Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-07 / 132. szám

1980. június 7. NÉPÚJSÁG 3 Gyarapodunk Kevés olyan beruházásunk van, amelynek megvalósítását akkora figyelem kísérte vol­na, mint a Borsodi Vegyi Kombinát új pvc-gyárának építését. A magyar ipar törté­netében egy telephelyen lét­rehozott termelő létesítmény­re még sohasem fordítottak ekkora összeget — az új gyár 11 milliárd forintba került —, s ez önmagában is indokol­ta a megkülönböztetett fi­gyelmet. Az érdeklődés azonban egyéb forrásokból is táplál­kozott. A beruházás megvaló­sításának éveiben ugyanis a magyar ipar körülbelül 60— 70 ezer tonna pvc-t használt fel évente. Ebből 45 ezer ton­na a Borsodi Vegyi Kombi­nát két régi pvc-gyáráijpl származott, a többit impor­táltuk. Az új gyár pedig egyedül 150 ezer tonnát gyárt, ami háromszorosa a korábbi termelésnek, s több mint két­szerese a hazai igényeknek. A termelés ilyen ugrásszerű növekedése pedig óhatatlanul kételyeket keltett: mit fo­gunk kezdeni ennyi pvc-vel? Itthon semmiképpen nem tu­dunk ekkora mennyiséget fel­dolgozni, tehát feltétlenül ex­portálni kell. De el tudunk-e adni ennyi pvc-t jó áron? Mondjuk meg előre: ezek a kérdések ma már időszerűt­lenek, a Borsodi Vegyi Kom­binát valamennyire választ adott. Mégis szükséges fel­idézni ezeket a kérdéseket, hiszen pontosán jelzik: mi­lyen problémákkal, nehézsé­gekkel kellett a gyárnak meg­küzdenie az elmúlt években, milyen feladatokat kellett megoldani ahhoz, hogy a ko­rábbi esztendők elsősorban gyártó és importáló vállala­tából mostanra egy eredmé­nyesen exportáló, egyre szé­lesedő világpiaci kapcsolatok­kal rendelkező vállalattá ala­kuljon. De mielőtt magáról a gyár­ról beszélnénk, tegyünk egy kis kitérőt. A pvc-gyár törté­nete és eredményei ugyanis elválaszthatatlanok a mű­anyagok elterjedésének, a magyar műanyagipar fejlődé­sének történetétől. Ahogyan világszerte, nálunk is gyorsan növekedett a felhasznált mű­anyagok mennyisége. Az el­múlt években körülbelül 30 kilogramm jutott Magyar- ország minden lakosára, s ez­zel a közepes műanyag­felhasználású országok közé tartozunk. 1978 ÁPRILISA ÓTA TERMEL A magyar műanyagipar fej­lődésének első nagy lépcsője a petrolkémiai központi fej­lesztési program első létesít­ménye, a Tiszai Vegyi Kom­binát olefinműve volt, ami 1973-ban kezdett termelni. Két legfontosabb terméke a 250 ezer tonna etilén és a 130 ezer tonna propilén — mind­kettő rhűanyag, alapanyag. A magyar pvc-gyártás, így a Borsodi Vegyi Kombinát szempontjából az etilén a fontos, ez ugyanis a pvc- gyártás legfontosabb alap­anyaga. A TVK-ból érkező, körül­belül 80 ezer tonna etilén fel- használásával készít az új gyár — az elektrolízisüzem­ből érkező klór hozzáadásá­val — először vinilkloridot, majd ennek polimerizálásá- val pvc-port. (Az alkalmazott technológiáról még annyit il­lik tudni, hogy a gyártás egyik fontos termékeként marónátron is keletkezik, amely a timföldgyártás elen­gedhetetlen kelléke.) 1974-ben tehát megkezdő­dött az építkezés, mégpedig, — ahogyan azt a végered­mény: a magas műszaki szín­vonalon, határidőre, a költsé­gek túllépése nélkül megépí­tett gyár fényesen igazolja — egy olyan építkezés, amely messze felülmúlta a szokásos beruházási gyakorlatot. . Az építkezés 54 hónapjának rész­letes történetet ma már nem érdemes felidézni, hiszen csaknem két éve, 1978. áprili­sa óta termel az új létesít­mény, néhány adattal azon­ban érdemes jellemezni, mi­lyen feladatot is jelent 11 milliárdot befektetni. A vál­lalkozás nagyságát a legegy­szerűbb adatok is jelzik: el­szállítottak például 400 ezer köbméter földet, beépítettek 1,6 millió tonna betont, 32 kilométer hosszú csőhálóza­tot, 3000 tonna súlyú acél- szerkezetet, megépítettek 8 kilométer hosszú utat és 12 kilométernyi iparvágányt. S tegyük ehhez még hozzá, hogy a beruházásban 21 ge­nerálvállalat vett részt, de az építkezés során összesen több mint 70 tervező, építő, szerelő, kivitelező és szállító vállalat, intézmény munkáját kellett összehangolni, több mint tíz külföldi, s negyven- egynéhány hazai szállító vál­lalattal szerződést kötni, egyezkedni, nemegyszer vitat­kozni, hogy jelentős késede­lem nélkül épülhessenek meg az egyes létesítmények. S egyetlen adat még ide kíván­kozik: a beruházás minden egyes napján tízmillió forint értékű munkát kellett elvé­gezni, ami — gondoljunk csak bele — csaknem 100 személygépkocsi értéke. HELYTÁLLNI A VILÁGPIACON Ha tehát a Borsodi Vegyi Kombinát valamennyi szak­embere csak az új gyár épí­tésével foglalkozott volna, akkor sem maradtak volna egyetlen napra sem munka nélkül. Ám már a beruházás kezdetén nyilvánvaló volt, hogy nem elég egy termék gyártására felkészülni, el is kell tudni adni azt a termé­ket. Az teljesen nyilvánvaló volt, hogy az új gyárban készült pvc-nek csak egy ré­szét tudja a hazai ipar fel­dolgozni, hiszen az igények általában egyenletesen növe­kednek. Az alapanyag-gyár­A sótárolótér tás azonban csak lépcsőzete­sen, mégpedig a gazdaságos üzemnagyságot is figyelembe véve, csak nagy lépcsőkben fejleszthető. Ez pedig átme­netileg — a hazai műanyag­felhasználás bővülésétől füg­gően hosszabb vagy rövidebb időre — termékfelesleget te­remt, ez esetben gazdaságo­san értékesíthető export áru­alapot. Erről az időszakról így be­szél Pázmándy Gyula, a BVK akkor kereskedelmi, ma már fejlesztési igazgatója: — Az előttünk álló leg­fontosabb feladat akkor az volt, hogy egy korábban szin­te kizárólag importáló válla­latból dinamikus exportot le­bonyolító vállalat legyen. Ez egészen más vállalati maga­tartást igényelt, hiszen meg kellett ismertetni a nevünket a világpiacon, s ki kellett dolgozni a megfelelő keres­kedelmi stratégiát. Ez terv­szerű előkészítést is igényelt. Ezért például már az építke­zés közben a BVK a koráb­binál több pvc-port impor­tált a felhasználók részére, hogy így saját termelésének egy részét exportálhassa. így már a legelső években 10—12 ezer tonna pvc-t exportál­tunk, s ezzel lényegében el­kezdtük termékeink beveze­tését a világpiacra. Az új pvc-gyár építését és próba­üzemét is úgy szerveztük meg, hogy először a pvc poli- merizációs üzem kezdte meg a termelést, import alap­anyagból, hogy így gyorsab­ban megkezdhessük a ma­gyar pvc minél nagyobb mennyiségű exportját. — Ez azonban az előké­szítésnek csak az .egyik ré­sze volt. Az export révén a termék ugyan bebizonyította piacképességét — a magyar pvc-t a legkiválóbb minősé­gű termékek között tartják számon, még az NSZK-ban is, ahol a legfejlettebb a pvc-gyártás és -felhasználás —, ám arra is fel kellett ké­szülni, mikor, melyik orszá­gokba érdemes exportálni, milyen területeken nyerhet a BVK biztos piacokat ? En­nek érdekében alaposan fel­mértük a pvc-fogyasztás ala­kulását, az egyes országok export- és importforgalmát, elemeztük a külföldön épülő új pvc-gyárak termelésének várható hatásait, s egy sor olyan körülményt, ami a BVK exportjára hatást gya­korolhat. Együtt lélegezni a világpiaccal, napra készen ismerni a lezajló változáso­kat, s ehhez igazítani a ke­reskedelempolitikát — lénye­gében ezek a BVK export- tevékenységének legfonto­sabb alapélvei. KAPCSOLAT TÖBB MINT 40 ORSZÁGGAL Mindennek következtében a vállalat nem kis eredmé­nyeket mondhat magáénak. A Borsodi Vegyi Kombinát néhány év alatt az egyik legnagyobb hazai exportáló vállalat lett, s több mint 40 országgal épített ki üzleti kapcsolatot. Jól jelzi a fej­lődést, hogy amíg például öt évvel ezelőtt tőkés export- bevételük csupán néhány millió dollár volt — ennek egy része is marónátron és műtrágya exportjából szár­mazott —, 1977-ben már túl­haladták a 10 millió dollárt. Tavalyi termelésükből mint­egy 70 ezer tonnát szállítot­tak a tőkés országokba, 57 millió dollár értékben, idei tervük pedig 60—70 millió dollár között mozog. A tőkés export természete­sen csak az egyik, bár két­ségtelenül a legnehezebb fel­adat. A Borsodi Vegyi Kom­binát ugyanis, amellett, hogy pvc-port szállít a hazai mű- anyagifeldolgozó vállalatok­nak, maga is jelentékeny műanyag-feldolgozó beren­dezéssel rendelkezik. Hogy csak néhány példát említ­sünk: az elmúlt évben 50 ezer pvc-ablakhoz és 40 ezer pvcnajtóhoz gyártottak pvc- profiiokat a konfekcionáló vállalatok számára, ezenkí­vül mintegy 13 millió folyó­méter redőnyt, 10 millió mé­ternyi pvc-faiburkóló pro­filt, 1500 tonna sík- és hul­lámlemezt szállított, elsősor­ban az építőiparnak. Magyarországon még nem használnak fel annyi pvc-t, mint a külföldi országokban. Ennek a fontos műanyagnak számos felhasználási területe ismert már, ám ahhoz, hogy hazánkban gyorsabb ütem­ben terjedjen el a pvc, ál­landóan újabb és újabb fel­használási lehetőségeket kell feltárni, folyamatosan meg kell ismerni azokat a terüle­teket, ahol a természetes anyagokat hatékonyan he­lyettesítheti a pvc. A jó mi­nőségű termelés, a nagy mennyiségű, gazdaságos ex­port mellett ez a Borsodi Ve­gyi Kombinát legfontosabb feladata. KOZMA JUDIT Hogyan szavazzunk? A fenti címkérdés az ut­cák 'és terek hírdetőoszlo- pain és tábláin, a lakóhá­zak közös használatú he­lyiségeitek és la közhivata­lok folyosóinak 'falain rég­óta függő plakátokon is ol­vasható, folytatáséiban tar­talmazva a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Taná­csa által 1980. június 8-ra — vasárnapira — kitűzött országgyűlési 'képviselők és tanácstagok általános vá­lasztásának tudnivalóit. En­nek ellenére számos olva­sónk jelezte abbéli igényét, hogy lapunkban is tegyük közzé mindazokat a tudni­valókat, melyek választ ad­nak a „hogyan szavaz­zunk?” 'kérdésre. A kérést íme teljesítjük. Tolna megye 297 válasz­tókörzetében holnap, június 8-án a szavazás reggel 6- kor kezdődik és este 6-kor zárul. Tizenkét óra áll te­hát rendelkezésre ahhoz, hogy a szavazók leadják szavazataikat. Mindenki az állandó la­kóhelye szerint illetékes szavazókörzetben szavaz. Valamennyi választópolgár értesítést kapott arról, hogy melyik tanácsi választó­kerület névjegyzékében, milyen sorszám alatt sze­repel és melyik szavazó­helyiségben szavazzon. A szavazás megkönnyítése ér­dekében tanácsos minden választónak elvinniie ezt az értesítést, s átadni a sza- vaza'tszedő bizottság elnö­kének. Azok, akik időközben la­kóhelyüket megváltoztat­ták, vagy június 8-án nem tartózkodnak állandó lakó1 helyükön, állandó lakóhe­lyük tanácsának végrehaj­tó bizottságától kérhettek igazolást, mellyel új lakó-, illetve tartózkodási helyü­kön még a mai napon kér­hetik felvételüket a válasz­tók névjegyzékébe. Az iga­zolás felmutatásával — ki­vételesen — a választás napján is kérhetik az érde­kelték a szavazatszedő bi­zottságtól a választók pót- névjegyzékébe való fölvé­telt. Fontos tudnivaló továb­bá, hogy szavazati jogát mindenki csak személye­sen gyakorolhatja. A sza­vazók személyazonosságu­kat személyi igazolvánnyal igazolják. Miután a szavazás titkos, szavazófülkében történik. Egy jelölt esetén úgy sza­vazunk, hogy a szavazóla­pot változtatás nélkül bo­rítékba zárjuk, majd a bo­rítékot elhelyezzük az ur­nában. Több jelölt esetén úgy történik a szavazás, hogy a szavazó áthúzza annak (azoknak) a jelölt (ek)mek a nevét, akiifkjre nem kíván szavazni és annak a jelölt­nek a nevét hagyja meg, akire szavaz. Érvénytelenné válik a szavazat, ha több jelölt esetén a szavazó a szavazó­lapon egynél több jelölt nevét hagyja meg. A felsoroltakkal azonos fontosságú, hogy: minden választópolgárnak joga, egyben hazafias kötelessé­ge is, hogy részt vegyen az országgyűlési képviselők és a helyi tanácsok megvá­lasztásában ! A polimer-gyáregység vezérlőterme A monomer üzemrész műszerszobája

Next

/
Oldalképek
Tartalom