Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-09 / 83. szám

2 tfEPÜJSÄG 1981. április 9. M agyar-szovjet közös közlemény Púja Frigyes, az MSZMP KB tagja, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere a szovjet kormány meghívásá­ra 1981. április 6—8. között látogatást tett a Szovjetunió­ban. Púja Frigyes és Andrej Gro- miko, azSZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere tárgyalásain, amelyek a teljes nézetazonosság és a kölcsönös megértés légköré­ben zajlottak le, áttekintet­ték a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb problé­máit, valamint a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió kétoldalú kapcsolatai­nak néhány kérdését. A felek a fő figyelmet ar­ra a gyakorlati intézkedése­ket előirányzó programra fordították, amelyet. Leonyid Brezsnyev terjesztett elő az SZKP XXVI. kongresszusán a nemzetközi helyzet javítá­sára, a béke és biztonság erősítésére. Megelégedéssel állapították meg, hogy a program megvalósítása utat nyit a legfontosabb nemzet­közi problémák megoldásá­hoz, a kölcsönös bizalom légkörének megteremtéséhez és az államok békés együtt­működéséhez. A magyar fél kifejezésre juttatta, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága nagyra értékelte az SZKP XXVI. kongresszu­sa határozatait, teljes mér­tékben támogatja az új szov­jet külpolitikai kezdeménye­zéseket, amelyek megegyez­nek a Magyar Népköztársa­ság törekvéseivel és népének érdekeivel. A véleménycsere megerősí­tette, hogy a felek egybe­hangzóan értékelik a jelenle­gi nemzetközi helyzetet. Ügy vélik, a bonyolultabb nem­zetközi helyzet állhatatos te­vékenységet követel azért, hogy valamennyi érdekelt fél részvételével sor kerül­jön a szovjet békekezdemé­nyezések érdemi megvizsgá­lására és valóra váltósára, a nemzetközi kapcsolatok és a párbeszéd aktivizálására min­den szinten. E tekintetben fontos lépés Leonyid Brezs­nyev személyes üzenete szá­Kubászov Budapesten Április 12-én lesz húsz éve annak, hogy Jurij Gagarin szovjet űrhajós végrehajtotta a történelem első űrutazását. Hazánkban országszerte meg­emlékeznek e kiemelkedő je­lentőségű esemény évfordu­lójáról. A Magyar Tudományos Akadémia Imterkozmosz- tanácsa és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság az évfor­duló tiszteletére pénteken az Akadémián ünnepséget ren­dez, amelyen megemlékeznek Gagarin űrrepüléséneik jelen­tőségéről, az űrhajózás két évtizedének eredményeiről, valamint hazánknak az In- terkozmosz-programban való részvételről. A jelentősebb események sorába tartozik az a kiállí­tás^ amely ugyancsak április 10-én nyílik a Közlekedési Múzeumban „Ember a világ­űrben” címmel az MTA In- terkozmosz-tanácsa, az MSZiBT és a múzeum rende­zésében. Az évforduló alkalmából szerdán szovjet küldöttség érkezett hazánkba, élén Va- ler.ij Kubászov űrhajóssial, aki a Szojuz—36 fedélzetén Farkas Bertalannal együtt végrehajtotta az első szovjet —magyar közös űrrepülést, 111-tartózkod'ása során Vale- rij Kubászov részt vesz a Gagarin űrrepülésének év­fordulója alkalmából rende­zendő ünnepségeken. Ezen­kívül a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában találko­zik a budapesti vállalatok képviselőivel, < mos ország állam- és kor­mányfőjéhez, amelyben, kife­jezte a szovjet fél készségét, hogy megkezdjék az SZKP XXVI. kongresszusán előter­jesztett javaslatok érdemi megtárgyalását. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió meggyőző­dése, hogy a béke, a nem­zetközi — és ezen belül az európai — biztonság érdeké­ben a legfontosabb feladat a nukleáris háború- veszélyé­nek elhárítása. A felek aggo­dalmukat fejezték ki a közép­hatótávolságú amerikai nuk­leáris rakétafegyverek nyu­gat-európai elhelyezéséről hozott, a békét súlyosan ve­szélyeztető NATO-döntés miatt. Ügy vélik, az a javas­lat, hogy a NATO-országok és a Szovjetunió függesszék fel a közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverek európai elhelyezését, vala­mint kezdjenek tárgyaláso­kat az Európában lévő nuk­leáris fegyverek korlátozásá­ról és csökkentéséről, teljes mértékben megfelel az eny­hülés érdekeinek, a népek alapvető vágyainak. Az ilyen rendszerek mennyiségi és minőségi befagyasztása eb­ben a térségben, beleértve az előretolt amerikai eszközö­ket, biztos útja a tárgyalások sikerének és az ilyen eszkö­zök szintje közös meghatáro­zásának az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alap­ján. A tárgyaló felek hangsú­lyozták, hogy az új szovjet kezdeményezések kedvező feltételeket teremtenek az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vevő államok képviselői madridi találkozójának ered­ményes befejezéséhez: Ma­gyarország és a Szovjetunió az európai államok biztonsá­gának megszilárdítása, együttműködésük sokoldalú fejlesztése érdekében elsődle­ges jelentőséget tulajdonít az európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlet össze­hívásának. Nagy jelentőségű a Szovjetunió készsége, hogy a bizalomerősítő intézkedé­seket kiterjeszti európai te­rületére, ha a nyugati álla­BUDAPEST Születésétől a haláláig, la­káscserétől a hatósági orvosi bizonyítványon át az építési engedélyig valamennyi ál­lampolgárt érinti az állam- igazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi törvény. Ennek módosításá­ról, várhatóan az országgyű­lés tavaszi ülésszaka elé ke­rülő törvény tervezetéről ta­nácskozott szerdai ülésén a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. Az Országházban megtartott esz­mecserén dr. Mankója Imre igazságügyminiszter adott tá­jékoztatást arról, hogy a köz- igazgatás fejlesztését is célul kitűző kormányprogram szellemében hogyan kívánják módosítani a majd negyed- százados törvényt. » A magyar—ausztrál keres­kedelmi vegyes bizottság áp­rilis 6—8. között Budapesten tartotta 4. ülését. A megbe­szélésekről jegyzőkönyvet ír­tak alá. A vegyes bizottság áttekintette a kétoldalú ke­reskedelem alakulását. Ta­valy az Ausztráliáiba irányuló magyar kivitel értéke 8,2, a behozatalé 41,6 millió dollár volt. A forgalom kiegyensú­lyozottabb fejlesztése érdeké­ben az ausztrál fél segítséget nyújt magyar fogyasztási cikkek és gépek ausztráliai értékesítéséhez. Az ausztrál delegáció tagjai megbeszélé­seket folytattak a Külügy­minisztériumban, a Miagyar Nemzeti Bankban és a Ma­gyar Kereskedelmi Kamará­ban, valamint üzleti tárgyá­mok hasonlóképpen kiter­jesztik a bizalomerősítő in­tézkedések zónáját. Kifejez­ték meggyőződésüket, hogy kölcsönösen elfogadható meg­állapodás — különösen a bi­zalomerősítő intézkedésekről — csak az európai biztonsá­gi értekezlet valamennyi részt vevő országa érdekei­nek figyelembevétele és ki­egyensúlyozott kötelezettség­vállalása alapján érhető el. A kétoldalú kapcsolatok megtárgyalása során a mi­niszterek mély megelégedés­sel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió testvéri barátsá­ga és sokoldalú együttműkö­dése a marxizmus—leniniz- mus és a szocialista interna­cionalizmus elvei alapján, a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel teljes összhang­ban töretlenül fejlődik. Hangsúlyozták, hogy Kádár János és Leonyid Brezsnyev rendszeres találkozói különö­sen jelentősek a kommuniz­mus és a szocializmus építé­sét szolgáló magyar—szovjet együttműködés távlatainak és fő irányainak kidolgozásá­ban és a két ország szoros külpolitikai együttműködésé­nek elmélyítésében. Magyarország és a Szov­jetunió a jövőben is minden eszközzel erősíti a Varsói Szerződés tagállamainak egy­ségét és összeforrottságát, te­vékenyen elősegíti a testvéri szocialista országok együtt­működése hatékonyságának további növelését, a külpoli­tikai stratégia együttes kidol­gozását, összehangolt lépé­seik megvalósítását a nem­zetközi színtéren. Púja Frigyes és Andrej Gromiko hangsúlyozták a kétoldalú találkozók és a nemzetközi problémák széles köréről folytatott konzultá­ciók gyakorlatának fontossá­gát, állástfoglaltak folytatá­suk és továbbfejlesztésük mellett. A Magyar Népköztársaság kormánya nevében Púja Fri­gyes hivatalos baráti látoga­tásra hívta meg Andrej Gro- mikót, aki a meghívást kö­szönettel elfogadta. lüsokra került sor több kül­kereskedelmi vállalattal. LONDON Niagy-Britannia Kommu­nista Pártja válságellenes programot adott ki, amely­ben megfogalmazta, mit kel­lene tenni azért, hogy ö szi­getország kilábaljon a szá­zad legmélyebb gazdasági visszaeséséből. A 36 oldalas tanulmány szerzője Gordon McLennan, a párt főtitkára aláhúzta, hogy a legfonto­sabb teendő a katasztrofális pénzpolitika elvetése. SAN SALVADOR Huszonnyolc áldozata volt az elmúlt huszonnégy óra alatt a salvadori terrornak. A halálos áldozatok közül mindössze négyen estek el a hazafiak és a hadsereg össze­csapása során, a többi 24 sze­mélyt — többségében fiatal, polgári lakost — a biztonsá­gi erők végezték ki. Az ál­dozatok rokonai a helyszínre érkező újságíróknak beszá­moltak arról, hogy a kivég­zetteket vasárnap és hétfőn tartóztatta le a biztonsági szolgálat. A megcsonkított holttestek között öt nő is volt. GENF Csütörtökön Genfiben az ENSZ égisze alatt kétnapos nemzetközi konferencia kez­dődik az afrikai menekültek megsegítéséről. Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára szerdán megérkezett a svájci városba, hogy személyes te­kintélyét is latba vesse a hontalanná vált ötmillió af­rikai érdekébn. PANORÁMA „Törvényen feliil” Nem akármilyen hírt repítettek világgá teheráni keltezés­sel a világ hírügynökségei: vádat emelnek Irán elnöke, kor­mányfője és bivaitalos szóvivője ellen, a március 5-i zavargá­sok miatt. Nem túlzás kijelenteni, hogy Ázsiában — és nem­csak Ázsiában — szinte páratlan fejleményről van szó. Néha ugyan megesik, hogy egy-egy ország legmagasabb rangú vezetői éllen hivatalosan vádat emelnek, de az esetek csaknem száz százalékában akkor — emlékezzünk Zulfiikar Ali Bhutto példájára —, amikor már megfosztották őket ha­talmuktól. A mostani, teheráni vádemelés azonban olyan két csúcs-politikust ériint, akik ma is hivatalban vauinak. A hír mögött konok-keserű tény húzódik meg. Az, hogy Irán zaklatott belpolitikai porondján Khomeini ajiaitallah em­lékezetes lépései után is folytatódik az áldatlan hatalmi vetél­kedés. Az előzmények közismertek. Március 5-é:n, egy, a je­lenlegi Iránban nem ritka monstre-gyűlés során fizikailag is összecsaptak az országot ma megosztó két tábor, az úgyneve­zett iszlám fundamentalisták és Baniszadr köztársasági elnök hívei. Khomeini e véres fejlemény láttán úgy érezte, betelt a pohár. Ügy tett intézkedéseket, hogy gyakorlatilag az iszlám támadás kereszttüzében álló Baniiszadr mellé állt. Iránban akkor sokan azt remélték — ugyanígy kommentál­ta a fejleményeket a világsajtó jó része —, hogy az ajatollah még mindig nagy tekintélye végre gátat szab a külső háborút megnehezítő belső harc továbbterjedésének. Nem így történt. A küzdelem tovább tart, a vádemelés ennek félreérthetetlen jele. A nagy kérdés „csak” az, vajon milyen motívum áll e vádemelés mögött? Az a tény, hogy nemcsak Banizsadr, hanem legfőbb ellen­fele, Radzsai miniszterelnök, valamint az ő emberének szá­mító Béhzad Havabi kormányszóvivő ellen is vádat emelnek — elgondolkoztató. Ha éhhez hozzáadjuk, hogy e fejlemény­nyel egy időben tartóztatták le Reza Sadir-t, egy Banizsadr elnököt támogató lap főszerkesztőjét, az a benyomásunk tá­mad, hogy „kicentizett” döntésről van szó. Vele együtt ugyan­is négy személyiség étien emelnek vádat és az arány — tábo­rok szerint — kettő-kettő, Musszavi Ardébili főügyész a vádemelést indokolva úgy fo­galmazott, hogy „senki sem állhat a törvény felett”. Csakhogy ugyanez a főügyész, aki nyilvánvalóan a Baniszadr-ellenes táborhoz tartozik, ugyanezt a megállapítást — Irán történe­tében először — magára Khomeimire vonatkoztatta. És aligha véletlenül éppen akkor, amikor az ajatollah megtámogatta a köztársasági elnököt... HARMAT ENDRE A NATO-csoport ülése Kongresszusi előkészületek az NDK-ban Űj Emist Thälmann-em- lékhaly nyílt meg Berlinben^ a Német Szocialista Egység­párt szombaton kezdődő X. kongresszusa jegyében. Az emlékhelyet a Kari Liebk- necht-házban, a Német Kom­munista Párlt egykori szék­hazában, a német s a nem­zetközi munkásmozgalom ki­emelkedő személyiségének 1926—33-as munkahelyén lé­tesítették. Az avatáson az NDK számos párt- és állami vezetőjén kívül részt vett Irma Gabel - Th ä Imann, Ernst Thälmann leánya is. Az NiDK-iban április 16-án or­szágszerte megemlékeznek a hitleri 'fasiszták által Buchen- waldiban meggyilkolt Thäl­mann születésének 95. évfor­dulójáról. Az Einheit, az NSZEP fo­lyóirata kettős számot jelen­tetett meg a X. kongresszus alkalmából, amely többek között tartalmazza Erich Ho- nedkernek, az NSZEP KB főititkárának, az NDK Ál­lamtanácsa elnökének cik­két. A cikk hangsúlyozza: az NSZEP-nek elhatározott szándéka, hogy a X. kong­resszussal tovább folytatja irányvonalát, amely a fő fel­adatnak a gazdaságpolitika és a szociálpolitika egységét tekinti. Ez „megfelel a szo­cializmus gazdasági alaptör- vényénék, a fejlett szocialista társadalom további építésé­nek az NDK viszonyai kö­zött”. r lr sztrájkharc .Egyre nagyabb méreteket ölt az ír dolgozók harca. He­tedik napja sztrájkolnak a „Ta'Ibot” társasághoz tartozó gépkocsi-összeszerelő üzem munkásai. Elbocsátott mun­katársaik visszavételét köve­telik, egyben a gyár tervezett bezárása ellen tiltakoznak. Szerdán lépték sztrájkba a Ford autógyár dolgozói. A sztrájkolók itt is a termelés tervezett csökkentése és a velejáró elbocsátások ellen tiltakoznak. Záróközleménnyel és sajtó­értekezlettel ért véget szer­dán Bonnban a NATO nuk­leáris tervezőcsoportjának kétnapos tanácskozása. A tit­kos konferenciáról kiszivár­gott hírek szerint a hadügy­miniszterek ismét megerősí­tik az atlanti tömb 1979-es fegyverkezési határozatát. Nem sikerült megállapodás­ra íjultniok a szovjet—ameri­kai tárgyalások újrakezdésé­nek időpontjáról. Weinberger amerikai had­ügyminiszter, aki első alka­lommal vett részt a tervező- csoport munkájában, kedden élesen bírálta azokat a nyu­gat-európai országokat, ame­lyek tudomásul veszik ugyan az Egyesült Államok növek­vő katonai erőfeszítéseit, de nem követik Washington pél­dáját. Bonnban figyelmet keltett, hogy Schmidt kancellár a hadügyminiszterekhez inté­zett beszédéből kihagyta az Egyesült Államokat figyel­meztető részt, jóllehet az elő­zetesen kiadott írásos válto­zatban még arra intett: amennyiben az amerikai kor­mány hibájából nem kez­dődnek meg idén a szovjet— amerikai leszerelési tárgya­lások, ez jelentős nehézsége­ket okozhat Washington és Bonn viszonyában. A palesztin menekültek napja Több mint egy évtizeddel ezelőtt nyilvánították április 9-et a palesztin menekültek napjává. Az arab népekkel való szolidaritás nemzetközi konferenciája így kívánt em­lékeztetni arra, hogy 1948- han ezen a napon több száz embert öltek meg izraeli ro- hamosztagosok a Jeruzsálem melletti Deir Jászin arab fa­luban. A palesztinok elűzése ott­honaikból már azután meg­kezdődött, hogy az ENSZ Pa­lesztinát két önálló államra osztotta fel. Tömeges mene­külésükre azonban csak 1948 —49-ben került sor, amikor Izrael bekebelezte a terve­zett palesztin állam egy ré­szét. Sok százezren azóta is menekülttáborokban várják sorsuk jobbra fordulását, együtt azokkal, akik 1967- ben, az újabb arab—izraeli háború következtében csatla­koztak külföldre kényszerült honfitársiaikhoz. A palesztin menekültek száma — a leszármazottak­kal együtt — becslések sze­rint ma már 3,5—4 millió. Izraeli területeken, illetve arab országokban élnek (a legtöbben Jordániában és Libanonban), de harcuk vég­ső célja az önálló állam megteremtése. A térség poli­tikai eseményei, az amerikai indíttatású rendezési tervek megfienéklése újra és újra bebizonyítja, hogy a közel- keleti válság orvoslásának kulcsa: a palesztinok problé­mája, E kérdés megoldásához A több tucat palesztin menekülttábor egyike pedig a menekültek' ügye is elválaszthatatlanul hozzá­tartozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom