Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-07 / 56. szám
1984. március 7. NÉPÚJSÁG 5 TüV9C7V9Piíc Túl a meteor°Iőgiai tavaszkezdeten, a I dVäSZYdiaS« múlt héten nagy-nagy bizakodással néztünk a hét végi szabadnapok elé, ám az időjárás nem kedvezett a munkák kezdéséhez. A földet szivacsszerűen átitatta az eső, meg a hóié, s tetejébe még 3*5 centiméter hó is esett. így a talajra menni kész vétek. Inkább alkalmas volt a múlt hét vége a munkák előkészítésére, a szerszámok újbóli átvizsgálására, a vetőmagok válogatására, a szakirodalom tanulmányozására. E hét végére jobb időt ígér a meteorológia. Növekszik a fajtaválaszték Van miből válogatni a szekszárdi kertészeti áruházban Az elmúlt aszályos év jelentős kiesést okozott a zöldségmagvakból is. A tartalékokból azonban megfelelő fajtapótlással teljes körű ellátást tudnak biztosítani. Ez alól kivételt képeznek egyes, csak importból beszerezhető káposztafajták — mint például Primata F. 1; Braun- schweigi fejes káposzta, Kmaufs Ideal karalábé — kismértékben a Kecskeméti paradicsomfajták, mint a K. merev szárú, Jubileum, K 549. A korai legjobb hóna- posretek-fajtát részben a Korai piros fajtával helyettesítik. A Budai félhosszú F. 1 uborka helyett a Smaragd F. 1 fajtát ajánlják, mert az előbbi fajta leváltásra kerül. Mintegy 10 százalékos hiány van Juliska babból, amit nem tudnak mással pótolni. A Rajnai törpe, Facima, Kel- vedon zöldborsót 50 százalékban más fajtával pótolják. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat a kiskerttulajdonosok és hobbikertészek igényeinek kielégítésére különlegességeket is forgalomba hoz, így például hét szentesi zöldségkülönlegesség tizenkét fajtáját és négy virágfaj tíz fajtáját. Az egész ország területén a szakboltokban korlátozott mennyiségben forgalomba hozzák a holland Royal Sluis és a dán Ohlsens Enke cég vetőmag- vait is. A teljes fajtaválasztékot elsősorban a vállalat tíz mintaboltja és az ország területén 260 mezőgazdasági szakbolton keresztül biztosítják. Jelenleg csaknem a teljes igényt kielégítő kis csomagolású zöldség-, virág- és egyéb gazdasági vetőmagot kiszál- lították.D. V. M. Fotó: K. A. Növényvédelem Kora tavasszal a kertben Gyümölcsfák ápolása és védelme: Az időszerű mechanikai munkák elvégzése — kéregtisztogatás, fertőzött ágrészek eltávolítása, az avar összegyűjtése és mindezek megsemmisítése — alapvetően fontos. Az áttelelő károsítok zömét (tojások, lárvák, hernyók, bábok) környezetet kímélő és költségtakarékos eljárással ki tudjuk iktatni és minimálisra csökkenthetjük a vegyszeres beavatkozást. A vegyszeres védelemben ezek után alapvetően fontos az átvészelő károsító egye- dek további gyérítése, elszaporodásuk gátlása. Az almástermésű gyümölcsösökben, a már nagyon régen ismert kaliforniai pajzs- tetű mellett újabb és nagyobb veszéllyel fenyegető kártevők jelentek meg. A lom- bosfa-fehérmoly az 1980-as évek elejétől okoz sok gondot és problémát. A tojásból kikelő lárvák a levélbe furakodnak, és táplálkozásuk során a zöld felület teljes pusztulását okozhatják. Üjabban csonthéjas termésű gyümölcsfákon is károsítanak. A kórképet gyakran összetévesztik a varasodást okozó gomba kórképével. Védekezés ellenük a lárvák „rejtett” életmódja miatt nagyon nehéz. A körtelevélbolha szintén az utóbbi években vált közismertté, és nehezen leküzdhető kártevővé. Kártétele nyomán a levelek elszáradnak, és a lárvák mézharmat termelése a gyümölcsöt értéktelenné teszi. öszibarackfákon — elsősorban a sárgahúsú fajtáknál — az időjárástól függően a levélfodrosodást okozó gomba leküzdése jelenthet problémát. Az ellene való védekezési technológia azonban ma már kidolgozott. Veszélyhelyzetet, illetve terméscsökkenést csak a rosz- szul időzített és nem a célnak megfelelő vegyszeres kezelés okozhat. Március hónapban a mechanikai munkákat kiegészítő vegyszeres lemosó permetezéseket rügyfakadás előtt kell végrehajtani. A permetezést a szó szoros értelmében lemosás, illetve áztatás- szerűen végezzük. Károsítóként a következő — kiskereskedelmi forgalomban is megvásárolható — készítményeket javasoljuk: — Ágról 2—3 százalékos töménységben, körtelevélbolha, lombosfa fehérmoly, pajzstetvek és atkák ellen. — Novenda-paszta: pajzstetvek, takácsatkák, sodrómolyok, bimbólikasztó bogarak és varasodás ellen 1,5— 2 százalékos töménységben. — Gyümölcsfaolaj: erős pajzstetűfertőzés esetén használható 4—5 százalékos töménységben. Gyakoribb használata a gyümölcsfákat is károsítja. — Báriumpoliszulfid (Neo- pol): rügyfakadás előtt 5 szá- százalékos, rügyfakadás után 1 százalékos töménységben, pajzstetvek, atkák, lisztharmat és monilia ellen. — Thiovit (Michrothiol special): erős lisztharmat- fertőzés esetén 0,1—5 százalékos töménységben. A leírt szerek közül elsősorban az Ágról és Novenda felhasználását javasoljuk. A tavaszi vetések előtt elsősorban a gyök-gumósok védelmére a talajfelvételezést követően talajfertőtlenítést végezhetünk Basudin 5 G vagy Diazinon 5 G alkalmazásával. Adagjuk 1,5— 2,0 g/négyzetméter. Ettől eltérően alkalmazzuk burgonyában, ahol a teljes területen egyenletesen szórjuk ki 350 g'lOO négyzetméter meny- nyiségben. Felhívjuk a figyelmet az alkalmazásra kerülő növényvédő szerek használati utasításának maradéktalan betartására ! BEDA GYULA Tolna megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Biofüzetek A mezőgazdasági könyvhónapon jelentek meg a biofüzetek, amelyek célja a természethez közel álló kertművelés, a vegyszerek minimális használata, vagy teljes mellőzése, az egészséges életmód mind szélesebb körű ismertetése. A biogazdálkodás a természethez közeli életformák működését segíti saját hasznunkra fordítva a természet önszabályozását. A biológiai növényvédelemmel például tudatosan alkalmazzuk a károsítók természetes ellenségeit, a tápanyagot komposzttal, és más szerves anyagokkal pótoljuk. A biológiai módszerek segítségével növényeink újra bekapcsolódhatnak a természetes ökológiai láncba, az ember egészséges táplálkozásának szolgálatára, és egészséges környezetének kialakítására. Mindazoknak, akiket ez érdekel, érdemes elolvasni az öt témakört feldolgozó biofüzeteket. lőttével vagy fottával? Nem is szekszárdi ember az, aki nem gondol ilyenkor a szőlőre. Labdába nagyobb társaságban csak az rúghat, képletesen szólva csak az a mértékadó, aki tud valamit a metszés nagy tudományáról. A régi öregek például azt tartották, sőt most is ezek fiai, hogy metszeni a szőlőt soha nem szabad „fottánál”, hanem csak „főtténél.” Azaz amikor a hold fogyóban van, akkor a világért sem szabad metszeni, csak akkor, amikor tölte van. Horváth József ismert szekszárdi szakember a kertbarátkörök állandó előadója megyeszerte. — Mi a véleménye e régi szekszárdi hiedelemről? — Azt mondhatom több évtizedes tapasztalataim alapján, hogy a Hold állása nem befolyásolja a termést. Az viszont igen, hogyha a laza, nedves talajra rámegyünk és összetapossuk a földet. A betonkeménységűre tömődő talajt egész évben nem tudjuk feljavítani... — A nagyüzemek egyébként sem várhatnák meg a holdtöltét, a kiskertek, a néhány száz négyszögöles táblák pedig egy-két napi munkát adnak csak a gazdának, tehát ki lehet várni a legmegfelelőbb időt a metszésre Ugyanez mondható el a gyümölcsfákról is. Azt tanácsolhatom, hogy mindig éles szerszámmal dolgozzanak a szőlőben, olyan ollóval, amely sima metszlapot ad, nem töri a vesszőt. Az üzletekben vásárolható legalább tucatnyi A metszőollók választéka kielégítő fajta olló. Az árak egyben a minőséget is jelzik, például a Kunde a legjobbak közé tartozik, de a Csongrád II., meg a Maros is megfelelő a hobbikertek tulajdonosai számára. A lényeg, hogy jól kézbeálló legyen a szerszám. Hogyan metsszük a jégverte szőlőt? A múlt hét szombatján nagy sikerű szőlő- és gyü- mölesmetszési bemutatót tartottak a szekszárdi kertbarátoknak. Dr. Domonyai Péter, az Aranyfürt Mezőgazdasági Szövetkezet főágazat- vezetője és Sipos Béla, a kertészeti egyetem adjunktusa közel száz érdeklődővel ismertette meg a legjobb metszési módokat, szőlőben és gyümölcsösben. A kertbarátok Sipőcz István szekszárdi kertbarát de- csihegyi szőlészetében ismerkedhettek a metszéssel. Elsősorban a rügyek vizsgálatára hívták fel a szakemberek a figyelmet. Ugyanis ha éles késsel kettévágunk egyet, akkor megállapítható, hogy mennyi fürtképződmény van a burokban. Az Aranyfürt szőlészetéből vett minták vizsgálata azt mutatta, hogy a rizlingszilvániból egy rügyben 1,84 fürt, a kékfrankosból 1,51 fürt, az oportó- ban 1,79 fürt van rügyenként. Azokon a területeken, ahol aszály sújtotta a szőlőt, rosszabb az eredmény, az sem ritka, amikor átlagosan egy rügyben csak egy fürt található. Általában tízrügyes vesszőket vizsgáltak, így jött ki az átlag. Dr. Domonyai Péter azt ajánlotta, hogy főleg a szil- vőz-metszést alkalmazzák — több elnevezés van erre a metszési módra. Ajánlotta a kettős függönyt is, de kizárólag kiskertben. Több szőlész arra kért választ, hogyan metssze a jégverte ültetvényét, Azt ajánlotta a szakember, hogy a jégverte vesszőt is fogják termőre, s az alatta kihajtó zöldből alakítsák ki a jövő évben a tőkét. Az új bortörvénnyel kapcsolatos kérdések közé tartozik, hogy hogyan lehet jobb minőséget termelni. Visszatérnek a gazdák a régi módszerhez: válogatják a termést ... Nem kell sajnálni a fürtöt, ha sok van a tőkén, a vesszőn, ritkítsák, mert így lesz magasabb a must cukorfoka, jobb a szőlő színanyaga, nagyobb fürtök képződnek, és a fürtöket a válogatás után jobban éri a fény. Például: a Zveigeltnél minden második rügyet ki kell pattintani. Választ adtak a nagyüzemi tapasztalatok nyomán arra a kérdésre is, hogy milyen fertőzésveszély lesz az idén. Az atka nagy támadása várható. Főleg a fehér szőlőket támadta meg. A vizsgálatok többek között ilyen eredményeket adtak: az olaszrizling tízrügyes vesszején 120 atkatojást számoltak, a rizlingszilvánin 88-at, a kékfrankoson 50-et, a traminin száztízet, az oportón nem találtak atkatojást. A fenti megállapításból következik, hogy a védekezésre nagy gondot kell fordítani. Mindenekelőtt rügyfakadás előtt Novendával kell lemosó permetezést alkalmazni, a gyümölcsfákon is. De év közben is használni kell atkaölő szereket, például MI- TAC-ot. És a lisztharmat ellen is már az első permetezések idején ajánlatos mérgeket használni. Azt tapasztalják a szőlészetekben, gyümölcsösökben, hogy a Bi 58 nem hat a kártevőkre. Viszont ajánlják a gyümölcsfák lemosására a bordóilevet és egyéb rézkészítményeket. — Pj — A tavaszi veteményezés programja Amint a föld fagya kienged, hozzákezdhetünk a kiskertekben a tavaszi veteményezéshez. Megfelelően előkészített talajba már február végén, ^március elején duggathat- juk a hagymát. Szaporítóanyagnak a Makói fajta pik- lesz minőségű dughagymáját vásároljuk meg. Ha ez nem kapható, akkor jó a valamivel kisebb méretű I. osztályú dughagyma is. Ezekből fejlődik ki ugyanis a leggyorsabban a kedvelt tavaszi csemegénk, a zöldhagyma. A hosz- szú, fehér szár nyerése miatt érdemes 5—6 centiméter mélyre duggatni a szaporítóanyagot. Ha zöldhagymának termesztjük, a sor és tőtávolság 5x5 centiméter lehet. Tehát egy négyzetméterre 400 dughagymát ültethetünk. Magról is lehet eredményesen hagymát termeszteni. A Tétényi rubin, a Fertődi ezüstfehér, az Aroma magját célszerű beszerezni és 25 centiméteres távolságban, sorolva elvetni. Megfelelő ritkítással és öntözéssel már nyáron szedhetünk föl főzőhagymának valót. Ha ősszel elmaradt a fokhagyma duggatása, akkor most pótolhatjuk a mulasztást. A sértetlen, jól fejlett gerezdeket 25 centiméter sortávolságban és 10 centiméteres tőtávolságban, 3—4 centiméter mélyen duggathatjuk el. Március elején a zöldborsót is vethetjük. A folyamatos szedés érdekében érdemes különböző tenyészidejű fajtákat vetni. Ha viszont csupán egy-két fajtát sikerült beszerezni, akkor hetenként szakaszosan vessünk. A kisebb magvú fajtákból 20—25, a nagyobb magvúaknál pedig 25—30 dekagramm vetőmagot számíthatunk tíz négyzetméterre. A sortávolság 25—30 centiméter lehet, a tőtávolság pedig 2—4. Homokon a vetés mélysége 8, kötött talajon pedig 4 centiméter. A kiskertekben ajánlott a Gloria de Quimper, a Rajnai törpe, a Debreceni korai, az Üjmajori középkorai és a Debreceni korai vetőfajták. A gyökérzöldségeket is korán kell vetni. A sárgarépa vetőmagját 2—3 centiméter mélyen, legalább 30 centiméter sortávolságban szórhatjuk ki. Korai termesztésre beváltak az Amsterdami minicor, és a Tip—Top rövid-, a nyári időszakra a Nanti Forto, Nanti Slendero középhosz- szú, téli tárolásra és raktározásra pedig a Fertődi vörös, a Flancoro és Figaro hosszú tenyészidejű fajták. A petrezselyem magját 25—30 centiméteres sortávolságban vessük. Ügyeljünk azonban a vetés mélységére, lehetőleg 2—3 centiméternél vastagabb földréteg ne kerüljön a magvakra. Kiskerti termesztésre a félhosszú és a hosszú fajta ajánlott. A petrezselyem lassan kel, ezért a gyomoso- dás megelőzése végett érdemes sorjelző növénnyel vetni. A hónapos retek magvait 5x5 centiméteres kötésben szemenként vessük. A vetés mélysége 1—1,5 centiméter legyen. Vetés után cirokseprűvel húzhatjuk a magokra szép egyenletesen a takaróföldet. A nyári retek hosszabb tenyészidejű, teste is nagyobbra nő. Ezért a kiskertekben 10x10 centiméteres kötésben vethetjük. Sorba vetésre is vállalkozhatunk, a sorok közti távolság 20—25 centiméter legyen. A kelés után azonban a sűrű vetés ritkításáról nem szabad megfeledkezni. A vetés mélysége 2—3 centiméter lehet. Ismertebb nyári retekfajta a Jánosnapi és a Húsvéti fehér. A szabadföldbe nyugodtan lehet korán vetni a sóskát és a spenótot. A sóskamag már a fagypont feletti néhány fokos hőmérsékleten csírázik. A csírázás lassú, a mag hosszabb ideig elfekszik a talajban. A spenót is jól bírja a hideget. Vetéséhez ezért már most, március elején hozzáláthatunk. Folyamatosan vethetjük, egészen április végéig. Soros vetés esetén a sortávolság 20—30 centiméter lehet és a vetés mélysége ugyancsak 2—3 centiméter. A palántanevelés elhagyásával vállalkozhatunk a fejes saláta termesztésére. Számításba vehetjük a Tavaszi hajtató, a Jessy, a Május királya, az Odeon, a Rigoletto és az Oresto fajtákat. A sortávolság 25—30 centiméternyi lehet. A kelés után azonban 15—20 centiméter tőtávolságra szükséges ritkítani. i R. F.
