Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-12 / 86. szám

1981. április 12. Képújság 9 Német Demokratikus Köztársaság Közelebb kerül az iskola az élethez Az idén több újítást vezet­nek be az NDK szakmunkás- képzésében és a tízosztályos iskolák politechnikai oktatá­sában. A szakmunkásképzés rendszerét legutóbb 1976-ban szabályozták. Az általános törekvés, amelyet most érvé­nyesítenek, a túlzott specia- lizálás leépítésére, sokolda­lúbb szakmunkások kibocsá­tására irányul, főként az elektrotechnika, az elektroni­ka és a mezőgazdasági szak­munkásképzés területén. Megváltozik egyúttal bizo­nyos szakmák elnevezése. A postai szakmunkások végbi­zonyítványa korábban „posta szakvállalati és forgalmi te­vékenységre” adott jogosít­ványt, az újabb oklevél a „postaforgalmi szakmunkás” megjelölést viseli. Ez nem puszta formaság, hanem meg­felel a postai szakmunka összetettségének, a szakokta­tás komplexitásának. Üjdonság a csökkent mun­kaképességűek szakoktatásá­nak bevezetése, amelynek befejeztével a rokkantak szakmunkás-bizonyítványt kapnak. Egyúttal kötelezik az ipart; hogy megfelelő mun­kahelyeket teremtsen szá­mukra. Az új szakmunkás- képzésben összesen 318 szak­mát oktatnak, ebből 225 szak­mát az ipari tanulók a tíz- osztályos iskola elvégzésével együtt tanulnak ki. Az iparitanuló-képzés re­formjával párhuzamosan meg­erősítik a tízosztályos isko­lák politechnikai oktatását. Ez segít a pályaválasztás- tásban. Az idei iskolaévben több mint 26 ezer ipafi szak­embert, szakmunkást, tech­nikust és mérnököt vonnak be az iparból és az ipari szö­vetkezetekből az iskolai' ok­tatásba. Egyúttal megválto­zik az ipari oktatók státusa az iskolában. Ezentúl az is­kolai tantestületek egyenran­gú tagjai lesznek, részt vesz­nek a tanulók nevelésében, mint mellékfoglalkozású ok­tatók és nevelők. Általában egyéves gyakorlat megszerzé­se után, mint szakoktatók, szabályosan kinevezik őket. Az NDK-ban sokat várnak az új rendelettől. Nem keve­sebbet, mint, hogy közelebb kerül egymáshoz az iskola és az élet. SZLUKA EMIL Gyermekdivat A tolbuhini MIR szövetke­zet ízléses és célszerű bóbi- és gyermekruházati cikkei keresettek és népszerűek a bolgár piacon és külföldön egyaránt. A gyermek kötött­áru legfőbb vásárlója a Szov­jetunió, de jó vevőnek szá­mít az NSZK is. A szövetkezet dolgozóinaik 90 százaléka nő. Ügyes kezű szakemberek, kiváló minősé­gű áru kerül ki a kezük alól. A tervezők legjobb műveiből az elmúlt évben 300 új mo­dellt fogadtak el gyártásra. A MIR-nek egyébként nem­csak korszerű műhelyei van­nak, de állandó kiállítási csarnoka is, ahol bemutatják a jövő termékeit. Gyakran rendeznek itt a nagyiközönség számára divatbemutatóikat,, a kereskedelmi partnerek szá­mára pedig áruminta-bemu­tatót. A vezetőség megbecsüli a munkatárs alkat, sokat tesz megtartásúkért. A szövetke­zetnek saját bölcsődéje és óvodája, tengerparti üdülője van. A dolgozó nők terhes­ségük idején védőételt, -italt kapnak, s könnyebb munká­ra osztják be őket, sőt, ha kívánják, otthon is dolgoz­hatnak. Szlovákiai magyar nyelvtanárok A nyelvi felelősségért Szlovákiában a magyar nyelvtanárok, tanítok, a ma­gyar nyelvművelők tavaly is megrendezték a Kazinczy nyelvművelő napokat. Kassán tizennegyedszer gyűltek egy­be, hogy elmondják vélemé­nyüket a szlovákiai magyar­ság anyanyelvének állapotá­ról, a nyelvápolás, a nyelv- tanítás elméletéről és gyakor­latáról. Az összejövetel alkalmából a pozsonyi „Hét” című folyó­irat munkatársa körinterjút készített néhány résztvevő­vel, amelynek lényegét az alábbiakban közöljük. — Milyennek ítéli szű- kebb környezete — a család, a munkahely, a társaság — anyanyelvi színvonalát? Lőrincz Albertné tanárnő (Losonc): — Véleményem szerint a színvonal romlik. Az érettsé­gi után a gyerek jóformán már csak a családiban, s né­hány jó .baráttal beszélget anyanyelvén. A munkahe­lyen, az egyetemen, a főis­kolán szlovák környezetbe kerül. Sok szlovák fiatallal köt barátságot, akikkel csak szlovákul beszélget. Gsáky Károly tanító (Ipoly­ság): — Iskolánk tanulóinak, ta­nítóinak, tanárainak anya­nyelvi színvonala nem a leg- kielégítőbb. Elsősorban a pe­dagógusok nyelvi továbbkép­zésére kellene nagyobb gon­dot fordítani. Rácz Gusztáv tanár (Ki- rályhelmec): — A színvonalat közepes­nek ítélem. Az a tapasztala­tom, hogy jelentősen befo­lyásolja az olvasottság. So­kan, értelmiségiek is, szlovák szavakat kevernek a beszéd­be. Pásztó András tanár (Kas­sa): — Egyrészt aggasztanak a nyelvhasználatunkban jelent­kező visszásságok, másrészt örömmel nyugtázok minden igyekezetét, amely ezek elhá­rítását szolgálja. A miénk a kassai, az egyetlen magyar tanítási nyelvű szakközépis­kola. Ez előny is, hátrány is. Az „ipariban” minden szak­tárgyat magyarul tanítunk — rendszerint szlovák tan­könyvekből. — Igaz-e, hogy a szlo­vákiai magyarság nyel­véből a középső, tehát a köznyelvi réteg kihaló­ban van? Lőrinc Albertné: — Sajnos, vannak, akik szégyellnek magyarul be­szélni. A gyűléseken, a hiva­talban, ha van is lehetőség arra, hogy anya nyel ven be­széljenek, inkább szálnak rossz szlováksággal, mintha az kötelező lenne. Gsáky Károly: — így igaz. És ha nem cse­lekszünk idejében, lassan az alsó és a felső réteg is a kö­zépső sorsára jut.és kialakul valami „keveréknyelv”. Rácz Gusztáv: — Nálunk, a Bodrogköz­ben, a tanulóifjúság jól hasz­nálja a köznyélvet. Pásztó András: — Sok körülmény sor­vasztja a köznyelvi rétedet, de ez nemcsak a szlovákiai magyarság problémája. Ha tudatosítjuk, hogy ez termé­szetes folyamat, s erre foko­zott (figyelemmel reagálunk. — Miiben látja a szlo­vákiai magyar nyelvmű­velés legreálisabb lehe­tőségeit ? Lőrinc Albertné: — Középiskolás korban a nyelvművelés még jó kezek­ben van. A főiskolák, az egyetemek, s a dolgozó fia­talok nyelvművelése viszont problematikus a kétnyelvű környezetben. A sajtóban több cikk jelenhetne meg az anyanyelvről. Korszerűsíte­ni kellene a kiejtési versenyt. Csáky Károly: — Az Űj Szó „Kis Nyelv­őr” rovata mellett a Madách Kiadó több nyelvművelő könyvet, tanulmányt adhatna ki. S a Szlovákiád Tankönyv­kiadó vegye figyelembe és mérlegelje a Kazdnczy-napo- kon a tankönyvek fordításá­ról elhangzott bírálatokat. Rácz Gusztáv: — Nagyon hasznosak a nyelvi vetélkedők. Kívánatos lenne a Csehszlovák Rádió rrmgytar adásában a Magyar Rádió „Magyarán szólva” ro­vatához hasonló műsort is sugározni. ' Pásztó András: — A két legfontosabb pont, amelyre nyelvművelé­sünk támaszkodik: az iskola és a sajtó. GÁL FERENC Ipari robotok Az ipari robotok a műsza­ki fejlesztés új irányzatát képviselik a termelésben. Ma már a világ számos országá­ban foglalkoznak az ipari robotok gyártásával és egy­re nagyobb méretekben. A nyugat-európai országokban, az Egyesült Államokban és Japánban több mint 300 ipa­ri robottápust gyártanak, és ugyanezekben az országok­ban több mint 35 000 ipari robotot üzemeltetnek. A Szovjetunióban 1974-ben határozatot hoztak arról, hogy 1980-ig megszervezik az ipari robotok gyártását. Ezt a programot már teljesítet­ték. A Szovjetunióban eddig körülbelül 100 különböző ren­deltetésű robotkonstrukció készült, világszínvonalú kivi­telezésben. A fejlett kutatási és fejlesztési kapacitás lehe­tővé tette, hogy a Szovjet­unióban több mint 30 robot- típust dolgozzanak ki, ame­lyek sorozatgyártását is meg­kezdték már. A következő években a Szovjetunióban tovább bővül az ipari robotok gyártása. Ezt a feladatat nagyon sür­gősen meg akarják valósíta­ni, mivel a Szovjetunió gép­ipari termelésének a követ­kező néhány év alatt több mint 23 000 ipari robotra lesz szüksége. Az ezzel kapcsola­tos kutatási és fejlesztési munkák egyszerűsítése végett a leningrádi kibernetikai műszaki fejlesztési iroda ro­bot típussorokat dolgozott ki és megállapodást kötött az egyes termelő ágazatokkal az automaták szabványosított és egységesített elemeinek gyár­tásáról. A Szovjet Tudományos Akadémia archeológiái intézeté­nek munkatársai a fergániai ásatásokon Múzeum az egyetemen A Haile-Wdttenberg-i Mar­tin Luther Egyetem emlékei­ből, művészi értékeiből kiál­lítást szerveznek. Az egyete­mi tanárok hagyatékából származó régészeti és művé­szeti értékek megőrzéséről, restaurálásáról tapasztalt tu­dósok és lelkes egyetemisták munkacsoportja gondosko­dik. Történelmi értékű tan­eszközök, egyetemi jelvények, nagy értékű festmények rit­ka régi kéziratok válnak ke­zük nyomán az egyik leg­újabb NDK-beli múzeumi gyűjtemény tárgyaivá. Szovjet egészségügy Lézer a sebész szelgálatábai Natalja Makarszkaja, az orvostudományok kandidá­tusa, a Szovjetunióban az el­sők között kezdett lézereket használná a szemészetben. — Nemrég még mi, szak­orvosok is izgalommal vár­tuk a sérüléses szürkehályog műtéti eltávolításának kime­netelét — mondja Natalja Makarszkaja, a szembetegsé­gekkel foglalkozó moszkvai tudományos kutatóintézet lé­zerszemészeti csoportjának vezetője. — Most megbízható és nagyon precíz műszer ke­rült a szemészorvosok kezé­be, a „lézersziilke”. Mi azon­ban semmit sem vágunk. Rö­viden szólva, mondjuk a re­cehártya-leválás helyreállí­tásánál a lézer használata hozzávetőleg a következőkép­pen történik: az orvos kü­lönleges lencse segítségével megkeresi a szem sérülésé­nek htelyét, megnyomja az indítógombof és az erős fény­nyaláb, a szaruhártyán, a fi­nom szemgolyón és az üveg- testen áthatolva, eléri célját. Ez az effektus a lézersugár óriási sebességének köszön­hető. Ezt a gyógyítási módszert ma már eredményesen al­kalmazzák a szürke- és zöld- hályog-műtéteknél, különbö­ző eredetű daganatoknál és más bonyolult szembetegsé­geknél. Mind az az új, ami az or­vostudományban és az orvosi technikában ezzel a temati­kával kapcsolatos, az orvos figyelmének központjában áll. Natalja Makarszkaja jó kapcsolatokait tart külföldi kollégákkal. Az intézet lé­zercsoportjának rendelkezé­sére áll a legkorszerűbb szov­jet és külföldi berendezés. Most folyik a klinikai ki­próbálása annak az új lézer- készüléknek, amelyet Ma- karszkaja javaslatára a Co­herent Radiation (Egyesült Államok) és az Opton (NSZK) cég szakemberei konstruáltak. Az új modell nagyon alkalmas narkotizált betegeken végzendő műtétek­re. APN—KS Háromezer éves város Az INTERELEKTRO A KGST-országok elektro­technikai gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttmű­ködési szervezetében az utóbbi öt évben 11 szakosí­tási együttműködésben ösz- szesen 350 terméket, egyebek 'között turbogenerátorolkat, elektromotorokat, félvezető­ket, kábelekét, világítástech­nikai és egyéb termékeket gyártattak. A szakosítási és kooperációs egyezmények szerint gyártott termékekből az utóbbi öt évben hatszoro­sára növelték a tagországok közötti forgalmat. Az IN- TERiELEKTRO legutóbbi ülésszakán a (tagországok újabb három megállapodást kötötték az együttműködés fejlesztéséről. Egyebek között az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió az ukrajnai No- volinszkben közösen épít gyá­rat elektrotechnikai felszere­lések gyártására. A tagálla­mok elhatározták azt is, hogy ugyancsak közösen állítanak fel a Szovjetunióban elefotro- szén és fémkerámiái termé­keket gyártó üzemeket, ame­lyek jelentősen csökkentik importbaszerzési gondjaikat. Az elképzelések szerint koo­perációt alakítanak ki a szi- getelőlakk és -gyanta gyártá­sában is. Fergániai A leningrádi archeológiái intézet tudósainak leletei azt igazolják, hogy a kirgíziai Os város több mint 3 ezer éves. A város közelében a Szüle jmán-hegy oldalában nemrég fedezték fél a késő bronzkori település nyomait. Jurij Zadnyeprovselkij, az ex­pedíció vezetőjének irányítá­sával a fergániai expedíció magtáraikat, primitív szövő­szerszámokat, háziedényékét talált. ásatások A leleteket elemezve meg­állapították, hogy azok az úgynevezett csuszti kultúrá­hoz tartoznak. Ez azt jeleníti, hogy a település régebbi Ró­mánál. Az időszámításunk előtti második évezred végén a fergániai területen lakó törzsek kitűnő öntözőrend­szert hoztak létre, földműve­léssel és iparral foglalkoztak. APN—KS Natalja Makarszkaja a lézerműtőben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom