Tolna Megyei Népújság, 1980. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-17 / 140. szám

1980. június 17. NÉPÚJSÁG 3 József ünnepi beszéde A mozgalmas építők napi ünnepség egy részlete A juniálishoz a körhinta is hozzátartozott Pártmunka és termelés Napirend: határjárás a Sárközben Császár (Folytatás az 1. oldalról.)^ korszerűbb utakat kíván. Az előttünk lévő feladatokat csak jó együttműködéssel, ha­tékonyabb, tervszerűbb mun­kával tudjuk teljesíteni. Császár József ezt követően kitüntetéseket adott át. A Munka Érdemrend ezüst fo­kozata kitüntetést kapta Si­mon Lajos, a TOTÉV tmk- csoportvezetője. A kitüntetés bronz fokozatát Brezovszky Ferenc, a Tolna megyei Épí­tőanyag-ipari Vállalat szál­lítómunkása vette át. Kellner János, az ÉVM főosztály- vezetője 14 dolgozónak Ki­váló Munkáért miniszteri ki­tüntetést adoft át. Az ünnepséget követően kulturális és sportműsorokra került sor. A juniálishoz iga­zán kedvezett az építőknek az időjárás. A délutáni kulturá­lis' és sportprogramok tűző napfényben zajlottak, s bi­zony, igencsak kimelegedtek a Szekszárdi Dózsa Sportkör serdülő cselgáncsosai és a Paksi Sportegyesület ökölví­vói. Bemutatóik nagy érdek­lődést keltettek a megjelent fiatalabb és idősebb korosz­tály körében. A TOTÉV néptánccsoportja önálló műsorral szórakoztat­ta az építőket: színvonala*, műsoruk, táncaik kellemes' színfoltot adtak a napi prog­ramnak. S a tánc nem feje­ződött be azután sem, hogy a népi táncosok elhagyták a színpadot, ugyanis kellemes hangulatban, vidáman ünne­peltek tovább az építomun- kások. Volt, aki kihasználta a napfürdőzés lehetőségét, volt, aki labdarúgó-szenvedé­lyének hódolt, egyszóval, mindenki jól érezte magát. Az esti órákban pedig a bát­rabbak gyalogszerrel indul­tak Szekszárdra, mások meg- nyergelték a kétkerekűeket, vagy éppen a készenlétben álló autóbuszokat vették igénybe. Kitüntetések az atomerőműnél Pakson, az atomerőmű­építkezésnél 25 dolgozónak adott át „Kiváló Munkáért” miniszteri kitüntetést Szabó Benjamin kormánybiztos, az építők napja alkalmából. A nagyberuházáson tevékeny­kedő különböző vállalatok dolgozói a Paksi Atomerőmű Vállalat irodaházában gyűl­tek össze rövid ünnepségre és átvették jó munkájuk el­ismerését, pénteken délután. Róhr Ferenc, a Tolna me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat fűtésszerelője, az építők napi ünnepségen két kitün­tetést is átvett: a Kiváló Munkáért miniszteri elisme­rést és mint a Ferro fűtés- szerelő szocialista brigád ve­zetője a Vállalat Kiváló Bri­gádja címet, plakettet. Az ünnepség forgatagában ültünk le beszélgetni a még mindig izgatott brigádveze­tővel. Az atomerőmű építkezésé­ben részt vevő vállalatok a központi telephelyükön ün­nepelték meg az építők nap­ját, tehát Budapesten, Duna­újvárosban, Szekszárdon. — Hány évi munkát takar­nak ezek a kitüntetések? — összesen 30 évi munka áll mögötte —, ebből tizen­nyolcat a TÁÉV-nél töltöt­tem. A brigádunk aktív te­vékenységét pedig 3 évre visszamenőleg lehet értékel­ni, igaz, előtte is volt egy közösség, de színvonalában jóval alatta állt a mostani­nak. — Minek tulajdonítja, hogy az utóbbi években növeke­dett a brigád aktivitása, munkájának színvonala? — A közösség összetétele olyan lett, hogy dolgozni — s nemcsak a nyolc órai mun­kaidő alatt — mindenki sze­ret, megértettük egymást, s felismertük a feladatokat. — Mi köré csoportosultak vállalásaik? — Egyrészt a termelőmun­kában próbáltunk eredmé­nyeket elérni — ez évben is a féléves tervet már jóval túlteljesítettük —, másrészt a minőségi munkára is nagy hangsúlyt fektettünk. Társa­dalmi munkát vállaltunk többek között a tolnai böl­csődénél, s a vállalat dom­bon üdülőjénél. Kulturális vállalásaink nagy részét az Ütközben-mozgalom felada­tainak megoldása tette ki. Vállalati szinten első helye­zettek, a megyei értékelésnél a fizikai kategóriában har­madikak lettünk. De sokat járunk színházba, moziba, a TIT-elóadásokat is rendsze­resen látogatjuk. Dolgozóink közül nem egy továbbtanul, képezi magát. — S az utánpótlás? Ho­gyan gondoskodnak a fiatal szakmunkás-tanulókról ? — Segítjük, figyelemmel kí­sérjük a munkájukat, s azok­nak, akik a mi brigádunkban dolgoztak, búcsúzóul egy ösz- szejövetelt tartunk, ahol érté­keljük az itt végzett tevé­kenységüket. Úgy érzem, jó kapcsolat alakult ki a bri­gád és a tanulók között. — Miben látja a brigád legfőbb erényét? — Abban, hogy a felada­tainkat úgy sikerül eloszta­ni, hogy mindenkit bevon­junk a munkába, mindenki érezze — s érzi is — a bri­gádmunka, a kollektív tevé­kenység jelentőségét. H. E. A Szekszárdi Állami Gaz­daság és Borkombinát volt a színhelye a járási párt vb legutóbbi ülésének, illetőleg nem is az állami gazdaság központja, hanem egész terü­lete: Jegenyés-pusztától egé­szen Pörbölyig, valójában az egész Sárköz. A járási testü­letnél hagyomány, hogy egy- egy jelentős témát a helyszí­nen tárgyalnak meg, voltak már ipari üzemben és terme­lőszövetkezetben is. Most az állami gazdaságot választot­ták, it)t a gazdasági és pártve­zetést számoltatták be a gaz­dálkodásról. Pontosabban: a mezőgazdasági beruházások helyzetéről kértek tájékozta­tót, s kaptak kimerítő, mély­reható választ. Tatár Lajos, a járási párt- bizottság első titkára, amo­lyan mozgó vb-ülést vezetett, hiszen Bállá Antal tájékozta­tója után autóbusszal utazták körül a gazdaságot, be-betér- ve fontos üzemekbe. így az első út Jegenyés-pusztára ve­zetett. Itt olyan szálastakar- mány-készítő „.kazlat” — be­takarítási rendszert — lát­hattak, amellyel olcsóbban tudják a lucernaszénát el­készíteni. A gépsor, amely­nek révén a kaszálástól a rendfelszedésig és kazalba rakásig kézi erő nélkül vég­zik a munkát, nagy haté­konysággal dolgozik. A géniai sertéstelep korsze­rűsítése része annak a nagy beruházásnak, amelynek ré­vén az állami gazdaság a ser­téshús termelését harmadával tudja növelni. öt nagy istállót építenek, különleges szerkezetekből. Egy-egy épületben ezer ser­tést tudnak tartani. Kapcso­lódik ehhez a kiszolgáló rendszer is, amely ugyancsak korszerű. A várdombi sertés­telepen a legnagyobb munka ezekben a napokban a szennyvíztároló építése. Jó ütemben halad itt a munka. Az állami gazdaság igazga­tója elmondta a vb tagjai­nak, hogy a pártszervezet kritikus szemmel figyeli a gazdasági vezetők munkáját, ugyanakkor messzemenő se­gítséget ad az egyes bonyo­lult kérdések megoldásához. A termelés és a pártmunka Az úttörőzenekar indulói és a művelődési központ zászlórúdjaira felvont nem­zeti színű és vörös lobogó is jelezte tegnap reggel Bony- hádon, hogy a település köz­életének jelentős eseményé­re kerül sor: június 16-án tartották meg a bonyhádi Városi Tanács alakuló ülé­sét, amelyen részt vett és felszólalt János Jeromos, az MSZMP városi bizottságának első titkára és dr. Polgár Fe­renc, a megyei tanács vb- titkána. Az esemény kezdetén a je­lenlévők elénekelték a Him­nuszt, majd a korelnök, Ró­zsa Imre üdvözölte az ülés résztvevőit — köztük Dara­dics Ferenc országgyűlési képviselőt —, s ismertette a Megtartotta megyei kül­döttértekezletét az Orvos- egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete. A küldöttértékez- let célja,- felmérni és ele­mezni az elmúlt ciklus mun­káját, megszabni a jövő idő­szak tennivalóit, figyelemmel arra, hogy a szakmai szer­vezet is, de az egész magyar szakszervezeti mozgalom is országos kongresszusára ké­szül. A tanácskozáson megjelent és annak munkájában részt vett dr. Csehák Judit, a SZOT titkára, dr. Szendré- nyi János, a szakmai szak- szervezet központi vezetősé­gének titkára, Szabó Géza, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője és Horváth Gé­za, az SZMT titkára. kapcsolata jó a gazdaságban. A kedvező politikai légkör egyben alapja is az eredmé­nyes munkának, ezt bizonyít­ja, hogy a múlt évi termelési eredmények alapján a gaz­daság a Kiváló Vállalat címet megkapta. Mintegy nyolcezer hektár területe van a gazdaságnak, a múlt évben hatszázmillió forintos termelési eredményt értek el, a nyereség megha­ladta a hatvanmillió forin­tot. Az ötödik ötéves terv­időszakra 233 millió forintos beruházási összeg tette lehe­tővé a gazdálkodás eszközei­nek korszerűsítését. Éven­ként nőtt a terméseredmény, emelkedtek a hozamok. 1977- ben már elérte a gazdaság a tervidőszak végére tervezett nyereségszintet. A legjelentősebb ered­ményt az állattenyésztési ága­zatban érték el, különösen a sertéshús termelése magas színvonalú. Hét telepről há­romra vonták össze az állo­mányt, s korszerű tartási kö­rülményeket létesítettek. Az igazgató és a pártveze­tőség titkára, Mihályi László, a végrehajtó bizottság előtt többször is hangsúlyozta, hogy a dolgozókkal rendsze­resen tanácskoznak a felada­tok végrehajtásáról. A terme­lési tanácskozások és a bri­gádgyűlések a fórumai a ter­melés problémái feltárásá­nak, megoldásának. A párt­vezetőség az alapszervezete­ken keresztül, párttagjainak példamutatásával vesz részt a gazdaság termelőmunká­jában, azzal együtt, hogy a kommunista vezetők s mun­kások kezdeményezői az új­nak. Érdekes kérdésekre kellett válaszolniuk a gazdaság ve­zetőinek, amelyek mindegyi­ke arra utalt, hogy a vb tag­sága készült erre a mozgó gyűlésre, határjárásra. Né­hány kérdés: a szőlőszaporí­tó-anyag ellátásban mikorra várható javulás? Hogyan ala. kul az üzemi balesetek hely­zete? Melyek a hatodik ötéves terv sarkalatos pontjai? Terv szerint készülnek-e az állatte­nyésztő telepeken az épüle­tek? Nyolc éve még hétmillió napirendet. Eszerint először megválasztották az ügyrendi bizottságot, amelynek elnöke Schuler Sándor lett. A bi­zottság megállapította, hogy a város 60 tanácstagjának je­lölése és megválasztása tör­vényesen történt. Ezt követően Szentes Pál­nak, a Hazafias Népfront városi bizottsága titkárának javaslata alapján megválasz­tották a 11 tagú végrehajtó bizottságot, amely esküt tett. A városi tanács elnöke dr. Hegedűs János, általános el­nökhelyettese Soczó Lajos, elnökhelyettese Kránicz Jó­zsef lett. Sor került a számvizsgáló bizottság — elnöke Kajtár Tibor — és tíz népi ülnök megválasztására is. Bevezetőt dr. Ko’ltai Imre, a megyei bizottság elnöke mondott, a megyei bizottság beszámolóját Kelemen Jó- zsefné, a megyei bizottság titkára terjesztette elő. Is­mertették az Orvos-egész­ségügyi Dolgozók Szakszer­vezete VIII. kongresszusának továbbítandó Tolna megyei javaslátdkat. A beszámoló és a kong­resszusi javaslatok feletti vitában tizenhatan szólaltak fel. A felszólalók jónak ér­tékelték a megyei bizottság múlt ciklusban végzett mun­káját, konstruktív javasla­tokkal járultak hozzá a to­vábbi tennivalók sikeréhez. A vita homlokterében az egészségügyi munka színvo­vesztesége volt a gazdaság­nak, miként tudtak nyeresé­gessé válni? Lesz-e elegendő szakképzett ember a korsze­rű üzemekben? Milyen segít­séget ad az ifjúsági szervezet a gazdasági vezetésnek? Mi­lyen módszerekkel tudták a munkafegyelmet megszilár­dítani? Milyen a tömegszer­vezetek és a gazdasági veze­tők kapcsolata? A válaszokból az derült ki, hogy ez a gazdaság, amely a Sárközben a legnagyobb, a központi tervek és határoza­tok szellemében működik A vezetők és a dolgozók kapcso­lata a termelésben jó, ugyan­akkor a pártszervezetek haté­kony nevelőmunkát folytat­nak. A végrehajtó bizottság ülé­sének tapasztalatait Tatár Lajos így összegezte: „A je­lentős gazdasági egységekben tartott tájékoztatók, végre­hajtó bizottsági ülések min­dig azt bizonyították, itt Szekszárdon is, hogy szükség van e munkamódszerre, an­nak ellenére, hogy a végre­hajtó bizottság előtt a téma mindig ismert. De a helyszí­nen meggyőződni, látni a ter­melés eredményeit, minden­kit arról győz meg, hogy az adott területen a pártszervek és a gazdasági vezetés együtt­működik a kis és a nagy kér­dések megoldásában. A prob, lémák előfordulása és azok gyors megoldása csak együt­tes munkával lehetséges.” Az első titkár természetesen né­hány ajánlást is előterjesz­tett, amelyek megfogadása, minden bizonnyal öregbíti a gazdaság hírét. így például a gazdaság boraiból a Tolna megyei üzletekbe is szállítsa­nak; a szekszárdi vágóhíd el­látása érdekében gyorsítsák a sertéstelepek korszerűsítését; az emberek munkáját, a párt­tagok megbízatásának ellen­őrzését tegyék gyakoribbá. A végrehajtó bizottság tag­jai határjárásának befejezté­vel arra kérték a gazdaság vezetőit, hogy tolmácsolják a dolgozóknak a vb elisme­rését. S alapszervezeti tag­gyűlésen ismertessék a határ­járás tapasztalatait.-Pj­A törvények értelmében a város négy megyei tanács­taggal képviseltetheti magát. A megyei tanácstagok sze­mélyére Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára tett javaslatot, amelyet elfogad­ták, majd titkos szavazással dr. Polgár Ferencet, a me­gyei tanács vb-titkárát, Deli Sándort, az SZMT titkárát, továbbá Papp Lukácsnét es Schnell Antalnét megválasz­tották megyei tanácstaggá. Az alakuló ülés — amely­nek jó hangulatát növelték a virágcsokrokkal kedveskedő úttörők és kisdobosok — a Szózat dallamaival ért nalánák folyamatos javítása „ állt. Többen foglalkoztak az etikai helyzettel. Szinte minden felszólaló rámutatott a felvilágosító munka, fon­tosságára és javaslatokat tet­tek az egészségügyi felvilá­gosítás hatékonyabbá tételé­re. A küldöttértekezlet mun­kájáról egyértelműen meg­állapítható, hogy jelentős se­gítséget adott a további te­vékenységhez. A küldöttértekezlet prog­ramjának keretében meg­választották a megyei bizott­ság tagjait és a megyei tiszt­ségviselőket. A tisztségvise­lők és megyei bizottsági ta­gok esetében a jelölő bizott­ság ajánlása a küldöttek egyetértésével találkozott. Egy a kitüntetettek közül Rohr Ferenc, a TÁÉV kitüntetett brigádjának vezetője Újjáalakult Bonyhád város Tanácsa véget. (Vitaszek) Az orvos-egészségügyi szakszervezet küldöttértekezlete

Next

/
Oldalképek
Tartalom