Tolna Megyei Népújság, 1980. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-13 / 163. szám
-1980. július 13. 'fsíÉPÜJSÁG 9 Annál nagyobb értékük Van viszont ma az. épségben marad't és fellelt „kőlapos könyveknek”. E kőbe vésett történelmi dokumentumok alapján hitelesebb és tellje- séhb képet lehetett alkotni a taktosilkok őselnék életéről és szokásairól, a filológusok pedig szfámos érdekes, a másolok önkényes értelmezésétől mentes szöveghez és jó néhány verses műhöz jutottak, amelyeknek szerzője, illetve szerzői ma még ismeretlenek, és kiderítésük az utókorra vár. A kőbe vésett felírtatok és az intézet gyűjteményébe tartozó több miint ötezer kézirat nem csupán e hegyi köz_ társaság történelmi múltjához jelenítettek kulcsot. A számtalan régészeti lelet révén egyre határozottabb képünk alakul ki az indoeurópai népeik eredetéről és ván_ dorlásáróL — Megkérdik tőlem olykor — mondja Ahtor Muhtarov —, hogy van-e valami titka annak, hogy minden Piámról váltami új trófeával térek vissza. Nos., a titok meglehetősen egyszerű: elmegyék a hegyi falvakba, és elmondom az ott élőknék, hogy mi után kutatok. És azi emberék mindig segítségemre vannak: gyakran hoznak régi, kőből vágy bronzból készült holmikait, és nem. sajnálnák régi pénzeket, könyveket és dókiu_ mentumok&t sem nekem ajándékozni. JURIJ ZEMMEL A hiú és nagyravágyó Za- hiraddin Muhammed Bábuinak, a birodalmuk határait a 14. században a Kaukázustól Indiáig kiterjesztő vérszomjas és nagy hatalmú ti- muridák egyik- utódjának Ahtor Muhtarov, a történettudományok doktora, a Tad- zsik Tudományos Akadémia levelező tagja, az akadémiai történettudományi intézet középkori osztályának vezetője (1483—1530) meg aligha a történelmi népszerűség járhatott a fejében, amikor Tádzsikisztán egyik eldugott hegyvidéki táján kőbe vésve otthagyta kézírását. Ellenségei elöl rejtőzött ott, és a megdöntött timurida trón hatalmának visszaállításáról szövögette terveit. Még előtte volt az az idő, amikor — megalapítva a nagymogulok dinasztiáját — India és Üzbegisztán trónjára lép, és megírja a Kelet irodalmi remekének számitó, halhatatlan „Báburnámé"-t („Bábur könyvét”). ... A fiatal Aihror Muhitarov aspiránsban, a dusambei Fir- dauszi Nemzeti Könyvtár kézirattárának vezet őj ében, a „Bábur-náme” egyik cirkal- más arab betűs másolatálnak tanulmányozása közben merész gondolat támadt: mi lenne, ha megkeresné a híres feliratos követ, amelyről Bá- bur a kézirat alapján tesz említést ? Még ugyanabban az éviben, tehát 26 évvel ezelőtt Miuh- tarov felkerekedett, bejárta a közép-tadzsiikisztáni Zerav- san folyó felső folyásának vidékét, végigjárta mindazokat a szédítő ösvényeket és helyeket, amelyeket az első nagymogui könyvében meglehetős részletességgel leírt, és felfedezte Bábur mind ez idáig egyetlen kéziratát. A kövön Szádinak, a perzsa-tad- zsik irodalom egyik klasszikusának verse olvasható, amelyet Bábur saját maga vésett fel a kőre. Az idézet alatt látható Bábur saját kezű aláírása is. — Ez. a rendkívül ritka feliratos emlék és még néhány más. ugyancsak régi káliig rá fusok keze nyomát őrző kő teremtette meg az állapját a világ egyik legsajá_ tosabto könyvtárának — mondja Ahtor Muhtarov, a Tadzsiik Tudományos Akadémia ma 55 éves levelező tágja. — Ez a gyűjtemény, amely nemzeti akadémiánk dúsan- bei történettudományi intézetében kapott szálláshelyet, jelenleg 500 — jórészt a 11— 16. századból származó — „beszélő” köböl áll. 'Ennek ellenére a feliratos kövek még mindig több rejtélyre nem derítettek fényt a középkor történetéből, miint ahánnyal ehhez a történethez hozzájárultak. Az a kor volt ez, amikor egymást érték a hódító hadiak Közép-Ázsiá- ban, nem kímélve a pompásnál pompásabb kö nyvtárakat, amelyekről 1 mi már csak közvetett forrásokból tudunk. A barbárok még a feliratos köveket sem kímélték, elásták, folyóvízbe dobták, Vagy darabokra törték őket. Egy a több tucat „beszélő kő” közül Csehszlovákiában 1971 és 1978. között 1,01 millió új lakás kulcsát adták át boldog lakóinak. Ez év végéig újabb negyedmillió lakást építenek az ország területén. Egy évtized alatt így az ország lakosságának megközelítően egyharmada korszerű otthonba költözhet. A lakás- körülmények javításához főleg az állami lakásépítkezések több emeletes tömbjei és az üzemi vagy lakásszövetkezeti házépítések járulnak hozzá, de fontos szerep jut itt a családi ház építésnek is. A hatvanas években évente mintegy 24 ezer családi házat építettek. A hetvenes években már évente 33 400 családi ház épült, 1976—78 között pedig már csaknem 39 ezren költöztek saját otthonba Csehszlovákiában. A növekedés hasonló arányú napjainkban is. Az elmúlt nyolc esztendőben az új lakások 28 százaléka családi házban létesült. A vidéki lakosságnak csaknem a fele él ma családi házakban:. A családi házak korszerűek; átlalában 3—5 szobásak, teljes komforttal, valamint garázzsal rendelkeznek. A legtöbb új családi ház a peremvárosokban épül. így csaknem valmennyi új ház bekapcsolható a vízvezeték- és csatornahálózatba, valamint a gázszolgáltatásba is. Az áhított saját otthon azonban még Csehszlovákiában is meglehetősen költséges. Hogy mégis egyre többen építkeznék, az a jövedelmek emelkedésével magyarázható. A munkások és alkalmazottak átlagos havi jövedelme 1970 és 1978 között 1937 koronáról 2517 koronára emelkedett. Ma egy háromtagú család átlagjövedelme elérd a havi 5500 koronát. Más magyarázat is van: a házépítők sokoldalú segítséget . élveznek. Telket kapnak — legfeljebb 800 négyzetméterig — a helyi hatóságoktól. Ha ketten társulnák ikerház építésére, a telkük nem lehet nagyobb 400 négyzetméternél, de ebben az esetben nem fizetnek érte. A telken kívül a hatóság köteles biztosítani a telekhatárig az utat, és megépíteni a csatlakozást a helyi áram-, víz-, és gáz-, valamint szennyvízcsatorna-vezetékig. Az építkezők lakásonként 25 ezer korona támogatást kaphatnak. Viszont, há ikerház építésében vesznek részt, még 10 ezer koronával növekedhet ez az összeg. Az ilyen házépítés átlagos költsége 200—400 ezer "koronára tehető. A takarékpénztárak építési kölcsönt bocsátanak rendelkezésre. Ennek felső határa egy lakás esetén 200 ezer, egy házban két lakás esetén pedig 250 ezer korona. A harminc évre szóló építési hitelt 2,7 százalékos kamat terheli. Csoportos ikerház esetén a kamattétel mindössze 1 százalékos. Az új házak 15 évig adómentesek. A kölcsön havi részletösszege / körülbelül 642 cseh korona. Az elmúlt esztendőben 20 760 saját lakás építését kedzték meg; 68,4 százalékuk egy család, 10,1 százalékuk pedig két család elhelyezését szolgálja. Átlagos területük 85 négyzetméter, a szobák száma rendszerint 3—5; legtöbbjük központi fűtéses. Az építkezésekhez az állam 1979-ben 925 millió korona építési segélyt és 1,3 milliárd korona kölcsönt juttatott. Világjelenség, hogy elsősorban gazdasági meggondolások miatt egyre nagyobb teherautókat, illetve dömpereket gyárt az ipar. A méretek növekedését azonban csak sokirányú műszaki fejlesztés tette lehetővé. Az óriási kocsitestekhez pl. óriási gumiabroncsokat is kell gyártani, melynek szintén rohamosan fejlődik a technológiája. Újdonságot jelentett a cord- szövet nylonnal és más műszálakkal való helyettesítése, a célszerű tetómintázatok kialakítása, valamint legújabban a futófelületnek finom, kopásgátló acélszálakkal való telítése. Az abroncsok méretei még rohamosabban növekedtek, mint a gépkocsik; a fejlesztés célja az volt, hogy ugyanakkora terhelés esetén csökkentsék az abroncsoknak a talajra ható fajlagos nyomóerejét. így jobb a terepjáróképessége, kevésbé teherbíró talajon is biztos a közlekedés. A mai óriás abroncsok szélessége eléri a 70 cm-t, átmérője a 3 métert. Állandóan nő a kocsi összsúlyának egy tonnájára eső motorteljesítmény is. Az erős motor nagyobb üzembiztonságot, kevesebb motorhiba miatti állásveszteséget jelent és jobban gyorsít. Ma már az óriás gépkocsik 10—12 százalékos emelkedőn 10—12 km sebességgel jutnak fel. A hatalmas teljesítmény elérését különféle konstrukciós megoldások segítik. A nagyobb egységeket turbokomp- résszorral látják el. Az égéstérbe juttatott nagy nyomású levegő révén adott hengerűrtartalom mellett 10—15 százalékkal növelhető a motorteljesítmény. Az üzembiztonságot hatalmas olajhútők, újszerű csapágymegoldások, nagy nyomású kenés biztosítja. Ezekkel a konstrukciós megoldásokkal ma már sorozatban gyártják a 60 tonnás gépkocsikat, sőt a 8—10 ezer tonna napi teljesítményű külfejtési bányákban megjelentek a 90—100 tonnás egységek is. A Szovjetunió „Kirov” teherautógyárában nemrég kezdték el egy négykerék-meghajtású, nagy teljesítményű dömper sorozatgyártását. A gyár termékeit 15 országba exportálják. Berolinakísérlet A közelmúltban Berlinben megrendezett tudományos tanácskozáson közölték az első vizsgálati eredményeket arról az egyedülálló „úrkísérletről”, amelyet a szovjet— NDK közös űrutazás során végzett kristálynövesztés jelent. A Berolina-kísérletet a berlini Humbold Egyetem tudósai készítették elő és ők is számoltak be sikeréről. A többféle anyagból az űrben növesztett monokris- tály a drágakövekével ösz- szehasonlítható szerkezetű, alkalmazása az elektronika területén nagy jelentőségű. A tudósok most azon fáradoznak, hogy földi körülmények között állítsanak elő ilyen tökéletes monokristályt, mint félvezetőt. A Berolina-kísérlet arról is tájékoztatta a tudósdkat, hogyan viselkednek a folyadékok és gázok gravitáció hiányában. Megmutatkozott ennek során, hogy a folyadék- cseppek az űrben ugyanolyan alaktartók, mint például az üveggolyók. A nehézségi erő hatása nélkül kristállyá merevülő cseppek — szemben a földi feltételekkel — új szerkezetet vesznek fel. A kísérlet eredményeinek a vizsgálata azonban még korántsem fejeződött be: a tudósok ezután feldarabolják az „űrkristályt”, és megvizsgálják elektromos tulajdonságait. Négyezer új pedagógus Az iskolai oktatás meny- nyiségi és minőségi feltételeinek állandó javítása fontos célkitűzése a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. Ezért a tanítóképzőkbe, tanárképző főiskolákba évről évre több fiatalt várnak. A pedagógus pálya vonzását jól bizonyítja, hogy ezekben a felsőoktatási intézményekben tehetséges fiatalok ezrei készülnek fel jövendő hivatásuk gyakorlására. A most folyó tanévben négyezerrel nőtt az általános iskolai tanítók és szaktanárok száma. Gyarpodott a tantermek, tanműhelyek száma is: 3240 új tantermet, illetve a gyakorlati oktatást szolgáló helyiséget adtak át ebben a tanévben rendeltetésének. Az iskolai laboratóriumok, szertárak 538-féle új demonstrációs eszközzel gazdagodtak. Az oktatás fontos része az alapfokú képzéstől kezdve a gyakorlati munkára nevelés, amelynek különböző jól bevált formái vannak a koreai iskolákban. A jó oktató-nevelői munka, a megfelelő feltételek biztosítása meghozza gyümölcsét: a KNDK alsófokú iskoláiban tanuló gyermekek 92,7 százaléka kapott kitűnő minősítést az elmúlt tanévben. „A kiváló diákok iskoláidnak a száma 66-ra nőtt, a „kiváló • osztályok”-é pedig csaknem nyolcezerre. * * * A nagymogul kőtáblája
