Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-11 / 85. szám

2^fePÜJSÁG 1981. április 11. Gagarin Űrrepülésének 20. évfordulója Emlekünnepseg az Akadémián Korom Mihály beszéde Az emberiség első világűr- beli követe, Jurij Gagarin űrrepülésének 20. évforduló­ja tiszteletére pénteken dél­után az MTA dísztermében emilékünnepséget rendezett az MTA Interkozmosz-tanácsa és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége. Pál Lénáid akadémikus, az MTA főtitkára, az MTA In- terkezmosz^taniácsának el­nöke nyitotta meg az ün­nepséget, amelynek elnök­ségében foglalt helyet többek között Borbáindi János, a Mi­nisztertanács elnökihelyettese, Apró Antal, az MSZBT elnö­ke továbbá politikai és ál­lami életünk több más veze­tője. Ott volt Valerij M.usza- tov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövetségének kö- vettanáosasa, valamint az In- terkozmosz-programban részt vevő szocialista országok nagykövetségeinek képviselői. Részt vett az ünnepségen az első szovjet—magyar érpáros, Valerij Kubészov és Farkas Bertalan alezredes, valamint Magyari Béla kiképzett űr­hajós is. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi .beszédet, méltatva Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett 108 perces űrutazásának történelmi je­lentőségét. Emlékeztetett ar­ra, hogy a .nagy tudományos világszenzáció, az ember első űrrepülése óta mindössze két évtized telt el, s a világűr- kutatásban ma már számos ország vesz részt, Gagarin óta nagyon sokan megfordultak a kozmoszban. A továbbiakban kiemelte: — A Szovjetuimiónok a vi­lágűr meghódításában elért sikerei többet jelentenek, mint a tudomány és a technika magas színvonalának bizo­nyítékait. A világ első szo­cialista országa alig négy év­tizeddel a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom után a tudományiban és a techniká­ban is fórradalmi jelentősé­gűt alkotott. A társadalom­ban bekövetkezett gyökeres változás .nélkül elképzelhetet­len lett volna, hogy alig két emberöltő alatt eljusson egy ország a faekétöl az űrhajóig. Ehhez el .kellett jutnia a fél­feudális viszonyoktól a szo­cializmus, a .kommunizmus építéséig. Ezután Korom Mihály a szovjet űrkutatás utóbbi két évtizedben elért eredményei­ről szólt, hangsúlyozva, hogy a Szovjetunió sohasem akar­ta 'kisajátítani az űrkutatás lehetőségét és hasznát. — A Szovjetunió gyümöl­csöző együttműködést valósít meg az űrkutatásban is, min­denekelőtt a testvéri szocia­lista országokkal. A szocialis­ta országok részvétele az Irn- terkozmoszban, a világűr- kutatásban meggyőzően bizo­nyítja a szocialista társada­lomiban, a testvéri országok együttműködésében rejlő le­hetőségeket — mondotta a KiB titkára. Hozzáfűzte: mindannyi unk meggyőződé­sét is kifejezésre juttatta Leon.yid Iljics Brezanyev, az SZKiP KB főtitkára, amikor a XXVI. kongresszuson arról szólt, hogy a testvéri orszá­gok űrhajósai nemcsak a tu­domány és a népgazdaság ér­dekében munkálkodnak, ha­nem hatalmas jelentőségű po­litikai küldetést is teljesíte­nek. A közös űrrepülések va­lóban szorosabbra fűzték né­peink egységét, barátságát, együttműködését, erősítették a szocialista haziafiságot és inter .nacionalizmust. — A magyar nép néhány hét múlva, május 26-án. ün­nepli annak a felejthetetlen napnak első évfordulóját, amikor a bajtonuri űrrepülő- térről felbocsátották a Szo­juz—36 űrhajót, fedélzetén Valerij Kubászov parancs­nokkal és Farkas Bertalan kutató-űrhajóssal. Az első magyar űrhajós, Farkas Ber­talan és a felkészülésben méltó társa, Magyari Béla ki­képzett űrhajós, valamint szovjet társaik helytállásuk­kal és rokonszenves emberi magatartásukkal példaképpé váltak. szívünkbe zártuk őket. Büszkék vagyunk azok­ra a magyar tudósakra, mér­nökökre, munkásokra, kato­nákra is. akik közreműködé­sükkel hozzájárulták a ma­gyar űrkutatási tevékenység sikereihez és az űrrepülések során felhasznált magyar műszerek kifejlesztéséhez. Köszönetünlket fejezzük ki ezúttal is a testvéri Szovjet­uniónak, hogy a Magyar Nép- köztársaság állampolgára űr­repülést hajthatott végre. Május 26. a magyar és a szovjet nép igaz barátságá­nak kiemelkedő dátuma. A továbbiakban Korom Mihály kitért arra, hogy az űrkutatás felgyorsította, új minőségi szintre emelte a tu­domány termelőerővé válásá­nak folyamatát, hangsúlyoz­va, hogy az űrkutatással új lendületet nyert tudomá­nyoknak egyértelműen az emberiség közös gondjai meg­oldását kell szolgálniok. — A világ ma válaszút elé került: engedik-e a világ né­pei, hogy a szélsőséges impe­rialista körök, a fegyverke­zésben érdekelt monopóliu­mok, amelyek ma ismét hi­degháborús hangokkal mér­gezik a nemzetközi légkört, pusztulásba sodorják az em­beriséget. vagy pedig megálljt parancsolnak a két világ- rendszer között fennálló ka­tonai erőegyensúly megbon­tására, a fegyverkezési haj­sza fokozására irányuló im­perialista törekvéseknek, és az ember javára, a békés jö­vő építésére használják fel a korszerű tudomány vívmá­nyait. — Ugyanaz a rakéta, ugyanaz az űrszerkezet egy­aránt szolgálhat békés és há­borús célokat. Felvihet az űrbe embert pusztító gyilkos eszközöket, atom-, hidrogén-, neutrontöltetet és az ember javát szolgáló tudományos műszereket. Mi amellett va­gyunk, hogy a világűr is a békés együttműködés színte­re legyen. A szocialista or­szágok külpolitikájának egyik alapvető vonása a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országok egymást gazda­gító, népeik javát szolgáló együttmunkálkodásának szor­galmazása, az együttműkö­dés fejlesztése különböző te­rületeken. Ez konstruktív gyakorlati lépésekben, tettek­ben nyilvánul meg. A szovjet kommunisták közelmúltban tartott XXVI. kongresszusa meggyőzően kifejezésre jut­tatta, hogy a szocializmus és a béke ügye elválaszthatat­lan. A Magyar Népköztársa­ság helyesli a Szovjetunió új, fontos javaslatait, a nemzet­közi légkör, az államközi kapcsolatok javítására, a né­pek együttműködésének fej­lesztésére — hangsúlyozta be­fejezésül a Központi Bizott­ság titkára. Az emlékünnepség részt­vevői — köztük a tudomá­nyos akadémia, az magyar Interkozmosz-tanács tagjai, az Interkozmosz-program- ban részt vevő kutatók, MSZBT-aktivisták és főváro­si dolgozók — Jurij Gagarin űrrepülésének 20. évforduló­ja alkalmából üdvözlő távira­tot intéztek a Szovjet Tudo­mányos Akadémia Interkoz- mosz-tanácsához. * A nap folyamán Korom Mihály a KB székházában fogadta Valerij Kubászovot, az első szovjet—magyar űr­páros, a Szojuz—36 parancs­nokát. A szívélyes, baráti hangulatú találkozón részt vett Pál Lénárd, ott volt Vla­gyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. * Ember a világűrben cím­mel űrtechnikai kiállítás nyílt pénteken a Közlekedé­si Múzeumban, Jurij Gaga­rin űrrepülésének 20. évfor­dulója alkalmából. Megnyitót Pál Lénárd mondott. A kiállítás egyik legbecse­sebb darabja a szovjet—ma­gyar űrutazásból visszatért Szojuz—36 űrkabinja; külön tárlókban láthatók az űrha­jósok ruhái, az űrt megjárt emléktárgyak és magyar űr- ételkülönlegességek, valamint a különféle orvosbiológiai eszközök. * Moszkvában, a Szakszer­vezetek Házának oszlopcsar­nokában pénteken ünnepi nagygyűlést rendeztek Jurij Gagarin űrrepülésének 20. évfordulója alkalmából. Ana- tolij Alekszandrov akadémi­kus, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke mondott ünnepi beszédet. Ma kezdődik az NSZEP kongresszusa A berlini Köztársasági Pa­lota nagytermében szombat délelőtt 10 órakor megnyílik a Német Szocialista Egység­párt 6 naposra tervezett X. kongresszusa. A központi bi­zottság 9 pontból álló napi­rendet javasol. Megnyitó be­szédet Horst Sindermann, a KB politikai bizottságának tagja, az NDK Népi Kamará­ja Elnökségének elnöke mond. A központi bizottság beszámolóját Erich Honecker, a KB főtitkára, a központi revíziós bizottság ielentését pedig Kurt Seibt, a bizottság elnöke terjeszti elő. A két re­ferátum felett együtt nyitnak vitát. A tervek szerint e vi­tát követően kedden, a nap második felében terjeszti a kongresszus elé Willi Stoph, a KB politikai bizottságának tagja, a kormány elnöke az 1981—85-ös népgazdaságfej­lesztési terv irányelveit. Er­ről a kongresszus önálló vi­tát folytat. A határozatok meghozatala után — utolsó napirendi pontként — április 16-ra tervezik az NSZEP új vezető szerveinek megválasz­tását. Pénteken megérkezett Ber­linbe a kongresszuson részt vevő külföldi vendégek zöme, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, Né­meth Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a KB titkárának vezetésével. A de­legációt a berlini Keleti pá­lyaudvaron Horst Dohlus, az NSZEP KB Politikai Bizott­ságának tagja és Wemer Ja- rowinsky, a PB póttagja, a KB titkárai üdvözölték. Az NSZEP X. kongresszu­sán részt vevő szovjet kül­döttséget Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára vezeti. A szovjet delegációt Erich Honecker, és az NDK számos más párt- és állami vezetője fogadta Berlin schönefeldi repülőterén. (MTI) összeült a szejm Jaruzelski a sztrájkjog felfüggesztését javasolja Pénteken délelőtt 10 órakor tavaszi ülésszakának első ta­nácskozására ült össze a len­gyel parlament (szejm), hogy meghallgassa a kormány be­számolóját az ország jelen­legi helyzetéről. A beszámolót Wojciech Ja­ruzelski, a minisztertanács el -t nöke terjesztette elő az or­szág jelenlegi helyzetéről. Emlékeztetett rá, hogy két hónappal ezelőtt az általa ve­zetett kormány kinyilvánítot­ta: konkrét tettekkel kíván­ja megoldani az állam és az állampolgárok legsürgetőbb problémáit. Egyidejűleg fel­hívással fordult a közvéle­ményhez : legyen kilencven nyugodt, sztrájkmentes mun­kás nap. Az eltelt napok azonban — folytatta Jaruzelski — nem voltak teljesen nyugodtak. Ezzel együtt elismerés illeti azokat, akiknek volt bátor­ságuk, felelősségérzetük, er­kölcsi tekintélyük ahhoz, hogy az eseményeket kedve­ző irányba fordítsák. A mi­niszterelnök elismeréssel szólt a Szolidaritás szakszervezet­nek azokról a képviselőiről, akik az elmúlt nehéz napok­ban mérsékletet és józansá­got tanúsítottak. A kormány, tette hozzá, a jövőben is min­dent megtesz, ami az állam és a nép létfontosságú érde­keit szolgálja. A továbbiakban a minisz­terelnök kijelentette: a sztrájk fegyverét, ezt a vég­ső eszközt, az elmúlt idő­szakban túl gyakran használ­ták. A sztrájkra vonatkozó döntések indítékai nem egy esetben „gazdaságon túliak" voltak, néhányszor a Szoli­daritás országos vezetésének egyetértését is nélkülözték. Éppen ezért a kormány ja­vasolja a szejmnek, hogy két hónapra függessze fel a sztrájkok meghirdetésének jogát. Ennek az intézkedés­nek enyhítenie kell a társa­dalmi feszültséget, meg kell teremtenie a stabilizáció alapjait. Ez pedig hazafias érdek, érdeke a kormánynak Wojciech Jaruzelski és a szakszervezeteknek egy­aránt. A gazdasági helyzetről szól­va Jaruzelski miniszterelnök hangoztatta: minden egyes nap, amelyen Lengyelország rossz termelési eredményeket mutat fel, tovább gyengíti a gazdaságot. Tartóssá válik, mélyül a válság. A maga leg­teljesebb élességében merül fel a kérdés: mit tegyünk, hogy 36 milliós népünk meg­menekülj ön az éhezéstől? A kormány tízpontos program­ja továbbra is érvényes, de végrehajtani osaik radikális lépésekkel lehet. Minél kö­vetkezetesebben tesszük meg ezt a lépést, annál sebeseb­ben kíméljük meg országun­kat a zűrzavartól. A gazda­sági züllést fogja fékezni a jegyrendszer kiszélesítése. Meg kell előzni a nemzeti valuta elértéktelenedését is — hangoztatta a miniszter- elnök, hozzátéve: a szakszer­vezeteknek az idén tartóz­kodniuk kell minden továb­bi bérrendezési és -emelési követedéstőil. Ami az anyag- és nyers- anyaghiányt illeti, a minisz­terelnök közölte: elkerülhe­tetlenek a messze mutató változások az ipari termelés szerkezetében. A dolgozókat részben más munkahelyre, más termelő üzemekbe és foglalkozási ágakba kell át­irányítani, oda, ahol a leg­jobban hiányzó termékeket állítják elő. A kormány e kérdésben a szakszerveze­tekkel konzultálva kíván döntést hozni. A szakszervezetekről a kö­vetkező hangzott el a kor­mányfői expozéban: „Életünk fontos és jellegzetes része a szakszervezeti mozgalom. To­vábbra is következetes együttműködést óhajtunk. Ez nem könnyű, hiszen különfé­le bonyolult problémák jelent­keznek. Ez főként a Szolida­ritásra vonatkozik. A közel­múltban drámai konfliktust éltünk át, mélységes megráz­kódtatást, amely azonban lehetőséget adott az értelmes megoldásra is. A kormány felhívással fordul a társada­lomhoz: használjuk ki ezt a lehetőséget a további egyet­értésre, együttműködésre. Meg kell találni az őszinte megértés szféráját. A fron­tális ütközés ma egyenlő a halállal. Aki ezt nem érti, kívül helyezi magát a társa­dalmon. Készek vagyunk a tárgyalásokra, az operatív döntésekre. Javasoljuk egy kormányzati-szakszervezeti vegyes bizottság életre hálá­sát”. Végezetül Jaruzelski leszö­gezte: olyan határozatot vár a parlamenttől, amely kor­mányát a szükséges eszkö­zökkel és útmutatásokkal ru­házza fel. A szejm támoga­tásától függ, képes lesz-e to­vábbra is betölteni minisz­terelnöki funkcióját. A parlamenti pártok kép­viselői — a LEMP nevében K. Barcikowski, az Egyesült Parasztpárt nevében Jerzy Grzybczak, a Demokrata Párt nevében Jan Fajecki — pén­teken délután teljes támoga­tásukról biztosították Jaru­zelski miniszterelnököt, az ál­tala vezetett kormányt, il­letve ennek a kormányfői expozéban foglalt program­ját. A Komuniszt cikke Mi történt Koszovóban? A Komuniszt, a JKSZ KB hetilapja legújabb számában „Mi történt Koszovón?” cím­mel a többi'között a követke­zőket írta: „Koszovo tartományban normalizálódik az élet. Az éj­szakai kijárási tilalmat lerö­vidítették, de enyhítették a többi rendkívüli intézkedést is. Az események filmkockái így peregtek: március 11-én este a pristinai egyetemista központban egy népesebb egyetemista csoport megbon­totta a nyugalmat és a köz­rendet. A rendbontás az egyetemista étkezdében kez­dődött — amikor egy hallga­tó, elégedetlen lévén a vacso­ra minőségével, eldobta a tálcát — majd a város két főutcáján folytatódott. A tün­tetéseknek — amelyben kb. 400 egyetemista vett részt — a politikai aktivisták és a belügyi szervek egységei ve­tettek véget. A március 26-i tüntetések­nek más volt a tartalmuk és másként zajlottak le. Az egytemisták kis csoportja kezdte reggel 6 órakor azzal, hogy lezárta három diákott­hon bejáratát, s igyekezett maga mellé állítani az ott la­kó hallgatókat. Az egyetem rektora, néhány tanár és a város párt és ifjúsági akti­vistái segítségével, megpró­bálta lebeszélni a hallgató­kat a tüntetésről. Ennek el­lenére az egyetem előtti té­ren összegyűlt néhány száz hallgató, akik a Koszovo autonom tartományt, a Ju­goszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság alkotmányos rendjét támadó jelszavakat kiabáltak és ellenséges fel­iratú transzparenseket emel­tek magasba. Miután a politikai eszközök hatástalannak bizonyultak a tüntetés békés úton történő megakadályozására, közbe­léptek a belügyi szervek. Fel­adatuk az volt, hogy meg­akadályozzák a tüntetőket abban, hogy a város központ­ja felé vonuljanak, ahol ün­nepséget rendeztek a Tito el­nök emlékének adózó ifjúsá­gi staféta fogadására. Április 1-én a tüntetések a kommunista szövetség és más társadalmi szervezetek erőfeszítései ellenére még szélesebb körben megismét­lődtek. Ez azzal kezdődött, hogy az egyetemisták és más diákok egy része bojkottálta a tanítást, kivonultak az ut­cákra, s ezt követően más állampolgárok is csatlakoz­tak hozzájuk. A tüntetők, akiknek száma 2000 körül mozgott, az álta­lános iskolákból hazainduló gyerekeket vonultatták fel maguk előtt. Koszovo.számá­ra köztársaságot követelő jel­szavakat hangoztattak. A tüntetések alatt kirakatokat zúztak be, személygépkocsi­kat rongáltak még. A tünte­téseknek a belügyi szervek határozott közbelépése vetett Véget. A pristinai tüntetéseken kívül időközben kisebb za­vargásokra került sor Priz- renben, Urosevacon, Obili- csen, Podujevon és Vucsit- rinben. A zavargások során 11 em­ber vesztette életét, köztük két rendőr. A belügyi szervek emberei csak két alkalom­mal, önvédelemből nyitottak tüzet, éspedig Vucsitrinben és Urosevacon, azért, mert puskából és pisztolyból lőt­tek rájuk. A megmozdulá­sok során 57-en sebesültek meg. 22 személy van bör­tönben, azzal a gyanúval, hogy a tüntetéseket szervez­ték. Az összeütközésekben nem vettek részt a jugoszláv néphadsereg katonái, ők csak egyes létesítményeket véd­tek. A tüntetéseket elítélte Ko­szovo lakosságának nagy ré­sze. Meghiúsult egy újabb, Jugoszlávia egysége ellen intézett támadás. Széles körű akció van folyamatban, hogy rendezzék a gazdaság, tár­sadalmi és politikai életet azokban a helységekben, amelyekben tüntetésekre ke­rült sor.”— fejezte be tájé­koztatóját a Komuniszt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom