a gyártmányfej­lesztési törekvéseket. Az álelmiszeripari kutatá­sok az utóbbi években egy­re inkább a speciális termé­kek felé irányúinak. Foko­zottan igyekeznek kielégíte­ni a diétetikai és diabetikai igényeket. A speciális termé­kek jellemzőit a szakorvosok­kal együttműködve állapít­ják meg a tejipari kutatók. A pécsi kutatóbázis és a PO- TE 1979 óta segíti egymás munkáját. A gyártmányfej­lesztés egyben arra is irá­nyul, hogy a tejfeldolgozás során keletkező mellékter­mékekből mind több féle, emberi fogyasztásra alkalmas terméket állítsariak elő. Ez táplálkozástudományi szem­pontból is fontos, hiszen a melléktermékek — savó, író, permeát stb. — biológiailag fontos és hasznos anyagokat tartalmaznak. Döntő szem­pont, hogy az új termékeket teljes egészében, de lehetőleg mind nagyobb százalékban hazai alapanyagokból, hazai berendezéseken állítsák elő. A gyártmányfejlesztés egyik akadálya, hogy a tej­ipari termékek gyártásához nélkülözhetetlen adalékanya­gokat, stabilizáló szereket igen drágán, eddig csak tő­kés importból szerezhették be. Népgazdasági szempont­ból rendkívül nagy jelentő­ségű a pécsi kutatóbázison kifejlesztett 14 keverékké­szítmény. A Miikolloid elne­vezésű anyagok közül 9 ki­zárólag hazai alapanyagok­ból készült, ötben pedig 25— 50 százalék az import anyag. A kutató-fejlesztő munkával egyidejűleg elindították a gyártás-előkészítést is. Az OMFB támogatásával a Ka­posvári Tejipari Vállalat vállalkozott az új gyárrész­leg kialakítására. A szocia­lista országok közül elsőként itt indult meg február köze­pén a hazai stabilizáló szerek gyártása. Az idei várható igény ebből 200—250 tonna, amely 25—30 millió deviza­forintba kerülne, ha külföld­ről kellene megvásárolni. PETŐFI NÉPE A Magyar Iparművcészeti Főiskola nevében Gergely István rektor, a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága képviseletében dr. Geri István elnökhelyettes tegnap délelőtt együttműkö­dési szerződést írt alá. A megállapodás célja az, hogy az oktatás jobban épít­sen a megye tárgy- és kör­nyezetkultúrájának megőr­zendő hagyományaira; ala­kítsa jelenét és jövőjét a va­lóságos társadalmi környezet igényeinek figyelembevételé­vel — így járulva hozzá az életmód, az életminőség, a közízlés javításához. Ezen el­vi alapvetésen túl a doku­mentum Bács-Kiskun művé­szeti műhelyeinek munkáját is magasra értékeli, ezt bizo­nyítja, hogy a Probstner Já­nos által egy évtizede alapí­tott, s azóta is általa veze­tett Nemzetközi Kerámia Kísérleti Stúdióban alakítják ki a főiskola mesterképző intézetének kihelyezett rész­legét. A Magyar Iparművé­szeti Főiskolának a főváro­son kívül egyedül Kecskemé­ten lesz kihelyezett részlege. A keretszerződésben az egyetemi rangú intézmény vállalta, hogy részt vesz a megye közművelődési mun­kájában, terveket, ajánláso­kat készít, kiállításokat, elő­adásokat szervez és tart; részt vesz a környezetterve­zési programok kialakításá­ban, tanulmányterveket ké­szít a tanácsnak, segíti a fő­iskolára jelentkezők felkészí­tését és — mint említettük — létrehozza a mesterképző in­tézet kihelyezett részlegét. A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága a szerződésben arra vállalt kötelezettséget, hogy a Nemzetközi Kerámia Kísérleti Stúdió területén megteremti a tárgyi feltéte­leket a kihelyezett részleg munkájához: elősegíti, hogy a főiskola hallgatói gyakorlati képzés keretében részt ve­gyenek a megyei vállalatok, intézmények, intézetek kuta­tási, gyártmányfejlesztési és környezettervező munkájá­ban. I Az asztalfőn — balról — a kiállító művész, mellette a beszélgetés vezetője ___________________________________________________:_______________________________________ E zekben a napokban az ország valamennyi úttörő- csapatánál lázas a készülő­dés: a gyerekek kipróbálják a riadóláncot, gyakorolják a titkosírások megfejtését, hogy felkészülten érje őket az országos parancsnokság közeljövőben várható riadó­jelzése. A közös akaratra és egy­séges cselekvésre buzdító or­szágos játékot régi úttörő­hagyomány felelevenítése­ként iktatta a jelenlegi út­törőév programjába a Ma­gyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa. A várha­tóan minden résztvevő szá­mára érdekes megmozdulás irányítására országos pa­rancsnokság alakult, olyan személyiségek részvételével, akiknek életútja példát ad az áldozatkészségre, az összefo­gásra, az önzetlen cselek­vésre. A tiszteletbeli pa­rancsnok Surány Pál, az 1919-ben alakult Marx Ká­roly Úttörőcsapat volt őrs­vezetője és Farkas Bertalan űrhajós-alezredes. A rendezvény nemcsak az elődök tiszteletére, hazánk eredményeinek megismeré­sére sarkallja a piros nyak- kendősöket, hanem alkalmat teremt a gyerekek öntevé­kenységének erősítésére. A mozgalom romantikus ha­gyományait felújító játék egyúttal az úttörőszövetség erejét is demonstrálhatja majd a felnőttek, társadal­munk előtt. Országos riadóra készülnek az úttörők A riadóparancs elhangzása után a gyerekek a riadólánc alapján találkoznak, s meg­fejtik rejtjelzett feladatukat. A különböző korúakra más és más teendők várnak: csil­lagtúra településük környé­kére, munkásmozgalmi em­lékhelyekre; találkozás kisze- sekkel, idős kommunisták­kal; fórum a lakóhely veze­tőivel; számháború; akadály­játék; ügyességi feladatok. Az országos parancsnok­ság az úttörőcsapatokhoz in­tézett levélben hamarosan elrendeli a riadókészültséget, hogy néhány nappal később — a rádió útján — mozgó­sítsa az ország valamennyi piros és kék nyakkendős pajtását. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom