Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-11 / 85. szám
2^fePÜJSÁG 1981. április 11. Gagarin Űrrepülésének 20. évfordulója Emlekünnepseg az Akadémián Korom Mihály beszéde Az emberiség első világűr- beli követe, Jurij Gagarin űrrepülésének 20. évfordulója tiszteletére pénteken délután az MTA dísztermében emilékünnepséget rendezett az MTA Interkozmosz-tanácsa és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége. Pál Lénáid akadémikus, az MTA főtitkára, az MTA In- terkezmosz^taniácsának elnöke nyitotta meg az ünnepséget, amelynek elnökségében foglalt helyet többek között Borbáindi János, a Minisztertanács elnökihelyettese, Apró Antal, az MSZBT elnöke továbbá politikai és állami életünk több más vezetője. Ott volt Valerij M.usza- tov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének kö- vettanáosasa, valamint az In- terkozmosz-programban részt vevő szocialista országok nagykövetségeinek képviselői. Részt vett az ünnepségen az első szovjet—magyar érpáros, Valerij Kubészov és Farkas Bertalan alezredes, valamint Magyari Béla kiképzett űrhajós is. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi .beszédet, méltatva Jurij Gagarin 1961. április 12-én tett 108 perces űrutazásának történelmi jelentőségét. Emlékeztetett arra, hogy a .nagy tudományos világszenzáció, az ember első űrrepülése óta mindössze két évtized telt el, s a világűr- kutatásban ma már számos ország vesz részt, Gagarin óta nagyon sokan megfordultak a kozmoszban. A továbbiakban kiemelte: — A Szovjetuimiónok a világűr meghódításában elért sikerei többet jelentenek, mint a tudomány és a technika magas színvonalának bizonyítékait. A világ első szocialista országa alig négy évtizeddel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után a tudományiban és a technikában is fórradalmi jelentőségűt alkotott. A társadalomban bekövetkezett gyökeres változás .nélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy alig két emberöltő alatt eljusson egy ország a faekétöl az űrhajóig. Ehhez el .kellett jutnia a félfeudális viszonyoktól a szocializmus, a .kommunizmus építéséig. Ezután Korom Mihály a szovjet űrkutatás utóbbi két évtizedben elért eredményeiről szólt, hangsúlyozva, hogy a Szovjetunió sohasem akarta 'kisajátítani az űrkutatás lehetőségét és hasznát. — A Szovjetunió gyümölcsöző együttműködést valósít meg az űrkutatásban is, mindenekelőtt a testvéri szocialista országokkal. A szocialista országok részvétele az Irn- terkozmoszban, a világűr- kutatásban meggyőzően bizonyítja a szocialista társadalomiban, a testvéri országok együttműködésében rejlő lehetőségeket — mondotta a KiB titkára. Hozzáfűzte: mindannyi unk meggyőződését is kifejezésre juttatta Leon.yid Iljics Brezanyev, az SZKiP KB főtitkára, amikor a XXVI. kongresszuson arról szólt, hogy a testvéri országok űrhajósai nemcsak a tudomány és a népgazdaság érdekében munkálkodnak, hanem hatalmas jelentőségű politikai küldetést is teljesítenek. A közös űrrepülések valóban szorosabbra fűzték népeink egységét, barátságát, együttműködését, erősítették a szocialista haziafiságot és inter .nacionalizmust. — A magyar nép néhány hét múlva, május 26-án. ünnepli annak a felejthetetlen napnak első évfordulóját, amikor a bajtonuri űrrepülő- térről felbocsátották a Szojuz—36 űrhajót, fedélzetén Valerij Kubászov parancsnokkal és Farkas Bertalan kutató-űrhajóssal. Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan és a felkészülésben méltó társa, Magyari Béla kiképzett űrhajós, valamint szovjet társaik helytállásukkal és rokonszenves emberi magatartásukkal példaképpé váltak. szívünkbe zártuk őket. Büszkék vagyunk azokra a magyar tudósakra, mérnökökre, munkásokra, katonákra is. akik közreműködésükkel hozzájárulták a magyar űrkutatási tevékenység sikereihez és az űrrepülések során felhasznált magyar műszerek kifejlesztéséhez. Köszönetünlket fejezzük ki ezúttal is a testvéri Szovjetuniónak, hogy a Magyar Nép- köztársaság állampolgára űrrepülést hajthatott végre. Május 26. a magyar és a szovjet nép igaz barátságának kiemelkedő dátuma. A továbbiakban Korom Mihály kitért arra, hogy az űrkutatás felgyorsította, új minőségi szintre emelte a tudomány termelőerővé válásának folyamatát, hangsúlyozva, hogy az űrkutatással új lendületet nyert tudományoknak egyértelműen az emberiség közös gondjai megoldását kell szolgálniok. — A világ ma válaszút elé került: engedik-e a világ népei, hogy a szélsőséges imperialista körök, a fegyverkezésben érdekelt monopóliumok, amelyek ma ismét hidegháborús hangokkal mérgezik a nemzetközi légkört, pusztulásba sodorják az emberiséget. vagy pedig megálljt parancsolnak a két világ- rendszer között fennálló katonai erőegyensúly megbontására, a fegyverkezési hajsza fokozására irányuló imperialista törekvéseknek, és az ember javára, a békés jövő építésére használják fel a korszerű tudomány vívmányait. — Ugyanaz a rakéta, ugyanaz az űrszerkezet egyaránt szolgálhat békés és háborús célokat. Felvihet az űrbe embert pusztító gyilkos eszközöket, atom-, hidrogén-, neutrontöltetet és az ember javát szolgáló tudományos műszereket. Mi amellett vagyunk, hogy a világűr is a békés együttműködés színtere legyen. A szocialista országok külpolitikájának egyik alapvető vonása a különböző társadalmi rendszerű országok egymást gazdagító, népeik javát szolgáló együttmunkálkodásának szorgalmazása, az együttműködés fejlesztése különböző területeken. Ez konstruktív gyakorlati lépésekben, tettekben nyilvánul meg. A szovjet kommunisták közelmúltban tartott XXVI. kongresszusa meggyőzően kifejezésre juttatta, hogy a szocializmus és a béke ügye elválaszthatatlan. A Magyar Népköztársaság helyesli a Szovjetunió új, fontos javaslatait, a nemzetközi légkör, az államközi kapcsolatok javítására, a népek együttműködésének fejlesztésére — hangsúlyozta befejezésül a Központi Bizottság titkára. Az emlékünnepség résztvevői — köztük a tudományos akadémia, az magyar Interkozmosz-tanács tagjai, az Interkozmosz-program- ban részt vevő kutatók, MSZBT-aktivisták és fővárosi dolgozók — Jurij Gagarin űrrepülésének 20. évfordulója alkalmából üdvözlő táviratot intéztek a Szovjet Tudományos Akadémia Interkoz- mosz-tanácsához. * A nap folyamán Korom Mihály a KB székházában fogadta Valerij Kubászovot, az első szovjet—magyar űrpáros, a Szojuz—36 parancsnokát. A szívélyes, baráti hangulatú találkozón részt vett Pál Lénárd, ott volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. * Ember a világűrben címmel űrtechnikai kiállítás nyílt pénteken a Közlekedési Múzeumban, Jurij Gagarin űrrepülésének 20. évfordulója alkalmából. Megnyitót Pál Lénárd mondott. A kiállítás egyik legbecsesebb darabja a szovjet—magyar űrutazásból visszatért Szojuz—36 űrkabinja; külön tárlókban láthatók az űrhajósok ruhái, az űrt megjárt emléktárgyak és magyar űr- ételkülönlegességek, valamint a különféle orvosbiológiai eszközök. * Moszkvában, a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában pénteken ünnepi nagygyűlést rendeztek Jurij Gagarin űrrepülésének 20. évfordulója alkalmából. Ana- tolij Alekszandrov akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia elnöke mondott ünnepi beszédet. Ma kezdődik az NSZEP kongresszusa A berlini Köztársasági Palota nagytermében szombat délelőtt 10 órakor megnyílik a Német Szocialista Egységpárt 6 naposra tervezett X. kongresszusa. A központi bizottság 9 pontból álló napirendet javasol. Megnyitó beszédet Horst Sindermann, a KB politikai bizottságának tagja, az NDK Népi Kamarája Elnökségének elnöke mond. A központi bizottság beszámolóját Erich Honecker, a KB főtitkára, a központi revíziós bizottság ielentését pedig Kurt Seibt, a bizottság elnöke terjeszti elő. A két referátum felett együtt nyitnak vitát. A tervek szerint e vitát követően kedden, a nap második felében terjeszti a kongresszus elé Willi Stoph, a KB politikai bizottságának tagja, a kormány elnöke az 1981—85-ös népgazdaságfejlesztési terv irányelveit. Erről a kongresszus önálló vitát folytat. A határozatok meghozatala után — utolsó napirendi pontként — április 16-ra tervezik az NSZEP új vezető szerveinek megválasztását. Pénteken megérkezett Berlinbe a kongresszuson részt vevő külföldi vendégek zöme, köztük a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjának, a KB titkárának vezetésével. A delegációt a berlini Keleti pályaudvaron Horst Dohlus, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja és Wemer Ja- rowinsky, a PB póttagja, a KB titkárai üdvözölték. Az NSZEP X. kongresszusán részt vevő szovjet küldöttséget Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára vezeti. A szovjet delegációt Erich Honecker, és az NDK számos más párt- és állami vezetője fogadta Berlin schönefeldi repülőterén. (MTI) összeült a szejm Jaruzelski a sztrájkjog felfüggesztését javasolja Pénteken délelőtt 10 órakor tavaszi ülésszakának első tanácskozására ült össze a lengyel parlament (szejm), hogy meghallgassa a kormány beszámolóját az ország jelenlegi helyzetéről. A beszámolót Wojciech Jaruzelski, a minisztertanács el -t nöke terjesztette elő az ország jelenlegi helyzetéről. Emlékeztetett rá, hogy két hónappal ezelőtt az általa vezetett kormány kinyilvánította: konkrét tettekkel kívánja megoldani az állam és az állampolgárok legsürgetőbb problémáit. Egyidejűleg felhívással fordult a közvéleményhez : legyen kilencven nyugodt, sztrájkmentes munkás nap. Az eltelt napok azonban — folytatta Jaruzelski — nem voltak teljesen nyugodtak. Ezzel együtt elismerés illeti azokat, akiknek volt bátorságuk, felelősségérzetük, erkölcsi tekintélyük ahhoz, hogy az eseményeket kedvező irányba fordítsák. A miniszterelnök elismeréssel szólt a Szolidaritás szakszervezetnek azokról a képviselőiről, akik az elmúlt nehéz napokban mérsékletet és józanságot tanúsítottak. A kormány, tette hozzá, a jövőben is mindent megtesz, ami az állam és a nép létfontosságú érdekeit szolgálja. A továbbiakban a miniszterelnök kijelentette: a sztrájk fegyverét, ezt a végső eszközt, az elmúlt időszakban túl gyakran használták. A sztrájkra vonatkozó döntések indítékai nem egy esetben „gazdaságon túliak" voltak, néhányszor a Szolidaritás országos vezetésének egyetértését is nélkülözték. Éppen ezért a kormány javasolja a szejmnek, hogy két hónapra függessze fel a sztrájkok meghirdetésének jogát. Ennek az intézkedésnek enyhítenie kell a társadalmi feszültséget, meg kell teremtenie a stabilizáció alapjait. Ez pedig hazafias érdek, érdeke a kormánynak Wojciech Jaruzelski és a szakszervezeteknek egyaránt. A gazdasági helyzetről szólva Jaruzelski miniszterelnök hangoztatta: minden egyes nap, amelyen Lengyelország rossz termelési eredményeket mutat fel, tovább gyengíti a gazdaságot. Tartóssá válik, mélyül a válság. A maga legteljesebb élességében merül fel a kérdés: mit tegyünk, hogy 36 milliós népünk megmenekülj ön az éhezéstől? A kormány tízpontos programja továbbra is érvényes, de végrehajtani osaik radikális lépésekkel lehet. Minél következetesebben tesszük meg ezt a lépést, annál sebesebben kíméljük meg országunkat a zűrzavartól. A gazdasági züllést fogja fékezni a jegyrendszer kiszélesítése. Meg kell előzni a nemzeti valuta elértéktelenedését is — hangoztatta a miniszter- elnök, hozzátéve: a szakszervezeteknek az idén tartózkodniuk kell minden további bérrendezési és -emelési követedéstőil. Ami az anyag- és nyers- anyaghiányt illeti, a miniszterelnök közölte: elkerülhetetlenek a messze mutató változások az ipari termelés szerkezetében. A dolgozókat részben más munkahelyre, más termelő üzemekbe és foglalkozási ágakba kell átirányítani, oda, ahol a legjobban hiányzó termékeket állítják elő. A kormány e kérdésben a szakszervezetekkel konzultálva kíván döntést hozni. A szakszervezetekről a következő hangzott el a kormányfői expozéban: „Életünk fontos és jellegzetes része a szakszervezeti mozgalom. Továbbra is következetes együttműködést óhajtunk. Ez nem könnyű, hiszen különféle bonyolult problémák jelentkeznek. Ez főként a Szolidaritásra vonatkozik. A közelmúltban drámai konfliktust éltünk át, mélységes megrázkódtatást, amely azonban lehetőséget adott az értelmes megoldásra is. A kormány felhívással fordul a társadalomhoz: használjuk ki ezt a lehetőséget a további egyetértésre, együttműködésre. Meg kell találni az őszinte megértés szféráját. A frontális ütközés ma egyenlő a halállal. Aki ezt nem érti, kívül helyezi magát a társadalmon. Készek vagyunk a tárgyalásokra, az operatív döntésekre. Javasoljuk egy kormányzati-szakszervezeti vegyes bizottság életre hálását”. Végezetül Jaruzelski leszögezte: olyan határozatot vár a parlamenttől, amely kormányát a szükséges eszközökkel és útmutatásokkal ruházza fel. A szejm támogatásától függ, képes lesz-e továbbra is betölteni miniszterelnöki funkcióját. A parlamenti pártok képviselői — a LEMP nevében K. Barcikowski, az Egyesült Parasztpárt nevében Jerzy Grzybczak, a Demokrata Párt nevében Jan Fajecki — pénteken délután teljes támogatásukról biztosították Jaruzelski miniszterelnököt, az általa vezetett kormányt, illetve ennek a kormányfői expozéban foglalt programját. A Komuniszt cikke Mi történt Koszovóban? A Komuniszt, a JKSZ KB hetilapja legújabb számában „Mi történt Koszovón?” címmel a többi'között a következőket írta: „Koszovo tartományban normalizálódik az élet. Az éjszakai kijárási tilalmat lerövidítették, de enyhítették a többi rendkívüli intézkedést is. Az események filmkockái így peregtek: március 11-én este a pristinai egyetemista központban egy népesebb egyetemista csoport megbontotta a nyugalmat és a közrendet. A rendbontás az egyetemista étkezdében kezdődött — amikor egy hallgató, elégedetlen lévén a vacsora minőségével, eldobta a tálcát — majd a város két főutcáján folytatódott. A tüntetéseknek — amelyben kb. 400 egyetemista vett részt — a politikai aktivisták és a belügyi szervek egységei vetettek véget. A március 26-i tüntetéseknek más volt a tartalmuk és másként zajlottak le. Az egytemisták kis csoportja kezdte reggel 6 órakor azzal, hogy lezárta három diákotthon bejáratát, s igyekezett maga mellé állítani az ott lakó hallgatókat. Az egyetem rektora, néhány tanár és a város párt és ifjúsági aktivistái segítségével, megpróbálta lebeszélni a hallgatókat a tüntetésről. Ennek ellenére az egyetem előtti téren összegyűlt néhány száz hallgató, akik a Koszovo autonom tartományt, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alkotmányos rendjét támadó jelszavakat kiabáltak és ellenséges feliratú transzparenseket emeltek magasba. Miután a politikai eszközök hatástalannak bizonyultak a tüntetés békés úton történő megakadályozására, közbeléptek a belügyi szervek. Feladatuk az volt, hogy megakadályozzák a tüntetőket abban, hogy a város központja felé vonuljanak, ahol ünnepséget rendeztek a Tito elnök emlékének adózó ifjúsági staféta fogadására. Április 1-én a tüntetések a kommunista szövetség és más társadalmi szervezetek erőfeszítései ellenére még szélesebb körben megismétlődtek. Ez azzal kezdődött, hogy az egyetemisták és más diákok egy része bojkottálta a tanítást, kivonultak az utcákra, s ezt követően más állampolgárok is csatlakoztak hozzájuk. A tüntetők, akiknek száma 2000 körül mozgott, az általános iskolákból hazainduló gyerekeket vonultatták fel maguk előtt. Koszovo.számára köztársaságot követelő jelszavakat hangoztattak. A tüntetések alatt kirakatokat zúztak be, személygépkocsikat rongáltak még. A tüntetéseknek a belügyi szervek határozott közbelépése vetett Véget. A pristinai tüntetéseken kívül időközben kisebb zavargásokra került sor Priz- renben, Urosevacon, Obili- csen, Podujevon és Vucsit- rinben. A zavargások során 11 ember vesztette életét, köztük két rendőr. A belügyi szervek emberei csak két alkalommal, önvédelemből nyitottak tüzet, éspedig Vucsitrinben és Urosevacon, azért, mert puskából és pisztolyból lőttek rájuk. A megmozdulások során 57-en sebesültek meg. 22 személy van börtönben, azzal a gyanúval, hogy a tüntetéseket szervezték. Az összeütközésekben nem vettek részt a jugoszláv néphadsereg katonái, ők csak egyes létesítményeket védtek. A tüntetéseket elítélte Koszovo lakosságának nagy része. Meghiúsult egy újabb, Jugoszlávia egysége ellen intézett támadás. Széles körű akció van folyamatban, hogy rendezzék a gazdaság, társadalmi és politikai életet azokban a helységekben, amelyekben tüntetésekre került sor.”— fejezte be tájékoztatóját a Komuniszt.
