Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-29 / 254. szám

2 NÉPÚJSÁG 1980. október 29. PANORÁMA BUDAPEST Iraki-iráni viszály Jószolgálati bizottság alakolt Waldheim elítélte a salvadori merényleteket Jószolgálati bizottság ala­kult hétfőn New York-ban az Irán és Irak közötti fegy­veres konfliktus rendezésé­nek elősegítésére. A bizott­ságot a PFSZ javaslatára hozták létre, felállításáról hétfőn, az el nem kötelezet­tek mozgalma koordinációs irodája ülésén született hatá­rozat. A jószolgálati bizottság tagjai: Algéria, India, Pa­kisztán, Zambia, Jugoszlávia és Kuba külügyminiszterei, valamint a PFSZ képviselő­je. A misszió célja, hogy vé­get vessen a két állam hábo­rújának és hozzájáruljon a bagdadi és teheráni vezetés közötti bizalom kialakulásá­hoz. Isidore Malmierca külügy­miniszter, aki Fidel Castro kubai állam- és kormányfő — az el nem kötelezett országok mozgalma jelenlegi elnöke megbízásából — szeptember­ben és októberben tárgyalá­sokat folytatott az iraki és az iráni vezetőkkel, a koor­dinációs iroda ülésén közöl­te; tanácskozásainak eredmé­nyei alapján kijelentheti, hogy van értelme a béke helyreállítását célzó további közvetítési kísérletnek. Az el nem kötelezett or­szágok koordinációs irodájá­nak ülése után Raul Roa Kouri kubai ENSZ-nagykövet, Irak és Irán képviselőivel, valamint a PFSZ megbízott­jával egyeztetve megkezdte a jószolgálati bizottság konkrét munkatervének kidolgozását. Leonyid Brezsnyev távira­tot küldött a Perzsa-öböl né­peinek antiimperialista har­cával való szolidaritás céljá­ból Nicosiába összehívoti rendkívüli nemzetközi konfe­rencia résztvevőihez. A táv­irat hangsúlyozza: A konferencia megrende­zése a világ közvéleményé­nek aggodalmát tükrözi az imperialista erők, mindenek­előtt az Egyesült Államok ka­tonai potenciáljának a tér­ségben folyó példátlan mére­tű felhalmozása láttán, s az új katonai támaszpontok lét­rehozását célzó törekvései miatt. Ez az irányvonal, amely kifejeződik a Camp David-i megállapodásokban, a palesz­tin kérdés semmibevételében, a Perzsa-öböl térségében fo­lyó katonai előkészületek fo­kozásában, azokban a kísér­letekben, amelyek az Irán­ban elvesztett imperialista befolyás visszaszerzésére irányulnak, veszélyezteti a békét és a biztonságot, alá­ássa a stabilitást és lehetősé­get teremt olyan újabb fegy­veres konfliktusok létrejötté­re. mint például az irak— iráni. A Szovjetunió világos és elvi álláspontot képvisel a kérdésben. A Perzsa-öböl tér­sége az ott élő államok és népek létfontosságú érdekei­nek szférája, és senkinek sincs joga a belügyeikbe való beavatkozáshoz. A Szovjetunió határozot­tan elítéli a fenyegetés és a katonai zsarolás imperialista politikáját és síkraszáll a vi­lág összes állama, köztük a Perzsa-öböl térsége államai­nak függetlensége és szuve­renitása megszilárdításáért, minden nép önálló nemzeti és társadalmi fejlődéséért, valamint a Perzsa-öböl tér­ségében keletkezett fegyveres konfliktusok igazságos politi­kai rendezéséért — hangsú­lyozza befejezésül a távirat. Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője kedden me­reven elzárkózott attól, hogy Irán a harcok befejezése ér­dekében tárgyalásokat kezd­jen Irakkal. Khomeini a keddi vallási ünnep alkalmából egy Tehe­ránhoz közeli település me­csetjében beszélt a hívőkhöz. Beszédét a rádió is közvetí­tette. Az ajatollah szerint Irak már annyi kárt okozott Iránnak és a harcokban any- nyi iráni vesztette életét, hogy ezek után nem lehet szó tárgyalásokról. Khomeini azt hangoztatta, hogy vallási há­borúról van szó. Az amerikai túszok ügyé­ről az ajatollah nem ejtett szót. A mecsetben jelen volt minden jelentős iráni politi­kus és kormánytisztviselő, a fronton tartózkodó Baniszadr államfő kivételével. Békemegállapodást írnak alá Salvador és Honduras kö­zött ezen a héten. A két közép-amerikai ország kap­csolatai helyreállításáról szóló dokumentumot — salvadori jelentés szerint — csütörtö­kön, a perui fővárosban látja el kézjegyével Salvador, il­letve Honduras külügymi­nisztere. Mint kubai kommentárok, valamint a salvadori balolda­li szervezetek képviselőinek nyilatkozatai aláhúzzák: a formális békekötés szoros összefüggésben van a közép­amerikai baloldali erők elfoj­tására irányuló — és döntően Washingtonból irányított — törekvésekkel. A „békekötéssel” a két re­zsim kísérletet tesz a népirtó politikát folytató salvadori junta helyzetének megszilár­dítására. Ugyanakkor ezzel intézményes kereteket is akarnak biztosítani a salva­dori, illetve a hondurasi bal­oldali szervezetekkel való le­számolásra kidolgozott ter­veik egyeztetéséhez — mu­tatnak rá az említett forrá­sok. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára elítélte az emberi jogok salvadori bizottsága egyik vezetője ellen elköve­tett merényletet. Ramon Val- ladarest vasárnap ismeretlen tettesek orvul meggyilkolták. Az ENSZ székhelyén ki­adott közleményében a fő­titkár emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben Sal­vadorban nem egy hasonló gyilkosságra került sor. A bi­zottság egy másik tagját a hónap elején gyilkolták meg. Az emberi jogok salvadori bizottságának tagjai a junta politikájának és a salvadori hadsereg kegyetlenkedései­nek leleplezése és bírálása miatt váltak a szélsőségesen reakciós erők merényletei­nek célpontjává. A Reuter jelentése szerint a salvadori hazafiak hétfőn egy összehangolt akció során hat rádióadót foglaltak el annyi időre, hogy a junta el­leni általános felkelésre szó­lítsák fel a lakosságot. Eköz­ben — mint arról hírügynök­ségi jelentések beszámolnak — a fővárosban heves össze­csapásokra került sor a ha­zafiak és a junta fegyveres erői között. Az összetűzések­nek számos halálos áldozata van. Joaquiim Alberto Chissano, a Freliimo Párt állandó Poli­tikai Bizottságának tagja, a Mozambiki Népi Köztársaság külügyminisztere rövid láto­gatást tett hazánkban. Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke fogadta a mozambiki külügyminisztert, aki átadta Samora Machel, a Mozambiki Népi Köztársaság elnöke üzenetét. * A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására kedden Szófiába utazott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. * Békenagygyűlést rendeztek kedden a főváros XI. kerüle­tének üzemei az ENSZ lesze­relési hónapjának hazad ese­ménysorozata keretében. Az Április 4. Gépipari Művek Energetikai Gépgyárában le­zajlott demonstárciónak csak­nem másfélezer résztvevője volt, köztük a Nguyen Minh Triet vezetésével hazánkban tartózkodó vietnami küldött­ség. A nagygyűlés szónoka Kovács Béla, az Országos Bá- kétamács főtitkára volt, aki a világ ibékemozgalmának ki­emelkedő eseményéről, a né­pek világparlamentje a béké­ért címmel szeptemberben rendezett szófiai tanácskozás­ról számolt be. MOSZKVA Olaszországban fellángolt az abortusz-vita New York, ENSZ Szankciókat javasolnak Pretoria ellen Az ENSZ-közgyűlés szociá­lis és kulturális bizottsága hétfőn olyan határozatot fo­gadott el, amely gazdasági szankciókat sürget a Dél- afrikai Köztársaság ellen, s egyúttal elítéli Izraelt és a NATO országait a Pretoriá­val folytatott kereskedele­mért. A Szomália által be­nyújtott határozati javasla­tot a bizottság 114 szavazat­tal, 12 ellenszavazat és 14 tartózkodás mellett fogadta el. A határozat érvényre emelkedéséhez szükség van még a közgyűlés jóváhagyá­sára is. A közgyűlés általános poli­tikai bizottságában felszólaló Vlagyimir Petrovszkij, a Szovjetunió képviselője arra a veszélyre hívta föl a figyel­met, amelyet a nukleáris fegyverkezés jelent a világ­békére nézve. A szovjet dip­lomata megismételte kormá­nyának azt az ismert állás­pontját, amely szerint elke­rülhető egy új világháború kitörése. Egyúttal nyomaté­kosan visszautasította azokat a kísérleteket, amelyek a Szovjetuniót próbálják fele­lőssé tenni a jelenlegi fe­szült nemzetközi légkörért. Olaszországban fellángolt az „abortusz-törvénnyel” kap­csolatos vita. Bebtino Craxi, az Olasz Szocialista Párt fő­titkára közölte, ellenezné, ha a Vatikan és a pápa támo­gatásával a kereszténydemok­raták népszavazást készítené­nek elő a törvény rendelkezé­seinek megváltoztatásáért. A kereszténydemokrácia kere­tében szervezetit ,,mozgalom az életért” elnevezésű csoport ugyanis több mint kétmillió aláírást gyűjtött össze a nép­szavazás kiírásáért. Graxi közvetve azzal vá­dolta a pápát, hogy beavat­kozik az olasz állam bél- ügyeibe és kéltségbe vonja az Olasz Köztársaság törvénye­it. Felszólította II. János Pált, tevékenységét az erkölcsi és a vallási területire korlátozza, s ne idézzen elő vallási szí­nezetű összecsapást, az ola­szok között. A Vatikán hiva­talos lapja, a L’Osservatore Romano ingerülten reagált Craxi állásfoglalására és „na­gyobb tiszteletiét” követelt a pápa személyiének. Kedden az olasz püspöki kar is hallatta szavát. Kiállt a pápa mellett és hangoztat­ta : az egyházközösségeknek joguk van arra, hogy az „abortusz-törvény” kérdésé­ben népszavazáshoz folya­modjanak. Népszavazás Dél-Koreában Csőn tábornok „mosdatása” A Washington által támo­gatott reakciós rendszerek egyik legkeményebbike, Dél- Korea új alkotmányit fogadott el — a várakozásnak megfe­lelő többséggel. Nem vélet­len, hogy ezt a népszavazást éppen az amerikai elnökvá­lasztási harc finisében ren­dezték. Egy év óta, amikor meggyilkolták Washington előző kreatúráját, Pák Csöng Hi elnöklőt, az amerikai stra­tégáikat súlyos gondok emész­tik. Fő céljuk az, hogy meg­őrizzék Dél-Korsát, mint a távol-keleti amerikai támasz- pontrendszer egyik legfonto­sabb láncszemét. A válaisztá- si évre való tekintettel azon­ban ezt úgy kellett megtenni­ük, hogy az óhatatlanul meg­születő új katonai diktatúra keze ne legyen túlságosan vé­res. A VÉRFOLTOK NEM TŰNTEK EL Az események első szaka­szában — egészen 1980 kora őszéig — ezt a feladatot fé­lig teljesítették. A katonai diktatúrát sikerült újjászer­vezni — a vérfoltok azonban továbbra is látszottak. A folyamat első és döntő láncszeme az volt, hogy az amerikai katonai vezetés ki­szemelte magának a támasz- pontáilam új „erős emberét”, a viszonylag fiatal — 49 éves — Oson Tu Hvan táborno­kot. Wickham tábornok, a Dél-Koreában állomásozó negyvenezer főnyi amerikai expedíoiós haderő parancsno­ka már az események e ko­rai fázisában leszögezte, hogy Csőn Tu Hvan, Dél-Korea új „erős embere” az Egyesült Államok támo­gatja Csőn jelölését. A Pen­tagon képviselője, a Fehér Házzal történő előzetes egyez­tetés nélkül, aligha tett volna ilyen nyilatkozatot. Szavai ily módon azt jelentették, hogy az amerikai polgári liberális —körökben mutatkozó és egé­szen a külügyminisztériumig csapkodó aggodalomhul'lám- mal szemben a hatalom csú­csain igen határozott az el­lenállás. Pák Csöng Hi meggyilko­lása után a szöuli rendszer­ben bomlás mutatkozott. A helyi liberális burzsoázia, az értelmiség és az egyetemis­ták — természetesen tőkés keretek között — a rezsim demokratizálását követelték. 1980 tavaszán ez a mozgalom népfelkeléssé dagadt. Csőn ekkor kardot rátott. Az el­lenállás főfészkánek tekintett egyetemi város, Kvaingzsu el­len valóságos hadjáratot vi­selt. A sortüzék számlálatla­nul szedték az áldozatokat. A börtönök megtelték politikai foglyokkal. Letartóztatták az ellenzék legnépszerűbb politi­kusát, a polgári liberális Kim De Dzsungot. Wickham tá­bornok nyilatkozata külön­ben e kegyetlen tisztogatási kampány után hangzott el és annak jóváhagyását jelentet­te. EGY HALÁLOS ÍTÉLET HÁTTERE Közben tovább tartott az amerikai plnökválaisztási kampány. Carternek gondol­nia kellett a dél-ikoreai fejle­ményeket elégedetlenül fi­gyelő amerikai liberálisok szavazataira. Ha már nem si­került az eredeti terv: a dik­tatúra megszilárdítása vár nélkül — legalább a vérfol­tok eltüntetésére kellett kí­sérletet tenni. Ezt a célt szol­gálta az új alkotmány kidol­gozása és annak szentesítése egy olyan népszavazáson, amelyet az időközben állam- elnöki székbe kapaszkodó Csőn tábornak hadserege és rendőrsége ellenőrzött. A rendszer bizonytalanságát jel­lemzi, hogy röviddel a nép­szavazás megrendezése előtt zárt tárgyaláson halálra ítél­ték Kim De Dzsungot. A ki­végzést egyelőre nem hajtot­ták végre: a halálos ítélet nyilvánvaló célja az volt, hogy látványos akcióval meg­félemlítse az ellenzéket a népszavazás küszöbén. Május végi kép Kvangzsu vá rosból: a katonai csendőr géppisztolyának tusával „fegyelmezi” az elfogott diákot. Ilyen előzmények után fo­gadták el az új alkotmányt, amelynék az amerikai propa­ganda voltaképpen egyetlen elemét emeli ki. Nevezetesen azt, hogy az elnököt hét esz­tendőre választják és hivata­li idejének letöltése után töb­bé nem választható újjá. Ez­zel — mondják Washington­ban — alkotmányjogilag meg­akadályozták egy Pák Csöng Hi rendszeréhez hasonló, idő­tartamhoz nem kötött szemé­lyi diktatúra létrehozását. CSAK TAKTIKA Az alkotmány más rendel­kezéseinek vizsgálata azon­ban azt mutatja, hogy ez az intézkedés csak taktikai vál­tozást jelent. A parlamentet ugyanis feloszlatják és a had­sereg irányítása alatt „nem­zetbiztonsági törvényhozó ta­nácsot” hoznak létre. Ez a szerv — tehát gyakorlatilag Csőn tábomok-élnök, az új diktátor — dönti majd el, hogy a jövőben milyen poli­tikai pártok alakulhatnak és a politikusok közül kik tar­tozhatnak majd ezekhez a pártokhoz. Csőn tábornok ily- módon szabad kezet kapott, hogy kedve szerint hozzon létra különböző árnyalatú, de hatalmától függő pártokat, és azok élére az ő bizalmát él­vező politikusokat állíthas­son. 1981 késő tavaszán „parla­menti választást” tartanak Dél-Koreában. Az előzmé­nyek ismeretiében ezeknek aligha lesz más szerepük, mint az új államfő, Csőn tá­bornok katonai diktatúrájá­nak törvényesíitése és szalon­képesítése...-i -e. Moszkvában nyilvánosság­ra hozták a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek rendeletét arról, hogy Péter Jánost, az országgyű­lés áléin okét, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját a szov­jet és a magyar nép közötti barátság és együttműködés elmélyítése érdekében kifej­tett tevékenységéért hetvene­dik születésnapja alkalmából / a „Népek Barátsága” érdem­renddal tüntették ki. ASHABAD Kedden megkezdődtek As- habadban a magyar gazdasá­gi és műszáki napok előadá­sai. A Türfcmén SZSZK nép­gazdasági kiállításán a gaz­dasági szakemberek számára a magyar szakértők három előadást tartottak a magyar gyógyszeripar, vegyipar és az autóbuszgyártás új eredmé­nyeiről. MADRID A madridi tanácskozás ked­di ülésén sem volt haladás a november 11-én kezdődő ér­demi találkozó napirendjé­nek, ügyrendjének és időbe­osztásának rögzítésében. Ezt jelezte a közös piaci orszá­gok és a NATO-tagállamok álláspontját tükröző brit fel­szólalás, amely lényegében a nyugati országok korábbi me­rev álláspontjának megismét­lése volt. BEJRUT Dzsiddában kedden hivata­losan bejelentették, hogy Szaúd-Arábia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Líbiával. A szaúdi királyság így válaszait Kadhafinak, a líbiai forradalom vezetőjé­nek arra a bírálatára, hogy „a (szaúdi) vah'abita rezsim amerikai ellenőrzés alá he­lyezte Mekkát és a többi mo­hamedán zairándotohélyat”, amikor támaszpontokat adott az iraki—iráni háború fejle­ményeit ellenőrző AWACS felderítő repülőgépeknek. PEKING Kedden befejeződtek a hi­vatalos tárgyalások Prem Tinszulanond tábornok, thai­földi miniszterelnök és Csao Ce-jang kínai miniszterelnök között. A látogatásról kiadott közleményből kiderül, hogy miközben a kínai fél állást foglalt a népírtó Pol Pot-re- zsim maradványainak támo­gatása és a kambodzsai rend­szer elleni geriillaháború foly­tatása melllett, a thaiföldi fel a politikai megoldás szüksé­gességét húzta alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom