Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-07 / 132. szám

2 Képújság 1980. június 7. A teheráni konferencia elítélte Amerika iráni beavatkozását Brezsnyev fogadta az indiai külügyminisztert Leonyid Brezsnyev a Kremlben fogadta az indiai külügy­minisztert. Képünkön: (jobbról balra): az SZKP főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, mellette Naraszimha Rao és Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter. A kulturális kapcsolatok emlékérme A Kulturális Kapcsolatok Intézete emlékéremmel tün­tette ki Ója Mas zakó asz- szonyt, a japán nemzetközi művészeti alapítvány alelnö­kit, a magyar—japán műve­lődési kapcsolatok előmozdí­tásáért. A kitüntetésit dr. Kés Péter, a Magyar Nép- köztársaság nagykövete nyújtotta át a Tokióban meg­rendezett ünnepségen. Az Egyesült Államok iráni beavatkozásait élesen elítélő nyilatkozat elfogadásával csü­törtökön, a késő éjszakai órákban, véget ért a teheráni nemzetközi konferencia, amelyen több mint ötven or­szág képviseletében mintegy 300 küldött vett részt. A 12 pontos deklaráció el­ítéli az Egyesült Államokat, amiért huszonhét éve — a CIA által megszervezett 1953- as államcsíny óta — soroza­tosan beavatkozik Irán bel- ügyeibe. Elismeri az iráni nép jogát arra, hogy követel­je a bukott sah kiadatását, s a Pahlavi-dinasztia vagyoná­nak visszaszolgáltatását. A nyilatkozat megbélyegzi Washington Irán elleni „köz­vetett és közvetlen fenyegeté­seit, összeesküvéseit, provo­kációit”. Külön nyomatékkai ítéli el az idén áprilisban végrehajtott amerikai katonai akciót, s az Egyesült Álla­mokban elhelyezett iráni bankbetétek zárolását, az Irán ellen foganatosított gaz­dasági szankciókat, s az Egye­sült Államokban élő iráni ál­lampolgárok elleni megtorló intézkedéseket. A nyilatkozat felhívja a figyelmet arra is, hogy Irán elleni szankciók kiterjesztése céljából Wa­shington nyomást gyakorol szövetségeseire. A dokumen­tum leszögezi, hogy Iránnak joga van kártérítést követel­ni, mert Washington több évtizedes beavatkozása Irán­ban hatalmas anyagi káro­kat okozott, s rengeteg em­ber életét követelte. A nyi­latkozat szerint létrehozták a konferencia állandó bizottsá­gát, amely folyamatos kap­csolatot tart fenn a tanács­kozás résztvevőivel. Ghotbzadeh külügyminisz­ter a záróülésen elhangzott felszólalásában elutasította az amerikai delegáció egyik tag­jának azt a javaslatát, hogy az amerikai túszok ügyét is vegyék be a nyilatkozatba. Hangoztatta viszont, hogy a határozat az összes iráni— amerikai probléma békés rendezését szorgalmazza, s ez vonatkozik a túszügyre is. Egyúttal visszautasította az afganisztáni lázadók küldöt­tének követelését, hogy a ha­tározat ítélje el a Szovjet­unió afganisztáni szerepét. Olasz helyzetkép A rág! maffia álarca Egy római rendőrőrs, amelyet nagy erejű bomba döntött romba Ha rendőrnek mész, alig­ha végzed ágyban — vallják az olaszok —, mert nagy az esélyed, hogy szitává lőnek a banditák. Itáliában a fiatalok nem is állnak egykönnyen carabinierinek. Igaz lenne ez? Tény, hogy Itália egy­mással rivalizáló terrorszer­vezetei ma már komolyan ve­szélyeztetik a polgári demok­rácia egyébként is hervatag vívmányait. Nehéz lenne például pon­tosan meghatározni, hány ember vált a maffia áldoza­tává Szicíliában az elmúlt évtizedben. Csak Palermó- ban mintegy ötszáz ember életét oltották ki — közülük 54-et 1978-ban, 49-et a múlt év első kilenc hónapjában öltek meg... Emelkedő ten­dencia? A terrorhullám tető­zése? Ki tudja ezt ma még. Nézzük inkább az áldozato­kat : rögtön szembeötlik, hogy az utolsó száz halott többsé­ge bíró vagy rendőr volt. Semmi kétség, ez a maffia új vonása. Korábban ugyanis kivételes eset volt Olaszor­szágban a rendőrgyilkosság: a maffia „tízparancsolatá­nak” egyike volt, hogy tilos valakire csak azért rálőni, mert az egyenruhát hord. A statisztika azonban azt mutatja, hogy az olasz maf­fia stílusváltása, amerikani- zálódása évtizedes múltra te­kinthet vissza. Odaátról szár­mazik ugyanis a mondás: egyet megölsz, százat meg­ijesztesz. Azaz minden te­ketória nélkül el kell tenni láb alól azokat, akik kényel­metlenné vagy veszélyessé váltak. Nézzük csak, milyen gyil­kosságok fémjelzik e stílus- váltást. A színhely Palermo, az időpont 1970. szeptember 16-a. Mauro de Mauro újság­író, az egyik demokratikus színezetű lap rendőrségi tu­dósítója a szerkesztőségből tart hazafelé. Lakóháza be­járatánál egy csoport isme­retlen férfi állja útját, és „tárgyalásra” hívja. Mauro gyanútlan, hisz újságírói gyakorlatában sokszor elő­fordult már, hogy „alkut” ajánlottak, esetleg nyomra vezették. Ezúttal azonban másról volt szó. A tudósító ugyanis máig sem került elő. Csakúgy, mint kollégája, Ma­rio Francese, akit tavaly ja­nuárban írtak fel az eltűntek listájára. Hivatásos gyilkosok végez­tek Pietro Scailonéval, a pa­lermói főügyésszel, Giuseppe Rucco rendőr ezredessel, Michele Reinával, a ke­reszténydemokrata párt me­gyei bizottságának titkárá­val, Boris Giulianával, a pa­lermói rendőrség operatív osztályának vezetőjével, Uc- cardone Calorgiero di Boné­val, a palermói börtön kato­nai helyőrségének helyettes parancsnokával, hogy csak egyetlen város előkelőbb ál­dozatait említsük. Alighanem azok járnak kö­zel az igazsághoz, akik az előbbi — korántsem teljes — névsorból arra következtet­nek, hogy a maffia az állam- hatalom szimbólumának szétzúzására törekszik. Mások viszont azt állítják: hogy a maffia soha nem harcolt szimbólumok ellen, inkább azokra sújtott le, akik meg­próbálták útját állni. Újság­írókat például csak abban az esetben öltek, ha azok — riportjaik megírásán túl — a gyilkosságok okát firtatták, esetleg belekontárkodva szennyes ügyekbe, magán- nyomozást folytattak. A legtöbben úgy vélik, hogy a maffia stílusváltása a két ismert bűnüldöző jogász, Scallone és Terranova meg­gyilkolása között ment vég­be. Scallone „bűne” az volt, hogy hatalmas erőket moz­gósított a maffia elleni harc­ra, s ezzel „megsértette” a korábban fennállt erőegyen­súlyt. Terranovának pedig azért kellett meghalnia, hogy szemléltessék: a maffia min­denáron ragaszkodik pozíciói­hoz. Olaszország azonban nem hajlandó együttélni a terro­rizmussal. Fiatal jogászok, rendőrök lépnek csatasorba, hogy leszámoljanak a múlt tragikus örökségével és le­rántsák a régi maffia új ál­arcát. Ám dicséretes harcuk valószínűleg mindaddig ered­ménytelen marad, amíg csak tüneti kezelést alkalmaznak, azaz, amíg nem ragadják meg a maffia társadalmi gyö­kereit. Ezek viszont oly mé­lyen húzódnak — kapcsola­taik gyakran olyan magas kö­rökbe ágyazódtak —, hogy egy-egy elszánt igazságügyi hivatalnok a maga korlátozott hatalmával nem juthat el odáig. SERES ATTILA Június 17-én kezdődik a KGST XXXIV. ülésszaka Június 17-én Prágában megkezdődik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak XXXIV. ülésszaka. Az előzetes megállapodásnak megfelelően a tanácskozáson részt vevő delegációkat a tag­államok kormányfői vezetik. A magyar küldöttség vezető­je Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke. Sikeresen folytatja útját a Szojuz-T-2 (Folytatás az 1. oldalról.) fest benne, az új fajta szka­fandernek ugyanis az ujjak másfajta szabása miatt ma­gas, széles válla van. Jóval nagyobb a sisak átlátszó ré­sze is: jobb kilátást biztosít az űrhajósnak. Megváltoztat­ták a kesztyűket is, ezek rendkívül rugalmas anyagból készülnek, és igen finom munkák elvégzését is lehető­vé teszik. . Az űrhajót ezúttal ismét napelemekkel szerelték fel, s így lehetővé tették azt, hogy hosszabb ideig tartózkodjék az űrben. A jelenlegi Szo­juz típusú űrhajók, amelyek kifejezetten rövid időtartamú utakra, a Föld—űrállomás— Föld utak lebonyolítására készültek, akkumulátorokból kapnak áramot útközben, az űrállomással összekapcsolva pedig annak energiaforrásai­ból töltik fel akkumulátorai­kat. A Bajkonurban járt ma­gyar újságírók a szovjet— magyar űrexpedíció rajtja előtt, a szerelőcsarnokban lát­hatták az új űrhajót, amely­nek utolsó földi ellenőrzését végezték a szakemberek azt megelőzően, hogy összeszerel­ték volna a hordozórakétá­val. A rakéta azonos azzal, amely a jelenlegi Szojuz űr­hajókat juttatja pályára. A szovjet—magyar űrkettős tagjai: Valerij Kubászov és Farkas Bertalan, jelen volt a Szojuz—T—2 rajtjánál, s még néhány napig Bajkonurban marad a szükséges orvosi vizsgálatok elvégzésére és be­számolója elkészítésére. PANORÁMA BUDAPEST Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára táviratban köszöntöt­te Georges Miarchais-t, a Francia Kommunista Párt főtitkárát, 60. születésnapja alkalmából. HAVANNA Kuba nagyszabású idegen­forgalmi fejlesztésbe fog. Ennek keretében idegenfor­galmi irodákat létesít a kö­zeljövőben Washingtonban, Torontóban, Mexikóváros­ban, Párizsban és Frankfurt­ban — közölte a kubai ide­genforgalmi hivatal elnöke. PEKING Simon Muzenda zimbab­wei mi niszt erei nők-helyet­tes, külügyminiszter, a kí­nai kormány meghívására Pekingbe érkezett. BUDAPEST összesen 71 kutatási terü­leten működnek együtt a magyar és csehszlovák tudó­sok a következő öt évben — egyebek között ezt rögzítet­ték a Magyar Tudományos Akadémia és a Csehszlovák Tudományos Akadémia együttműködéséről szóló megállapodásban, amelyet pénteken Láng István, aka­démikus, az MTA főtitkár- helyettese és Josef Rimán, akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia fő­titkára írt alá Budapesten. BELGRAD Halász József, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete kétnapos látoga­tást tett a Makedón Szocia­lista Köztársaságban. Ma­gyarország és Jugoszlávia, s ezen belül Magyarország és Makedóruia kapcsolatainak és együttműködésének fej­lesztéséről tárgyalt Angel CsemersZkdved, a Makedón Kommunisták Szövetsége KB elnökével, Bilagoj Popovval, a köztársasági kormány el­nökével és más vezető sze­mlél yiségekikél. BERLIN Dr. Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnök ausztriai hivatalos látogatás­ra hívta meg Erich Ho- neckert, az NSZEP KB fő­titkárát, az NDK Államtaná­csának elnökét. A látogatás időpontját diplomáciai úton határozzák meg. MOSZKVA A. G. Kgvaljov szovjet külügyminiszter-helyettes Moszkvában fogadta Papp Istvánnét, á Magyar Külügy­minisztérium főosztályvezető­jét, aki a madridi találkozó előkészítéséről és az európai katonai enyhülési és leszere­lési konferencia összehívásá­val kapcsolatos kérdésekről folytatott megbeszélést a Szovjetunió külügyminiszté­riumának illetékeseivel. PEKING Pénteken Pekingben Ivan Grisin szovjet és Cseng To­ping kínai külkereskedelmi miniszterhelyettes aláírta a két ország közti 1980-ra szóló kereskedelmi és fizetési megállapodást. Az aláíráson jelen volt Li Csiang kínai külkereskedelmi miniszter és Ilja Scserbakov, a Szovjet­unió pekingi nagykövete is. MOSZKVA A Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségének képviselői dr. Szűrös Mátyás nagykövet vezetésével csü­törtökön ellátogattak a Ku- pavnai Textiigyárba, ahol ünnepi találkozót rendeztek a Szovjet—Magyar Baráti Társaság megalakulásának 35. .évfordulója alkalmából. A Moszkva közelében fek­vő Kupavna textilkombinát- ja a Szovjetunió egyik leg­régebbi és legismertebb textilgyára. Dolgozói a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság alapítói között voltak, s a gyár kollektívája ma is a SZMBT kollektív tagja. A bensőséges, baráti lég­körű találkozón részt vett Aiiekszandr Ruszakov, az SZKP Moszkvai Területi Bi­zottságának titkára is. WASHINGTON Az amerikai kongresszus képviiselöbáza csütörtökön, óriási többséggel visszautasí­totta az elnöki vétót, s ez­zel útját állta az új olaj­import-adó bevezetésének. A szenátus szavazatától, meg­figyelők hasonló eredményt várnak. Az olajimport-külön­adó elvetése részint 10 mil­liárd dollár bevételtől foszt­ja meg a költségvetést 1981- ben, részint pedig többlet- kiadásra kényszeríti. A kü­lönadótól ugyanis azt is vár­ták, hogy hatására mindjárt kezdetben napi 100 ezer hor­dóval csökken az amerikai olajbehozatal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom