Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-12 / 86. szám

8 tvíÉPÜJSÁG 1981. április 12. Bulgária Szív- és érsebészet Méltán vívott ki nevet, megbecsülést szerte az or­szágban a dr. Mara Maleje- va-Zsivkova nevét Viselő III. számú fővárosi kórház, amelynek munkájában jelen­tős helyet foglal el a szív- és érbetegségek: gyógyítása. Az elmúlt két évtizedben kifej­lesztett klinikai részleg szé­les körű gyógyító-megelőző szolgálatát évente ezrek ve­szik igénybe. Rendelő- és Vizsgálószobéiban eddig több mint 410 ezren fordultak meg. A kórház sebészei 1200 műté­tet végezték az utóbbi 20 év során. Vizsgálják és gyógyít­ják a csecsemők veleszületett szív-, és érrendeUenességeit; sürgősségi szolgálatot, inten­zív osztályt hoztak létre a szív infarktusos betegek szá­mára. Huszonegy nagytekin­télyű, tapasztalt orvos irá­nyítja a munkát, akiket gyak­ran hívnak konzultációra az országhatáron túlra is, töb­ben közülük a nemzetközi egészségügyi szervezetek ku­tatásaiban vesznek részt. •Gyógyítják a veseeredetű hipertóniát, sikeres műtéte­ket végeznék az agyat tápláló véredényeken. Az 56 ágyas sébészeti részleget Ivan Ge­nov professzor irányítja', aki jelentős tudományos és ok­tató tevékenységet is ellát. Az osztály orvosai dolgozzák ki e szakág metodikáját, és ók nevelik, tanítják a jövő szív- és érsebészeit. Taximúzeum Moszkvában A moszkvai taxisofőrök sa­ját kezdeményezésére múzeu­mot rendeztek be, amelyben olyan 'autóveteránokat és gépjárműveket állítanák ki, amelyek korábban a szovjet fővárosban taxiként futottak. A múzeum aktivistái a régi személygépkocsiikat maguk javították meg és újból leg­jobb formájukra hozták. A történelem mélyére is leha­toltak: felfedezték, hogy elő­ször 1497-ben írtak elő a lo­vas kocsi bérletére rögzített díjat. Moszkvában az első motoros bérkocsi 1907-ben tűnt fel. Április 12. — A repülés és űrhajózás világnapja Gagarin űrrepülésének 20. évfordulója „... Az ember számára a felfedezésekben való részvé­tel a legnagyobb boldogság”. Jurij Gagarin mondta ezeket a szavakat, 1961. április 12- én, amikor a fémlétrán fel­ment a rakéta lábához. A Vosztok, szovjet űrhajós pi­lótával a fedélzetén, pontosan 20 évvel ezelőtt ezen a ta­vaszi napon indult el az is­meretlenbe. Gagarin 108 per­cig repült a Föld körül, má­sodpercenként mintegy 8 ki­lométeres sebességgel. A szovijet űrrepülő pilóta nagyszerű hőstette örökre be­került a történelembe. A szovljet nép minden évben április 12-én ünnepli az űr­hajózás napját. A Nemzetkö­zi Polgári Repülésügyi Szer­vezet pedig a repülés és űr­hajózás Világnapjává nyilvá­nította Gagarin repülésének napját. A világűr meghódításának alapját az első mesterséges höld vetette meg, amelyet 1957. október 4-én állítottak földkörüli pályára. Amikor Jöliot Curie francia tudós er­ről tudomást szerzett, így kiáltott fel: „Az ember nincs többé bolygójához kötve”! S szavai látnokiaknak bizo­nyultak: három és fél eszten­dő múlva felemelkedett a kozmoszba maga az ember is: Jurij Gagarin. Az első szovjet űrhajós re­pülését követően még négy hónap sem telt el, s a világ máris German Tyitov újabb repülését figyelhette. Tyíitav 17 fordulatot, több mint 700 ezer kilométert tett meg a Föld körül. A tudósok prognózisai be­igazolódtak. Az emberi szer­vezet funkciói egy «api föld- körüli pályán való tartózko­dás folyamán semmiféle ész­revehető eltérést nem mu­tattak. Az űrhajós megőrizte munkaképességét. A repülés bebizonyította, hogy az em­ber károsodás nélkül elviseli a súlytalanságot. A tudósoknak ezt a követ­keztetését Amdrijan Nyikola- jev és Pavel Popovics űrha­jósok repülése (1962) igazol­ta. ök a repülés folyamán kioldották magukat a karos­székről és lebegtek az űrká- binban... Ezt követte Valen- tyina Tyereskova és Valeri j Bákovszkij sikeres űrrepülé­se 1963-ban. Ezzel az is be­bizonyosodott, hogy a világ- egyetembe vezető jövendő űrrepülésekben nők is részt vehetnek. ' A kozmikus tér meghódí­tásában újabb lépés volt a több férőhelyes Voszhod űr­hajó repülése. Majd tanúi voltunk egy merész hőstett­nek: a Voszhod—2 űrihajó (1965) legénysége Pavel Bel- jajev és Alékszej Leonov űr­hajós pilótákból állt. E re­pülés során első íziben lépett ki az ember közvetlenül a kozmoszba. .. .Az első repülések már történelemmé váltak. A Szovjetunióban húsz év alatt 49 űrhajóst képeztek ki. S a szovjet szakemberek készsé­gesen megosztják gazdag ta­pasztalataikat barátaikkal. Eddig már nyolc nemzetközi expedícióra került sor. Szov­jet állampolgárokkal együtt repültek a testvéri szocialis­ta országok képviselői: Vla­gyimir Remek (GséhSzlová- kiaj, Mároszlaw Hermaszews- ki (Lengyelországi, Sdgmund Jahn (NDK), Georgi Ivanov (Bulgária), Farkas Bertalan (Magyarország), Fám Tuan (Vietnam), Arnaldo Tamayo Mendez (Kuba), és Zisug- derdemidijn Gurragcsaa (Mongólia). A nemzetközi kozmikus együttműködés példája volt a Szojuz—19 és az Apollo űrhajók közös repülése is. 1975. július 17-én a televízió jóvoltából az egész világ sze­me láttára megtörtént a szov­jet és az amerikai űrhajó összekapcsolódása. A kozmosz kutatása a bé­ke jegyében folyók, a tudo­mánynak, annak a bolygónak a fejlődéséért, amelyen élünk: az emberiség érdeké­ben. APN—KS-»iW Az 1. számú űrhajós, Jurij Gagarin és a ma még egyet­len űrhajósnő, Valentyina Nyikolajevna Tyereskova Startol a Szojuz űrhajó Valerij Kubászov és Farkas Bertalan, a szovjet—magyar űrexpedíció résztvevői: a Földre érkezés után hagyomá­nyosan felírják nevüket a leszállókészülékre. Vietnam Híd a Vörös-folyón Hanoiban a Vörös-folyó fö­lött mind a mai napig csak egy híd, a Long Bien ível át. Ezt a két kilométer hosszú, keskeny hidat a század elején építették a francia gyarma­tosítók, az amerikai bombák a hatvanas években többször is megrongálták, a hanoiak azonban mindig helyreállí­tották. A Long Bien közepén vasúti sín van, tőle jobbra- ballra pedig mindig csúcs­forgalom : gyalogosok tüle­kednek, biciklisek kerekez­nek, kétkerekű kocsikat von­szolnak. A tarthatatlan állapot megszüntetésére a kormány már 1970-ben tervbe vette egy új, korszerű híd felépíté­sét. Kivitelezéséről még ugyanebben az évben szer­ződést kötöttek a kínai kor­mánnyal. Az egyezmény alapján a kínai szakértőik 1971-ben elvégezték a hely­színi méréseket és vizsgálato­kat, s a jóváhagyott műszaki tervek alapján 1974 novem­berében megkezdődött a nagyszabású építkezés. A felépítendő híd Hanoi korábbi, legendával övezett nevéről a Than Long — a Re­pülő Sárkány — nevet kapta. Ám azóta csak az idő repül, s a több mint másfél kilomé­teres építménynek csupán vasbeton lábazata éktelenke­dik a Vörös-folyóban. A kí­naiak ugyanis á kezdeti len­dület után- mind nyíltabban szabotálták az építést, majd 1978 májusában végleg leál­lították. A hídépítő vállalat igazgatója, Le Thanh Giaing a „Vietnam” című képes he­tilapnak így nyilatkozott: — Nem lepődtünk meg túl­ságosan, amikor a kínai ható­ságok váratlanul minden se­gítséget és műszaki támoga­tást megvontak tőlünk. Szán­dékuk már 1976-ban látszott, 1978-tól kezdve pedig már egyetlen tonna építőanyagot sem kaptunk. A kínaiak távozása után a K GST - tagors zúgok vállalták, hogy segítséget nyújtanak Vietnamnak, a félbehagyott híd befejezéséhez. A legna­gyobb terhet a Szovjetunió váliMíta magáira, s még 1979- ben hozzálátott a vasbeton talapzat befejezéséhez. A legfrissebb hírek szerint a Than Long szerelése jól ha­lad, s Hanoi lakosai hamaro­san birtokba vehetik új hiú­jukat. (seres) — A lerombolt Long Bien híd mindig újjászületett Lengyelország Üj Lenin-dokumentum Krakkóban Nemrég eddig ismeretlen dokumentum nyomára buk­kant Lenin lengyelországi tartózkodásálról két krakkói tudományos kutató, Tamara Urbaniczyk és Jolanta Dzu- gan-Bart. Kezükbe került egy eddig ismeretlen régi beje­lentőkönyv. A listán szerepelt az Uljainov név, s a kutatás a továbbiakban ezt bogozgat- ta. A bejelentakönyv tulajdo­nosa a krakkói Lubomirskie- go utca 51-es számú ház tu­lajdonosa. Az Uljanov család itt lakott Poraninból való el­költözése után, 1913. novem­ber 1-től 1914. május 9-ig. A könyvbe a háztulajdonosnő, Ciechanowska asszony beve­zette a lakók nevét, de az egyik keresztnevet tévesen: nem Nagyezsda Krupszkája- ként, hanem Elzbieta Krupsz- feájaként írta be. A bejelentakönyv arról ta­núskodik, hogy a ház lakói Krakkó munkásnegyedéből verbuválódtak, hisz maga az épület is a város e részében volt. Megerősíti ez a kutatók ■régebbi feltevését, hogy ha Lenin itt lakott és nem má­sutt, a lakásválasztás nem volt véletlen. Itt különösen erős volt a forradalmi len­gyel munkásmozgalom és tény, hogy Lenin Krakkóban szoros kapcsolatban volt a munkássziervezetekkel. A kutatás eredményét, le­írását a krakkói Lenin Mú­zeum még ebben az esztendő­ben publikálja. JÓZSA PÉTER Aranyat tartalmazó rézérc Lengyelországnak nincs je­lentős aranytartaléka a Len­gyei Nemzeti Bankban, sem polgárai nem mondhatnak magukénak figyelemreméltó értékű aranytárgyakat; az or­szág nem vesz részt a nem­zetközi aranykereskedelem­ben, aranybányái sincsenek. Bár ez utóbbival még gazda­godhat, mégpedig számotte­vően, ugyanis az ország nyu­gati részén feltárt lubinoglö- gowi rézércbányákban ara­nyat is találtak. A szakértők a szemrevéte­lezés után úgy vélik, hogy az évente kitermelt ércmeninyi- ség, amelyből 400 ezer tonna tiszta rezet nyernek, komoly mennyiségű arany kitermelé­sét is lehetővé teszi. Mellesleg — az itt bányá­szott rézércben jelentős mennyiségű ezüst ás van. A népgazdaság szempontjából oly értékes és szükséges ér­ceknek az ipari szinten tör­ténő kitermelése azonban nem olyan egyszerű, jelentős be­ruházásokat igényel, amire napjainkban a lengyel gazda­ság nemigen vállalkozhat. Egyelőre — pontos költségve­tést készítenek, hogy megál­lapítható legyen a lubini réz­ércben fellelhető aranyérc és ezüst leválasztásának kifiize- tődése. Jugoszláviában április első két hetében népszámlálást rendeznék. A fordulónap, az- aiz a dátum, amelynek adatai it érvényesnek tekintik: már­cius 31. (Tehát, ha például egy terhes anya éjfél után néhány perccel, vagyis már április 1-én szült, a felmé­résben gyermeke még nem szerepelhet.) Jugoszláviában szintén tíz­esztendőnként van népszám­lálás. A népszámlálások rendje a második világhábo­rúban felborult, s csak 1961- ben sikerült visszaállítani az Egyesült Nemzetek Szerveze­te által szorgalmazott tízéves rendszerhez. A mostani nép- számlálás, becslés szerint 1,2 milliárd dinárba kerül majd s 1977 óta készülnek rá. A sta­tisztikai intézetek kötelesek az első összegzéseket harminc napon belül elvégezni, de az adatok végleges feldolgozása legalább három évet vesz igénybe.. Déli szomszédunkban a szö­vetségi és a tartományi tör­vények szabják meg a nép­számlálás módját Ennek megfelelően a különböző köztársaságokban a lakosok­nak 27—150 kérdésre kell vá­laszolnánk. Érdekes, hogy a legrészletesebb adatfelvétel- .re a soknemzetiségű Vajda­ság autonóm tartományban kerül sor. Itt az összeírás minden eddiginél alaposabb. A személyi, a lakás- és a háztartási kérdőív mellett adatokat gyűjtenek a mező- gazdasági termelőkről, a föld­területek megműveléséről, az állatállományiról stb. Különös jelentőséget tulaj­donítanak az összeírás során annak az élvnek, amely sze­rint minden állampolgár sza­badon 'nyilatkozhat nemzeti, nemzetiségi hovatartozásáról. „Ezt az elvet maradéktalanul tiszteletben keli tartani — mutatott rá a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének központi lapja, a Borba. — Ez á legfontosabb politikai követelmény.” A helyes aláp- elv a gyakorlatban is érvé­nyesül. A Vajdaságban pél­dául eleve ihat nyelven ké­szítették el a kérdőíveket. Az állampolgárok minden befo­lyásolástól mentesen nyilat­kozhatnak nemzeti, nemzeti­ségi hovatartozásukról. A legutóbbi, 1'971-es .népszám­láláskor 425 ezren vallották magukat a tartományban magyarnak. A lakosok mel­lesleg megjelölhetnek több nyelvet is anyanyelvűkként, nyilváníthatják magukat „ju- goszlávmak” is, — bár e meg­jelölés nem számít sem nem­zetiségnek, sem népcsoport­nak. És mindenkinek joga van e kérdésről egyáltalán nem nyilatkozni. (sz. g.) Népszámlálás Jugoszláviában Kérdőívek - hat nyelven

Next

/
Oldalképek
Tartalom