Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-27 / 122. szám
1980. május 37. ^PffePÜJSÄG 3 Losonczi Pál választási nagygyűlése Kaposvárott Választási nagygyűlést rendeztek hétfőn Kaposvárott, a Kilián György Művelődési Központ ez alkalomra zászló- díszbe öltöztetett színháztermében. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Somogy miegye 12. választókerületének országgyűlési képviselőjelöltje beszélt a megye és a város választópolgárainak képviselők ipari és mezőgazdasági üzemeinek, intézményeinek dolgozói előtt. iA Himnusz hangjai után dr. Kanyar József, a Hazafias Népfront kaposvári Városi Bizottságának elnöke, a megyei levéltár igazgátójía köszöntötte a nagy gyűlés több mint félezer résztvevőjét, majd Losonczi Pál emelkedett szólásra. Bevezetőben hangoztatta: a megválasztásra ajánlott képviselő- és taná cstagj elölték a nép jelölt jei. Foglalkozás szerint igen különbözőek — munkások, parasztok, értelmiségiek, tudósok, írók és művészek, há zta rt ásbe liek, kommunisták és pártonfcívü- liek. Valamennyiük közös vonása', hogy helytállnak a munkában, a Hazafias Népfront programiját vallják, a nép ügyét szolgálják. Közülük számosán egy vagy több választási cikluson át már tagjai voltak az országgyűlésnek, illetve a tanácsoknak, örvendetes, hogy a korábbiaknál! 'többen vannak azok, akiket első ízben jelöltek e tisztségekre. De akár régi, tapasztalt képviselők, akár most készülnek érvényesen szólni társaik nevében is, számadással tartoznak az ország népének, megbízóiknak a végzett és végzendő munkáról — mondotta az Elnöki Tanács elnöke, majd így folytatta: — Most a párt és a Hazafias Népfront is számot ad a népnék a végzett munkáról. Tiszta, jó lelkiismerettel állíthatjuk, hogy az öt évvel ezelőtt megválasztott jelöltek és testületek, az országgyűlés, a kormány, a tanácsok a legutóbbi választásók alkalmával meghirdetett programhoz, az akkori vállaláshoz híven, az akkor megfogalmazott politika alapján dolgozták. Ennek az elvhű, következetes munkának is köszönhető, hogy az elmúlt fél évtizedben nagyot változott az ország. Szűkebb pátriájában körülnézve vagy az ország bármely táját járva bárki meggyőződhet, hogy új alkotások, hatalmas erőművek, gyárak, mezőgazdasági üzemek, kulturális intézmények, utak épülték, új városrészek, lakótelepék nőttek ki a földből. Joggal mondhatjuk, hogy szebb lett az ország, szebb és jobb lett az élet hazánkban. Az utóbbi időben egyre nehezebb feltételek között de- rekas és eredményes munkát végzett népünk. Szorosabbá vált a munkás—paraszt szövetség, és ami a legfontosabb: erősödött a párt és a széles tömegek összeforrdtt- sága. Létrejött, egyre szilárdabbá válik a munkásfiatalom és államunk, a Magyar Népköztársaság. A szónok az eredményekhez vezető út állomásait sorolva kiemelte, hogy mindebben óriási jelentősége van a pártonkívüliek és a kommunisták mélyülő szövetségének, a különböző világnézetű emberek összefogásának, egyetértésiének és közös cselekvésének. Annák, hogy a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és más dolgozók szövetsége, a kommunistáik és a pántonkávülii- ek a különböző világnézetű emberek összefogása, a szocialista nemzeti tömörülés a legutóbbi országgyűlés működésének időszakában is tovább erősödött. Nagy győzelem ez számunkra — tette hozzá —, hiszen még emlékezhetünk népünk megosztottságára, a viszályok és összeütközések időszakára. Világos, következetes elvi politikával, minden hazánkfia véleményét, nézetét és jóakaraté törekvését tiszteletben tartva, a társadalom minden rétegének érdekéit méltányolva formáltuk szocialista céljainkat. Ezeket követve jött létre nálunk az a szocialista nemzeti tömörülés, amelyet a dolgozó osztályok és a céljainkért legjobb tudásával tevékenykedő alkotó értelmiség izmosodó egysége jellemez, s amelyben egyet tud érteni minden tisztességes gondolkodású magyar ember. E célok alkalmasak arra, hogy a nemzet összes alkotó erejét összefogják szocialista feladataink megoldására, országunk, népünk jövőjénék építésére, amelyben mindenki munkájára szükség van. — Számokkal, adatokkal mérhető és jellemezhető eredményeink eléggé közismertek, felesleges lenne elismételni őket. Ezekről, életünknek erről vagy arról a területéről ki-ki a maga módján ítél és ítélhet — mondotta az Elnöki Tanács elnöke, majd azt hangsúlyozta: Senki sem vitathatja, hogy népünk három és fél évtizedes harcának, nagy erőket lendületbe hozó építőmunkájának nyomán magyar hazánk politikailag erős, gazdaságilag és kulturálisan mind erőteljesebben fejlődő országgá vált. Olyan hazává, amely biztos és tisztességes megélhetést, emberi életet, szabadságot, és biztonságos munkát, jó, alkotás'ra serkentő munkakörülményeket nyújt állampolgárainak. Ez nagy történelmi vívmányunk ! Mindez —mutatott rá — elsősorban a nép akaratát szorgalmát és alkotókedvét dicséri. Mindaz, ami országunkban épült, kifejlődött, az a nép tehetségének, szellemi erejének és keze munkájának eredménye. Ezt a munkát, népünk szorgalmával kiküzdött eredményeit elismerik és messze határainkon túl, a nagyvilágban is megbecsülik. Körülményeinket elemezve Losonczi Pál szólt arról is, hogy népünk élete nem gondtalan, de életkörülményei és életszínvonala az adott körülmények között megfelelően, életmódja mindinkább szocialista céljaink szerint alakul. Hozzáfűzte, hogy manapság sokat beszélünk nehézségekről. gondokról, s bizonyos, hogy nem valósul meg ötéves tervünk minden célja. Kétségtelen, hogy ez a tény egyrészt a vártnál kedvezőtlenebb külgazdasági körülmények következménye. Annak tudható be, hogy termékeinket a tervezettnél csak jóval alacsonyabb áron tudtuk értékesíteni, ugyanakkor a számítottnál sokkal magasabb volt a behozott energia és nyersanyagok ára. A másik okként pedig saját munkánk fogyatékosságát, a munka alacsony termelékenységét, a drágán előállított és sokszor versenyképtelen termékeket említette. Mindemellett — fűzte hozzá — a gazdasági élet képe nagyon sokrétű. Ismerünk kiválóan dolgozó üzemeket, brigádokat', de van, ahol rosz- szul szervezik vagy végzik a munkát, és csak gyenge eredményt tudnak elérni. A továbbiakban a mező- gazdaságról beszélt, amelyről — mint mondotta — mostanában kevesebb szó esik. — Talán megengedik nekem, hogy itt Somogybán, ahol a mezőgazdaságnak régi hagyományai vannak és a mező- gazdaság képviseli a termelés jelentős hányadát, részletesebben szóljak erről a kérdésről. Ma már mezőgazdaságunkról az országon belül, de határainkon túl is elismeréssel beszélnek. Mezőgazdaságunk teljesítményének köszönhetően az egy főre eső termelés alapján gabonafélékből, húsfélékből Magyarország az élenjáró országok közé küzdötte fel magát. Mezőgazdaságunkban jelenleg fele annyian dolgoznak és kisebb földterületen a dupláját termelik, mint az átszervezés előtti időszakban. Ez azt jelenti, hogy a termelékenység a mezőgazdaságban négyszeresére nőtt, és a növekvő belső ellátás mellett több mint hatszorosára növeltük a, mezőgazda- sági exportot, a 20 év előttihez képest. Amikor a mező- gazdaság átszervezéséért agitáltunk, itt Somogybán is, emlékszem, hármas jelszót hangoztattunk: „Kevesebb munkával többet termeljünk, és olcsóbban” Az első kettőt megvalósítottuk. Kevesebb munkával lényegesen többet termelünk, de az olcsóbb termelés ígéretét nem tudtuk megvalósítani, valószínű, hogy ez nem a mezőgazdaság dolgozóin múlott csak. — Visszagondolva a megtett útra, felmerül a kérdés, minek köszönhetők az elért eredményék, hogyan tudturtk ilyen rövid Idő alatt évszázados elmaradottságot felszámolni? Én elsőnek említeném a parasztság egyetértését -a szocialista nagyüzemekkel, cselekvő támogatását a nagyüzemi gazdálkodás mindennapi munkájában. Talán felesleges, bizonygatni, hogy a parasztság támogatása nélkül a jelenlegi eredményeket nem lehetett volna elérni. Sok vita folyt abban az időben, hogy vajon a társadalom részéről a mezőgazdaságnak nyújtott különböző támogatások mikor, hogy térülnek meg? Ma elmondhatjuk, hogy ennek a segítségnek a hasznát az egész ország lakossága élvezi a biztonságos élelmiszer- ellátásban. A tudomány és a technika eredményeinek az alkalmazásával új eljárások, új fajták jelentek-meg a mezőgazdasági termelésben. Valóságos forradalmi átalakulás zajlott le a mezőgazdaságban. S ami a legfontosabb — mondotta befejezésül —, a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés előtt biztos távlatok vannak. A , nagygyűlésen felszólalt Simon Ernőné, a Nagyatádi Cérnagyár munkásnője. Somogy megye 11. sz. választó- kerületének képviselőjelöltje. Többek között azokról a gyökeres változásokról beszélt, amelyek a felszabadulás óta történtek a somogyi munkásság életében. A megtett út nem volt könnyű — mondta, — de az eredmények önmagukért beszélnek. Saját választókerületében., Nagyatádon — az utóbbi években is dinamikusan fejlődtek az ipari üzemek, korszerűsödött termékszerkezetük. Régi gond oldódott meg azzal, hogy 1979-ben megkezdte a gyógyító munkát a városban az új kórház, amely Dél-So- mogy százezer lakóját látja el. Az MSZMP-nek — hangsúlyozta végül a képviselőjelölt — világos és közérthető, a feladatok megoldására lelkesítő nemzeti programja van, a XII. kongresszus évékre szóló politikai, gazdasági és kulturális feladatokat adott mindannyiuraknák. Az új tanácstág- és országgyűlési képviselőjelöltek szívesen vállalják a társadalmi munkát, közéleti tevékenységet, a kiállást e program megvalósításáért. Nekemr, párton kívüli munkásnak meggyőződésem, hogy a kongresszus által eLénik tűzött feladatok megoldása jól szolgálja népünk jelenét, jövőjét, az emberi haladás és a béke ügyét — fejezte be felszólalását a képviselőjelölt. Szót kért és kapott a nagygyűlésen ezenkívül Rostás Károly nyugalmazott városi tanácselnök, a Hazafias Népfront Somogy megyei bizottságának elnöke, Muzslai Pé- terné, a 13. sz. Volán Vállalat KISZ-bizottságának titkára és Choma Zsoltné, a Nagy- kanizsai Bútorgyár kaposvári gyárának igazgatója. A nagygyűlés a Szózat hangjaival ért véget. Dél-Korea Vihar előtti csend Képünkön páncélozott járművek tartanak Kvangzsu városközpontja felé A dél-koreai hadsereg hétfőn folytatta a lassú előrenyomulást Kvangzsu központja felé. A diákok egyik szóvivője azt mondta az újságíróknak, hogy a felkelők harcolni fognak a hadsereg ellen és végső esetben felrobbantják a várost. A dél-koreai hadsereg — tankokkal és páncélozott járművekkel — Lassan közeledik a tartományi székhely központjához, miután az éjjel bulldózerekkel lerombolta azokat az elhagyott barikádokat, amelyeket a diákok emeltek. Csői Kju Ha államfő hétfőn újabb rádióbeszédében igyekezett „méltányos megadásra” rávenni a felkelőket. Felszólította őket, hogy „térjenek jobb belátásra” és felajánlotta nekik a büntetlenséget, ha megadják magukat. A beszéd után negyvenezren békés tüntetést tartottak a városközpontban, a rendkívüli állapot megszüntetését és demokratikus reformokat követelve. BUDAPEST Hétfőn1 Joseph-Marie Tribn Vain Can hanoi bíboros érsek vezetésével vietnami római katolikus püspökök érkeztek hazánkba. A vietnami katolikus egyházi delegáció itt-tartózJkodása során ismerkedik a magyar katolikus egyház helyzetével. Fogadja őket dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, találkoznak a magyar katolikus püspöki kar tagjaival és különböző katolikus 'intézményeket látogatnak meg. SZÓFIA Az iraki Baath-párt és Szaddam Husszein iraki állam- és kormányfő meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra az Iraki Köztársaságba utazik Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára, az államtanács elnöke — jelentette be vasárnap a BT A bolgár hírügynökség. TEHERÁN Baniszadr iráni elnök vasárnap este csaknem háromórás megbeszélésen fogadta a Szocialista Internacionálé küldöttségét. A találkozó után Kreisky osztrák kancellár, a küldöttség vezetője kijelentette: „Megvitattuk az iráni forradalommal és az iráni—amerikai válsággal összefüggő kérdéseket”. BONN A nyugatnémet kormány enyhülési politikájának elutasítása áll az ellenzéki kain- cellárjelölt, Franz Josef Strauss választási kampányának középpontjában. Minta jobboldali politikus hétfői sajtónyilatkozatából kiderült, az általa vezetett keresztény- pártok szükségtelennek minősítik a kormányfő tervezett moszkvai útját, feltétlen hűséget követelnek az Egyesült Államokkal szemben, és az NSZK „semlegesítésével” vádolják a hatalmon lévő szociáldemokratákat. Határidő és holtpont Hétfő esti kommentárunk. 1979 tavaszán, az emlékezetes Camp David-i hármas találkozón 1980. május 26-át jelölték ki határidőnek a legkényesebb kérdés, az úgynevezett palesztin autonómia rendezésére. Mint várható volt, azoknak lett igazuk, akik azt vallották, hogy a Carter amerikai elnök által inspirált és a Szadat egyiptomi elnök által elfogadott különút — járhatatlan. Az okot könnyű volt megfogalmazni: nem létezik közel-keleti rendezés a palesztin nép jogainak elismerése nélkül, a palesztinok pedig nem érik be látszatautonómiával a megszállók jogara alatt, hanem igazi önállóságot akarnak, beleértve az államalapítás jogát. Azóta bebizonyosodott, hogy Begin izraeli miniszter- elnök még látszatengedményekre sem hajlandó — miközben Szadat egymás után teszi a valóságos engedményeket. Ezt sem volt nehéz kitalálni, hiszen a hármas Camp David-i modell lényege a következő: Carternek választási okokból szüksége van látványos eredményekre, Szadatnak jól jönne valami gesztus a palesztinok felé, mert szinte teljesen elszigetelődött az arab világban, Beginnek viszont tökéletesen megfelel a jelenlegi állapot. Mi volt a helyzet a lejárt határidő napján? A látszatmegállapodásban igazán érdekelt két fél, Egyiptom és az USA tovább próbálkozik. Mubarak egyiptomi alelnök Car- terrel, Muskie-val és Linowitz közel-keleti főmegbízottal tárgyalt. A további engedményekért amerikai részről már meg is csillantották az ellenszolgáltatást: Kairó „jó magaviseletét” negyven darab F—16-os repülőgéppel jutalmazzák Washingtonban. Ugyanakkor Begin a maga módján adta a magas tárgyaló felek tudtára, hogy nála minden változatlan: kinevezte a három hete Ciszjordániából kitoloncolt arab polgármesterek utódait — egyáltalán nem a „palesztin autonómia" jegyében... Közben Szadatot engedékenységéért, Begint mindinkább hajthatatlanságáért bírálják honfitársai, s nem akármilyen körökben. Látványos jele ennek Ezer Weizman hadügyminiszter lemondása. A távozó miniszter elég fontos személyiség ahhoz, hogy lépése befolyásolja az izraeli belpolitika alakulását. Begin talán hamarosan rájöhet arra, hogy áprilisi gúnyos megjegyzése elsietett volt és az izraeli választások még sincsenek olyan messze... HARMAT ENDRE Lázár György fogadta az NSZK gazdasági miniszterét Veress Péter külkereskedelmi miniszter és dr. Otto Lambsdorff, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi gazdasági minisztere hétfőn a Külkereskedelmi Minisztériumban ünnepélyesen aláírta a magyar—NSZK gazdasági, ipari és műszaki együttműködési kormány- szintű vegyesbizottság IV. ülésének jegyzőkönyvét. Dr. Otto Lambsdorff tárgyalásokat folytatott meghívójával, Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel a két ország közötti gazdasági kapcsolatok alakulásáról. Ennek keretében áttekintették a gazdasági kapcsolatok elmúlt évi fejlődését és további perspektíváit. Megállapították, hogy a külkereskedelmi árucsereforgalom 1979. évi alakulása összhangban áll Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára és Helmut Schmidt kancellár 1979. szeptemberi eszmecseréjén közösen elfogadott kereskedelempolitikai irányelvekkel, és aláhúzták a két országnak a forgalom további harmonikus bővítéséhez fűződő kölcsönös érdekeltségét. * Lázár György, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta dr. Ottó Lambsdorffot, a Német Szövetségi Köztársaság gazdasági miniszterét. A szívélyes légkörű találkozón jelen volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Veress Péter külkereskedelmi miniszter és dr. Johannes Balser, az NSZK budapesti nagykövete is. Lázár György fogadta dr. Otto Lambsdorff nyugatnémet gazdasági minisztert. (Képtávírónkon érkezett.) Karl-Marx-Stadt Barátsági nagygyűlés Százezres nagygyűlést és tömegfelvonulást rendeztek vasárnap az NDK-beli Karl- Marx-Stadtban az V. NDK— szovjet ifjúsági barátságfesztivál csúcsportjaként az NDK párt- és állami vezetőinék jelenlétében. A rendezvényen Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke mondott beszédet. A lelkes hangulatú tömegdemonstráción részt vettek az NDK-ban dolgozó és tanuló magyar KISZ-fia- talok képviselői is.
