Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-29 / 254. szám
A NÉPÚJSÁG 1980. október 29. ON KÉRD EZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Árcédula „Egy majdnem megkárosított anya” jeligével érkezett szerkesztőségünkbe levél, amelyből idézünk: „...Háromgyermekes családanya vagyok. Egyik nap a bátaszéki ruházati boltban jártam, a nagyobbik fiamnak szerettem volna iskolaköpenyt vásárolni. Volt is köpeny, csak az volt a baj, hogy több ár volt feltüntetve rajta. Régebben a Skála Áruházban vettem egy 116-os fiúköpenyt és az 103 forint volt. Gondoltam, hogy a 122- es sem lehet sokkal drágább. A bátaszéki áruházban ez a nagyság 158 forintba került. A 113 forint át volt húzva. Újból átmentem Szekszárdra és a Korzó Áruházban vettem egy 122!-es fiú iskolaköpenyt és 113 forintot fizettem érte. Ha megveszem Bátaszé- ken, akkor 45 forinttal többet fizetek érte. Már nem ez volt az első esetem. Még azt sem értem, hogy ebben a boltban miért nem adnak blokkot?...” A névtelen bejelentést a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya kereskedelmi felügyelősége címére küldtük meg, ahonnét Mátyás Tibor, a felügyelőség vezetője az alábbiakat válaszolta: „...A panaszos levél alapján vizsgálatot tartottunk a bátaszéki ÁFÉSZ 33. számú vegyes ruházati boltban. Ennek során megállapítottuk, hogy a bejelentő jogosan kifogásolta a bolti árak feltüntetésének módját. Az árrendelet ugyanis egyértelműen előírja, hogy a fogyasztói árakat jól látható módon, vagy a terméken (csomagolásukon), vagy a fogyasztói árakat tartalmazó T elefonszámunk: 12-284 árjegyzékeknek, illetve egyéb ármegjelöléseknek az elárusító helyiségben történő kifüggesztésével kell feltütetni. Osztályba sorolt árukon — mint például a ruházati cikkek is — a minőségi osztályt is jelezni kell. Megtévesztő ártájékoztatást alkalmazni szigorúan tilos. A fenti, egyértelmű rendelkezéssel ellentétben a boltban több olyan árucikket találtunk, ahol megtévesztő ártájékoztatást alkalmaztak, sőt helytelen árfeltüntetés is történt. A levélben említett iskolaköpenyeket viszont kivétel nélkül helyes áron tüntették fel, illetőleg a próba- vásárlás során is helyes áron értékesítették. A vizsgálati megállapítások alapján a felügyelőség az egység vezetőjét figyelmeztetésben részesítette. Ugyanakkor elmondtuk, hogy a jövőben hasonló szabálysértés esetén a szabálysértési eljárástól nem tekintünk el...” Beázás Miks Károlynétól kaptuk a következő szövegű levelet: ....Szekszárdon, a Tartsay l akótelep 28. ni. e. 18. számú tanácsi bérlakásban lakom. Még 1979. májusában bejelentést tettem a Városgazdálkodási Vállalatnál, hogy lakásom a felettünk lévő erkélytől beázik. Többszöri kérésemre kijöttek helyszíni szemlét tartani, de intézkedés nem történt. Ezután még jó néhányszor zaklattam őket, végre — jó pár hónap elteltével — valami javítást végeztek felettünk, de az én problémám változatlanul nem oldódott meg. Ismét bejelentettem a beázást. Megint szemle következett csak, intézkedés nem, újra bejelentettem. Még mindig nem javították meg. Festetnünk kellene, de csak felesleges pénzkidobás lenne. Ha felhőt látok, már ideges vagyok, mert tudom, hogy ha esik az eső, megint úszni fog a szoba a meszes, malte- ros esővíztől...” A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat igazgatója, Orbán György a panaszos levélre az alábbiakat válaszolta: „...Nyilvántartásainkból megállapítható, hogy 1979. május 29-én jelentette be a panaszos először, hogy lakása erkélyajtaja fölött a födém leázott. A megtartott helyszíni szemlét követően a lakása feletti erkélyajtón a vízvezetőt kicseréltük, mivel a víz bejutásának egyedül lehetséges útja az erkély nyílása. A javítás júniusban történt és arról azért nem értesülhetett, mert nem az ő lakásában kellett a munkát végezni. A javítást követően újabb bejelentés nem érkezett. Az október 9-én tartott újabb szemle — esős időben történt — és leázásnak semmi nyomát nem tapasztaltuk. A panaszos elmondása szerint azonban a javítást követően egy alkalommal — augusztusban — egy nagy zivatar napján volt leázás. A víz lejutásának oka az lehetett, hogy a felette lévő lakó erkélyajtaja nyitva volt. Az is feltételezhető, hogy a két lefolyócső nem tudta a zárt erkélyről elég gyorsan levezetni a vizet. Ezeket a rendkívüli körülményeket az épület tervezésénél nem vették figyelembe. Az esetleges újabb leázás elkerülése érdekében azonban a IV. emeleti erkélyt és annak ajtaját ez évben átalakítjuk. A munka kivitelezési időpontjáról értesíteni fogjuk...” „Csak levelezgetés?” „...Már több alkalommal írtam Önöknek levelet, de úgy látszik, ez csak levelezgetés. Legutóbbi levelemre a választ július 4-én kaptam meg, de abból idáig semmi nem valósult meg. Kértem — több száz ember nevében“-— hogy a szövetkezeti bolt — a Fenyvesi-féle — Bonyhád szélén, többet van zárva, mint nyitva, ezért fel kell járni a központba bevásárolni. Azt is kértem Önöktől, hogy a központ felé van busz, befelé meg 4s áll, de hazafelé le kell menni a buszmegállóig. Van egy járat, ami megáll a Rákóczi út közepén, de az annyira felesleges, mert ott egy hónapban talán ha felül egy-két utas. A megállót a központba kellene áthelyezni, hogy a kismamáknak és az idős embereknek, akik a gyógyszertárba, vagy bevásárolni mennek, ne kelljen két kilométert gyalogolni...” — írja Szabó József Bonyhádról, a Rózsa Ferenc utcából. Levelét a Volán 11. számú Vállalat igazgatójának, Piegl Ferencnek továbbítottuk, aki a következő választ adta: „...Bonyhád város központjának úthálózat-kiépítése, a közúti közlekedés jelenlegi rendje autóbuszmegálló létesítésére lehetőséget nem ad. A városon belüli újabb megálló létesítése szakmai előírások szerint sem lehetséges, miután a javasolt megállóhely az autóbuszállomástól ezer méter távolságon belül van...” Ml VÁLASZOLUNK Hollóházi porcelángyár A Hollóházi Porcelángyár 1777-ben üveghutaként kezdte működését, alapítási éveként 1831-et ismerik el. A fel- szabadulás után alacsony feszültségű szigetelőket gyártottak, manapság pedig használati edényt és díszmű tárgyakat állítanak elő. Törekednek a készlet választék és a formapark bővítésére. A gyár évi termelési értéke százharmincmillió forint, melynek huszonöt százalékát főleg az olasz és görög piacokra exportálják. Bőséges áruválaszték Utolsó simítások — égetés előtt A közületi szervek gépjárműveiről szóló korábbi jogszabályt módosítja és egészíti ki a közlekedés- és postaügyi miniszternek a Magyar Közlöny idei 75. számában megjelent és 1980. évi október 13- án hatályba lépett 19/1980. (X. 13.) KPM számú rendeleté. A módosítás és kiegészítés szerint a közületi szerv vezetője engedélyezheti a szerv dolgozója vagy tagja részére az'általános célú személy- gépkocsi használatát, ha arra betegség, haláleset vagy a dolgozó különös méltánylást érdemlő magánügye miatt feltétlenül szükség van. Ez az engedélyezett magáncélú használat természetesen nem akadályozhatja a közületi szerv feladatainak maradéktalan ellátását. A betegség vagy haláleset miatti magáncélú személygépkocsi-használat engedélyezhető ingyenesen vagy térítés ellenében, a más célból engedélyezett használatért azonban mindé estben térítést kell fizetni. Rendelkezik a jogszabály a térítés összegéről is, továbbá kimondja, hogy az állami költségvetési szervek vezetői a magáncélú gépkocsihasználatot a takarékosság követelményeinek fokozott érvényesítése mellett engedélyezhetik. Az engedélyt minden esetben a menetlevél mellékleteként meg kell őrizni. A SZÖVOSZ Tájékoztató f. évi 4L számában közlemény jelent meg a motorbenzin- és motorolaj-előleg utalványozásának és elszámolásának rendjéről. Esetleges viták elkerülése végett kiemelendőnek tartjuk, hogy az eladó az értékesített motorbenzinről és motorolajról nem köteles fizetési jegyzéket vagy másfajta igazolást adni. A gazdálkodó szerv vezetője jelöli ki a motorbenzin- és motorolaj-előleg utalványozásáért, a gépjárművezetők elszámoltatásáért és ellenőrzéséért felelős személyt, meghatározza a motorbenzin- és motorolaj-vásárlás címén kiadott összegek elszámolásának határidejét, amely nem haladhatja meg a 30 napot. Részletesen megjelöli a közlemény a tevékenységek folyamatába beépített ellenőrzés és a függetlenített belső ellenőrzés feladatait is ez utóbbi körben kiemelve az ismétlődő rendszerességgel történő ellenőrzést. Az egyes magasabb vezető állású dolgozók utazási költségtérítéséről szóló jogszabály alkalmazása tárgyában a Munkaügyi Közlöny idei 12. számában megjelent közlemény szerint aki az 1980. I. félévi gépkocsihasználat során a korábbi évekből áthozott magáncélú km-keretét nem használta fel teljes egészében, 1980. június 30. napja után a fel nem használt km-keret természetbeni génybevételére nem jogosult. Az egészségügyi, az oktatási és a szociális intézményekben a térítési díjak megállapításához szükséges jövedelemigazolások egyes kérdéseiről szól az OKISZ Értesítő f. évi 24. számában megjelent közlemény, amely eligazítást ad az átlagjövedelem meghatározására abban az esetben, ha a dolgozó keresetpótló készpénz-segélyben (táppénz, betegségi segély, terhességi-gyermekágyi segély, szülési segély, gyermekgondozási segély) részesül, de felhívja a figyelmet arra is, hogy az intézményeknek -a jövedelemigazolásokkal kapcsolatban jogszabályban előírt ellenőrzési feladatuk van, amely kiterjed — többek között — a különböző jövedelemforrások egybeszámításának ellenőrzésére is. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke Liszt-hangverseny A Liszt Ferenc Társaság szekszárdi csoportja és a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ — híven a több éves hagyományokhoz — ez évben is megrendezte a Lisztemlékestet. A koncert közreműködői a nagy géniuszról elnevezett zeneiskola művésztanárai voltak. A műsorban elsőként Lányi Péter lépett a márvány- termet megtöltő közönség elé, és a három zongorára írott Notturno-t játszotta. A lírai karakterű, majd szenvedélyessé fokozódó darabok hangulatával azonosult a hasonló lelki habitusú muzsikus, s így kifejezően jelenítette meg a kellemes és érdekes harmóniákba ágyazott, jellegzetes zongoraíigurációloat. Ezután a transzcendens etűd sorozatból a hetedik Esz-dúr hangneműt élvezhettük — ugyancsak Lányi Péter előadásában. A „Oly szép, oly bájos vagy...” című dalt Liszt Heine versére komponálta. A dal nemes egyszerűséggel fejezi ki a szöveg mondanivalóját. A „Szerelmi álmok” dalciklus elnevezése a mű tartalmára utal. Liszt e vokális szerzeményeit Kovács József lírai melegséggel énekelte. Thész László két — hangulatában, dinamikájában merőben eltérő — Liszt-művet választott. Könnyedség, elegancia jellemezte a Valse impromtu, azaz „Rögtönzött keringő” előadását, míg az erő és feszültség az Oragé (Vihar) című kompozíciót. Ez utóbbi a természetfestő, képi ábrázolás egyik szép példája. A hangversenyetűd műfajához az öregedő mester még a hatvanas években is visz- szatért. Ebben az időben írta a Két koncertetűdjét Erdőzsongás és Manók tánca címen. Az első az erdő szélben hajladozó fáinak zenei megjelenítése, a második vidám, önfeledt tánc. E zongoraműveket Dobai Tamás meggyőző hitelű előadásában hallgattuk. A VI. magyar rapszódia 1853-ban jelent meg. Ebben Liszt négy népszerű magyar dalt dolgoztt fel. Ágoston Anikó korrektül, technikailag kidolgozottan játszotta, ám feltehetően fizikai adottságai miatt az erőteljességet igénylő részletek nem voltak eléggé markánsak. így is kellemes perceket szerzett. A költői és áhitatos harmóniát című sorozat egyik darabja a Funérailles. A mű gyászzene, felirata — „1849. október” — az aradi vértanúk emlékét jelzi. Benne ha- rangszó és néma tisztelgés, zokogás és fájdalom, megvi- gasztalódás és remény, harc és csatazaj, a halálon is diadalt arató dicső emberi nagyság, himnusz, és a jövő látomásának meghirdetése monumentálisán ötvöződik. Husek Rezső játszotta éretten, érzelmileg differenciáltan, mély belső átéléssel. Az emlékhangverseny befejező számaként a Rákóczi induló négykezes változata hangzott el Thész László és Lányi Péter hatásos előadásában. A mű tisztelgés a magyar történelem nagyjainak emléke előtt, a nemzet haladásába és jövőjébe vetett hit egyik kifejező megnyilvánulása. LEMLE ZOLTÁN
