Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-11 / 85. szám
1981. április 11. Képújság 3 Osztályról osztályra (IV.) Mííivelődésiígy Sorozatunkkal szeretnénk az olvasót — a választópolgárt — megismertetni a Tolna megyei Tanács hivatali apparátusának munkájával. Bepillantunk egy-egy osztály munkájába. A sokrétű munkaköri kötelességet, a tennivalókat nem lehet egy újságriportban felsorolni, de a kiragadott epizódok eligazítanak, tájékoztatnak arról, hogy kik, s hogyan dolgoznak a megyei tanács épületében. Megyénkben hatezer ember foglalkozik főállásban művelődésünk ügyével. Óvónők, tanítók, tanárok, tudományos munkások, közművelődési szakemberek. Szerteágazó a munkájuk. Vadas Ferenc osztályvezető avat bennünket „titkaik”-ba. A megyében szép sikereket értünk el a közművelődés területén. A közelmúltban dr. Szabóitól Antal megyei tanácselnök egy művelődéssel foglalkozó értekezleten így fogalmazott. „Néhány éve feladatainkról úgy beszélgetünk, hogy a gazdasági munka mellett fontos kérdés a kulturális feladatok megoldása is. Meggyőződésem, a gazdaság és a kultúra egysége elvének elfogadása, kölcsönhatásának állandó vizsgálata, elemzése és a tapasztalatok felhasználása korszerűbbé és életszerűbbé teszi közművelődési gyakorlatunkat.” Tolna megyében az utóbbi években a közművelődésnek olyan tárgyi feltételei valósultak meg, amelyhez hasonlóval nem minden megyében találkozhatunk: négy korszerű művelődési ház épült, a szekszárdi tanítóképző főiskola, az egészség- ügyi és más szakközépiskolák, gimnáziumok sora újult meg. Ugyanakkor ezekben az épületekben a közművelődési munka tartalma, színvonala is magasra emelkedett. A művelődési osztálynak is köze van-e a fejlődéshez. I — Arra törekszünk, hogy a párt művelődéspolitikájának megvalósításában az anyagi-technikai lehetőségeinket maximálisan kihasználjuk — mondja az osztályvezető. A művelődési dolgozók irányítása, a munka egyeztetése nagy körültekintést kíván. A hatezer ember — élő anyaggal „dolgozik”. Tudatunk formálását kell elémiök, kinél előbb, gyorsabb eredménnyel, másutt szívós munkával — lassabban. Az iskola nem adhat befejezett tudást — szoktuk mondani —, s ezért aztán nagy jelentőségű a közművelődési munka a felnőttek körében is. A művelődési házak és ezek hálózata készséggel, jól felszerelten áll rendelkezésünkre. A tanács osztálya a nagy oktatási reformokon túl, illetve az újabbaknak a kellős közepén bőséges tapasztalat birtokában tudja szerteágazó szakirányítói munkáját elvégezni. Közvetlen irányítás történik a szakfelügyelők révén — valamint a járási és városi tanácsok szakigazgatási szervei által. Például a városi gimnáziumok a városi tanácsokhoz tartoznak, de például a gyönki, dunaföld- vári, bátaszéki stb — már közvetlenül az osztály felügyelete alatt áll. A középiskolák, szakiskolák teljes szakmai irányítását azonban az osztály végzi. Az iskolák fenntartása, tehát „üzemeltetése” viszont a helyi tanácsok feladata. Érdekes, hogy a művelődési munkát irányító szakigazgatási szerveknél dolgoznak viszonylag a legkevesebben. Például Pakson a tanácsi szervnél két személy foglalkozik a művelődés irányításával. — Milyen az iskolákban a tanulóifjúság helyezete, a tanulás körülményei, a fegyelem, stb. — Jó. A középiskolákban, a szakközépiskolákban évtizedek óta jó kádermunka folyik, tehát a tánári testület adott, úgyszintén az igazgatók is legtöbb helyen évtizede posztjukon állnak, jól ösz- szekovácsolták a tanulóifjúságot. Az eredményről pedig csak annyit, hogy nincs az országnak még egy olyan része, ahonnan a továbbtanulók oly nagy százalékát vennék fel a gimnáziumokból, szak- középiskolákból mint innen. Más kérdés, hogy sok jeles fiatal helyhiány miatt nem kerülhet főiskolára, egyetemre. A fegyelemmel nincs különösebb gondunk. Még a köpeny ügyön is átvergődtünk, manapság ez sem téma. Még egy dolog: a tanulmányi színvonalra jellemző, hogy országos verseny, bármely tantárgyból is tartják, nem múlik el úgy, hogy azon megyénkből ne lenne ott 5— 6 gyerek, s közülük egy-kettő mindig az első öt között szerepel. Ez is a nevelőmunka hatékonyságát bizonyítja. Jó ötéves tervet zárt a művelődési osztály. Megerősödött az a hangulat, amely igazolja, hogy a közművelődésben eredményeik a további jó munkát segítik elő. Különösen érződik ez a felnőttek körében folyó munkában. Hiszen a művelődési házak sora jeles programokkal, jó tanulási, szórakozási lehetőséggel áll a lakosság rendelkezésére. A dombóvári, a szekszárdi, a bonyhádi, s az utóbbi időben a paksi művelődési ház kisugárzása érződik a környező községek kisebb közművelődési intézményeiben is. Jelentős közművelődési eredmény, hogy megyénkben sikerült az óvónőképzést, a tanítóképzést elindítani. Erre mindenki vágyott, s ma, amikor már az első végzősök elhagyták az iskolát, észrevehetően szűnnek gondjaink a községekben. Ezekben a hetekben a VI. ötéves terv feladatainak részletein munkálkodnak az osztályon. A feladatokat nemcsak erre a tervidőszakra állapítják meg, hiszen a köz- művelődési munka a nevelési tevékenység hosszú folyamata. Az az alapelv, hogy a nevelési-oktatási intézmények töltsék be társadalmi funkciójukat. Az intézmények szolgálják a műveltség demokratikus kiterjesztését, az új pedagógiai ..szemlélet érvényesüljön az órai és tantárgyi nevelésen túl is. A képességfejlesztés, a tehetség- gondozás feladatrendszerének kidolgozása a legsürgősebb tennivaló. A közoktatási intézmények pedagógiai munkájában a jövőben is kiemelt feladat lesz a világnézeti, erkölcsi, politikai nevelés, ugyanakkor a munkára nevelés is a súlyos tennivalók közé sorolható. A testi nevelés, az esztétikai nevelés, az iskola és a társadalom, a művelődési intézmények és a társadalom: ezek a kérdések magukban rejtik a következő évek sok- -sok tennivalóját. A művelődési osztálynak sem csökkennek tennivalói, gondjai a következő években. Hiszen az egész megye lakosságának művelődési programját nemcsak kidolgozni kell az idevonatkozó párthatározatok és kultúrpolitika szellemében, hanem a több mint hatezer ember hathatós, cselekvő munkájára is szükség van. S az, hogyan végzik ezt a munkát, jórészt az osztály szakirányítói tevékenységétől is függ. Hajnalolik a Hajnal utcában ? Egy új lakótelep és még más is Iregszemcsén Az űrhajók koráiban nem kell különösebben magyarázni, 'hogy vain olyan távolság, ahonnan szemlélve a Himalája is vakond túrásnak tűnik. Ugyanaz máshonnan nézve nem egészen ugyanaz, az élet egyéb területein is lehet ilyesféle felismerésre jutni. Nézzen körül velünk együtt az olvasó Iregszemcsén. Változtassunk látószöget, hátha valamiféle közös eredményre jutunk. Persze az sem elképzelhetetlen, hogy együtt se jutunk semmire ... * SZÉP A HAJNAL Regszemcsén is. A napsugár a Mikszáth utcában egy négyes láncház tetején táncol. Modem, cseppet sem falusias lakótelep körvonalai vannak kibontakozóban. Itt épp úgy, mint az Ifjúság utcában, ahol több, mint két tucat új családi háznak van hely és a Hajnal utcában, ahol 35 már fel is épült, előbb-utóbb pedig elkezdődik további 30 építése. A társiközség Űjireg- gel együtt 3700 lelkes községben vagyunk, ennyi ház egy ekkora faluban nem csekélység. Ha Szabó Dezső „Feltámadás Maikucskám”-ja itt válna valóra, az egykor volt iregiek nem ismernének falujukra. * A TÉRKÉP áttekinthetően őrzi, mutatja a múltat. A vb- ti tikár nő asztalán nem Olyan színesen ugyan, de épp úgy felülnézetből láthatjuk a falut, mintha egy repülőgép ablakából figyelnénk. A Siófokra vezető út mentén, az „öreg utcáiban”, végtelenbe nyúló, hosszú keskeny telkek folynak a határ felé. Nyelvi telitalálatként ezeket valóban „folyó-kerteknek” nevezik. A hagyományos teWcbeosztás- nafc napjainkra egyre kevesebb értelme van. Ház, udvar, gazdasági épületek, gazdasági udvar, szérű, zöldségeskert, gyümölcsös, kaszáló követte és követhette is egymást, amíg a gazdálkodós a régi keretek között történt. Ma más az igény, ezekhez kell alkalmiazkodni. Ugyanekkora területen — és még egyáltalán nem zsúfoltan — háromszor ennyien is kényelmesen élhetnének. Városiasabb, vagy Iha úgy tetszik ur- baiíizáilitább körülmények között. A KÖZSÉGFEJLESZTÉS, új lakótelepék létrehozása részben a folyó-kentek megosztásán alapul. Vannak, ákilk építkezni akarnak és van hozzá pénzük. Magánérdekük egyben közérdek is, mert egyáltalán nem közömbös, hogy Regszemcse fakói milyen otthonokból indulnak munkába. A folyó-kerték megosztása óhatatlanul magánérdekek csorbításával jár, hiszen azokat erede ti tula j dánosaik esetleg nemzedékek munkájával szerezték meg, joggal tarthatnak igényt kártérítésre. A leendő lakótelepek telkeit vagy kisajátítással kell biztosítani, vagy kötelezni kell a tulajdonosokat a szabad kézből történő eladásra. Regszemcsén a részben közművesített telkek ára — ez a vb-titkárnő közlése — négyszögölenként 80 forint körül van. Amikor a Hajinai .utcai lakótelep körvonalait kijelölték, a inaigyszokolyi út mentén lévő kisebbeket az egy sárral beljebb lévőből kellett kiegészíteni. * A TANÁCS 1974-ben azt javasolta a Virág. Bodzái, Székely, Pálinkás és Orbán családoknak, hogy vegyék meg az itteni — kis alapterületű telkeken álló — régi házakat, helyezzék el a lakókat és építsenek új, modern otthonokat. A tanács a szükséges telekkisajátítást elvégzi. Szót fogadtak, de talán egyszerűbb lesz, ha az áttekinthetőség kedvéért a Székely család példájánál maradunk. Ök tekinthetők „kísérleti alanyoknak” és annak biSzékelyék ikerháza Felépül végül a házunk...? zonyságául is felfoghatók, hogy közérdek és magánérdek ütközése esetén pillanatnyilag még hatályos jogszabályok nem okvetlenül a közérdeknek kedveznek. * A CSALÁD népes. Id. Székely József, a félesége, nagyobbik fiúik: ifj. Székely József, a felesége, a másik fiú: Székely István, id. Székely József anyósa: Mór Pálné, továbbá az unokák: Székely Gábor, Székely Zsuzsi. 1974- foen vették — az akkori ta- nácsvezetők ígéretére, hogy a kis telek kisajátítással bővül — azit a területet, melyein ma már áll egy ikerház, de még nem lakható. Kölcsönökkel együtt idáig 900 ezer forintjuk fekszik benne. A részletek felsorolására kevés lenne ez az újságoldal. A kisajátítás megtörtént, aztán visszavonták (1976), aztán az eredeti tulajdonossal való közös megegyezésre utasították őket (1977), aztán elvi építési engedélyt kértek, megkapták, aztán közölték velük, hogy „telekalakítási kérelmüket építésrendészeti úton lehet érdemben elintézni,” aztán... Az eddigi szereplők és megkeresettek: községi tanács, járási hivatali, megyei tanács, megyei pártbizottság, ország- gyűlési képviselő, építésügyi miniszter, Tamási- Járásbíróság. A vita a belső folyó-kert mintegy 135 négyszögöles részéért kért, méltányos, megígért, fizethető és fizetni kívánt összeg körül folyik. Ez Székelyek esetében mintegy 20 ezer vitatott forint, de mivel az ő eseitük a szomszédok és a környék számára precedensül szolgál, tulajdonképpen lényegesen több. Végeredményben míg az 1974-től 1981 áprilisáig még megnyugtatóan nem rendezett ügy befejezést nem nyer, egy lakótelep komplett kialakítására se kerülhet sor. * A JOGI ESETEK című tévéműsor 'kimaradt az előbbe- ni felsorolásból. Oda is fordultak. Az életerős, idős Székely Józsefnek reszketni kezd a keze, amikor az építkezés, kisajátítás, pereskedés eddigi iratait, a beadványok tömegét lapozgatjuk. — Ügyvédjük van-e? — Miért kell ügyvéd ahhoz, hogy valaki a jogszabályok betartáséval építkezzen? — Kárhoztat valakit? — Senki! Senki semmilyen jogot nem sértett... Csakhogy amíg egyetlen folyó-kert ügye el nem intéződik, öt család építkezése áll, befejezetlen, vagy meg se kezdődhetett. Ugyanolyan mennyiségű építési anyag pár évvel ezelőtti és mai ára közt van némi különbség. További közérdek, hogy a beljebb lévő és már elkészült házaktól a jogvita elintéződéséig nem lehet kivezető utat nyitni az országút felé, hanem mindenki nyalkatekert kitérőkön bukdácsolhat. * TÉVEDÉS lenne azt hinni, hogy az eddig felvázol bakkal felháborodásunkat akartuk kifejezésre juttatni. Szó sincs ilyesmiről, összehasonlíthatatlanul megnyugtatóbb, hogy olyan időket élünk, amikor államigazgatási és egyéb szervek, bíróságok sora foglalkozik ia jogszabályok pontos betartásával, mint amikor olyanoknak voltunk (sajnos) tanúi, melyekben ezek ellenkezője mindennapi volt. A létbiztonság alapja, hogy jogsértés nem történhet, nemcsak a valós, hanem még a vélt sérelmek éllen is lehet jogorvoslatot keresni. Az az érzésünk csupán, hogy az (regszemcséi Hajnal utcában nagyon lassan hasad a hajnal. Bármilyen gyatra ez a szójáték, valamit érzékeltet a lényegből. Ami nagyjából úgy öszegezhető, hogy valamilyen módját kellene keresniük a jogalkotóknak a községfejlesztés érdekeit szolgáló jogszabályok elevenebbé tételére. Azoknak pedig, akik a jogszabályokat alkalmazzák (jelen esetben a korábbi Reg- szemesei tanácsi vezetésről van szó) csak olyan ügyeket, intézkedéseket szabad elkezdeniük, melyeknek a végét is be tudják látni. O. I. Fotó: B. J.
