Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-18 / 141. szám

9 2 ÍnÉPÜJSÁG 1980. június 18. I Hz űrhajósok keddi programja Csepelen, nagygyűlés keretében találkoztak az űrhajósok a főváros dolgozóival. Képünkön: Farkas Bertalan beszé­dét mondja. Prágában megnyílt a KGST XXXIV. ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) technológiai vizsgálatok je­lentőségét. Az Interferon- kísérlet fontos eredményeket hozhat a kozmikus biológia számára, a Balaton műszerrel végzett mérések pedig az űr­hajósok munkateljesítményé­ről, pszichikai állapotáról nyújthatnak új adatokat. Farkas Bertalan azokat a vizsgálatokat méltatta, ame­lyeket a Diagnoszt elnevezé­sű műszer tett lehetővé, a repülés előtt és után, az űr­hajósok életműködésének „feltérképezésére”. Hangsú­lyozta : a magyar műszerek is kivétel nélkül jól működtek, lehetővé tették az eredmé­nyes munkát. A szovjet—magyar űrku­tatási együttműködés jövőjé­ről szólva a magyar űrhajós a TASZSZ tudósítójának vá­laszolva rámutatott: az em­ber vezette űrhajóval vég­zett közös munka csak egy része a szocialista országok Interkozmosz-programja ke­retében megvalósuló együtt­működésnek. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája minden lehetőséget megad arra, hogy a magyar tudósok műszerei, berendezései to­vábbra is eljussanak a világ­űrbe, s remélhető, hogy a közös űrrepülések is folyta­tódnak majd. Ehhez kapcso­lódva Valerij Kubászov alá­húzta: ez a program mind­két ország, s az egész világ tudományát gazdagítja, kizá­rólag békés célodat szolgálva. Sokan kérdezték Valerij Kubászov véleményét űr­hajóstársáról. A két nemzet­közi űrrepülésben részt vett szovjet kozmonauta kijelen­tette: „Farkas Bertalan min­den szempontból kitűnő partnernek, jó űrhajósnak bi­zonyult”. A világűrben az űr­állomás személyzetével na­gyon jó, egységes kollektívát alkottunk, amely együtt dol­gozott a közös cél érdeké­ben. További terveikről mind Farkas Bertalan, mind Ma­gyart Béla elmondotta: to­vább akarnak tanulni — Farkas Bertalan például a műszaki egyetemen —, de ugyanakkor azt sem szeret­nék, ha megszakadna a kap­csolatuk a világűr kutatásá­val. Alekszej Jeliszejev eh­hez hozzátette: a közös űr­repülések folytatásáról az Interkozmosz tanácsának kell döntenie, de minden bi­zonnyal sor kerülhet majd újabb magyar űrhajós útjára is. Farkas Bertalan meleg szavakkal szólt Csillagváros kollektívájáról és a repülés- irányító központ munkatár­sairól, akik kezdettől fogva segítették felkészülésében, le­hetővé tették számára az eredményes munkát, az ál­landó kapcsolatot a Földdel. Köszönetét mondott a ma­gyar űrhajós mindazoknak, akik az űrutazás idején el­küldték nekik üdvözletüket, akik együtt éreztek a közös űrrepülés résztvevőivel. „Na­gyon sok üdvözletét, jókíván­ságot kaptunk, s valameny- nyit szeretném ezúton is megköszönni” — mondotta. Az első szovjet—magyar űrpáros délután a Csepel Vas- és Fémművekbe láto­gatott. Valerij Kubászov és Farkas Bertalan társaságá­ban volt az Alekszej Jelisze­jev vezette szovjet küldött­ség és Magyart Béla is. A vendégeket az üdvözlő feliratokkal, zászlókkal díszí­tett gyáróriás pártbizottsá­gának tanácsterme előtt Ko­rom Mihály, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter, Kovács Antal, az MSZMP KB osztályvezetője, a Köz­ponti Bizottság tagjai, továb­bá a kohó- és gépipari tár­ca, a Külügyminisztérium képviselői, valamint a Cse­pel Vas- és Fémművek veze­tői, munkásainak küldöttei fogadták. Ott volt Vlagyimir Pavlov is. A tanácsteremben Garai Vilmos vezérigazgató és Ernszt Antal, a KB tagja, a Vasmű pártbizottságának el­ső titkára beszélt az üzem munkájáról, egyik legna­gyobb ipari fellegvárunk éle­téről. Tolmácsolták a Csepel Vas- és Fémművek kommu­nistáinak, minden csepeli dol­gozónak őszinte, szívből jö­vő üdvözletét. A 30 ezer munkást foglalkoztató gyár tevékenységéről elmondták, hogy termelési tervük telje­sítésében igen fontos szere­pet töltenek be a Vasmű szov­jet kapcsolatai. Az együtt­működésben nagy jelentőségű a termelési kooperáció, a műszaki-tudományos terüle­ten kialakult integráció. A gyár vezetői a Csepel Vas- és Fémművek kollektívája nevé­Az MSZMP Budapesti Bi­zottsága nevében köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, a nagy múltú munkáskerület, Csepel dolgozóit, majd a töb­bi között hangsúlyozta: — Elsőnek lenni -valami­ben, valakik között mindig nagyszerű dolog, és minél bátrabb úttörő vállalkozás koronája az elsőség, annál nagyobb dicsőség kíséri a tet­tet. A világűr meghódításá­ért folytatott tudományos küzdelem Kolumbusza Jurij Gagarin volt. Vale.ityina Tyereskova a nők közül járt elsőként a kozmoszban. Az első űrsétát Alekszej Leonov tette meg, s ezután — a tu­domány fejlődésének ered­ményeként — újabb és újabb elsők következtek. Most el­jött az a pillanat, amikor az első magyar űrhajóst kö­szönthetjük, s a táblázaton, amely a kozmoszban jártak állampolgárságát mutatja, hazánk, a Magyar Népköz- társaság a hetedik helyen szerepel. — Azért lehet ilyen ran­gos helyünk az űrkutatás­ban és sok más területen is a világban, mert jelenünk­nek és jövőnlknek az emberi­ség eddigi legnagyobb vál­lalkozását, a szocializmust választottuk, s azért is, mert olyan szövetségeseink van­nak, mint a Szovjetunió, a szocialista országok népei. Az első magyar űrhajós a „Szo­juzon” tehát a „Szövetség” nevű űrhajón tette meg útját a világűrben. Az űrhajó ne­ve arra a szoros barátságra, szövetségre is emlékeztet bennünket, amely a magyar népet összeköti a Szovjet­unió népeivel. A kozmonau­táknak küldött táviratukban joggal írta Leonyid Iljics Brezsnyev és Kádár János elvtársi „Az önök űrrepülése a gyakorlatban érvényesülő internacionalizmus ragyogó példája...” ben Valerij Kubászovnak, Farkas Bertalannak, Alekszej Jeliszejevnek és Magyart Bé­lának ajándékot — kemping­kerékpárt — adtak át, s új sikereket kívántak további munkájukhoz. A vendégek a házigazdák társaságában üzemlátogatás­ra indultak. Megtekintették a szerszámgépgyár nagy pon­tosságú üzemegységét, majd utána a célgépszereidét. Min­denütt zúgó tapssal, nagy sze­retettel köszöntötték a koz­mosz hőseit, akik csepeli lá­togatásuk emlékéül a Szo­juz—36 kicsinyített mását ajándékozták a gyáróriás kol­lektívájának. — Köszöntjük a Szovjet­unió, a szocialista országok tudósítói yaik, szakembereinek mindazt, amivel a magyar űrhajós munkáját segítették. Tisztelettel gondolunk azok­ra a magyar szakemberekre is, akik a tudományos prog­ram előkészítésének részesei voltak, és nehéz feladatukat nemzetközileg is elismert színvonalon oldották meg. Nem titok, hogy a Szojuz—36 felbocsátásáig tizenöt műhol­don, illetve kutatórakétán re­pültek már magyar műsze­rek, és sikeresen teljesítet­ték küldetésüket. Méhes Lajos a továbbiak­ban rámutatott: Farkas Ber­talan és földi társa, Magyart Béla nemcsak szellemi és fi­zikai adottságaik, felkészült­ségük, hanem egész embersé­gük, jellemük alapján méltó követőd a szovjet űrhajósok­nak, és szinte összesűrítve' mutatják meg a szocialista Magyarországon felnőtt ifjú­ság legjobbjainak legneme­sebb tulajdonságait, ők szo­cialista nevelőmunkánk eredményességének hitelesí­tői, és példájukkal az eddi­gi út folytatására buzdító se­gítőtársai t á rsa d almunknak. — 1980. május 26-a piros betűs nap lesz a magyar tu­dományos élet történetében. Büszkeségünk arra a nemes alapra épül, amit ,a szovjet— magyar barátság és testvéri szövetség a szocializmust épí­tő magyar lépnek, egész tár­sadalmi haladásunk szem­pontjából jelent. Ugyanakkor az a meggyőződés is éltetője, hogy olyan űrprogram meg­valósításának a részesei va­gyunk, amely a békét, az éle­tet, az egész emberiség érde­keit szolgálja. * Ezután Valerij Kubászov lépett a mikrofonhoz. Meg­emlékezett a vörös Csepel munkásmozgalmának dicső tetteiről, majd méltatta a csepeli kommunisták kezde­ményezésére a nagy október 60. évfordulója tiszteletére kibontakozott, nemzetközi méretűvé vált szocialista munkaverseny jelentőségét. Ez nagy visszhangra talált a Szovjetunióban és a többi szocialista országban is — mondotta. A csepeliek kez­deményezését az internacio­nalizmus nagyszerű példája­ként fogadták a szovjet em­berek. Ugyancsak a magyar és a szovjet nép internacio­nalista összefogása jutott kifejezésre a közösen végre­hajtott űrrepülésben, amely­nek sikeréhez jelentősen hozzájárult a magyar mun­kásak, mérnökök, tudósok, a tudomány különböző terüle­tein működő szakemberek segítsége is. A szovjet kozmonauta fel­szólalása után Farkas Ber­talan üdvözölte a nagygyű­lés résztvevőit, őszinte örö­mét fejezte ki, hogy a koz­moszból visszatérve a nagy múltú munkáskerületbe, Csepelre látogathatott. Föl­elevenítette a csillagvárosi élményeket, szólt az űruta­zás során végrehajtott prog­ramokról, majd hangsúlyoz­ta: Az együttes munkában tovább mélyült az az őszin­te, igaz, testvéri barátság, amely a magyar és a szovjet nép kapcsolatait jellemzi. Ezután kiemelte: erőnket megszokszorozta annak tuda­ta, hogy amit teszünk, azí az emberiségért tesszük. Munkánk célja az volt, hogy tovább gyarapítsuk a Földünk lakói életfeltételeinek bőví­tését szolgáló tudományos kutatás eredményeit. Az In- terkozmosz-progra-m a szo­cialista országok közös, nagy jelentőségű tudományos vál­lalkozása, amely a világűr megismerésére és az űrkuta­tás békés felhasználására irányul. Horváth István, a Csepel Művek szerszámgépgyára „Hanoi” szocialista brigád­jának vezetője felszólalásá­ban a gyáróriás csaknem 1900 szocialista brigádja ne­vében köszöntötte a vendé­geket. Gratulált a sikeres űrrepüléshez, a magas ki- tünitetésskhez, s további eredményes .munkát kívánt feladataik megoldásához. A beszédeket sűrűn szakí­totta meg a lelkes taps, a nagygyűlés — Ernszt Antal zárószavai után — az Inter- nacionálé hangjaival ért vé­get. A vendégek gépkocsiba ültek, majd a munkáskerület határán megtekintették a csepéli szikratávíró állomás emlékművét. Ezt követően Valerij Ku­bászov, Farkas Bertalan, Alekszej Jeliszejev és Ma­gyart Béla az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet Déli hadseregcsoport pa­rancsnokságára látogatott. Elkísérte őket Vlagyimir Ja- kovlevics Pavlov is. Régi orosz hagyomány szerint ke­nyérrel és sóval köszöntöt­ték a kedves vendégeket. Tiszteletükre díszszázad so­rakozott fel, s Vlagyimir Szivenok vezérezredessel, a hadseregcsoport parancsno­kával az élen a katonai ta­nács tagjai fogadták őkel. Az űrhajósok ünnepi gyű­lésen találkoztak a hadse- regcsopont tisztikarának .és. sorkatonai állományának képviselőivel. Beszámoltak az űrkísérlet során szerzett tapasztalataikról, élmé­nyeikről. Farkas Bertalant és Valerij Kubászovot az alakulat katonáinak alkotá­sával, a Szojuz—Szaljut űr- komplexuim makettjével és az űrutazásról készült dom­borművel ajándékozták meg. Az űrhajósok este a Ma­gyar Néphadsereg Vörös Csillag érdemrenddel kitün­tetett művészegyüttesének ünnepi műsorát tekintették meg a Néphadsereg Művelő­dési Központjában. Ezután Czinege Lajos hadseregtá­bornak, honvédelmi minisz­ter vacsorát adott tisztele­tükre. (Folytatás az 1. oldalról.) — A beszámoló az elért eredmények méltatása mel­lett, igen helyesen, felhívja a figyelmet a még megoldatlan problémákra, és rámutat az előttünk álló feladatokra is. — Véleményünk szerint a jelenleginél jóval több figyel­met kellene fordítani azok­nak a lehetőségeknek a fel­kutatására is, amelyek hasz­nosításával eredményesebben tudjuk leküzdeni a mai nem­zetközi és világgazdasági helyzetből eredő kedvezőtlen hatásokat. — Országunkban a koráb­binál jóval nehezebb felté­telek között ugyan, de maga­biztos és szorgalmas építő­munka folyik. Ezt állapította meg a Magyar Szocialista Munkáspárt ez év márciusá­ban megtartott XII. kong­resszusa is, amelynek hatá­rozatait egész népünk he­lyesléssel fogadta, s ezt a kö­zelmúltban tartott ország- gyűlési és tanácsi választá­sokon szavazataival is meg­erősítette. A kongresszus helyzetünk reális mérlegelése alapján úgy döntött, hogy a növeke­dés ütemét mérsékelve, a hangsúlyt a hatékonyság ja­vítására, a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítá­sára, meglévő erőforrásaink ésszerűbb kihasználására he­lyezzük át. Ha nem ezt tesz- szük, nem tudjuk leküzdeni azokat a hátrányokat, ame­lyeket számunkra a megvál­tozott világgazdasági helyzet, különösen pedig áz energia- és nyersanyagárak megtöbb­szöröződése okozott, s amely megbontotta népgazdaságunk egyensúlyát. E helyzet meg­változásához alapvető érde­künk fűződik, az egyensúly helyreállításának követelmé­nye gyakorlati gazdaságpoli­tikánkban minden mást meg­előz. — Az e célokat szolgáló fejlesztési politika támogatá­sára a gazdaságirányítás esz­köztárát, ezen belül árrend­szerünket úgy módosítottuk, hogy a termelőegységek gyor­sabban és közvetlenebbül ér­zékeljék a világgazdasági — különösen az anyag- és ener­giaárak változásából eredő — hatásokat. Gazdálkodószer­vezeteink elé tudatosan igen szigorú követelményeket ál­lítottunk. Sokkal inkább, mint bármikor, a jövedelme­zőség növeléséhez, a teljesít­mények javításához kötöttük a fejlesztéshez szükséges erő­források biztosítását, vala­mint a személyi jövedelmek alakulását is. — Ezt a gazdaságpolitikát folytatva 1979-ben és az idén, jelentősen előreléptünk a tő­kés országokkal folytatott külkereskedelmünk mérleg­hiányának mérséklésében. Pártunk nagyra értékeli, hogy népünk megértette, el­fogadta és kész cselekvőén tá­mogatni ezt a programot. — Céljaink elérésében sa­ját erőfeszítéseink mellett a másik legfontosabb feltétel­nek a nemzetközi munka- megosztás — különösen a szocialista gazdasági integrá­ció — további fejlesztését tartjuk. I^Iagyarország kis or­szág, gazdasága közepesen fejlett. A viszonylagos ener­gia- és nyersanyagszűke BUDAPEST A Minisztertanács a Ma­gyar Tudományos Akadémia közgyűlésének javaslatára Pál Lénárd akadémikust, az MTA főtitkárává, Köpeczi Béla és Láng István akadé­mikusokat az MTA főtitkár- helyetteseivé nevezte ki. A Minisztertanács Pál Lénár- dot — érdemeinek elismeré­se mellett — felmentette az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöki tisztségéből. miatt az egy főre számított külkereskedelmi forgalmunk a KGST-országok hasonló átlagának a háromszorosát teszi ki. Érthető ezért, ha nagy nyomatékkai hangsú­lyozzuk, hogy számunkra meghatározó jelentősége van a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal kialakított széles körű gazdasági kapcso­latok és együttműködés ál­landó és lehetőleg gyors üte­mű továbbfejlesztésének. Mostani ülésszakunk fő fel­adatának is elsősorban azt tartjuk, hogy figyelmét azok­nak a tartalékoknak feltárá­sára és kihasználására össz­pontosítsa, amelyek együtt­működésünk továbbfejleszté­sében rejlenek. — Amikor gazdasági együtt­működésünk időszerű és táv­lati fejlesztésének kérdéseit tárgyaljuk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a tő­kés országok szélsőségesen reakciós körei az enyhülési folyamat visszafordítására törekedve élezték a nemzet­közi helyzetet. Emellett az, hogy egyes tőkés országok a szocialista országokkal szem­ben a nyílt és burkolt diszk­rimináció fokozásának útjára léptek, a gazdasági kapcso­latok terén eddig elért ered­ményeket is veszélyezteti. — A Varsói Szerződés tag­államainak Politikai Tanács­kozó Testületé májusi nyi­latkozatának szellemében ez alkalommal is megerősítjük a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal közös eltökéltségünket a nemzetközi enyhülés védel­mére. A magunk részéről minden erőnkkel támogatjuk a politikai és katonai enyhü­lés folytatása érdekében tett erőfeszítéseket, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok közötti kölcsönösen elő­nyös gazdasági kapcsolatok fenntartását és továbbfejlesz­tését. — A KGST nemzetközi kapcsolatait tekintve, véle­ményünk szerint, nagyobb súlyt kell helyeznünk politi­kai és gazdasági együttműkö­désünk erősítésére a fejlődő országokkal, ezen belül külö­nös figyelmet fordítva a szo­cialista irányba fejlődő or­szágokkal való kapcsolataink szélesítésére. Lázár György befejezésül a szocialista országok közötti gyümölcsöző együttműködés­nek arról, a minket közelről érintő újabb ragyogó ered­ményéről szólt, amely az In- terkozmosz-program kereté­ben lehetővé tette, hogy a magyar nép fia, Farkas Ber­talan — követve csehszlovák, NDK-beli, lengyel és bolgár elődeit — parancsnokával, Valerij Nyikolajevics Kubá- szovval, a Szovjetunió két­szeres hősével sikeres űrre­pülést hajthasson végre. Lá­zár György köszönetét mon­dott a közös űrrepülést lehe­tővé tevő Szovjetuniónak. A közös űrrepülés — mondotta befejezésül — tovább erősí­tette népünk hazafias és in­ternacionalista érzelmeit, a Szovjetunió iránti tiszteletét, közös ügyünk, a szocializ­mus, a kommunizmus győzel­mébe vetett hitet. * A keddi plenáris tanács­kozás további részében fel­szólaltak az ülésszakra meg­figyelőként meghívott orszá­gok képviselői is. MOSZKVA „Rendkívül büszke vagyok, hogy engem ért az a meg­tiszteltetés, hogy együtt ké­szülhetek a szovjet űrhajó­sokkal” — nyilatkozta a „Szovjetszkaja Rosszija” tu­dósítójának Jean-Loup Chré­tien alezredes, az egyik fran­cia űrhajósjelölt. Elmondta, hogy májusban egy hetet töl­tött a Szovjetunióban, s el­látogatott Csillagvárosba is,, ahol nagy szeretettel fogad­ták. Nagygyűlés Csepelen A nagy múltú üzemből a csepeli sportcsarnokba veze­tett a vendégek útja. Itt — az MSZMP Budapesti Bizott­ságának és a Csepel Vas- és Fémművek Pártbizottságá­nak rendezésében — nagy­gyűlésen találkoztak a buda­pesti dolgozók képviselőivel, akik hosszan tartó tapssal köszöntötték őket. A magyar és a szovjet himnusz 'hangjai után Ernszt Antal nyitotta meg a nagygyűlést, majd Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Buda­pesti Pártbizottság első tit­kára mondott beszédet. Méhes Lajos beszéde PANORÁMA

Next

/
Oldalképek
Tartalom