Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-25 / 147. szám

2^fepÜJSÄG 1980. június 25. Carter Belgrádban Márkus Gyula, az MTI tu­dósítója jelenti: A jugoszláv állam elnökség meghívására Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöké kedden kétnapos, hivatalos látogatásra Belgrádiba érke­zett. Az elnököt a -repülőtéren Cvijetin Mijatovios, az állam- elnökség elnöke, Lazar Kóli- 6evszki, az államelnökség tagja, Bragoszlav Markovics, a szövetségi nemzetgyűlés el­nöke, Veszelin Gyuranoyics, a szövetségi kormány elnöke és más magasrangú személyisé­gek fogadták. Carter elnök a repülőtérről egyenesen Joszip Broz Tito sírjához hajtatott, hogy — el­késve ugyan — lerója kegye­letét. Az amerikai elnök vi­rágcsokrot helyezett el a sí­ron, és egyperces néma főhaj­tással adózott a múlt hónap­ban elhunyt államfő emléké­nek. Űj-(Belgrádban a Föderáció palotájában kedden délelőtt megkezdődtek Cvijetin Mija- tovics és Jimmy Carter tár­gyalásai a nemzetközi hely­zet és a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseiről. A tárgyalásokon jugoszláv részről részt vett Lazar Koli- sevsaki, az álllams'lnökség tagja, Veszelin Gyuranovics, a szövetségi kormány elnöke és Joszip Vrhovec külügymi­niszter ; amerikai részről Zbigniew Brzezinski, az el­nök nemzetbiztonsági főta­nácsadója és más személyisé­giek. Az Egyesült Államok „bé- keszeretetét” hangoztatta Ja­mes Carter amerikai elnök a Politika című belgrádi újság­nak és a jugoszláv televízió­nak adott interjújában, hang­súlyozva, hogy az Egyesült Államok „az enyhülés lénye­gének megőrzésére törek­szik”. Washington — mondot­ta — „erősen érdekelt abban, hogy az el nem kötelezettek mozgalma megőrizze önálló­ságát és aktív szerepét”. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség kommentátora az in­terjúval kapcsolatban rámu­tat: Carter elnök nyilatkoza­tára rácáfol az a tény, hogy éppen az Egyesült Államok lép fel egyre erőteljesebben az enyhülés eredményeivel szemben. Carter elnök a nyilatkozat­ban az el nem kötelezett or­szágok „barátjaként” próbál­ta beállítani az Egyesült Ál­lamokat — folytatja a kom­mentátor —, holott az el nem kötelezett országok eredmé­nyeiket nem az Egyesült Ál­lamok „támogatásával”, ha­nem ellenkezőleg, az imperia­lista elnyomás politikájával Való szembenállás révén ér­ték el. Carter elnök nyilatkozata — mutat rá a szovjet hírügy­nökség — azt célozza, hogy leplezze Washington agresz- szív külpolitikai irányvona­lát. Folytatódik Dél-Libanonban az izraeli agresszió kínai jegyzék Vietnamba! Kína „nem tartja alkalmas­nak” a pillanatot arra, hogy felújuljanak a két ország kap­csolatainak normalizálásával foglalkozó kínai—vietnami tárgyalások — ez a lényege annak a jegyzéknek, amelyet a kínai külügyminisztérium juttatott el Vietnam pekingi nagykövetségéhez. A jegy­zékről a keddi Zsenmin Zsi- pao adott hírt. Mint ismeretes, a két or­szág közötti’kormányközi tár­gyalások a múlt évben, Kína Vietnam elleni agressziója után kezdődtek. A tárgyalás- sorozat első fordulójára Ha­noiban, a másodikra Peking- ben kerítettek sort. Vietnam már régebben javasolta, hogy a felek június 15-én Hanoi­ban folytassák a kétoldalú kérdések rendezésének meg­vitatását. A jókora késéssel érkezett kínai jegyzék a tár­gyalásokat bizonytalan időre lehetetlenné tette. AESZ Politikai Biztonsági Tanács Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsához hasonló testület lét­rehozását vette fontolóra az Afrikai Egységszervezet. Freetownban az AESZ mi­niszteri tanácsának 35. ülé­sén, egyelőre bizottsági szin­ten, megkezdődött a vita a vendéglátó ország, Sierra Leone azon javaslatáról, hogy a kontinentális szerve­zet július elsején kezdődő csúcsértekezletén hozzanak döntést egy úgynevezett po­litikai biztonsági tanács fel­állításáról. A megszállt palesztin tele­püléseken alkalmazott terror- intézkedésekkel párhuzamo­san nagymértékben fokozód­tak a Libanon ellen irányuló izraeli agressziós cselekmé­nyek. További izraeli csapategy­ségek hatoltak be a dél-liba­noni határövezetbe, s újabb előretolt állásokat létesítettek Radzsar és Adeisszeh közsé­gekben. A kiszemelt határ­menti területeket izraeli bull­dózerek készítették elő. Egy­idejűleg megerősítették a Mardzsajun városban lévő ál_ landó izraeli tüzérségi tá­maszpontot. Mint ismeretes, a határövezet az izraeli támo­gatást élvező jobboldali milí­ciák ellenőrzése alatt áll, de mivel Haddad őrnagy fegy­Az NSZK kitart a szövet­ségeseihez fűződő kötelezett­ségei mellett, ugyanakkor hű­séges marad a helsinki meg­állapodásodhoz, s a Szovjet­unióval, az NDK-val és a többi európai szocialista or­szágokkal kötött gazdasági szerződésekhez — jelentette ki Helmut Schmidt nyugat­német kancellár. Schmidt a keddi The New York Times- ban megjelent nyilatkozatá­ban ismét a NATO új fegy­verkezési tervei mellett' kö­telezte el magát, de szavai­ból nyilvánvaló volt, hogy változatlanul élesek a poli­tikai (még inkább a szemé­lyi) ellentétek a kancellár és az amerikai vezetés között. Schmidt James Restonnak, a lap vezető kommentátorá­nak adott nyilatkozatában azt New Yorkbah megkezdte munkáját az ENSZ .világűr- bizottsága. Megvitatták a Földnek a világűrből műhol­dak segítségével történő fel- térképezését, a nukleáris energiaforrások világűrbeli veresei képtelenek szavatolni az izraeli határ tökéletes biz­tonságát, az izraeli hadveze­tés előretolt állások kiépíté­sével, a határövezet közvetlen megszállásával próbálja meg­előzni a libanoni területről kiinduló palesztin gerilla­akciókat. Szelim Al-Hossz libanoni miniszterelnök kedden nyi­latkozatban ítélte el a Bizton­sági Tanács dél-libanoni ha­tározatát semmibe vevő iz­raeli agressziót, s kilátásba helyezte, hogy kormánya — a szükséges adatok birtokában — megfelelő nemzetközi ak­ciót kezdeményez. Al-Hossz ugyancsak bírálta az Egyesült Államokat az Izraellel szem­ben tanúsított elnéző maga­tartásért. mondotta, hogy közelgő moszkvai látogatásán a „biz­tonságos” európai katonai egyensúly mellett érvel majd, amelybe véleménye szerint beletartoznak a NATO terve­zett új, közép-hatótávolságú nukleáris fegyverei. Az 572 új rakétát 1983-ig telepítenék, és Schmidt a minap javasol­ta: állítsák le a tervet, ha egyidejűleg a Szovjetunió is befagyasztja az európai nuk­leáris fegyverkezést. A kancellár feltehetően szándé­kosan általános megfogalma­zásából nem tűnt ki világo­san: kitart-e a fegyverzet­csökkentés, a tárgyalások mellett, vagy elfogadta-e a washingtoni álláspontot, amely szerint csak az új NATO-fegyverkezés befejezte után lehetne tárgyalni. felhasználását, a televíziós műsorokat közvetítő műhol­dak kérdését és a világűr bé­kés célú felhasználásával fog­lalkozó második ENSZ-kon- ferencia előkészítését. Schmidt interjúja a New York Timesnak ENSZ-vi I ágűrbizottság További sikereket Eseményekben, élményekben gazdag volt az a bő egy. hetes program, amellyel Magyarország köszöntötte az első szovjet—magyar űrrepülés hőseit. Valerij Kubászov űrhajós mérnök, a Szojuz—36 parancsnoka és az a kül­döttség, amely Alekszej Jeliszejev űrhajós mérnöknek, a közös űrvállalkozás földi repülésirányító parancsno­kának vezetésével elkísérte a kozmonautákat Magyar- országra — amint a vendégeskedés napjaiban többször megfogalmazták — felejthetetlen emlékekkel indultak vissza hazájukba. A szovjet vendégek a világűrben elsőként járt magyar űrhajós, Farkas Bertalan és a másik kiképzett űrhajó­sunk, Magyari Béla társaságában a fővároson kívül öt megyében jártak, sok száz' emberrel szőttek személyes barátságot, velük viszont a televíziós közvetítések ré­vén az egész ország megismerkedhetett, szívünkbe zár­tuk valamennyiüket. Budapest, Kossuth tér: ünnepélyesen fogadták a koz­monautákat a párt- és állami vezetők — így kezdődött az eseménysorozat június 16-án. Azután ünnepség kö­vetkezett a Parlamentben, ahol elsőként adták át a Ma­gyar Népköztársaság Űrhajósa kitüntetést Farkas Ber­talannak, s a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést vele együtt Valerij Kubászovnak is. Utána nagygyűlés Csepelen, ifjúsági találkozó a Kisstadionban — majd országjárás következett a programban. A vidéki kör­úton előbb Nyíregyháza, ezután Gyulaháza — Farkas Bertalan szülőfaluja — volt az országgal, az emberekkel ismerkedés egy-egy állomása. Borsod megyébe — Mis­kolcra, a Matyóföldre — is ellátogattak, majd Heves kö­vetkezett : Gyöngyösvisontán megkoszorúzták a Gagarin- emlékművet. Szolnokon a magyar űrhajósok egykori al­ma materében, a Kilián György Repülő Műszaki Főis­kolán fogadták büszkén és szeretettel a kozmonautákat. Űjabb „város” a balatoni úttörőváros: Zánkán a kék és piros nyakkendősök ezreinek fantáziáját villanyozták fel űremlélieikkel a Szojuz—36 utasai. Az országjáró út utolsó, Veszprém megyében töltött napján a pápai repü. lős alakulat pilótáival való találkozás is beíródott a lá­togatás sokszínű emlékkönyvébe. Mindenütt, ahol megfordultak az űrhajósok, az ün­neplők tíz- és tízezrei fogadták, köszöntötték őket forró szeretettel és nagy tisztelettel. Nemcsak a vendégekben hagytak mély nyomot az elmúlt napok, hanem felejthe­tetlen mindazoknak, akik az élménybeszámolók nyo- 'mán bepillantást nyerhettek a szovjet és a magyar nép nagyszerű közös vállalkozásába, láthatták — egy-egy kézfogással köszönthették, tovább buzdíthatták — azo­kat, akik sikeresen végezték el a különböző űrkísérle­teket. A magyarországi látogatás végén — hétfőn este — Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és felesége felkereste szálláshelyülyin az űrhajó­sokat, baráti beszélgetést folytattak velük. Ismételten elismerését fejezte ki kozmoszhódító nagyszerű teljesít­ményükért, amellyel újabb fejezettel gazdagították a szocialista országok összefogásával, újabb és újabb nem­zetek fiainak eredményeivel sikeresen megvalósuló In- terkozmosz-programot. További sikeres munkálkodást — egyéni életükhöz boldogságot, egészséget — kívánva a kozmonautáknak, Kádár János arra kérte őket, hogy visszatérve a hétköznapi feladatokhoz, tolmácsolják sze mélyes jókívánságait, népünk forró, testvéri üdvözletét családjuknak, barátaiknak, munkatársaiknak. Salvador Leleplezett tömegmészárlás BUDAPEST Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke táviratban üdvözölte Sa- mora Machelt, a Treldmo- párt és a Mozambiki Népi Köztársaság elnökét, Mozam- bik nemzeti ünnepe, a füg­getlenség kikiáltásának 5. év­fordulója alkalmából. LUANDA Kolesza Sándor, a Magyar Népköztársaság új luandai nagykövete átadta megbízóle­velét Jósé Eduardo Dos San- tosmak, az Angolai Népi Köz­társaság elnökének. NEW YORK Ali Abdesszalam Triki lí­biai külügyi titkár levelet küldött Kurt Waldheim ENSiZ-ffőtitkárhoz. Az arab Politikus felhívta a figyelmet arra, hogy Egyiptom növeli katonai jelenlétét a líbiai ha­tár mentén és ezzel háborús légkört teremt a térségben. Szerinte ez a Camp David-i megállapodások agresszív jellegét bizonyítja. MADRID A spanyol NATO-belépés problémájáról nem hajlandó tárgyalni Felápe González, a Spanyol Szocialista Munkás­párt főtitkára, Carter ameri­kai elnökkel — közölte kedd reggeli nyilatkozatában a szo­cialista párti .politikus. Feli­pe González lesz az egyetlen spanyol ellenzéki személyi­ség, akivel a szerdán, keve­sebb, mint 24 órás hivatalos látogatásra a spanyol főváros­ba érkező elnök találkozni fog. A Diario 16 című mad­ridi napilap értesülése szerint a találkozót az amerikai el­nök a spanyol kormánykörök ellenzésével szemben kezde­ményezte. PHNOM PENH A kambodzsai SPK hírügy­nökség szerint június 16-án és 17-én Thaiföld területéről rakétatűz alá vették a ha­tár közelében fekvő Parsat és Battambang kambodzsai tartományokat. Ezekben a napokban két thaiföldi fegy­veres csoport is behatolt az ország területére. A kam­bodzsai határőrök a behato­lókat visszavonulásra kény- szeri tették. KINGSTON A Prensa Latina hír- ügynökség jelentése sze­rint huszonnyolcra emel­kedett a Michael Man- ley jamaicai miniszterelnök ellen tervezett államcsínnyel kapcsolatban letartóztatott személyek száma. Kingston- bam a biztonsági szervek már őrizetbe vettek több mint húsz embert — túlnyomórészt katonát — azzal a váddal, hogy összeesküvést szőttek a haladó politikát folytató kor­mány megdöntésére. A szer­vezkedésben zömmel katonák és rendőrök vettek részt. A közép-amerikai Salva­dorban hétfőn újabb fegyve­res összetűzések voltak a kormánycsapatok és szélsősé­ges csoportok között. A had­sereg közlése szerint hétfőn a korimánycsapatok néhány egy­sége a fővárostól 60 kilomé­terre, Santa Ana városban megrohamozott egy kórházat, amely szélsőbaloldali geril­lák felügyelete alatt állt. A hadsereg katonái megöltek nyolc személyt, köztük három orvost és egy ápolónőt. Hétfőn a fővárosban a köz­ponti egyetem épületeitől nem messize összetűzés volt a hadsereg katonái és ismeret­len fegyveresek között. A nemzeti gárda közlése szerint négy személyt lelőttek, két katona is megsérült. A szomszédos országban, Hondurasban egyházi körök egy borzalmas Salvador! tö- mdgmészárlást lepleztek le. Közlésük szerint május 14- ón a salvadori hadsereg ke­gyetlen módon legyilkolt kö­zel íhatszáz lakost, akik a há­ború elől Hondurasba akar­tak menekülni. A salvadori juntának eddiig sikerült eltit­kolni a itömegmészárlást. A hondurasi fővárosban közzé­tett dokumentum azonban a menekülitek tanúvallomásai alapján részletesen leírja a tömeggyilkosság történetét. Egy háború évfordulójára Harminc éve annak, hogy Koreában eldördültek a fegy­verek, s kezdetét vette a má­sodik világháború utáni kor­szak első átfogó, súlyos nem­zetközi konfliktusa. Az elmúlt évtizedek történelmi össze­függései egyértelműen meg­válaszolták azt a mindenkép­pen fontos kérdést: kinek állt érdekában, milyen világpoli­tikai célokat szolgált a hábo­rú kirobbantása Korea föld­jén? Bebizonyosodott, hogy 1950. június 25-e az akkor már esztendők óta tartó, Wa- shington-trányította anti- komimunista hidegháború for­dulópontja volt. A dullesi diplomácia erőfeszítései a „kommunizmus visszaszorítá­sára” Korea földjén csaptak át első, de nem utolsó ízben a zsarolásból, felforgatásból, lélektani kampányból a me­legháborúba. Az események azóta sok­szorosan igazolták a kísérlet hiábavalóságát, hogy a vi­lágrendszerré formálódott kommunizmust bárki is „visszaszorítsa”, megsemmi­sítse. Ám a koreai háború példaereje, figyelmeztető me. mentója napjaink világpoliti­kai feszültsége közepette még elevenebben hat, mint koráb­ban bármikor. A koreai háború kirobba­nását felidézve elkerülhetet­lenül szót keli ejteni a nem­zetközi politikában azóta végbement, idekapcsolódó lé­nyegi változásokról. Annak idején a végveszélybe került koreai népi hatalmat a szo­cialista országok együttes összefogása, a Szovjetunió anyagi, katonai, erkölcsi tá­mogatása, kínai önkéntesek, a kelet-európai népi demok­ráciák cselekvő szolidaritása segítette hozzá az agresszió visszaveréséhez. Napjaink­ban, amikor a koreai proble­matika változatlanul létezik, s veszélygóc, Kína már az Egyesült Államokkal és Ja­pánnal egy csapatba tömörül­ve szolgálja az imperíalista törekvéseket, ami a gyakor­latban nem testesít meg mást, mint a status quo fenntartá­sának leplezhetetlen és veszé­lyes igényét. A háború évfordulója egy­ben a megosztottságé is. Ko­reában napjainkra egy nem­zedék nőtt fel ebben a lég­körben. A koreaiak azonban nem adták és nem adják fel a reményt, a küzdelmet or­száguk békés, demokratikus alapokon történő újraegyesí­tésére. S ebben ma is éppúgy számíthatnak a Szovjetunió, a szocialista országok támo­gatására, szolidaritására, mint annak idején, a harminc év­vel ezelőtti háború megpró­báltatásaiban mindvégig. (KS) Carter és Cvijetin Mijatovics

Next

/
Oldalképek
Tartalom