Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-13 / 163. szám
s Képújság 1980. július 13. Épül a szmederevói kohászati kombinát A szmederevói 'kohászati ktomlbinót Jugoszlávia egyik legnagyobb ipiari beruházása, amelyre az elmúlt évben újabb 12 milliárd dinárt fordítottak. Az építkezések első szakasza befejeződött, a kapacitások optimális kihasználására azonbai csak 1981-ben számítanák. Ekkor indul meg a nagyüzem építésének második jelentős szakasza is. A második szakasz befejeztével a kombinát 720 ezer tonnáról 1 500 000 tonnára növeli fehiérnyerSvas-termelé- sét, 840 ezer tornáról 1 650 000 tonnára acéltermelését, 800 ezerről 1 600 000 tonnára me- leghengerdei termelését és 200 ezerről 800 ezer tonnára a hi_ deghengerművi lemez- és sza_ lagvastermelését. Magyarország - KGST-liikörben Semmi kétség: a KGST júniusi, prágai csúcsértekezlete kiváltotta az egész világsajtó érdeklődését. Mit emelnek ki az újságok a felszólalásokból? Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök • beszédéből kelettől nyugatig említik, hogy „az elmúlt tíz évben a KGST-országok nemzeti jövedelmének és ipari termelésének fejlődési üteme kétszeresen haladta meg a fejlett tőkés országokét”. REÁLIS MÉRLEGELÉS Lázár György magyar miniszterelnök — két felszólalásában, több pontban — érthetően körvonalazta gazdasági életünk kulcsproblémáit. „Helyzetünk reális mérlegelése alapján úgy döntöttünk — mondotta a KGST-partnerek legfelsőbb fórumán —, hogy a növekedés ütemét mérsékelve, a hangsúlyt a hatékonyság javítására... helyezzük át. Ha nem ezt tesszük, nem tudjuk leküzdeni azokat a hátrányokat, amelyeket számunkra a megváltozott világgazdasági helyzet, különösen pedig az energia- és nyersanyagárak megtöbbszöröződése akozott, s amely megbontotta népgazdaságunk' egyensúlyát. E helyzet megváltoztatásához alapvető érdekünk fűződik...” — hangsúlyozta. A határozattervezethez fűzött megjegyzésében, több pontban emelt ki elkerülhetetlen feladatokat Szorgalmazta, hogy a KGST-országok — kölcsönös kereskedelmükben — teljesebben elégítsék ki az alapvető árukból egymás igényeit. Az energiaellátás fejlesztése érdekében bejelentette, hogy „lehetőségeinkhez mérten, részt veszünk közösségünk együttes erővel létesítendő beruházásaiban.” Figyelmeztetett: a jelenleginél nagyobbnak kell lennie a gazdasági érdekeltségnek a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek termelésében és kölcsönös szállítása fokozásában. Szükségesnek ítélte, hogy bővüljenek a KGST-államok között a közvetlen termelési kapcsolatok. Végül hangsúlyozta, hogy a világpiaci árakat meg kell tisztítani a tőkés monopóliumok spekulációira visz- szavezethető, zavaró tényezők hatásától. r A 2—8. HELYEN A KGST-csúcs résztvevői természetesen^ pontos adatokkal rendelkeztek az országok fejlődésének képéről. Érdemes szemügyre vennünk, hogy. 1979-ben milyen ez a kép Magyarország szempontjából? Hol foglal helyet országunk a tíz testvérország körében, az utóbbi négy év fejlődési ütemével, tehát 1979-ben 1975-höz képest? A nemzeti jövedelem és az ipari termelés emelkedésében a 7—8. helyen, a beruházások növelésénél az 5—6. helyen a bruttó mezőgazdasági termelés emelkedésében a 4—5. helyen, a külkereskedelmi forgalom növekedésében a 2. helyen állunk. Szerény adatok? Nem feltétlenül. A fejlettség bizonyos fokán, általános jelenség, hogy a termelés növekedési üteme lelassul. De még így is impozánsak a 2—8. helyen álló Magyarország adatai. Ha 1975- öt 100-nak vesszük, akkor nemzeti jövedelmünk tavaly 118, beruházásunk és ipari termelésünk 121, mezőgazda- sági termelésünk 109, külke-' reskedelmünk pedig 169. KEDVEZMÉNYES És még néhány adat a KGST erejéről, immár konkrét számokban. Tavaly országaink 1660 millió kilowattóra áramot, 604 millió tonna kőolajat, 460 milliárd köbméter földgázt, 210, millió tonna acélt, 370 ezer forgácsoló szerszámgépet, 723 ezer traktort, 2 125 000 személyautót, 8,7 millió frizsidert, 194,2 millió tonna cementet, 305 millió tonna műtrágyát produkáltak. S ami nagyon fontos: e téren importunk nagy részét egymástól fedeztük. A KGST- országok kölcsönösen ki tudták elégíteni egymás gép- és berendezésigényének 66,6 százalékát, vasércigényének 70, kőszénigényének 93, kokszigényének 60 százalékát. S talán az sem mellékes, hogy ezeknek a cikkeknek az ára a világpiaci árhoz képest még mindig kedvezményes. F. A. — őszinte örömömnek szeretnék kifejezést adni abból az alkalomból, hogy Farkas Bertalan magyar űrhajós fent volt a világűrben, s hogy Valeri j Kubászovval együtt, valamennyi feladatát sikeresen megoldotta. Gazdag, ambiciózus program volt ez, bizonyos tekintetben újító jellegű... Izgatottan vártam az űrállomással való összekapcsolódás pillanatát, mert ugyan műszakilag teljesen megoldott és biztonságos dolog ez, de érzelmileg megviseli az embert Jól emlékszem, rám milyen hatással A Szovjetunióban 7,8 millió hektárt foglalnak el a természetvédelmi területek, nevezetesen 111 ilyen van. Ezek egyike, az ukrajnai Akszanyi- ja—Nova. 1921 óta létezik. Különösen híres a 11 ezer hektáros szűzföldje, Európa Az afrikai zebra kitűnően alkalmazkodott az ukrajnai körülményekhez volt ez a pillanat... — mondotta Miroslaw Hermaszewski, a lengyel űrhajós. — Farkas Bertalannal személyesen jó ismerősök vagyunk. Találkozhattam vele Bajkonurba való utazásának napján. Éppen Moszkvában tartózkodtam. Szívélyes perceket töltöttünk együtt. És megismerve őt, célratörő magatartását, következetességét és tehetségét, nem kételkedtem, hogy a rá váró feladatnak eleget tesz. A magyar űrhajós repüléséről Lengyelországban azonban nemcsak kollégája emlékezik egyetlen ilyen hatalmas árva- lányhajas pusztája, amelyet soha nem érintett még ekevas. Ezen 417 féle növényfajtát tartanák számon a tudósok. Ott nemcsak a védett terület adottságait, s a vadak meg. Az újságok felidézik, hogy magyar barátaikkal közösen, immár tízegynéhány éve, egy egész sor kutatási téma megvalósításán dolgoznak. Mint írják, a magyar tudósoknak erős oldala a rádióbiológia és az egyensúly szerv vizsgálata — az űrrepülések szemszögéből nézve. A lengyelek ugyancsak részt vettek a magyarokkal azoknak az eredeti módszereknek és berendezéseknek kidolgozásában, amelyekkel az űrrepülés közben a szervezet pszichofizikai állapotát vizsgálják. akklimatizálódását tanulmányozzák, foglalkoznak növénynemesítéssel, a háziállat-tartás technológiájával. Állatfiziológiai, genetikai és takarmánytermesztési kutatásokat is végeznek. Lengyelország A pazarlás is bűncselekmény A Lengyelországban nyilvántartott összes bűncselekmény 21 százalékát a társadalmi tuLajdoi elten követik el. A 'kereskedelem, az építő- és szolgáltatóipar a leginkább érintett területek. Az olajat és olajtermékeket forgalmazó, valamint az üzemanyagtöltő állomásokat kezelő CBN vállalat felmérése szerint 1977- ben 3,5 milliárd zloty értékű árunák kelt láto. Az építőiparban 6000 bűncselekmény következtében összesen 60 millió zloty veszteséget könyvelhettek el a vállalatok. A lengyel vasutak 700 millió zlotyt fizetett megbízóinak kártérítésként az eltűnt szállítmányok fejében. Az esetek 95 százalékában magányos tettesekkel állnak szemben a bűnüldöző szervek. E néhány szám is jól érzékelteti azoknak a veszteségeknek a nagyságát, amelyek évről évre érik a te igyel népgazdaságot az állami tulajdont dészmálók miatt. A vizsgálatok azt mutatják, hogy e szám alakulásához erősen hozzájárulnak a társadalmi tulajdon hanyag, felelőtlen kezelői is. Gyakran az elemi elővigyázatosság és gondosság hiányát tapasztalják a felderítést végző szervek. A bűncselekmények feltételeit megteremtő gondatlanság szinte mindig párosul a rossz gazdálkodással, a pazarlással, melyék együtt nem egyszer az eltulajdo ütött értékeknél is nagyobb népgazdasági kárt okoztak. Ugyancsak nyugtalanító az a tapasztalat, hogy a bűncse- lékményeknék csak kis százalékát derítik fel a belső ellenőrzéssel megbízott szervek. , A társadalmi. tulajdont dézsmálok ellen folytatott harc Lengyelországban sokak szerint nem az okok megszüntetését, csak a következ- méiyek csökkenésiét eredményezi. Alapvető megoldást a társadalmi tulajdon nagyobb tiszteletével, valamint az annak őrzésével és felhasználásával megbízottak következetesebb felelősségre vonásával lehetne elérni. AKSZANYIJA - NOVA Nincs nap, hogy ne olvasnánk az újságban Afganisztánról. De a 15 milliós, sziklás országról, ahol hétezer méteres hegyek váltják egymást felföldekkel, ahol 23 ember él egy négyzetkilométeren, s 749 ezer lakosú fővárosáról valójában nagyon keveset tudunk. Képriportunk a mai, küzdő Afganisztán életéből villant fel pillanatokat. A régi Afganisztán, öreg paraszt a maga földjén. Kommentár talán nem kell hozzá. Kabul, 1980. május. Az ősi és az új kontrasztja mutatja, hogy milyen közegben kell birkózni a társadalmi-gazdasági haladás gondjaival. A felforgatok egyetlen napig sem nyugszanak. Fiatal afgán önkéntesek őrködnek Kabul rendjén. Ez már az új, a 20. századi Afganisztán. Bogdan szovjet és Fajzui afgán olajipari technikus napi ellenőrző körúton a dzsarkuduki gázfeldolgozó telepen. A két ország együttműködése az energiatermelésben és a vegyiparban sikeres. A rózsaszínű afrikai flamingók is otthon érzik magukat
