Tolna Megyei Népújság, 1983. augusztus (33. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-09 / 187. szám
1983. augusztus 9. ^fcpÜJSÁG 3 Kinek veszteséges a tejtermelés? A végtermék előállítására kell ösztönözni A meszesmühelyben (I.) az ember bírja ki.. Mint halászok a hálót... csak ez nyersbőr és nehéz Ennél drágább oklevelet .még nem kaptunk — mutatja egy termelőszövetkezeti elnök a tejtermelési versenyben elért helyezésük után járó okmányt. Bekereteztethet- jük, kiakaszthatjuk a falra, de azt már aligha tehetjük meg, hogy aláírjuk: ez az oklevél 2,9 millió forintjába került a gazdaságnak. A termelőszövetkezet jó hírű gazdaság, s hírnevét éppen élenjáró tejtermelésével alapozta meg egy évtizede. Azóta is többször értek el helyezést az országos tejtermelési versenyben. Láttak jobb napokat is persze, volt idő. amikor nemcsak az oklevéllel, hanem a tejtermelés gazdaságosságával is büszkélkedhettek. Mi változott meg azóta? Lanyhult a gazdaságban a technológiai fegyelem, kevésbé figyelnének az állatok takarmányozására, gondozására? Ezt tagadják a szövetkezet vezetői. A számok mellettük szólnak. Tavaly is átlagosan 6668 liter tejet fejtek egv Holstein-fríz fajtájú tehéntől, a megszületett borjaknak mindössze két százaléka hullott el. Száz liter tej előállításához 2 órát töltenek az emberek az istállóban és környékén. A gazdaság tehát az átlagot jóval meghaladó termelési szintet ért el, s ezt tartják esztendők óta. A veszteség mégis tény, s ennek okát a közgazdasági szabályozásban, pontosabban a tej felvásárlási árában lelik meg a szövetkezet vezetői. Csak két adat ennek érzékeltetésére: egy liter tejet 8,56 forintért tudnak előállítani, s összesen 6,7 forintot kapnak érte. így aztán minél többet termelnek, annál inkább növelik veszteségüket. — Milyen volt az esküvői szertartás? — Először délelőtt bementünk Örkényibe, a tanácshoz — veszi át a szót az Ifjú férj, Ullein Jakab. — Ott megvolt az ügy hivatalos része, majd visszajöttünk ide a fesztiválra. A nagyszínpadon Dévényi Tibor műsorvezető bemutatta mindegyik párt a közönségnek és onnét hintókon mentünk ki a jeltoronyhoz. — Először ültem négylovas hintón — folytatja Ferencz Zsuzsa. — Végig az út szálén álltak, ingtegettek, éljeneztek az emberek. „Szaporodjatok, mint a csicsóka” — kiabálta egy idős bácsi. Szóval felejthetetlen élmény volt az egész. — Kint a jeltoronynál aztán megvolt az esküvő, kü- lön-külön összeadták mindegyik párt, majd rövid beszéd következett. A Képes Űj ságtól bábakelengyét kaptunk ajándékba. — Nászútra hova mennek? — kérdezem újra az ifjú férjet. — Stílszerűen a kemping- körülményék között tartott esküvőhöz, kempingezni, országjárásra megyünk. Béreltünk egy lakókocsit, néhány napig azzal járjuk majd az országot. * Az örömanyával, Ferencz Lajosnéval az esti lakodalomban találkoztam. — Késői kislány a Zsuzsi — mondja —, negyvenkét évesen szültem. Így már nyugdíjas vagyok, mire férjhez adtam. Amikor mondták, hogy itt akarnak összeházasodni, el sem tudtam képzelni, mi lesz. Aztán olyan szép lett, hogy sose gondoltam volna ezt. Amikor Zsuzsiék elmentek a hintával, miniket a rokonságot különlbuszokkal szállítottak ki a jel toronyihoz. Rendőrautó ment előttünk, mégis csák lépésben tudtunk haladni, akikora volt a tömeg. Leírhatatlan hangulata volt az egésznek. És ez a lakodalom is. Sátorban vagyunk, de jó a zene, hangulatos minden. Az említett vezetők nem magányos panaszkodók, másutt is tapasztalhatók hasonló jelenségek. Persze az is igaz, hogy ők vannak kevesebben, ugyanis az átlagos termelési színvonalat elérőknek kevesebb oka van a búslakodásra. így az a furcsa helyzet alakult ki, hogy néhány élenjáró gazdaságban vált veszteségessé a tejtermelés. Szükségtelen bonyolult közgazdasági fejtegetésekbe bocsátkozni, a tejtermelés vesztesége könnyen földeríthető. A tej felvásárlási ára ugyanis három részadatból áll össze: van az úgynevezett alapár, a nagyüzemi árkiegészítés és a tejprémi- um. Az első két tétel valamennyi termelőnek azonos összeg literenként, tehát a tej felvásárlási árának emelése a tejprémiummal érhető el. Csakhogy a prémiumot a tejértékesítés növekedése után fizetik. A gazdaságok két módon adhatnak el több tejet: vagy töbet fejnek egy tehéntől, vagy újabb állatokat vezetnek az istállóba. Mindkét módszernek vannak korlátái. Az említett gazdaságban tartósan magas színvonalú termelést értek el, amit .már nem lehetett látványosan növelni. Másfelől takarmánytermő területük is meghatározott nagyságrendű, nem tudták növelni a tehenek létszámát sem. Ennek következménye, hogy le kellett mondaniuk a tejprémiumról, s ezzel együtt a tejtermelés jövedelmezőségéről is. S itt elakadtak, mert a kézenfekvő megoldás, a tehenészet felszámolása, szóba sem jöhet. Nagy értékű, importból származó állomány termel az istállókban, selejtezésük rend— Aludt már sátorban máskor is? — Nem, soiha. Ez az első kempingezésem, de mondhatom, nagyon tetszik ... * Vasárnap dél, forróság. A nagyszínpad előtt több mint negyedmilliós tömeg tekint az égre, várja a repülőgépet, amelyből kiugró ejtőernyősök hozzák a magyar fiatalok békeüzenetét. Sorra bomlanak ki az égen a színes ernyők, majd Pákozdi Mariann, a budapesti HSC ejtőernyős klubjának sportolója hozza a színpadra a békeüzenetet, amit Farkas Bertalan űrhajós olvas fel. Ezután a Magyar Nők Országos Tanácsának béke- üzenetét ismertették, majd a fesztivál díszvendége, Romes Csandra, a Béke-világtanács elnöke lépett a mikrofonhoz. „Ha nem tudjuk megőrizni a békét, akkor száz év múlva nem lesz, aki ezt, a most acélkazettába helyezett üzenetet elolvassa. Jó lenne, ha a száz évvel később élő utódaink azt mondanák, ezt az üzenetet az a generáció helyezte el, akik elűzték az emberiség történetéből a hábokívül nagy üzemi és népgazdasági veszteség volna. A tejtermelés jövedelmezősége persze nemcsak az élenjáró gazdaságokban, hanem mindenütt romlott az elmúlt másfél évben. Egy 1981-ben készült felmérés szerint az állattenyésztési ágazatok között a tejtermelés volt a legjövedelmezőbb, megelőzte a .marha-, sertés- és csirkehústermelést. A húsexportot viszont csak úgy lehetett növelni, ha a termelés gazdaságossága javul. Mivel az országnak nem volt több pénze az állattenyésztés támogatására, az ágazaton belül csoportosították át a felhasználható összeget. Jelenleg már a teitermelés van a legkedvezőtlenebb helyzetben. Persze nemcsak a szabályozó változása miatt maradt le a tejtermelés jövedelmezősége a hústermeléstől. A nagyüzemek sem használták ki a kínálkozó lehetőségeket. A tervezettnél kevesebb tejet termeltek, így 600 millió forint tejnrémiumot nőm tudtak kifizetni a felvásárlók. A tejtermelés összességében növekedett ugyan, de mivel elmaradt a tervezettől, a támogatás egy részéről lemondtak a gazdaságok. Vitathatatlan, az intézkedések az élenjárókat sújtották leginkább. Jelenleg már dolgoznak a szakemberek a szabályozás módosításán. Törekvésük, hogy a jövedelmezőséget ne a különféle támogatásokkal érhessék el az üzemek, hanem a teljesítményükkel. A végtermék előállítására kell ösztönözni a gazdaságokat, így a magasabb termelési színvonalat elérők sem járhatnak rosz- szul. rút, akik megteremtették az örök békét” — mondotta. „Győzni fogunk, mert sokan vagyunk. Éljen Magyarország, éljen a szocializmus, a béke!!!” — fejezte beköszöntőjét. Ezután Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára szólt a fesztivál résztvevőihez, majd autóbuszok szállították a vendégeket a jeltoronyhoz, ahol Somogy- vári László, Örkény nagyközségi Közös Tanácsának elnöke helyezte el a torony melletti kőtömbbe az acéldobozba zárt békeüzenetet. Az Örkényi tanács gondozza a jövőben a kőtömböt, ami őrzi a 2083 augusztusában felbontandó üzenetet. * Délután a közönség ked- venceindk műsorával folytatódott a békefesztivál programja. Színészek, operett- és tánedalíénekesek, zenékarok váltották egymást és bár sokan készülődtek már hazafelé, több ezren voltak, akik még az esti órákat is megvárták PusztaVacson. tamási János Itt csak A nagy hodály műhelyben a zaj nem is elviselhetetlen, öt percnyi zsongás után a fül megszokjál, s már a beszélgetés is úgy megy tovább, ahogy normális körülmények között kell. Nem így az orr nyálkahártyája. A bűz félóráig is zavarja az embert, aztán szépen lassan hozzászokik, mint kutya a bolháihoz. A bűzről nem is lehet mondani mást. Van és kész. De, hogy milyen? Faj súlytalan., Van abban rothadásra utalói, meg a különböző vegyszerek szaga ... De összességében semmi különös nem érzékelhető. Az emberek arca, válla, karja nedves. Nem izzadtság. Valami más. Pára ... Csillog ... Olyan, mintha a Balaton partiján lekenték volna magukat napolajjal. A ipára fojtogató... Nem is fojtogató, csak kellemetlen kaparást okoz a gégében, és elegyedik a különféle érzékszervek jelzéseivel. Leírhatatlan. A ipára „van”. Azt mondják, itt csak az ember birja ki. A vas alkatrészek sorra rozsdásodnak. A vasbeton-szerkezetek évek múlva imállani kezdenek. Az embernek „csak” az ízületei mennek tönkre. A nagy hodály műhelyben nincs semmi különös. Targoncák szaladnak, forognak a dobok, amik nagy, hordó- szerű alkalmatosságok, benne a nyers bőr ázik a vegyszerekben, a mésziben,. A másik falnál pedig pódiumok, rajtuk emberek, lent a földön, ,is emberek. A gépet etetik, a nyers bőrrel. A mozdulatukat lelhet figyelni. iGyönyörködni benne. A mozdulat elárulja az embert. iLehet ímmel-áimmal mozdulni, lehet lendületesen,. De itt csak lendületesen mozdul mindenki, máskülönben a nyaka köré tekeredne a lepedő nagyságú tmarhabőr. Az pedig kellemetlen. Ezért kell és van a lendület. Még akkor is, ha már sajog a csukló, amikor a gyémántot már alig tudja fogni. '(A gyémánt egy fogó, amivel megfogják a bőrt, de hogy miért nevezték el a legnemesebb és legkeményebb ásvány nevéről azt a kaimpószerű szerszámot, senki sem tudja megmondani. Talán, az értéke, a munka értéke változtatta, a vasat gyémánttá, vagy a gyűlölet, hogy egész nap ezt szorongatja az ember.) A gyémántot erősen kell szorítani, mert az csak akkor fogja meg a bőrt, s azt csak akkor lehet vele a gép hengerei közé lendíteni. iA pódiumon nincs megállás. Hajnaliban — négy órakor — felállnak rá, s lendítik a bőrt. mint halászok a hálót. íMegtisztitják a felesleges faggyútól, a húscafatoktól. iDe még nem tartunk itt... Egyelőre Király László 'üzemvezetővel álldogálunk a nagy Ihodály 'műhely közepén,. A MESZESMÜHELY FELADATAI... A szaiknyeiv meszesnek nevezi a nagy ihodály műhelyt. A bőrgyártás első mű- rvelete folyik itt. A legnehezebb munka, a legutálato- sabb és a legjobban megfizetett. 'Ez utóbbit a gyárban, — a Siimontornyai Bőrgyárban — mondja mindenki, csak a meszesműhely dolgozói nem,. A legjobban fizetett kifejezés viszonylagos. Az igaz, hogy a legtöbb bért innét viszik haza az emberek, de a munkát vajon meg lehet-e fizetni ott, ahol, az ember ibírja a legtovább, minden más szerkezet tönkremegy a sós, ipárás levegőiben,? Király László szakavatottan, vezet be a bőrgyártás rejtelmeibe. Az üzemvezető 33 éves, fiatal ember a szakmában. Vegyipari technikumot 'végzett. 'Dolgozott laboratóriumban,, majd művezető lett itt, később, alig három évvel ezelőtt,, előrelépett. Családi, úgymond dinasztikus alapon dolgozik éppen itt. — öregapám hasító,mester volt. Édesapám is tiímárszaik- imumkás. Ez a tény nem sokat jelent az ottaniaknak, mert, szinte minden munkásnak dolgozott a GYiÁRiBAiN rokona. Király László alacsony ember. Elveszik az izmos, erős térmunkások között, ám tisztelik az itteniek. (Nem az alak számít, a tett. Hogyan tud irányítani? Az emberekkel bánni... Az üzemvezető felnéz a többiekre. így talán még jóízűt veszekedni sem lehet. Fölfelé néave... De nem is kell veszekedni. Tudja mindenki, mi a feladata. — Aki nem, ide való, azt úgyis kimarják maguk közül — mondja, s ezzel a, fegyelmezési feladat megoldottnak tekinthetői Egyébként nincs könnyű feladata. Az itteni emberek tudják, mit érnek a gyárnak, ezért a hangjuk is keményebb. Csak tiszta és őszinte szóval lehet leszerelni őket. Handaban- dázással és ígérgetésekkel nem. A meszesműhelyben kell a lefagyasztott nyersbőrnek visszaadni az eredeti nedvességtartalmát,, s 'közben feltárni a bőrt, lehetővé tenni, hogy a későbbiek során a rostok közé a cserzőanyag bekerüljön és megszabadítani a már említett felesleges anyagtól: a szőrtől, a fagy- gyútól, a húscafatoktól. Évente tizenháromezer tonna ibőrt dolgoznak fel — mozgatnak meg;., Az üzemrész létszáma pedig alig kilencven 1 — Ezen a munkahelyen kevesen töltenek el, 25—30 óvet — mondja az üzemvezető. — Talán ha ketten— hárman. A iGulyás István, 30- at, Kovács I. József pedig 25-iöt, ez pedig nagy ritkaság itt a gyárban... HAZAFI JÓZSEF Fotó: KAPFINGER ANDRÁS '(Folytatjuk.) A nagy hodály műhely Sim ontorayán, a bőrgyárban Farkas József Részt vett a békefesztiválon Romes Csandra, a Békevilágtanács elnöke is
