Tolna Megyei Népújság, 1982. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-02 / 153. szám

2 Képújság 1982. július 2. Lengyelország Libanonról és a szankciókról Reagan sajtóértekezlete „Libanon egyesítése egy köz­ponti kormány fennhatósága alatt”, Izrael „biztonságos észa­ki határának" megteremtése, „az összes külföldi erők kivo­nása" Libanonból, és ami a pa- lesztinaiak jövőjét illeti, a Cisz- jordánia és Gáza amerikai ih­letésű „autonómiájáról" intéz­kedő Ca-mip David-i megállapo­dások alkalmazása — ezek az amerikai diplomácia céljai Li­banonban, Ronald Reagan sze­rint. Az amerikai elnök csütörtö­kön, közép-európai idő szerint 2.00 órakor tartott sajtóértekez­letén a Palesztina! Felszabadí- tási Szervezetet is „a külföldi katonai erők" közé sorolta, s valójában ugyanazt akarja, mint Izrael: a PFSZ katonai erőinek eltávolítását és ütköző zóna megteremtését az egysé­ges libanoni hadsereg segítsé­gével. Washington - Reagan sze­rint - „diplomáciai meaoldást remél", s ..nem adott zöld utat" az invázióhoz. De az elnök vé­delmébe vette az erőszak al­kalmazását és nem tartja tá­madó hadműveleteknek az iz­raeli hadjáratot. Hivatkozási alapul ugyanazokat a bizonyí- tafl'an vádakat használta, ame­lyekkel Begin miniszterelnök in­Tel Aviv és Washington leg­újabb követelései első helyen írják elő, hogy a körülzárt pa­lesztin gerillákkal együtt fegy­verezzék le a Nyugat-Bejrútban lévő összes haladó, hazafias milíciát. Ezt a követelést egy­aránt elutasította Valid Dzsumblatt, a haladó pártokat egyesitő Nemzeti Mozgalom el­nöke és Nabih Berri, az Amal nevű siita szervezet főtitkára. Dzsumblatt rámutatott, hogy az egyoldalú lefegyverzés át­látszó célja a falangista hege­mónia megvalósítása, a Basir Gemajel vezette jobboldali mi­líciák diktatúrájának a beve­zetése. Berri hangsúlyozta, hogy csupán a kelet-bejrúti és a nyugat-bejrúti, tehát a jobb­oldali és a haladó, • valamint iszlám irányzatú milíciák egy­Tegnap Szekszárdon, a szak- szervezeti székházban ülést tar­tott a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának Elnöksége. Az Egyed Mihály elnökletével megtartott ülés első napirendje­dokolta az agressziót: Libanon területéről „szovjet rakéták iz­raeli településeket lőttek". iHaig amerikai külügyminisz­ter lemondása alkalmából az elnök jónak látta figyelmeztet­ni a sajtót: „a külpolitikát az ovális irodából irányítják". Ar­ra viszont nem szolgált magya­rázattal, miért vált meg oly hir­telen külügyminiszterétől, csak azt húzta alá, hogy az Egyesült Államok külpolitikájában nem lesz változás. A Falkla nd-kérdéssel kapcso­latosan az elnök jelezte, az Egyesült Államok egyelőre nem mérlegeli a dél-atlanti válság idején Argentínával szemben elrendelt gazdasági és katonai szankciók feloldását. Az Egyesült Államok Nyugat- Európa szövetségesi kapcsola­tairól szólva kijelentette, hogy a Szibéria-iNyugat-Európa gáz­vezeték elleni szankciók kiter­jesztése „egyszerűen elvi kér­dés” az amerikai kormány szá­mára. A szankciók esetleges feloldását a lengyel belpolitika módosításához kötötte. Az ame­rikai elnöknek azonban el kel­lett ismernie, hogy a nyugati szövetséges belül ezt a politi­kát nem tudta elfogadtatni. A magyarázkodásból az is kitűnt, idejű lefegyverzéséről lehet szó, ez viszont kizárólag a libanoni törvényes kormány hatáskörébe tartozik. A keresztény jobboldalnak kedvező intézkedés méginkább felbátorítaná az izraeli invázió következtében amúgy is felbil­lent belpolitikai egyensúlyt. A falangisták a legutóbbi napok­ban az izraeli megszállók fe­dezete alatt területszerző tá­madásokat kezdeményeztek több drúz település, a Valid Dzsumblatt vezette Haladó Szocialista Párt milícistái ellen. Ami a libanoni palesztin je­lenlét kérdését illeti, továbbra is széles szakadék tátong az amerikai támogatás élvező iz­raeli ultimátum és a libanoni kormánnyal egyezkedő PFSZ álláspontja között. Izrael mind­ként az SZMT központi könyv­tárának tevékenységéről és a letéti könyvtárak működésének tapasztalatairól Pacsai László könyvtárigazgató számolt be az elnökség tagjainak. hogy a lényeg nem Lengyelor­szág. Washington - jelezte Reagan - hasztalanul igyeke­zett meggyőzni szövetségeseit arról, hogy a vezeték építése által állítólag „gazdasági füg­gőségbe kerülnek a szovjetek­től" és arról, hogy meg kelHosz- taniuk a Szovjetuniót a földgáz eladásából származó évi 10-12 milliárd dolláros jövedelemtől. Belpolitikai kérdésekről szól­va Reagan emlékeztetett arra, hogy július elsején végrehajtják a jövedelemadónak a kormány- programban szereplő tízszáza­lékos csökkentését. Elmondta többek között, hogy hivatali ideje alatt az infláció és az ár­emelkedés üteme csőikként, s a recesszióból való kilábalás megkezdődött. A kamatlábaikról viszont kijelentette, hogy azok „tartósan magasak maradnak”. Egy kérdésre válaszolva Rea­gan határozottan tagadta, hogy akár .pozitív, akár negatív dön­tést hozott volna az 1984-es el­nökválasztással kapcsolatos ter­veiről. „Természetesen szeret­nénk befejezni, amit elkezd­tünk" — jegyezte meg, ezen a ponton mégis érzékeltetve, hogy inkább jelöltetése foglalkoztat­ja. mintsem visszavonulása. azoktól az arab és kétoldalú egyezményekben biztosított li­banoni jogoktól meg akarja fosztani a PFSZ-t, amelyeket az Arab Liga teljes jogú tagja­ként élvez. A libanoni kor­mányfő viszont közölte Philip Habib amerikai megbízottal, hogy országa továbbra is a palesztin nép egyedüli törvé­nyes képviselőjének tekinti a PFSZ-t és védelmezi a palesz­tin nép jogait. Alighanem ezzel a felisme­réssel magyarázható, hogy a legújabb amerikai tervezet ál­lítólag már nem zárja ki egy palesztin politikai iroda fenn­tartását, sőt, azt sem, hogy az összes külföldi csapatok kivo­násáig jelképes palesztin ka­tonai erő tartózkodjék Libanon­ban. Az 1981/82. év tömegpoliti­kai és tisztségviselői oktatásá­nak tapasztalatairól, a további feladatokról Éppel János és Horváth Zoltán politikai munka­társaik számoltak be. A két elnökségi ülés közötti munkáról Horváth József vezető titkár adott jelentést. Tanácskozások a gazdasági reformról A bel- és a külgazdaság volt a témája szerdán két magas­szintű varsói tanácskozásnak. A kormány gazdasági reform­ügyi bizottsága, amelynek ülé­sén Wojciech Jaruzelski had­seregtábornok, kormányfő elnö­költ, a nem anyagi jellegű tár­sadalmi szolgáltatásokról, vala­mint a jövedelem- és árpolitika irányelveiről volt szó. Bevezető­ben Jeruzels'ki elmondta, hogy a gazdaság új mechanizmusai még nem hozták meg kellő eredményüket a termelés, a termelékenység növekedésében, valamint az anyag- és energia­takarékosság terén. Ennek ob­jektív ókai között- említette a nyers- és alapanyaghiányt, szubjektív okaként pedig azt, hogy számos vajdasági vezető még mindig nem ismeri kellő­képpen a reform mechanizmu­sait. Ezen feltétlenül változtat­ni kell, annál is inkább, mert az emberek egy részében ennek nyomán az a tévhit alakul ki, hogy a nehéz életkörülménye­kért a reform a hibás, nem pe­dig a válság. Szó volt a lakosság reál- jövedelmének csökkenéséről, s ezzel kapcsolatban az igazsá­gos ár- és jövedelempolitikáról. Elsőrendű feladatként: jelölték meg a piaci egyensúly helyre- állítását, valamint azt, hogy a legközelebbi jövőben ki -kell dolgozni egy olyan bérrend­szert, amely érdekeltté teszi az embereket a jobb munkában. A másik tanácskozáson, ame­lyet a LEMP KB gazdasági re­formmal és gazdasáqpolitikával foglalkozó bizottsága tartott, a Szovjetunióval való árucseréről és a gazdasági reformnak a külkereskedelemben való érvé­nyesítéséről volt szó. Mint meg­állapították, a lengyel gazda­ság stabilizálásának és a vál­ságból való kijutásnak alapve­tő tényezője a Szovjetunióval való együttműködés. A kétolda­lú áruforgalom csaknem felét a Szovjetunióból érkező nyers- és alapanyagok, üzemanyagok te­szik ki. Az idén a kölcsönös áru- szállítások mértéke meghaladja a kilencmilliárd rubelt. A len­gyel fél elmaradása a tervezett szállításoktól eddig 1,2 milliárd rubel értékű. A Szovjetunió nagy részt vál­lal abban, hogy a nyugati gaz­dasági szankciók hatása kevés­bé érződjék az ország életében. Izrael a libanoni baloldal teljes lefegyverzését követeli SZMT-elnökségi ülés Argentína — Falkland után Uj elnök — regi gondok — Ne sírj értem, Argentína ! — dúdolják könnyes szemmel az Evita musical ismert sláge­rét a tábornokok, miközben megszégyenülten eloldalognak a hátsó kijáraton. Igaz, e boron­gás búcsú mindössze az Inter­national Herald Tribune karika­túráján játszódik le. A valóság­ban nem mennek ilyen magától értetődő egyszerűséggel a dol­gok. Megfigyelők ugyan a falk- landi fegyverszünet bejelentése után az egész argentin katonai junta azonnali bukását jósol­ták, a jelek szerint azonban nem minden tábornok hajlan­dó felvállalni a kudarc beis­merésének kétségtelenül hálát- l-a-n feladatát. „BEFAGYASZTOTT” HELYZET Pedig nehéz tagadni, hogy az 1976 óta hatalmon lévő argen­tin katonai rezsim kudarcot ku­darcra halmozott, politikai, gazdasági —sa falklandi fias­kóval — katonai értelemben egyaránt. Éppen a belpolitikai válság, az immár hetedik éve „befagyasztott” politikai élet viharos megélénkülése volt a Malving-szigetek (azóta már újra Falklandok) visszaszerzésé­ért kezdett katonai akció egyik indítéka. Idén tavasszal az ar­gentinok — Isabel Perón gyen­ge kezű kormányzatának meg­döntése óta első ízben — tíz­ezres tüntetéseken tiltakoztak a diktatúra ellen. Galtieri elnök, aki a könnyű győzelem reményében küldte a Falkland-szigetekre- katonáit, a bizonytalan belpolitikai helyzet­ben ezzel a húzással némi ha­ladékot kapott. A rezsim polgá­ri ellenzéke: a felfüggesztett pártok, a betiltott szakszerveze­tek felsorakoztak ugyan a nem­zeti zászló alá, a hazafias ügy védelmében, ám nem „kitöltet­len csekket” adtak a katonák­nak. A régóta ígérgetett de­mokratizálás mielőbbi valóra váltását követelték. KEMÉNY VONAL Az argentin hadsereg törté­netének első „éles” háborús kalandja a hibás helyzetértéke­lés következtében vereséggel végződött. Argentína gazda­gabb lett néhány fájdalmas ta- oasztalattal és szegényebb né­hány illúzióval. Most újra kell értékelnie helyét o világban. Gáltieri elnök nyilvánosan ugyan nem volt hajlandó kiej­teni száján a megadás szót, közvetetten mégis vállalni lát­Bignone tábornok, az új ál­lamfő nyilatkozik újságírók­nak. (Telefotó) szott a felelősséget. Lemondott elnöki posztjáról és a katonai juntában viselt tisztségéről. He­lyét a szárazföldi erők élén hű embere, a kemény vonalhoz tartozó Nicoliades tábornok foglalta el, A földi haderő po­zíciói egyelőre inkább erősöd­ni, mint csökkenni látszanak. Mindazoknak csalódniuk kel­lett tehát, akik abban remény­kedtek, hogy a hadsereg — a szégyenletes megadás után — mielőbb szabadulni igyekszik a hatalom tértiéitől, s közös kor­mányt alakít a polgári politiku­sokkal. Argentína új elnökévé ismét egy katonát választottak: Reynaldo Bignone nyugalma­zott tábornokot. Igaz, egyben ígéretet tettek arra, hogy majd 1984 márciusában a fegyveres erők visszatérnek a kaszár­nyákba... PALOTAFORRADALOM ? Mindezzel azonban aligha ol­dódott meg bármi. A nagy ér­demekkel eddig kevéssé jeles­kedő új elnök még a hadsereg­vezetés teljes bizalmát sem él­vezi, nemhogy képes lehetne az egyre harcosabban fellépő pol­gári erők lecsillapítására. Big­none mögött csak a földi had­erő áll —, s a háttérben felte­hetőleg az előd, Galtieri. A lé­gierő és a haditengerészet nem ígérte támogatását az új állam­főnek. Meglehetősen kétséges tehát, mit érhet el. Nem keve­sen vélik úgy, hogy az eddig teljesen jelentéktelen tábornok ellen (aki Buenos Aires-i körök szemléletes jellemzése szerint olyan, mint a „hagymás rosté­lyos hagyma nélkül", újabb pa­lotaforradalom bontakozhat ki. ELEKES ÉVA Megállapodás - kérdőjelekkel Csütörtök esti kommentárunk. A bonni kormánykoalíció pártjainak szinte a 24. órában sike­rült megállapodniuk a költségvetés hosszú ideje vitatott tervezeté­ben, amelyet a jövő hét elején fogad majd el a kabinet. Látszólag néhány milliárd márka az ellentét a szociáldemokrata párt és koalíciós partnere, a szabaddemokraták között, valójában azonban az együttműködés jövője forog kockán. A szociáldemokraták 16 év óta vannak hatalmon, s tizenhárom esztendeje soraikból kerül ki a szövetségi köztársaság kancellárja. Ez a hosszú idő módot adott arra, hogy kirajzolódjék a koalíció arculata a nemzetközi politika, a társadalom és a gazdaság alapkérdéseiben. Noha a szociáldemokrata párt, a koalíció fő ereje maga is megosztott, a belső ellentétei mélyülőben vannak, néhány, a kül­világ számára is fontos ügyben napjaink realitásainak szellemé­ben politizál. Vele szemben a kicsiny szabaddemokrata párt nö­vekvő hányada egyre közelebb került az enyhüléssel, a kelet— nyugati gazdasági kapcsolatokkal szembenálló amerikai felfogás­hoz. S ez utóbbi szerfelett közeledik a nyugatnémet ellenzék néző­pontjához. Ez a folyamat — a költségvetési vita nélkül is — fel­vetette a kérdést: fenntartható-e a máris törékeny együttműködés a kormányzó pártok között? A kérdés létjogosultsága annál na­gyobb, mivel összetett társadalmi-gazdasági, s részben külpoliti­kai mozzanatok miatt a szabaddemokraták térvesztése szinte fel­tartóztathatatlan, egyes vezetőik már a párt létéért aggódnak. A kis koalíciós partner vezető körei erős kísértést éreztek, hogy a kiutat, hosszú távú jövőjük biztosítását a jelenlegi koalíció felbontásával, s az ellenzéki keresztény pártokkal való szövetke­zésben keressék. Úgy tűnik, most átmenetileg azok az erők kere­kedtek felül, amelyek az eddigi szövetség és kormánypolitika mel­lett teszik le a voksot. Illúzió lenne azonban azt hinni, hogy a bonni koalíció ellentétei véglegesen megoldódtak. Legkésőbb szeptember 26-án, a hesseni választásokkal ismét felvetődnek az alapproblémák, mert az FDP esetleges újabb választási kudarca a mai bizonytalan egyensúlyt automatikusan felborítaná. A ve­szély tehát nem hárult el, s mindazok a kérdőjelek, amelyek egy esetleges bonni hatalmi váltással, annak az európai és a nem­zetközi politikára gyakorolt hatásával kapcsolatosak, továbbra is fennmaradtak. GYŐRI SÁNDOR PANORÁMA BUDAPEST A Minisztertanács Littvai Ist­ván ipari miniszterhelyettest e tisztségéből egészségi állapo­tára Való tekintettel, saját ké­résére, érdemeinek elismerése mellett 1982. június 30-i hatály- lyal felmentette és nyugállo­mányba helyezte. Egyidejűleg Köteles Zoltánt, az Orion 'Rá dió- és Villamossági Vállalat vezér- igazgatóját július 1-i hatállyal ipari miniszterhelyettessé kine­vezte. * A Magyar ‘Népiköztársaság Elnöki Tanácsa Littvai István­nak, a magyar ipar irányításá­ban kifejtett eredményes tevé­kenysége, egész munkássága élismeréséként nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje ki­tüntetést adományozta. A kitün­tetést csütörtökön az Ország­házban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Méhes Lajos ipari minisz­ter. * Már vendégeket fogad a No- votel Budapest - jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Bocsák László, 0 legújabb fő­városi szálloda igazgatója. Az osztrák idegenforgalmi célhitel­ből harmadikként felépült ho­tel a francia Novotel szálloda- lánc tagja, tulajdonosa a Pan­nónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat. A négycsillagos, 700 vendég elhelyezésére alkalmas szállodát Finta József tervei alapján az Arge Buda Hotels osztrák kivitelező cég 28 hónap alatt 310,3 millió schilling beru­házási költséggel építette fel a Hegyallja út—Alkotás utca ke­reszteződésében. A szálloda létrehozásában számos magyar alvállalkozó is részt vett, ők szállították a belső berendezé­sek nagy részét. MOSZKVA Tegnap már a csomagoláshoz kezdtek a Szaljut-7 űrállomá­son a „látogatóban lévő" nem­zetközi expedíció tagijai. Vla­gyimir Dzsanilbekov, Alekszandr Ivancsenkov és francia társuk, Jean-Loup Ghrétien igen gazdag vizsgálati anyaggal tér vissza a Földre, fc Az argentin katonák fegyverletétele a Falkland-szigeteken (Telefotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom