Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-02 / 153. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! TOLNA' MEGYEL ÁZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXII. évfolyam, *153. szám. ARA: 1,40 Fi 1982. július 2., péntek. Mai számunkból A SZABVÁNY, MINT MEÓS (3. old.) AZ ÉLET HARMADIK HARMADA (3. old.) MUNDAL-SZŐTTES (4. old.) URGEVÁRON NINCS MEGÁLLÁS (3. old.) Komplett szállítás - több haszon Mennyivel egyszerűbb úgy házat építtetni, ha az ember nem maga futkos cementért, homokért, mészért, tégláért, s egyéb építőanyagért, nem ő maga kilincsel a kőművesnél, ácsnál, s más szakiparosoknál, hanem mindezt a vállalko­zóra bízza. Arra, aki rutinból kevesebb utánjárással képes megoldani ezeket a feladatokat. Ugyanígy a gazdasági életben: mennyivel egyszerűbb a dolga annak a megrendelőnek, aki, ha gyárat akar épít­tetni, olyan partnert talál, aki nem csupán egy-két munka­folyamat elvégzését vállalja, hanem komplett berendezé­sek, létesítmények, kulcsrakész szállításit. S ma már a vevő ■— különösen ha kemény valutával fizet — mindinkább ilyen formában várja megrendelései teljesítését. Az exportfővállalkozás hathatós módszer kivitelünk növe­lésére és a jövedelmezőség javítására, következésképpen a gazdaságirányítás eddig is ösztönzött elterjesztésére. A fővállalkozás, a különféle termékek és szolgáltatások el­aprózott kivitele helyett a szellemi tőke és a gyártási ka­pacitás összpontosításával többet hozhat a konyhára, mint­ha egyenként adnák el a terveket, berendezést, technoló­giát. Igaz, a rizikó is nagyobb, hiszen a fővállalkozónak alvállalkozók tucatjával kell egyezkednie, s a tervezők, ki­vitelezők tevékenységéért is őt terheli a felelősség. A koc­kázatért cserébe azonban nagyobb a haszon egyebek közt azért is, mert így a fővállalkozásba olyan szállítmányok, szolgáltatások is bekerülhetnék, amelyek — miután az épí­tés helyszínén is beszerezhetők — önmagukban eladhatat­lanok lennének. Az ecsetelt előnyök ellenére sem eléggé elterjedt forma nálunk a fővállalkozás. Miért? Nemrégiben tapasztalatok, érdekeltségi formák összegzésével erre keresett választ egy szakemberekből álló munkabizottság. A vizsgálatok kiderítették, hogy például a gépgyárak kö­zül csak kevés képes komplett technológiát ajánlani. A bel­ső piaci feszültségek miatt — érthető módon — az építő­ipari vállalatok csak az utóbbi években kaptak kedvet a kül­földi fővállalkozásokhoz. Lassan viszont hagyományai van­nak az állattenyésztési telepek és a komplett mezőgazdasá­gi rendszerek exportjának. Tervezőirodáink is exportálnak terveket, de ehhez nem szervezik meg — a valószínűleg busás haszonnal járó — kivitelezői hátteret. A munkabizott­ság elemzései során fény derült arra, hogy vannak fővállal­kozóink, akik komplett beruházások megtervezésére, kivite­lezésére törekszenek, ám az alvállalkozókat gyakorta nem a honi, hanem a külföldi cégek között keresik. Az indok: a hazai közreműködők szállítási készsége kifogásolható, kül­földi partnerekkel biztonságosabb a feladatok pontos tel­jesítése. Miközben idehaza mérséklődött a beruházási javak iránti igény, a fejlődő országok jó lehetőséget kínálnak a kihasz­nálatlan kapacitás lekötésére. Ám ezekre az országokra az jellemző, hogy nem egyes gépeket, berendezéseket vásárol­nak, hanem valamilyen termék teljes technológiai és szer­vezési rendszerének szállítását várják a partnertől. Még­hozzá oly módon, hogy az eladó — a fővállalkozó — ne csupán a műszaki eredményeket szavatolja, hanem szer­vezze meg a kezelőszemélyzet betanítását, az üzemeltetést, valamint közreműködjön a vállalatvezetésben és az érté­kesítésben. A magyar cégek zöme, részben az éles piaci verseny, részben produktumuk nívójánál fogva, zömmel a fejlődő or­szágok megrendelőinek igényeit képes kielégíteni. Követ­kezésképpen nagyobb teret, több lehetőséget kell adni azoknak a cégeknek, amelyek vállalják a komplett szállí­tások kockázatát. A hazai vállalatok érdekében a munka- bizottság szabálymódosításokat javasolt. Egyengeti a fő- vállalkozások előtt az utat a külföldi kirendeltségék meg­erősítése is. A gyors ajánlattételhez (sokszor ezen áll vagy bukik a megrendelés elnyerése) szükség van például a fo­gadó ország politikai, jogi, szabványügyi, pénz- és hitel­ügyi, biztosítási, szállítási, munkaügyi szabályainak ismere­tére. Az utóbbi időben az ilyen információk megfelelő, szakértő kezelése érdekében egyebek közt növelték a kül­képviseleteken dolgozó vállalati szakemberek arányát Egyszerűsítették és ésszerűsítették a külszolgálatban dol­gozók díjazási, premizálási rendszerét, és a vámmentesség­re vonatkozó új szabályok is jobban szolgálják a fővállal­kozásban rejlő lehetőségek kiaknázását. Anélkül, hogy a szigorúan szakmai módszereket részleteznénk: az úgyneve­zett devizocímzettség-megosztás, az elszámolási módszerek finomítása és egy sor más intézkedés ugyancsak hozzájárul a fővállalkozás elterjedéséhez. Addig is, amíg külön sza­bályozás helyett a vállalatok, közvetlenül érzékelve o piaci igényeket, a nagyobb haszon reményében önként vállalják a fővállakozással járó nagyobb kockázatot. M. P. Losonczi Pál fogadta a aialaysiai külügyminisztert Losonczi Pál, az Elnöifci Tanács elnöke csütörtökön hivatalában fogadta Tan Sri Muhammad Ghöza'li Bin Shafie-t, Malaysia külügyminiszterét, oki hivatalos látogatáson tartózkodott Ma­gyarországon. A megbeszélésen áttekintették a Magyar Nép- köztársaság és Malaysia kap­csolatainak alakulását, vala­mint az előtérben álló nemzet­közi kérdéseket. A szívélyes lég­körű eszmecserén jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter. A maíaysiai diplomácia veze­tője délután befejezte hivata­los magyarországi látogatását, s elutazott Budapestről. Vendé­gét a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes külügyminiszter búcsúztatta. Semmelweis Ignác czületésé- nek 164. évfordulóján csütörtö­kön ünnepséget tartottak a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épü­letében. Részt vett az ünnepsé­gen Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Dr. Pesta László, az ország­gyűlés szociális és egészség- ügyi bizottságának elnöke kö­szöntötte a megjelenteket, ezt követően Sábulfheisz Emil egészségügyi miniszter köszön­tötte a kiváló egészségügyi dol­gozókat, akiknek átadta a Ki­váló Orvos, a Kiváló Gyógysze­rész kitüntetéseket. ötven egészségügyi szakdolgozó ki­váló munkáért miniszteri elis­merésben részesült. Az MTI tudósítójának értesü­lése szerint a magyarnmalaysiai külügyminiszteri tárgyalásokon megállapították: országaik kül­politikájának alapvető törekvé­se továbbra is az, hogy hozzá­járuljanak a nemzetközi fe­szültség csökkentéséhez. Aggo­dalmukat fejezték ki amiatt, hogy a világ számos térségé­ben feszültséggócok vannak és síkraszálltak a vitás kérdések békés, tárgyalások útján tör­ténő rendezése mellett. Teljes támogatásukról biztosították a palesztin nép jogainak mara­déktalan érvényesítését, hatá­rozottan elítélték Izrael ag­resszióját Libanon és más arab államok ellen. Síkraszálltak a gyarmati rendszer utolsó ma­radványainak felszámolásáért. A megyei egészségügyi intéz­mények Semmelweis-ünnepsé- geinek sorát tegnap Székszár- don a Tolna megyei Balassa Já­nos Kórház-Rendelőintézet dol­gozóinak megemlékezése nyi­totta meg a kora délutáni órák­ban. Semmelweis Ignác mun­kásságára dr. Simon László fő­orvos, az orvostudományok kandidátusa emlékezett. Az in­tézmény törzsgárdájána'k kö­szöntését követően dr. Molnár Ádám főigazgató főorvos okle­veleket, törzsgárda-jelvényeket és pénzjutalmakat adott át az arra érdemeseknek. A szocia­lista munikaimozg‘alomba,n részt vevő kollektívák is ez alkatom­mal vették át a tevékenységü­ket elismerő okleveleket, zász­lókat, jutalmaikat, ünnepség volt a Tolna megyei Tanács Gyógyszertári Központjában is. Részletesen megvitatták a délkelet-ázsiai térség helyzetét. Egyetértettek aibban, hogy a problémákat külső beavatkozás nélkül, az érintett államok ér­dekeivel összhangban, békés együttműködésre törekedve kell rendezni. A kétoldalú kapcsolatokat áttekintve megállapították, hogy a kereskedelem, a gazda­sági, a kulturális, a műszaki­tudományos és a sportkapcso­latok területén egyaránt jelen­tős, még ki nem használt le­hetőségek kínálkoznak a köl­csönösen előnyös együttműkö­désre. A felek megvizsgálják az együttműködést elősegítő egyezmények megkötésének le­hetőségeit. (MTI) Ma, pénteken a Bonyhádi Kórház-Rendet őintézet dolgozói tartanak Semimelweis-megemlé- kezést, Dombóvár, Paks, Pince­hely intézményeiben úgyszintén megemlékeznek az anyák meg- mentőjéröl. Az 1982. évi Semmel weis-év­forduló alkalmából a megyében tevékenykedő egészségügyi dolgozók közül „Kiváló Munká­ért” kitüntetésben tizennyolcán, miniszteri dicséretben pedig hu­szonhaton részesülték. Dr. Ko­lumbusz László, a Tolna megyéi Kórház-Rendelőintézet vér­transzfúziós osztályának főor- voso a Budapesten megtartott központi ünnepségen vette át kimagaslóan jó munkája elis­meréseképpen a Kiváló Orvos kitüntetést. Befejeződtek a magyar-szovjet kulturális tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával ért véget csütörtökön Budapesten a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizott­ság 18. ülése. A tanácskozás munkájá ról szóló dokumentumot a Parlamentben a bizottság két társelnöke: Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a magyar tagozat elnöke és Pjotr Gyemi- csev, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagja, kulturális miniszter, a szovjet tagozat el­nöke látta el kézjegyével. Az ülésen a tárgyaló delegációk tagjain kívül az egyes kulturá­lis területék magyar, illetve szovjet szakértői is részt vet­tek. A bizottság a többi ‘közt megállapította, hogy a két or­szág 'közötti széles körű és sok­oldalú kulturális kapcsolatok eredményesen egészítik ki a szoros politikai és gazdasági együttműködést, elősegítik a két nép szellemi gazdagodását, testvéri barátságának erősödé­sét. A magyar—szovjet kulturá­lis és tudományos együttműkö­dés ötéves tervének végrehaj­tása eredményesen folyik. A közösen kialakított tervek meg­valósítása a kapcsolatok minő­ségének javulását, hatékonysá­gának emelését eredményezi majd a kultúra, a művészet, a tudomány és az oktatás terüle­tén egyaránt. Az ülésszak zárását követően a szovjet küldöttség elutazott hazánkból. Pjotr Gyemicsevet és a delegáció tagjait a Ferihegyi repülőtéren Aczél György bú­csúztatta. Jelen volt Vlagyimir Bazovsz'ki'j, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete is. Ünnepségek Semmelweis születésének évfordulóján ..Cseoelesítés” Dalmandon Két billenőplatós Csepel 750- es teherautó érkezett a napok­ban a Dalmandi Állami Gaz­daságba, mintegy „első fecs­kékéként annak az ötéves idő­szakra szóló szerződésnek meg­valósítására, amit a Dalmandi Állami Gazdaság kötött a Cse­pel Autógyárral. Intenzív gyárt­mányfejlesztés folyik már évek óta a csepeli gyárban, amely termékeivel be akar törni a ha­zai mezőgazdaságba is. E törekvésében partnerre ta­lált a Dalmandi Állami Gazda­ságban, amelyről országszerte köztudott, hogy élen jár az új módszerek, technológiák kiala­kításában, bevezetésében. Mint Lamberti Ottó, a gaz­daság főmérnöke elmondta, az ötéves szerződés előirányozza, hogy évente 6—8 millió forint értékű járművet és egyéb ter­méket vásárolnak a csepeli vál­lalattól, amelynek legnagyobb tételét képezik a teherautók. Ezeket még nem használják a magyar mezőgazdaságban. A gazdaságnak folyamatosan ki- selejtezésre, lecserélésre „érik” a tehergépkocsi-parkja és a Zjit-ek, IFA-k helyett szerzik be a nagyobb teljesítményű — hat- tonnás —billenőplatós Cse­peleket, amelyeknek fogyasztá­sa is alacsonyabb. Pótkocsikat is szállít majd a gyár, ily mó­don egy Csepellel három IFA-t pótolnak. A gyár vállalta a szervizelést és garantálja az al­katrészellátást. E gazdaságban próbálják ki a gyakorlatban a gyár fejlesz­tési elképzeléseit. Még az idén leszállítanak egy nyergesvonta­tót, a mezőgazdasági haszná­latra kifejlesztett szerelvények­kel (állatszállító, vetőmagszál­lító, konténeres szállításra al­kalmas pótkocsik stb), és a fej­lesztésnél figyelembe veszik a gazdaság igényeit is. Természe­tesen Dalmandon nemcsak egy­szerűen használják a csepeli járműveket-szerelvényeket, ha­nem folyamatosan tájékoztat­ják a gyárat a tapasztalatok­ról, javaslatokat tesznek az eset­leges módosításokra. Az együtt­működés várhatóan mindkét fél­nek hasznos lesz. Az új Csepel teherautók a dalmandi gépműhely udvarán

Next

/
Oldalképek
Tartalom