Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-10 / 162. szám

a Képújság 1983. július 10. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Kimerült a segélyalap V. B. olvasónk együtt élt anyóséval, aki április 37-én meghalt. V. B. tagja a CSÉB- nek. A halált be is jelentette még május első napjaiban. Beadta a papírokat és azt a választ kapta; hamarosan ki­utalják a segélyt. A segély azonban nem érkezett meg. Miért? Az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatóságától kér­tünk választ a kérdésre. Dr. Kovács Erzsébet jogtanácsos válaszolt. — V. B. CSÉB 40 módoza­tú biztosítás alapján nyújtott be hozzánk segélykérelmet. Ez a kérelem még a CSÉB inté­ző bizottsága előtt van. A bi­zottság az utóbbi időiben igen magas számú kérelmet telje­sített, emiatt a befizetett biz­tosítási díjak egy részéből képzett segélyalap sajnos ki­merült. Az igények teljesíté­se egyébként sorrendben tör­ténik. — Tájékoztatásul közlöm, hogy a segélyalap körülbelül két hónap elteltével teszi le- hötővé a beérkezett igények rendezését. E határidőt köve­tően a bizottság V. B. igényé­vel ismételten foglalkozik. Er­re tekintettél kérjük ügyfe­lünk szíves türelmét. Az igény rendezése a biztosítón kívül álló okok miatt húzó­dott el. Miért volt olyan sokáig zárva az út? Cséke János és több más olvasónk június 14-i dátum­mal írta a levelet: „A MÁV a mai napon a Keselyűst út előtti sínpárt lezárta javítási munkálatok miatt, ég úgy tá­jékoztattak bennünket, hogy szombatig a jármű- és gyalo­gosforgalom előtt is zárva tartják. Ez nagyon megnehe­zíti a közlékedésünket, ugyanis az aluljáróban ilyen­Telefonszámunk: 16-211 kor víz szokott lenni. Nem értjük, hogy legalább a gya­logosokat miért nem engedik át ? Rengeteg ember jár az itt lévő üzemekbe dolgozni. Vagy gumicsizmáiban közlekednek az aluljáróban, vagy vállal­ják a nagy kerülőit. Egyik sem kellemes.” — írták leve­lükben. Olvasóink észrevételére a MÁV szekszárdi pályafenn­tartási főnökségének vezető­je, Méhes István mérnök fő­tanácsos válaszolt. — A szekszárd—bábaszéki vasútvonal a 2+46 szelvény­ben keresztezi a Keselyűsi utat. E szintbeni keresztezés pályaburkolata, valamint a vasúti felépítmény anyagai (sín, talpfa, kapcsolószer) annyira elhasználódtak, hogy teljes cseréjükre volt szük­ség. A vágánylhálózatban, kialakult nyorwbővülés a vas­úti forgalom, a rossz útbur­kolat és a felálló vezetősínek pedig a közúti forgalom biz­tonságát veszélyeztették. A vágányhálózat, valamint az útburkolat teljes cseréjét csak vasúti vágányzárban és a közút teljes szélességben való lezárásával lehetett elvé­gezni a közúti forgalom elte­relése mellett. Negyven mé­ter sínt kellett beépítenünk. Az út lezárására a Tolna me­gyei Tanács V. B. ÉKV osz­tálya adott engedélyt, a tere­lőútvonal kijelölésével, júni­us 14—17. közötti időszakra. A vasúti vágányhálózat cse­réjéhez a MÁV Pécsi Igaz­gatóság vágányzárási rende­letben biztosította a szüksé­ges időt június 15-én 23 órá­tól 16-án 04 óráig, a vasúti forgalom teljes kizárásával. — A kétoldali gyalogátjá­rókban, valamint a közúti út­pályában lévő vágányhálóza- tot csak úgy lehetett kicse­rélni, hogy a közúti burkola­tot teljes egészében fel kellett bontani. Emiatt még a gyalo­gosforgalmat sem lehetett megengedni. A felbontott vá­gánymezőben a közlekedés balesetveszélyessé vált. Ml — Az útátjáró cserélése az engedélyezett terveknek meg­felelően történt, egészen ad­dig, amíg az útburkolásra ke­rült volna sor. Az útátjáró aszfaltozása a terv szerint jú­nius 17-én történt volna. Az aszfaltozáshoz szükséges 75 tonna melegaszfaltot a Pécsi Közúti Építő Vállalat kölesdi telepén rendeltük meg 17-i le­szállítással. A keverőüzem be­rendezése meghibásodott. A KÉV a megrendelt 75 tonna melegaszfalt helyett csak 5,7 tonnát tudott leszállítani ezen a napon. A Keselyűsi út le­zárását emiatt 17-én nem le­hetett megszüntetni. A jelent, kező akadályokról azonnal ér­tesítettük az ÉKV osztály il­letékesét, aki az érintett szer­vekkel (mentők, tűzoltók) te­lefonon azonnal közölte az útzár elhúzódásának tényét. A Pécsi KÉV még június 20- án (hétfőn) sem tudott me­legaszfaltot biztosítani, de még 21-re sem tudták biztos­ra vállalni. Június 21-én dél­után kénytelenek voltunk a Pécsi Köztisztasági és Útkar­bantartó Vállalat pécs-felsői telepéről melegaszfaltot ho­zatni. Az aszfaltozás 22-én megtörtént és 23-án reggel 6 órakor megszűnt az útelzá­rás. — Az útátjáró mellett lé­vő gyalogaluljáró a június 14—15-i nagy esőzések kö­vetkeztében víz alá került, gyalogosközlekedésre nem volt alkalmas. A vasúti tek- nőhídnál kialakított gyalog- aluljáró a városi tanács ke­zelésében van, víztelenítésé­ről mindig a költség véts üzem gondoskodik. Családi kedvezmény Több olvasónk érdeklődött: mik a feltételei a családi ked­vezmény igénybevételiének, mert csak annyit olvastak, hogy július 1-től a MÁV üz­letpolitikai célból 20%-os csa­ládi kedvezményt ad, de ar­ról még nem olvastak tájé­koztatást: kiknek és milyen feltételek mellett jár ez a kedvezmény? A kérdésre a Magyar Ál­lamvasutak Pécsi Igazgatósá­gának igazgatóhelyettesétől, Busch Kórolytól kaptunk vá­laszt. — A vasút 1983. július 1-től kezdődő érvénnyel egész éven át bármely 100 kilométernél nagyobb távolságú menettérti utazáshoz 20 százalékos mér­séklésű menettérti kedvez­ményt biztosít, ha — az utazás legalább 120 kilométeres távolságra törté­nik, — a menetjegyet menettérti útra megváltják, — az utazás mind az odaút- ban, mind a visszaútban az útvonal valamely részén gyorsvonattal történik, — a szülő(k) kíséretében legalább kettő 18 évesnél fia­talabb, keresettel (munkavi­szonnyal) nem rendelkező gyermek utazik együtt. — A gyermekek koruknál fogva; Vagy tanulmányi vi­szonyuk alapján 50 százalé­kos kedvezményt vehetnek igénybe. A 4. életévüket még be nem töltött, külön, ülőhe­lyeit eí nem foglaló gyermek díjmentesen utazhat. A kí­sérő szülőket ebben az eset­ben megilleti a kedvezmény. A kedvezményes árú menet­térti jeggyel mind az oda- útbani, mind a visszaúton egy-egy esetben az utazás megszakítható, és részbeni út fedezésére felhasználható. Ezeknek a feltételieknek az utazás tartama alatt meg kell lenniük. — Hia e feltételek közül bármelyik is hiányzik, a vasút a kedvezményes árú menettérti jegyet teljes árú menettérti jegyre egészíti ki. Ha ez a kiegészítés vonaton történik, akkor 20 forint pót­áriát is keli fizetni. A szülői mivoltot személyi igazol­vánnyá1 kell bizonyítani. Ha a szülők között házassági kapcsolat nincs, a feltételek­nek külön-külőn kell megfe­lelniük. VÁLASZOLUNK A Munka Törvény- könyve egyes ren­delkezéseit módosít­ja és egészíti ki a Magyar Népköztár­saság Elnöki Taná­csának 1983. évi 11. sz. tör­vényerejű rendelete, amely szerint — az eddigiektől elté­rően — a magasabb vezető állású dolgozóval szemben fe­gyelmi büntetésként pénzbír­ság is kiszabható. Kimondja a jogszabály azt is, hogy nem lehet fegyelmi eljárást indí­tani, vagy annak mellőzésé­vel büntetést kiszabni, ha a kötelezettségszegés felfedezé­se óta három hónap,.-illetőleg elkövetése óta — a korábbi egy évvel szemben — három év eltelt. A fentieknek megfelelően módosult természetesen a Munka Törvénykönyve végre­hajtásáról szóló korábbi jog­szabály is, amely részletesen szabályozza a vezető állású és magasabb vezető állású dol­gozóval szemben fegyelmi büntetésként kiszabható pénzbírság összegét, valamint az általuk elkövetett fegyelmi vétségek elévülésének időtar­tamát. A vonatkozó két jogszabály 1983. évi július hó 1. napján hatályba lépett. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1983. évi 10. számú törvényerejű ren­delete a szabálysértésekről szóló törvényt módosítja, s e körben kiemelkedőnek tart­juk, hogy a jogszabály előír­ja miszerint gazdálkodó szer­vezetet és más jogi személyt terhelő kötelezettség megsze­gése esetén, valamint munka­viszonyból, szövetkezeti vagy egyéb tagsági viszonyból ere­dő munkavégzéssel, ipari vagy kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabálysértés miatt elsősorban természete­sen azt a személyt kell fele­lősségre vonni, akinek cselek­ménye, vagy mulasztása foly­tán következett be a köteles­ségszegés. Ha azonban ennek a személynek a kiléte a szerve­zet vezetőjének nyilatkozata alapján sem állapítható meg, a szervezet vezetőjét, illetve a munkáltatót kell felelősség­re vonni. A módosító jogsza­bály a szabálysértési úton ki­szabható pénzbírság legala­csonyabb összegét száz, leg­magasabb összegét tízezer, ki­vételes esetben húszezer fo­rintban állapítja meg, a pénz­bírságot helyettesítő elzárás pedig — az új szabályozás szerint — egy napnál rövi- debb és hatvan napnál hosz- szabb nem lehet. A törvény- erejű rendelet a helyszíni bír­ság kiszabására jogosultak között jelöli meg a természet­védelmi őrt, a közterületfel­ügyelőt, a növényvédelmi és agrokémiai állomást, az ál­lategészségügyi és élelmiszer­ellenőrző állomást, ill. ez utóbbiak erre feljogosított dolgozóját is. A jogszabály a kihirdetése napján — 1983. VI. 15-én — hatályba lépett azzal azon­ban, hogy a folyamatban lévő ügyekben, valamint a hatály­ba lépése előtt elkövetett sza­bálysértésekre a módosítás előtti rendelkezéseket kell al­kalmazni. A gazdasági bírságról szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 22/1983. (VI. 15.) számú rendelete, amely a gazdasági bírság ki­szabását indítványozók kö­zött felsorolja a Pénzügymi- nisztérum Ellenőrzési Főigaz­gatóságát, valamint a ható­sági minőségellenőrzésre fel­jogosított szervezeteket is, és kimondja: „A gazdasági bír­ság összegét úgy kell megál­lapítani, hogy az legalább 30 százalékkal .meghaladja a vál­lalat által elért jogosulatlan előny, illetőleg okozott kár értékét.” Kihangsúlyozzuk, hogy a megbírságolt vállalat, illetőleg annak felügyeleti szerve köteles a hatáskörébe tartozó személyek felelősség­re vonásáról gondoskodni, s ennek során a felelős szemé­lyekkel szemben fegyelmi el­járást lefolytatni. Felhívjuk még a figyelmet a Kereskedelmi Értesítő f. évi 16. számában megjelent arra az állásfoglalásra, amely az üzletek szerződéses üze­meltetésével, valamint a ma­gánkereskedelemmel kapcso­latos egyes kérdésekben ad eligazítást, s amelyből itt csu­pán az alábbiakat idézzük: „A magánkereskedő, ill. a szerződéses üzletvezető olyan árut, amelyet feldolgozás nél­kül, változatlan állapotban hoz forgalomba, az állami vagy szövetkezeti kereskede­lemben, illetve más magánke­reskedőktől nem szerezhet be.” DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi-járási szervezetének elnöke Soproni séták isit’s gut seirn”. („Jöjj be, jól érezd itt magad!”). Itt ős­kori és ólkori régiségek; ré- gésizati leletek láthatók, me­lyek Sopron, az egykori Scarbamtia földjéből kerültek elő az. ásatások és építkezé­sek során. A munkások szí­vesen hordták a „különc” Zettlinek a szerintük érték­telen római cserepeket, mé­cseket, pénzekeit... A szekrény ekben: pattintott, csiszolt kőeszközök, nyílhe­gyek, „itűzikutyák”, • bronz­kori, vaskori használati tár­gyiak. Nagyon sok római ko­ri emlék: mécseseik, az el­maradhaitatilan obulussal. Üvegfiolák, ,jterra sagi'llaita” edények, fiibu'lák, római bronzeszközök, gyűrűk, kar- per ecek... A széles polcokon bőrköté­sű fóliánisok sorakoznak. Biblia 1564-iből, régi jogi könyvek, korai útleírások, Válogatott történeti munkák részben latin, résziben német nyelven írva. Az ebédlő bútíorziata óné­met sítílúsú. Egy biedermeier witriiníben óbabán edények, a legrégibb 1643-lból. Alattuk piros mintás holicsi edények. Egy gazdag veretű üveges szekrény tele régi porcelán­nal és üvegneművel. Alt- Wiieni, Meisis'en, Rosenthal re­mekei, Sdhla>""ienwald kézi festésű készlete, óheirendi darabok vannak iltit egymás mellett. Előszeretettel gyűj­tötte Zetitt Gusztáv a céhem­lékeket is. Qáhiiratok, korsók, mesterlevelek, céhládák. E szobában találhatók a Zeifctl- gyűjitemény legértékesebb képei: egy Baolo Verenese- sitílusú Miadonnla-ábráziolás, eredeti alkotások Jiacques Oo űrt ci s t ól, M'aulber ts ebtől; egy flatáblás kép: a Három királyok imádása. A lát ogatók többsége őszint e érdeklődésével honorálja azt a fáradságois munkát, ak)a>- raterőt, mely ezt az érdekes, eredeti magángyűjteményt létrehozta Sopronban, a Bal- fi út 11. szám alialtt. Borbély József Hazai tájakon Sopront a múzeumok váro­saként, szabadtéri múzeum­iként emlegetik. Joggal1 illetik mindkét jelzővel. Múzeumai, kiálllíitáslai közül Csak a je­lentősebbeket említve: Bá­nyászati Múzeum a volt Es- terházy-ipailotábán, a Liszt Ferenc Múzeum (s ennek ki­állításai: a régészeti kiállí­tás és: római kori kőtár a Flabr ioi us-hiázban, ugyanő tt a 16—17. századi polgárlaká­sok), a Patikamúzeum; Pék- Múzeum, várostörténeti ki­állítás, a lábasiház kiállításai, á ibrennlbérgbáfiyai bánya- történeti kiállítás ... S mindezekhez járul még ikét gazdag és érdekes sopro­ni magángyűjtemény: a Stor- no- és a Zettl—iDanger-gyűj- temény. Ez utóbbival szeret­ném megismertetni az olva­sót. Sopronban az idegen ked­vet kap, hogy sétálva ai ka­nyargós, maosfkaköves utcá­ikon — azon túl, hogy bekuk- Iklanlt a gótikus űlőfülikés ka­pualjakba — egy-egy ódon ház belsejét’ is megtekintse, ahol szorgos polgárok gene­rációi éltek, nem ritkán vá­logatott műéntékek között. Ilyen otthon a Zettl-Lan - ger családé is a Balifi utca 11. számú házában, nem naeslsze a város központjától, Sopron egykori „poncdchter” gazda-polgár negyedében. (A „iponoiohíter” tipikus soproni kifejezés, eredeti jelentése Bohinenzüch'iter, vagyis bab- ,termesztő. A takarékos sop­roni szőlőtermesztő gazda- polgárok a szőlősorok közé, a föld jobb kihasználása ér­dekében még babot is ültet­tek.) ­A gyűjtemény megterem­tője Sopron nagy lokálpat­riótája, Zéttl Gusztáv volt. A Zeltl-csiaiád 1750-ben Ba­jorországból jőve telepedett le Kőszegen, majd 1830-ban Soproniba költöztek. Ekkor vették meg egy kádártól a Balfi úti házat, melyet az­tán később átépítettek, (a ház falában ma is látható a két kádérdégér: az egyik kő­faragás 1808-ból; a másik réz dombormű 1816-ból). Itt született 1852-ben Zettl Gusz­táv. Kortársia, barátja volt Storno Ferenc, neves restau­rátor, a Storno-magángyűj- temény megalapítója. iZettl Gusztáv — ez a mű- vészha j l amú polgár csemete — 1870-ben Becsbe került kér esk edelimi gyafcor n oknak. Iitt időt szakított arra is,, hogy a fesitőaktadémiát láto- gaissá. Hazatérve Sopronba bekapcsolódott apjia üzleté­be (egy kis ecet- és likőr- gyáruk volt), a napi munka Után azonban festett, zenélt, sportolt, és gyűjtötte a régi­ségeket. Sióméval karöltve kezditek el föltárni Sopron gazdag ókori kincseit, ásatá­sokat végeztek, bekapcsolód­tak a városban kibontakozó régészeti munkába. 1939-ben dr. L/anger Ber­bert átrendezte a gyűjte­ményt, megtartva az eredeti lakásfjei legét. A felszabadu­lás ültén a magyar állam vé­detté nyiilVánítoitta a gyűtje- ményt, a család pedig meg­nyitotta a látogatók előtt. Naponta 10—12 óra között látogatható, csoportok előze­tes bejelentés esetén más időpontban is megtekinthe­tik. A gazdag gyűjteményben érdemes elidőzni. A falon fegyvergyűjtemény: puskák, kardok, török, különböző időikből, íj nyílvesszőkkel, odébb két dob az 1848—49- es magyar szábiadságharcból. A Sarokban római amfora, egy vitrinben pedig régi nép­viseleti darabok. A lépcsőház mennyezetét Stéiher Rezső fresikójla díszíti. Az előszoba ajtajú fölött gátbetűs fel­inait: „Kommit herein, hier A soproni Zettl—Langer-gyűjtemény

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom