Tolna Megyei Népújság, 1981. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-25 / 147. szám

XXXI. évfolyam, 147. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. június 25., csütörtök. Mai számunkból PÁRTSZERVEZETEINK A BÜROKRÁCIA ELLEN (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) FIATALOK A KAPOS MENTÉN (5. old.) RENDEZ: SEREGI LÁSZLÓ (4. old.) flz ország pénztárcája Régi hagyomány már, hogy az országgyűlés ilyenkor, nyár elején betekint az ország pénztárcájába: a képvise­lők megtárgyalják, elfogadják a Magyar Népköztársaság előző évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslatot. Az idén — ezúttal első alkalommal — még egy terjedelmes, s bizony nem könnyen emészthető előterjesztés kerül a képviselők asztalára: a tanácsok középtávú pénz­ügyi tervének a végrehajtásáról szóló jelentés. Ennek par­lamenti megvitatását az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény irta elő. A tavalyi költségvetés végrehajtását vizsgálva örömmel állapíthatja majd meg az országgyűlés, hogy folytatódott a külkereskedelmi egyensúly javuló irányzata, s bár némi­leg csökkenő nemzeti jövedelem mellett és szerény mér­tékben, de nőtt a lakossági fogyasztás. A reális helyzet- megítéléshez feltétlenül hozzátartozik azonban, hogy a so­kat emlegetett népgazdasági egyensúly javításának a ter­melésben rejlő lehetőségei a szükségesnél — s tegyük hoz­zá: a lehetségesnél — lassabban bontakoznak ki. 1980- ban a termelés nemhogy a tervezett 3—3,5 százalékos nö­vekedést, hanem még az 1979. évi színvonalat sem érte el. Az országgyűlés plénuma elé kerülő jelentés megállapít­ja, hogy a termelés összetételében, a termékszerkezet vál­tozásában számos területen tapasztalni előrelépést. Meg­nyugtató az is, hogy egyre több vállalatnál, gazdálkodó- egységnél a mennyiségi növekedés helyett a jövedelmező­ség lesz a központi kérdés, a fő cél. A külkereskedelmi mérleg kedvező alakulását jelentősen segítette a mezőgaz­daság jó kenyérgabona-termése és az élőállat-értékesítés: mindez lehetővé tette a külpiaci konjunktúra kihasználását. Az ország jelenlegi gazdasági, pénzügyi helyzetének ala­pos elemzése természetesen a parlamenti ülésszak feladata lesz majd: néhány kérdésre azonban már most érdemes felhívni a figyelmet. Mint ahogy ezt maguk a képviselők is megtették az országgyűlést megelőzően, a napokban tar­tott állandó bizottsági üléseken. Többen elemezték például a beruházási helyzet és a készletgazdálkodás további javulásának lehetőségeit. A vitákon sok szó esett a lakásépítésről — tavaly országosan a lakosság csaknem minden tizedik forintját lakásgondjá­nak megoldására fordította —, s ezen belül is a magánerős építkezések tervszerűbb, szervezettebb támogatásáról. A képviselők az ország gazdasági helyzetébe vetett bizalom jeleként értékelik azt a tényt, hogy 1980-ban a lakossági takarékbetét-állomány további csaknem 10 milliárd forinttal növekedett. Mégpedig úgy, hogy jelentős arányeltolódás tapasztalható a hosszabb időre lekötött pénzösszegek irányába. Az országgyűlés tagjai természetesen jó előre informá­lódtak a tanácsok 1976—1980. évi középtávú pénzügyi ter­vének végrehajtásáról is. A népképviselet és az államigaz­gatás helyi szervei az elmúlt öt évben összesen több mint 435 milliárd forinttal gazdálkodtak. A tanácsok saját be­vételeikből több mint 7 milliárd forinttal növelték költség- vetési kiadásaikat, s ezeket az összegeket elsősorban épü­letek, utak, hidak felújítására, valamint a terven felül létre­hozott gyermekintézmények működtetésére fordították. A tanácsok fejlesztési alapja a vállalatoktól és más szervektől kapott pénzösszegekkel öt év alatt több mint 18 milliárd forinttal egészült ki. Az együttműködés a társada­lompolitikai szempontból legfontosabb fejlesztések meg­valósítását szolgálta. így ezeket az összegeket a tanácsok főleg lakások, közművek, óvodák, bölcsődék építésére, va­lamint a szakmunkásképző intézetek fejlesztésére használ­ták fel. A tanácsok saját fejlesztési alapjaikból öt év alatt mintegy 20 milliárd forintot adtak át különféle gazdálkodó- szerveknek. Ebből az összegből új közműberuházások való­sultak meg, koszerűsödött a tömegközlekedés, bővült a kereskedelmi hálózat, fejlődött a sütőipar, nőtt az építőipar teljesítőképessége. A tanácsi fejlesztések eredményei közismertek: Magyar- országon az elmúlt öt évben a tervezettnél is több, össze­sen 453 ezer új lakás épült. A 100 lakásra jutó családok száma a fővárosban 122-re, országos átlagban pedig 108-ra mérséklődött, a komfortos lakások aránya 51-ről 66 száza­lékra nőtt. Közműberuházásokra a tanácsok csaknem 19 milliárd forintot költöttek, a víztermelő-kapacitás több mint 800 ezer köbméterrel nőtt és 7300 kilométer hosszúságú Ivóvízvezeték épült ki az országban. így lehetővé vált, hogy a tavaly év végén már a lakosság 75 százaléka közműves ivóvízellátásban részesüljön. A parlamenti ülésszak az eredmények elismerése mellett nyilván a tanácsi gazdálkodás hiányosságaival is őszintén szembenéz majd. így például azzal, hogy a tervezettnél ke­vesebb kórházi ágy, bölcsődei és diákotthoni hely létesült. Természetesen egy ötéves tervet nem lehet mereven értel­mezni, az elképzeléseknek rugalmasan igazodniuk kell a végrehajtás során utóbb felmerülő tényleges, jogos társa­dalmi igényekhez. Márpedig ha valamelyik területen az eredetileg tervezettnél nagyobb anyagi befektetésekre van szükség, ez más fejlesztési ágazatokban óhatatlanul is le­maradást jelenthet a tervszámokhoz képest. A tapasztala­tok szerint azonban a lemaradásokban más tényezők — mint például a beruházások nem kellően megfontolt elő- ' készítése — is szerepet játszottak. D. A. Faültetés, barátsági gyűlés Az áj francia kirmány «eltartotta alakaló ölesét A kabinetnek négy kommunista tag|a van Tegnap tartotta meg Párizsban a Pierre Mauroy által vezetett, a baloldal teljes választási győ­zelmét követően újjáalakult és kibővített francia kormány. Az új kabinet négy tagja a Fran­cia Kommunista Párt tagja, kommunista. A Francia Kommunista Párt a második világháború utáni időszakban vett részt De Gaulle tábornok kormányában, majd azt követően 1947 máju­sáig több polgári kormányban, és Paul Ramadier zárta ki őket az indokínai gyarmati háború ügyében támadt nézeteltérés miatt, az ébredő hidegháború lég körében. Az új Mauroy-kormány tagja Charles Fiterman, aki az FKP Politikai Bizottságának és a Központi Bizottság titkárságá­nak tagja: a kormány proto- koll-listáján, a kiemelt állam­A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Marjai József miniszterelnök- helyettes beszámolóját a közel­múltban a Szovjetunióban tett hivatalos látogatásáról, vala­mint a magyar—szovjet gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bi­zottság budapesti ülésszakáról. Megbízta a Gazdasági Bizott­ságot, hogy dolgozzon ki intéz­kedési tervet az ülésszak hatá­rozatainak végrehajtására. A Minisztertanács áttekintet­te a vállalati jóléti és kulturá­lis alapok képzésének és fel­miniszterek között harmadik he­lyen szerepel, a közlekedési tárca élén. A 48 éves kommu­nista vezető eredeti foglalkozá­sára nézve villanyszerelő. Ti­zennyolc éves kora óta tagja a pártnak, 1973-ban választották a központi bizottság tagjává, 1976 óta tölti be jelenlegi párt­funkcióit. Fontos szerepet ját­szott a szocialista párt és a kommunisták közötti tárgyalá­sokban. Anicet Le Pors, az FKP KB tagja, szenátor, 50 éves és a párt legismertebb közgazdászai között szerepel, több könyv szerzője. A hatvanas években a pénzügyminisztérium előrejel­zési osztályának vezetője volt. Anicet Le Pors a közigazgatás­sal és az adminisztratív refor­mokkal foglalkozik majd a mi­niszterelnök alá rendelt megbi­használásána'k tapasztalatait. Megállapította, hogy az 1976. óta működő rendszer bevált, az alapokiban rendelkezésre álló összeg évről évre dinamikusan növekedett, s tavaly elérte a 7,3 milliárd forintot. Az érvény­ben lévő szabályokat a rendszer alapjainak érintetlenül hagyása mellett, a' Minisztertanács állás- foglalása szerint úgy kell to­vábbfejleszteni, hogy több le­hetőség nyíljon a jóléti ellátás­ra fordítható öszegek ésszerűbb elosztására és felhasználására. A kormány — a tudomány- politikái bizottság javaslata alapján — az országos közép­távú kutatási-ifejlesztési tervet „Az egységes szociálpolitikai zott miniszterként. Jack Ralite, az új egészségügy-miniszter 1979 óta tagja a párt központi bizottságának, 53 éves, Párizs vörös övezetének egyik képvi­selője — egyike annak a hét kommunista jelöltnek, akit a nemzetgyűlési választások első fordulójában választottak kép­viselővé. Jack Ralite a nemzet- gyűlés kulturális, családi és szociális kérdésekkel foglalkozó bizottságának volt tagja eddig. Az 53 éves Marcel Rigout, a szakmai képzés új minisztere az előző nemzetgyűlésben a kom­munista képviselőcsoport al- elnöke volt, eredeti foglalkozá­sa esztergályos. Rigout ugyan­csak tagja az FKP KB-nak. (Folytatás a 2. oldalon.) koncepció, fejlesztését szolgáló kutatásók" című programmal egészítette ki, a kutatások irá­nyítására a Magyar Tudomá­nyos Akadémiát kérte fel. A Minisztertanács jóváhagyó­lag tudomásul vette a felsőok­tatási intézmények kutató-fej­lesztő munkájának helyzetéről szóló jelentést. Megállapította, hogy a tapasztalatok kedvező­ek, ezért helyeselte és jóvá­hagyta a kutatási feltételek ja­vítására előterjesztett javasla­tokat. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták a Minisztertanács, a kormánybizottságok,' valamint1 a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság 1981. második félévi munkatervét. (MTI). Szerdán Kőbányán a Magyar —szovjet barátságporkban foly­tatódott a szovjet űrhajós ven­dégek programja. A magyar, szovjet és vörös zászlókkal dí­szített parkban Leonyid Popov, Valerij Rjumin űrhajósok és Vla­gyimir Satalov altábornagy, a szovjet légierő főparancsnoká­nak űrhajózási helyettese tölgy­fát ültetett el. A parkba érkező szovjet ven­dégeket piros nyakkendős úttö­rők köszöntötték virágcsokorral. Ezt követően a szovjet kozmo­nauták üdvözlősorokat írtak be az ÉVIG Gagarin brigádjának naplójába és a Lőwy Sándor út­törőház vendégkönyvébe. Ezután a szovjet kozmonau­ták a Magyar Néphadsereg egyik seregi est-parancsnoksá­gán barátsági gyűlésen vettek részt. Az eseményen-jelen volt Rácz Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zetője, Farkas Bertalan űrha­jós, Magyari Béla kiképzett űr­hajós, továbbá a Magyar Nép­hadsereg tábornoki, tiszti kará­nak több tagja. A magyar és a szovjet him­nusz hangjai után Oláh István vezérezredes, a Magyar Nép­hadsereg vezérkari főnöke, hon­védelmi miniszterhelyettes, üd­vözölte a szovjet vendégeket, majd Szathmáry Miklós vezérőr­nagy mondott beszédet. Ezt követően Leonyid Popov beszélt a szovjet űrkutatásnak az egész emberiség fejlődését, békéjét szolgáló szerteágazó programjáról, s idézte fel a szovjet—magyar űrrepülés ese­ményeit. Végezetül Farkas Bertalan emlékezett űrrepülésének fe­lejthetetlen epizódjaira, s szólt az azóta élteit időszakban vég­zett munkájáról. Az ünnepség végén Oláh Ist­ván vezérezredes a szovjet űr­hajósoknak emléktárgyakat adott át. A barátsági gyűlés az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. A Minisztertanács ülése Aratás előtti gépszemlét tartottak tegnap délelőtt azAI- sótengelici Állami Gazdaság al­sópéli kerületében. A gépek az alsópéli futballpálya szélén so­rakoztak a szemlére felkészítve. A szemlebizottság — a gazda­ság központi vezetői, a rendőr­ség és az elsőfokú tűzvédelmi hatóság — négy John-Deere kombájnt, két Rába-Stéigert, egy K—700, két John-Deere, két T—150 K, valamint tizenkét MTZ-traktort, valamint munka­gépeket vizsgált meg. Gölöncsér János százados, a tamási járás tűzPltó-parancsno- ka elmondta, hogy a járásban az eddigi tizennyolc szemle kö­zül az alsópéíiek készülték fel a legjobban mind műszakilag, mind biztanságtechnikailag az aratásra1. A tűzoltó-parancsnok­tól megtudtuk azt is, hogy a korábbi szemlék közül a leg­gyengébben a tamási Béke Tsz készült fel, a szemlén felsora­kozott gépek hetven százalékát kellett pótszemlére küldeni. Az alsópéli kerület mezőgaz­dasági gépei teljes egészében alkalmasak az aratási munká­ra, így hamarosan megkezdőd­het velük a betakarítás. Felsorakoztak az erőgépek, kombájnok a gépszemlére Számokat festenek a gépekre Az utolsó simítások az MTZ-n „Roham” előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom