Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-29 / 254. szám

1980. október 29. KÉPÚJSÁG 3 Lucernaszaritas Készülődnek a télre, az állatok téli takarmá­nyozására az őcsényi Kossuth téeszben. A MA—60 típusú szárí­tógépen jelenleg a lu­cerna negyedik növedé- két szárítják. Ezt meg­előzően a tejes kukori­ca-növényt dolgozták fel, a betakarítással egy időben pedig a ku­korica szárából készí­tenek majd fehérjéiben, tápanyagban gazdag pelletet. A zöld lucernát traktor tolja a garatba Fotó: Bj. Reklámáradatban Nem sírom vissza még a ma divatos nosztalgiázás címén sem a régi kávéházakat, márványasztalok mellett kapucinert hörpölgető, újságokat olvasó társaságával. De gyakran jut eszembe bosszantásaink ellenére rendkívül jámbor egészség­tantanárunk, valahányszor csak beugróm egy presszóba kávét inni. Okítónk valódi mesterségére nézve orvos volt és ilyen­ként igyekezett belénk táplálni, hogy a kávé önmagában tö­mény méreg, de ha már nem tud valaki meglenni nélküle, legalább szelídítse meg néhány csepp tejjel... Akkor kinevettem, ma már meglenne bennem a készség a szófogadásra, csakhogy a mai vendéglátásban szinte isme­retlen ez a szó: kapuciner. Kiment a divatból, mint a már­ványasztalos kávéházak. Nemrég, amikor a presszóban tejet is kértem a már aznapi sokadik kávémhoz, a felszolgáló saj­nálkozva közölte, hogy tejet — sajnos — semmilyen halmaz- állapotban nem tartanak, de ha gondolom, van itt a közelben egy élelmiszerbolt... Bosszúsan, de gondoltam. Mire asztalra került a kávém, volt fél liter zacskós tejem, amiből fél decit a poharamba töltöttem. A többit odaadtam a kávéfőzőnőnek. „Hátha kér belőle valaki!” — felkiáltással. Kértek. Negyed­óra alatt elfogyott és a presszógép kezelőjének is jutott be­lőle. Mivelhogy ő is „hígítva” fogyasztja a kávét, ha teheti... Az egészségügyi és a tejipari szakemberek az utóbbi években szinte minden alkalmat megragadnak, hogy rábeszél­jenek bennünket a szorgalmasabb tejfogyasztásra. Plakátok tömkelegé hirdeti utcán, középületek folyosóin, különféle he­lyeken, hogy „a tej élet, erő, egészség!” Tejnapok, tej- és tejtermék-kiállítások rendeződnek szép közönségsikerrel, üze­mekben védőitalként adják a tejet, a fogyni szándékozóknak, betegségből felerősödni kívánóknak tejkúrát javasolnak... Szó­val, hömpölyög körülöttünk a tejpropaganda. Ez az áradat azonban — eltekintve a vasár- és ünnepnapi tejforgalmazás kötelességének teljesítésétől — kikerülte az eszpresszókat, ét­termeket. (Arról nem is beszélve, hogyha netán valaki sör, bor, üdítő ital helyett mondjuk két deci hideg tejet kér szomj­oltónak, nagyjából úgy néznek rá, mint akit kezelőorvosai el­hamarkodottan engedtek adaptációs szabadságra valamely szigorúan zárt osztályról.) Mint hallom, hazánkban a vendéglátó vállalatok üzletei­ben évente 185 millió adag presszókávét adnak el. Nem túl nagy erősségem a matematika, de ha minden duplához fél deci tejet számítok, akkor mintegy 9 millió liter tejet fogyasz­tanának el csak a kávérajongók. Ehhez persze az kellene, hogy az egészségre valamivel ártalmatlanabb kapuciner visz- szahonosításában fantáziát lásson a vendéglátóipar, mert arra bizony nem számíthatunk, hogy a magyar kutatók kitenyész­tik nekünk a „kapucinertehenet”... —a— Építőanyagipari mérleg Az építőanyagipari vállala­tok az év első kilenc hónap­jában által álban sikerrel tel- jesítették időarányos tervü­ket. Ennek köszönhetően szin­te teljesen megszűnt az — el­múlt évekre jellemző — épí- tőanyaig-hiány, így az építő­ipar zavartalanul végezhette munkáját. A téglaipar 126 millió tég­lával többet állított elő, mint az a tervek szerint várható lett volna. Ez a többlét le­hetővé tette az árvíz okozta épületkárok helyreállításához szükséges anyagök zavartalan biztosítását. Ez időközben üzembe helyezett új téglagyá­rak tovább növelték a korsze­rű technológia és ezzel a jobb minőségű termékek arányát. A cserépgyárak is túlteljesí­tették tervüket, ám a tava­lyinál mintegy kétmillióval több cserép sem elégítette ki teljes egészében az igényeket. A cseréphiány enyhítésére — belső átalakításokkal — 8 millió négyzetméterrel növel­ték az éves palaterme’lést. A finamkerámiaápari művek is elegét tett kötelezettségeinek. Egyedüli falburkoló csempé­ből nem érte el a kínálat (el­sősorban a választék) a kí­vánt szintet, de az idén el­készült új romhányd csempe- gyár termelésével a jövő év­től kezdve a belföldi piac mi­nőségi igényeinek is eleget tesznek. A cement term elés hasonlóan alakult, mint az el­múlt évben. Az összesen há­rom és fél millió tonna ce­ment összhangban volt a ke­reslettel. Az első három-ne­gyedévben a vártnál lénye­gesen erőteljesebb volt az építési vegyi anyagok és se­gédanyagok (bitumenes építé­si keverékanyagok, szigetelő- anyagok, ragasztók) iránti ér­deklődés. Elsősorban alap­anyag-gondok miatt azonban átmeneti zavaróik voltak az ellátásban. Az év hátralévő részében a kapacitásbővítő • beruházások jónéhány építőanyagipari vállalatnál befejeződnék. A párt vezető szerepe és a tömegszervezetek A tömegszervezetek és -mozgalmak politikai szere­pe, önállóságuk és munká­jukban a párt vezető szere­pének következetes érvénye­sítése mindig izgalmas kér­dése politikai életünknek. Számos hazai esemény csak fokozza a problémakör ak­tualitását. Ezek között sze­repelnek a tömegszervezeti választások és kongresszusok, a XII. kongresszus célkitűzé­seinek megvalósítását szol­gáló politikai aktivitás. Ami pedig a külső körülményeket illeti, arra az ideológiai kam­pányra kell utalnunk, amely a nemzetközi reakció részé­ről indult el a tömegszerve­zetek, főleg a szakszerveze­tek önállóságának és a párt vezető szerepének éles szem- beállításával. A Magyar Szocialista Mun­káspárt közel negyed évszá­zada egyértelmű és világos irányvonalat követ e kérdés­ben is. Ennek az elvi állás- ponntak az a lényege, hogy mind a párt vezető szerepe, mind pedig a tömegszerveze­tek önállósága szocialista po­litikai rendszerünknek szer­ves, egymást kölcsönösen fel­tételező tartozékai. Közöttük nincs semmiféle kibékíthe- tetlenség, összeegyeztethetet- lenség. Tudniillik a párt ve­zető szerepét nem lehet pa­rancsolgatásként, kötelező utasítgatásként felfogni, ha­nem eszmei-politikai irányí­tásként kell értelmeznünk, amelynek az a funkciója, hogy meggyőződéssel szervezze, mozgósítsa a tömegeket a szo­cialista építőmunkára. ALAPVETŐ ÉRDEK Mindenekelőtt a pártnak fűződik alapvető érdeke ah­hoz, hogy a tömegszerveze­tek rendeltetésszerű felada­taikat teljes önállósággal lás­sák el, a lehető legpontosab­ban közvetítsék saját töme­geik, az általuk képviselt dol­gozók valóságos szükségleteit, sajátos érdekeiket, társadal­mi törekvéseiket, politikai hangulatukat, a körükben fel­lelhető nézeteket, vélemé­nyeket. Amikor a párt veze­tő szervei, vagy az egyes pártszervezetek kialakítják politikájukat, messzemenően számolniuk kell ezekkel a jelzésekkel. Azok a tapaszta­latok, amelyekhez a párt köz­vetlen formában, a párttag­ság útján, a dolgozókkal való közvetlen kapcsolata ré­Jó ellátást ígér az ÁFOR A legfontosabb folyékony energiahordozókból — ben­zinből, tüzelőolajból és gáz­olajból — az ÁFOR. az év utolsó negyedévében Jtobb mint 1,7 millió tonnát szán­dékozik forgalomba hozni, s ez mintegy 200 ezer tonnával több, mint a múlt év azonos időszakában. A forgalmat nö­veli, hogy a kedvezőtlen idő­járás miatt elhúzódott őszi munkákhoz több üzemanyag szükséges a mezőgazdaság­nak, háztartási tüzelőolajból pedig a lakosság a korábbi­nál kevesebbet tárolt. Az el­látásra még az esetleges nagy hidegben is degendő a kész­let az ÁFOR-telepeken, a kő- olajfinomítókban és más tá- rolóMyefcen. A tankautó- park fejlesztésének eredmé­nyeként -a vállalat ezen a té­len már saját gépjárműveivel gondoskodik a háztartási tü­zelőolaját árusító 3500 kút folyamatos ellátásáról. A háztartási tüzelőolaj ki­szolgálásának meggyorsításá­ra korszerűsítik a kimérő be­rendezést, Budapesten a Pan­nónia úti, vidéken a piliscsa­bai, az ácsi, a tatabányai, a mocsai, a komáromi, a ga­lambaki, a hőgyészi, a zala- szenltgrótd, a kisvárdai, a sár­bogárdi, Pécsett az Ágoston téri és Debrecenben a Dober- dó téri kútnál. vén jut, csak a tömegszerve­zetektől nyert információk, eszmecserék révén válnak egy teljesebb társadalmi való­ságképpé. A párt a különféle érdekek egybevetésével, üt­köztetésével és szintetizálásá­val alakítja ki politikájának általános irányvonalát és az egyes társadalmi rétegekkel kapcsolatos konkrét politikai állásfoglalását. Ez vezető sze­repének legfőbb alkotó eleme. A különféle pártpolitikai döntések nem egyforma mó­don érintenek minden társa­dalmi réteget. Nagymérték­ben sajátos az, ahogyan a konkrét érdekviszonyokhoz és az erre épülő tudatossági tényezőkhöz kapcsolódnak. Ezeket a sajátosságokat, ter­mészetüket, jellemzőiket leg­inkább és legpontosabban ál­talában a tömegszervezetek érzékelik és fogalmazzák meg. Helyettük és nélkülük ezt senki nem tudja és nem is végezheti el, márpedig ez mindenfajta politikai döntés következetes megvalósításá­nak alapvető feltétele. Ennél­fogva a pártnak azért is fű­ződik fontos érdeke a tömeg­szervezetek önállóságához, mert politikájának gyakorlati megvalósítása is csak ezúton biztosítható. A KOMMUNISTÁK FELELŐSSÉGE A párt határozatainak, po­litikai döntéseinek megvaló­sításában különleges felada­tuk van az állami szervek­ben, a tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak. A párt határozatai csak rájuk nézve kötelezőek, amint azt Kádár János mondotta a par­lament őszi ülésszakának ülésén: „mindig csak olyan határozatokat hozunk, ame­lyek kizárólag a párt tagjai­ra, a Kommunista Ifjúsági Szövetségre kötelezőek... Ha a párt vezető testületéiben az ország alapvető kérdéseiről tárgyalunk, vagy bármilyen más témát megvitatunk, min­dig figyelembe vesszük és tiszteletben tartjuk az álla­mi szervek, valamennyi tár­sadalmi szerv és mozgalom önállóságát, felelősségét”. ~ A párt politikai vezető sze­repét, a határozataiban fog­lalt politikai célokat nem valósíthatja meg hatalmi szó­val, parancsolgatással. Kizá­rólag a kommunisták meg­győző munkája, okos érvelé­se biztosíthatja, hogy a kü­lönböző társadalmi és tömeg­Gyulán gyártják Gyula legnagyobb gépipari üzeme, a Vízgépészeti Válla­lat 2. számú gyáregysége. Eb­ben a gyáregységben készül­nek többek között — olvas­tuk a Békés megyei Népúj­ságban — különleges acélból azok a két méter átmérőjű csövek, amelyeket a Paksi Atomerőműben használnak fel. Ezek a csövek alkotják majd az atomerőmű úgyne­vezett szekunder vízkörét. A munka rendkívüli figyelmet és szakértelmet követel a gyáregység dolgozóitól. Az atomerőmű üzemelteté­séhez szükséges hatalmas vízmennyiséget a Gyulán gyártót csövéken keresztül biztosítják. A többszörös biz­tonság és a megfelelő védő­rendszerék biztosítják, hogy baleset még akkor se történ­hessen, ha a csövek meghibá- sodnának. Egy üzemzavar azért kárt okozna a berende­szervezetek vezetősége és egész tagsága elfogadja és magáévá tegye a párt politi­kai céljait. Ez jelentik poli­tikával való tényleges azono­sulást, minden más esetben csak formális egyetértés le­hetséges, ami elkerülhetetle­nül a gyakorlati végrehajtás következetlenségét szüli. A pártszervezetek ez irá­nyú munkájának sikere gon­dos és körültekintő elemzést, alapos politikai felkészülést követel. Annak számbavéte­lét, hogy egyik vagy másik közegben milyen fogadtatása várható a határozatnak, mi­lyen mértékű az egyetértési készség, illetve miben lehet ellenvetésre, fenntartásra számítani, melyek a meggyő­zésnek leghatásosabb tartal­mi érvei és módszerbeli for­mái. önmagában a határoza­tokra vagy egyik-másik ve­zető pártszervre való hivat­kozás e tekintetben semmit nem old meg. Mellesleg ezzel a módszerrel a kommunisták körében sem lehet túlságo­san messzire jutni, itt is leg­feljebb a formális egyetértést érjük el, ami semmiképpen sem elegendő. A demokrati­kus centralizmusnak rosszul értelmezett felfogása az, amely a pártegységnél figyel­men kívül hagyja a politika meggyőződéses képviseletét. A meggyőződés pedig csak meggyőzéssel, okos érveléssel, vitával, az eltérő vélemé­nyekkel szembeni türelem­mel, az elvekben következe­tességgel, a részleteket ille­tően pedig nagyfokú rugal­massággal alakítható ki. A tömegszervezetek ren­deltetésszerű működésével és szervezeti életével kapcsola­tos önállósága nem jelent a párttól elkülönülő, annak alapvető és fő irányvonalától eltérő, vagy azzal szemben­álló politikai függetlenséget. A párt tagságának és a tö­megszervezetek által képvi­selt rétegeknek azonosak po­litikai érdekeik. Az elájult közel negyed­században hazánk politikai rendszerében minden társa­dalmi intézmény megtalálta helyét és rendeltetésszerű hi­vatásában önállóan látja el feladatát. Az MSZMP ennek fenntartásán munkálkodik és kezdeményezője, szorgalma­zója továbbfejlesztésének is. Ebben a szellemben foglalt állást a párt XII. kongresz- szusán és ezt igyekszik a gyakorlati életben is érvénye­síteni. RÁKOS IMRE zésekben. Ezért fontos, hogy a gyártás során a legnagyobb gondossággal járjanak el. Fe­dőporos hegesztőgépek készí­tik a legtöbb varratot. Ahol erre nincs mód, ott nagy gyakorlattal rendelkező he­gesztők védőgázas berende­zéssel dolgoznak. A munka minőségét minden varratnál röntgennel ellenőrzik. Ha mindezek ellenére még­is meghibásodna egy-egy cső­szakasz, akkor évek múlva is kideríthető, hogy ki a felelős érte. Névvel látnak el min­den darabot. így pontosan megállapítható: ki röntgenez­te, ki hegesztette, melyik szállítmányból származik az alpanyag. A gyáregységben mindenki érzi, hogy szemé­lyesen is felelős a munkájá­ért, és ennek meg is van az eredménye. Röntgenvizsgálat után csak elvétve akad olyan cső, amit újra kell hegeszte­ni. Pakson használják Két méter átmérőjű csövek az atomerőműhöz A szárítóüzem — belülről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom