Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-13 / 137. szám

2 NÉPÚJSÁG 1980. június 13. PANORÁMA Velence Megnyílt az E6K csúcsértekezlete Szívroham következtében meghalt a japán kormányfő Polgár Dénes, az MTÍ ki­küldött tudósítója jelenti: Velence, 1980. június 12. A Velencével sziemben fek­vő Szent György-szigeten csütörtökön megkezdődött az Európai Gazdasági Közösség kétnapos csúcsértekezlete. Az olasz hatóságok soha nem lá­tott biztonsági intézkedéseket tettek, mert különböző ter­rorista szervezetek merény­letekkel fenyegetőznek. A velencei csúcsértekezletet „földközi-tengerinek” lehet nevezni, nemcsak színhelye miatt, hanem azért is, mert a két legfontosabb téma a Közel-Kelet és a Közös Piac kibővítése. Az utóbbi kérdés­nél főleg Spanyolország belé­pésének elhalasztása lesz a vita tárgya, mert a francia köztársasági elnök saját me­zőgazdaságát félti a spanyol konkurrenciától. Berlin A ' Német Demokratikus Köztársaság és Ciprus veze­tőd berlini megbeszéléseiken ösztönzik „a Kelet és Nyu­gat, a Dél és Észak közötti párbeszéd folytatását”. Erich Honecker, az NDK Állam* a- nácsának elnöke és Szpirosz Kiprianu ciprusi köztársasági elnök szerint a legutóbbi nemzetközi fejlemények még világosabbá tették, hogy a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás Ami a közel-keleti helyze­tet illeti, miután az amerikai elnök igyekezett lebeszélni a kilencöket bármiféle új kez­deményezésről, Emilio Co­lombo olasz külügyminiszter a csúcsértkezlet előtt gyorsan Washingtonba utazott. A Carterrel folytatott tárgyalás után bizonyosnak látszik, hogy a Közös Piac nem ad ki olyan nyilatkozatot, amely megakadályozná a Camp Da- vidben megkezdett tárgyalá­sok folytatását. - Másrészt a kilencéket ag­gasztja a közel-keleti helyzet kiéleződése. Megértik, hogy az amerikai elnökválasztás előtt Carter fél Nyugiat- Európa beavatkozásától, de úgy vélik: nem várhatják tétlenül, hogy egy újabb, minden eddiginél súlyosabb válság robbanjon ki a térség­ben. mellett élésének nincs ész­szerű alternatívája. Honeoker és Kiprianu ber­lini tárgyalásain nagy je­lentőségűnek mondotta a ciprusi kérdés politikai meg­oldását és fontos közös fel­adatnak minősítette a helsin­ki záróokmány megvalósítá­sát szolgáló további lépések megtételét, így a tervezett madridi tanácskozás sikeres lébonyolítását. BUDAPEST Losonczd Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte II. Erzsébet angol ki­rálynőt születésnapja alkal­mából. * Obira Maszajosi japán mi­niszterelnök elhunyta alkal­mából Lázár Gyöngy, a Mi­nisztertanács elnöke távirat­ban fejezte ki részvétét Ito Maszajosi ügyvezető minisz­terelnöknek. GENF A Nemzetek Palotájában csütörtökön megnyílt a genfi leszerelési bizottság ez évi tanácskozássorozatának má­sodik, nyári, ülésszaka. A sorrendben 83. plenáris ülést az ülésszak új elnöke, dr. Milos la v Ruzak csehszlovák nagykövet nyitotta meg. Üd­vözlő beszédében egyebek között hangsúlyozta: a jelen­legi nemzetközi helyzetre a feszültség veszélyes mértékű kiéleződése jellemző, amely körülmény különös jelentősé­get ad a leszerelési bizottság munkájának. WASHINGTON Az amerikai légierő C— 130-as repülőgépei szerdán a nervadai sivatagban a gyors­hadtest bevetését gyakorolták — közölte az amerikai had­ügyminisztérium szóvivője. Az egy hete tartó hadgyakor­latok hosszú évek óta a leg­nagyobbak, amelyéket az amerikai légierő végrehajt. Több mint 150 repülőgép és 2300 katona vesz részt a jú­lius 3-ig tartó manővereken. BEJRUT A libanoni haladó, nemze­ti pártokat és erőket tömö­rítő Háladó Nemzeti Moz­galom központi politikai ta­nácsának szerdai ülésén a testület elnökévé hivatalo­san is Valid Dzsumblattot választották, aki az apja, Ká­rnál Dzsumblatt ellen három évvel ezelőtt elkövetett me­rénylet óta gyakorlatilag már a mozgalom élén áll. A központi politikai tanács ülése után kiadott közle­mény szerint a libanoni Baath Párt (Arab Üjjászüle- tés Szocialista Pártja) is csatlakooztt a Haladó Nem­zeti Mozgalomhoz. TRIPOLI Moamer el-Kadhafi, a lí­biai forradalom vezetője szerdán további megtorláso­kat helyezett kilátásba a lí­biai nép külföldön élő ellen­ségéivel szemben — jelen­tette a JANA líbiai hírügy­nökség. Kadhafi azonban el­ítélte az önbíráskodást, és felszólította a „forradalmi bi­zottságokat”, hogy haladék- taffianul szüntessék be a „bű­nösök elleni” önkényes íté­lethozatalt. Leszögezte ugyan­akkor, „bűnhődniük kell azoknak, akiket a líbiai for­radalmi bíróságok vétkesnek találnak az Egyesült Álla­mokkal, Izraellel vagy az arab érdekeket eláruló Egyiptommal váló együttmű­ködésben”. STOCKHOLM Június 10. és 12. között Stockholmban tartotta 10. ülését a magyar—sv>éü JJ?oo- perációs vegyes bizottság. A tárgyalásokon a felek hang­súlyozták: — az áruforgalom elmúlt évi 4,5 százalékos nö­vekedésében, s ezen belül a magyar export közel 40 szá­zalékos bővülésében jelentős szerepet játszott a gazdasági, ipari együttműködés dina­mikus fejlődése. A vegyes bi­zottság kedvezőnek ítélte, hogy a kooperációs megálla­podások döntő része a gép­ipar területéről származik. Plesch István, az MTI tu­dósítója jelenti: Tokió, 1980. június 12. Csütörtökön hajnalban egy újabb szívroham következté­ben elhunyt a hetvenéves Obira Maszajosi japán kor­mányfő, a Liberális Demok­rata Párt elnöke, akit május 31-én szívmfraktussal szál­lítottak be a tokiói Torano- mon kórházba. Az alkotmányos előírások­nak megfelelően Obira vá­ratlanul megüresedett poszt­ját ideiglenesen Ito Maszajo­si kabinetfőnök vette át a kormány ügyelnék intézése céljából. A kabinet — ugyan­csak az ilyen esetre vo­natkozó szabályok szerint — délután együttesen be­nyújtotta lemondását, de ügyvezető minőségben mind­addig hivatalban marad, amíg a június 22-én megtar­tandó alsóházi és szenátusi választások eredményekép­pen meg nem alakul az új kabinet. Ohiira temetéséről később intézkednek. A Liberális Demokrata Párt vezetősége korán reg­gel ülést tartott, s ezen a 30 esztendős Nisimura Eicsi al- elnököt ideiglenesen megbíz­ták a pártelnöki tisztség el­látásával. A tőkés országok június 22-én és 23-én meg­tartandó velencei csúcsérte­kezletén a szigetországot Okita Szaburo külügyminisz­ter vezetésével gazdasági szakminiszterek fogják kép­viselni. Ohira Maszajosi halálával a háború utáni japán törté­nelem egyik legbefolyásosabb és legképzettebb konzervatív politikusa távozott. 1978. de­cember 8-a óta állott a kor­mány és a Liberális Demok­rata Párt élén, ám korábban is évtizedeken át számos fele­lős tisztséget viselt. Ohira Maszajosi Dr. Kos Péter, a Magyar Népköztársaság tokiói nagy­követe, csütörtökön részvét- látogatást tett a japán kor­mányfők hivatalos reziden­ciáján. A japán tv-állomások a gyászjelentéshez fűzött csü­törtök reggeli politikái hír- magyarázataikban egyöntetű­en emlékeztetnek, hogy Ohi­ra kül- és belpolitikai vonal- vezetését egyre több bírálat érte a parlamentben, s a má­jus 16-án előterjesztett bizal­matlansági indítvány végül is kormányának leszavaztatásá- ra vezetett. Megfigyelők szerint halálá­val még súlyosabb helyzetbe került a belsőleg amúgy is meghasanlott és meggyengült Liberális Demokrata Párt; Várhatóan még inkább kiéle­ződik az utódlási harc koráb­bi vetélytársai, valamint a miniszterelnöki bársonyszék elnyerésére pályázó fiata­labb konzervatív politikusok között. Mindez sokat árthat az LDP választási esélyeinek. Honecker és Kiprianu tárgyalásai Rövid időn belül három­szor volt vakriadó az USA légvédelménél. A komputerek mindháromszor azt jelentet­ték, hogy szárazföldről és tengeralattjárókról kilőtt ra­kéták közelednek. Védekezé­sül riasztották az amerikai rakétatámaszpontokat és a stratégiai atombombázókat, hogy ellencsapást mérjenek, csak éppen a bevetési pa­rancsot nem adták ki, a pi­ros gombot még nem nyom­ták meg. A hiba megállapításához az első esetben hét percre, a múlt héten három percre volt szükség. Sok ez, vagy kevés? A honi használatra szóló amerikai „atomvédelmi tájé­koztató” évek óta ezt szugge- rálja az emberekbe: „Húsz perc az élet”. A kilövéstől számítva ugyanis nagyjából ennyi idő alatt jut el egy interkontinentális, ballisztikus rakéta egyik világrészről a másikra, ennyi idő után csa­pódik célba. A húsz percből — szerencsére — jutott há­rom-hét perc arra, hogy ész­revegyék: rossz a komputer. Tavaly azonban a NATO- tanács elhatározta, hogy 572 olyan rakétát telepít Euró­pába, amely több ezer kilo­méteres hatósugarával mé­lyen behatolhat a szocialista közösség területére. Ezek a rakéták a Budapest—Prága— Komputerek és rakéták Varsó vonalat egy-két perc, Moszkvát pedig négy perc alatt érhetnék el. A NATO- stratégák döntésüket azzal magyarázzák, hogy „a Szov­jetunió Európában katonai és rakétafölényben van”, ők csak „ezt akarják kiegyen­súlyozni”. Érvelésük sántít. A NATO- stratégáknak, politikusoknak tudniok kell, hogy a 60-as években az erőegyensúly alapján olyan helyzet alakult ki Európában, amely a status quo legszigorúbb elfogadásán, megtartásán nyugszik. S ez nemcsak az „európai hatal­makra” vonatkozik. Az euró­pai realitást és status quot képviselő és azt megerősítő helsinki egyezmény aláírói közé azért hívták meg az USA elnökét is, mert a kato­nailag legerősebb két ország közötti egyensúlyt és együtt­működési készséget kifejező, korábbi szerződések elvá­laszthatatlanok az egész vilá­gon — tehát Európa — biz­tonságától. A Carter-kor- mány tavaly mégis kierősza­kolta az „eurorakéta-progra- mot”. Tüntetés Brüsszelben az amerikai nukleáris rakéták nyu­gat-európai elhelyezése ellen. • Vajon reagálhatott-e más­ként a Varsói Szerződés az „eurorakéta-programra” és az új fegyverkezési spirál indí­tására, mint elutasítólag? A Varsói Szerződés államainak májusi, Varsóban elfogadott nyilatkozata azonban e kér­désben is mértéktartó és utat ad a reménynek. Ezt mondja: a szocialista országok ...„ismé­telten kijelentik, hogy soha sem törekedtek katonai fö­lényre és a jövőben sem töre­kednek erre. Változatlanul sikraszállríak azért, hogy a katonai egyensúly mind ala­csonyabb szinten valósuljon meg, hogy Európában csök­kenjen és megszűnjön a ka­tonai szembenállás.” Ez világos beszéd. A szo­cialista közösség nyitva tart­ja az ajtót a tárgyalások előtt az európai közép-ható­távolságú, nukleáris rakéta­fegyverek ügyében is, amely­nek különleges jelentőséget tulajdonít. Ezekről — hang­súlyozta a közlemény — „Le­hetségesek a tárgyalások... Megkezdésükhöz csak egy kell: vissza kell vonni ál NATO döntését az új típusú amerikai nukleáris rakéta­fegyverek gyártásáról és Nyugat-Európában történő elhelyezéséről, vagy legalább­is fel kell függeszteni annak végrehajtását.” FIRON ANDRÁS Az egyes fegyverrendszerek hatótávolsága A Pershing-I hatótávolsága 400 km

Next

/
Oldalképek
Tartalom