Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-27 / 122. szám

a Képújság 1980. május 27. Moziban A nagy álom — Én nem ilyennek képzel­tem el Marlowe-ot, a nyo­mozót, —• mondta a hivatás­ból rengeteg filmet látó és érdeklődésből sokat olvasó ismerősöm. Akkor is igazat kellett volna adnom, ha így általánosít: Raymond Chand­ler regényei olvasva valaho­gyan egészen mások, mint a rájuk hivatkozva készült te­levíziós és moziprodukciók. Az itt következő sorokkal mégsem az a célom, hogy le­beszéljem Chandler híveit a Hosszú álom új, színes, ame­rikai átdolgozásáról. Inkább azokat nyugtatnám meg, akik azért fontolgatják a jegyvál­tást, mert valamelyik Chand- ler-regény fanyar humora, furcsán kiábrándult, már- már társadalomkritikába haj­ló világszemlélete talán egy­szer kizökkentette őket meg­szokott krimihangulatukból. . Növekedjék csak nyugodtan a sor a pénztár előtt. Michael Winner, a rendező és társ­producer széles tömegeknek dolgozott. Minden figurát és fordulatot a sémáknak megfelelő helyre parancsolt. Marlowe magándetektív is megfelel a jellegzetesen ame­rikai magányos hős sablon­jának. Ö „nyomorúságos” na­pi 50 fontért kénytelen na­ponta vásárra vinni a bőrét milliomos megbízói érdeké­ben. Neki nem áll rendelke­zésére modern laboratórium, széles műszaki háttér, mint a (még alacsonyabb fizetésért dolgozó) rendőröknek, mégis eredményesebb, mint a Scotland Yard egész szerve­zeté, mert módszere az apró emberi mozzanatok gondos megfigyelése. A sajátos Marlowe-i jel­lemből néhány jó bemon­dásként is nyugtázható iro­nikus megjegyzést is némi, az emelkedettség látszatát keltő, vizenyős moralizálás- sá alakított belső monológot látott jónak meghagyni Win­ner. (Rendezőként vagy in­kább pénzt befektető pro­ducerként?) A többi: halmo­zódó rejtélyek az egyszerű­nek látszó zsarolási ügy mö­gött, nyilvánvaló családi tit­kok, az „egy krimiben így szokás” alapon sokasodó hul­lák, nimfomániás nők, csi­petnyi — szigorúan drama­turgiai funkciót betöltő — meztelenkedés. Szóval: ami csak a „mindent a szemnek, semmit az észnek” alapelv­nek megfelelhet. Az ilyesmi­re szoktuk mondani: „köny- nyű, nyári szórakozás”. Ta­lán meg is jön a kánikula, mire a megye többi mozijá­ban is a közönség elé kerül A nagy álom. CSONTOS KÁROLY Kossuth-könyvek Ünnepi könyvhét A hagyományok szerint az idén is megjelenik az író- szemmel című riport-szo- ciográfiakötet. Az idén is úgy igyekszik szolgálni társadal­mi-politikai céljainkat, hogy közben ragaszkodik a meg­szokott intellektuális és iro­dalmi színvonalhoz. Egyszer­re tükrözi égető társadalmi problémáinkat és a hazai „valóságirodalom” színvona­lát. Az elmúlt év terméséből válogató kötet elsősorban a fiatalság gondjaira irányítja a figyelmet. A könyvhétre jelenik meg Spira György könyve A nem­Átsírt órák helyett Május 16-án nyílt meg Pakson, a paksi amatőr kép­zőművészek kiállítása az if­júsági és úttörőházban. A képek többnyire fiatal, szárnybontogatók alkotásai (Korpácsi Ferenc, Balogh Jó­zsef, Bencze Barnabás). A kiállításon azonban találko­zunk Kuti Horváth György- né — Magdi néni — mun­káival is. Mint Magdi néni vallotta, ő az átsírt órák he­lyett nyúlt az ecsethez. Elég későn, túl az ötvenedik évén szánta el magát erre az el­határozásra. Képeit nézve, csak gratulálhatunk — tud­ván azt, hogy semmilyen képzőművészeti iskolát sem végzett, csak a magányára, mély emberi érzéseire tá­maszkodhatott. zetiségi kérdés és a negyven- nyolcas forradalom Magyar- országon címmel. A kötet torzítás nélkül, elfogulatla­nul igyekszik megmutatni, hogy miért fordultak szem­be a negyvennyolcas magyar forradalommal, és váltak az ellenforradalom eszközeivé a Magyarországon élő nemzeti­ségiek tömegei, pedig érde­kük lett volna a forradalom győzelme — az ország pol­gári átalakulása. József Attila útjain cím­mel gyűjtötte csokorba a költő életéről, életútjáról és Tegnap kezdődött Pakson az az eseménysorozat, amely­nek főszereplője a fiatal vá­ros legrégebbi és legnagyobb üzeme, a Paksi Konzerv­gyár. Az üzem egy hétig tar­tó bemutatkozásának a szín­tere a munkásművelődési központ. Ennek klubjában nyitotta hétfőn délután meg a gyár termékeit és életét be­mutató kiállítást Örvös Fe­renc igazgató. Ma délután a művelődési központ brigádklubja tart ki­helyezett foglalkozást a kon­zervgyárban. Ennek az ese­ménynek az az öt konzerv­gyári szocialista brigád a házigazdája, mely részt vett az Útközben művelődési ak­cióban. A rendezvény vita­munkásságáról írott leg­újabb tanulmányok egy ré­szét a kiadó. Van köztük fi­lológia jellegű munka, vers­elemzés és olyan dolgozat is, ami több versben is elő­forduló problémákat boncol­gat. A kötetnek kettős célja van, egyrészt bizonyítani igyekszik, hogy József Attila élő, eleven örökség, hagyo­mány, és azt, hogy a rá vo­natkozó kutatás sem állt meg, hanem új eredmények­kel, felismerésekkel gazda­godott. indító előadója Kern János, az üzem szb-titkára lesz. A brigádklub-találkozó gyár- látogatással ér' véget. A termelés és művelődés kapcsolatának bemutatására szánt programban van egész­ségügyi előadás is, amire 28- án kerül sor. A gyár dolgo­zóinak munkáiból rendezett hobbikiállítás már tegnap megnyílt a munkásművelődé­si központban és elkezdődött a művelődési központ fotó­szakkörének diabemutatója a konzervgyár előcsarnokában. A fotósok a munkáikat köz­readó kiállítás címének ezt választották: Ilyennek látjuk mi Paksot. Az üzem dolgo­zói a diabemutatót ebédidő­ben és műszakváltáskor te­kinthetik meg. Rádió 5 kontinens 7 napja Vasárnapi szórakozásaim közé tartozik, hogy egy álló délelőttön keresztül a fordítottját csinálom an­nak, amit az egész héten. Ahelyett, hogy újságot ír­nék, átvedlek újságolvasó­vá. (Megjegyzem, nem könnyű!) Egyebek közt hajnalok-hajnalán megve­szem az ÉS-t és a Magyar- országot, de az utóbbinak csak később látok neki. A takarékosság saját időnkre is vonatkozik, tehát előbb meghallgatom az 5 konti­nens 7 napját és amikor a lapban olyan részletre bukkanok, melynek első sorából kiderül, hogy az imént már hallottam, ak­kor kihagyom és takaré­koskodók a tekintetemmel, pihentetem a szememet. így történt ez a múlt va­sárnap is, amit korántsem megrovásként említek. Az a lényeges, hogy az infor­mációk eljussanak a cím­zettekhez, az informálan- dókhoz. Hogy milyen úton, az már másodlagos, tehát miért ne meríthetne „egy­másból” (pontosabban a világlapokból és a nagy hírügynökségek tájékozta­tóiból, tehát ugyanonnan) az újság és a rádió. A lényeg a válogatásban, a tömörítésben van és ezt érzem (immár nemcsak a tegnapelőtti példára hivat­kozva) a műsor legnagyobb erényének. Egy álló héten át zúdulnak ránk az infor­mációk szóban, írásban, képi megjelenítés formájá­ban. Gyakorta naponta többször ugyanaz. Ember legyen a talpán, aki ezek közt végül szelektálni, avagy eligazodni képes. Az 5 kontinens 7 napja (mely­nek címét ismét csak taka­rékossági okból írtam számjegyekkel) ebben se­gít, jó, hatásos és az ese­tek túlnyomó többségében valóban a lényeget kira­gadó tömörítéseivel. A sikerült külpolitikai műsorok egyik iskolapél­dája. O. I. OLÁH ZOLTÁN Helyreállítják Merni pasa fürdőjét Pécs történelmi városközpontjában XVI. századi török fürdő maradványaira buk­kantak a csatornaépítő munkások. Merni pasa fürdőjét valószínűleg nem sokkal a vá­ros elfoglalása után építették. Megmaradtak legjellegzetesebb részei, s így tudományos szempontból és bemutatás céljára egyaránt hasznosítható. A török múzeum ősszel nyí­lik meg. Május 26—június I. Bemutatkozik a P. K. Tévénapló A gyerekek örömére Azokban a gyerekekben, akik a gyermeknapi vasár­nap délutánt a televízió képernyője előtt töltötték, bi­zonyára nem maradt tüske az elmaradt kirándulás mi­att. A tévé ezúttal kitett magáért, de kitettek azok a szí­nészek, énekesek, artisták, együttesek is, akik közre­működői voltak a több, mint kétórás Miénk ez a cir­kusz című műsornak, melyet a gyereknézők kívánságai, „Ki a kedvencetek" szavazatai alapján állították össze. Hozzá kell tenni azt is, hogy a műsor jó kikapcsoló­dásul szolgált a felnőtt nézőknek is. Láthattuk Piros Ildikót és Huszti Pétert a megkapóan okos, ügyes fó­kákkal, Sztankay Istvánt, mint a nagy mágust, Juhásü Jácintot kenguruval bokszolni, Szűcs Juditot, aki egy disco-számot énekelt, illetve galambokkal és papagájok­kal mutatványozott, Dovalt, a •kupolában száguldozó kötéltáncost, dalolt Kovács Kati, Halász Judit, majd együtt szórakoztatták a gyerekeket egy zenebohóc- számmal. És a cirkusz elmaradhatatlan szereplőjét, Al­fonzét, a bohócot. A műsor hatása mérhető volt. Nemcsak azon, hogy a Fővárosi Nagycirkuszban összegyűlt gyerekek milyen tapsviharral fogadták a műsorszámokat, hanem én magam is „mértem”. Környékünkön alig néhány gyer­kőc játszott a téren... a nyitott ablakokon pedig kihal­latszott a cirkuszi közvetítés, s időnként — elég gyak­ran — a kis lakók örömkiáltása, tapsa. Sajnos, ezeket a távoli kiáltásokat, tapsokat a műsor szereplői nem hal­lották. így szeretnénk tudomásukra hozni, hogy nem­csak a cirkuszban, hanem az otthonokban is nagy sike­rük volt. Megérdemelten. — vhm — Éremgyűjtők X. vándorgyűlése A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete május 31-én és június 1-én tartja X. vándor- gyűlését Keszthelyen. Az ün­nepi megnyitót a városi szín­házban dr. Fedor József, a keszthelyi Városi Tanács vb- titkára, az ünnepi köszöntőt Sziékely Dénes, a MÉE elnö­ke mondja. A gazdag programsorozat­ban több tudományos elő­adás hangzik ed a Helikon Könyvtárban, a résztvevők megkoszorúzzák Goldmark szülőiházát, majd emlékkiál­lítás nyílik a Balatoni Múze­umban. Az éremgyűjtők vasárnap városnézésen ■ vesznek részt, ezután megnézik a Helikon Kastélymúzeumot, a Balatoni Múzeumot, a Georgikon Ma­jorimúzeumot és a Szendrey- emlékszobát, majd Hévízre látogatnak. „Kölesdi gyakorlat” Május 23-án Kölesden tar­totta soros foglalkozását a községi művészek, műgyűj­tőik és művészetpártolók klubja. Bevezetőképpen Fá­bián Gyula, a Vízügyi Mú­zeum igazgatója vázolta az éppen Kölesden kiállító Mö- zsi Szabó István festőművész pályaképét, melyet a művész­szel való közvetlen beszélge­tés követett. A kölesdi gya­korlat, melyhez hasonlóra a művészettörténetben még nem volt példa, s melyet or­szágos figyelem kísér, olyan forma, meily a művészet köz­kinccsé tételével biztosítja a művészek üzenetének tolmá­csolását. A társművészetek nevében a Kaposvári Csiky Gergely Színház művészei szólották. „Zenei arcképek” című műsorukban Mozart vi­lágát és művészetét elevení­tették fel a korabeli doku­mentumok és a zene segítsé­gével. A műsorban felléptek Pálfi Aliz és Rózsa Tibor színművészek, valamint Sza­bó András, a kaposvári zene­iskola tanára, aki a kísérőze­nét szolgáltatta. A tartalmas programot kötetlen beszélge­tés zárta. BAYER BÉLA Az Állóid júniusi száma Gazdag versanyagot tar­talmaz az Alföld júniusi száma: Tornai József, Her- vay Gizella, Kovács István, Péntek Imre, Tóth László, Szabó Sándor, Juhász Zsu­zsanna, Gáspár Katalin, Fá­bián György költeményeit olvashatjuk. Ezúttal több kis­prózái alkotásnak is helyt adott a lap, közli Osztojkán Béla Halottak gyertyafény­ben című elbeszélésének első részét, valamint Asperján György és Dallos Szilvia egy- egy elbeszélését. A Fórum ro­vat eszmecserét közöl a cseh­szlovákiai magyar irodalom­ról (kifejti gondolatait Bába Iván, Dobos László, Roncsol László és Tőzsér Árpád), Kö­teles Pál pedig a 25 évvel ezelőtti, úgynevezett váradi hídverésről és a kezdemé­nyezés utóéletéről értekezik. Hosszú idő után ismét jelent­kezik az Alföldben a közmű­velődési rovaf, Sz. Szabó László és Gereben Ferenc ta­nulmányai révén. Imre László Kormos István verseiről, Bertha Zoltán Far­kas Árpád költeményeiről, Grób Gáspár a csehszlová­kiai magyar költészetről, Po- mogáts Béla Sántha György könyvéről, Varga Pál Tan- dori Dezső kötetéről, Szekér Endre Beke György Nyom­jelző rokonság című szocio­gráfiai kötetéről írt kritikát. Sárközy Péter Bitskey Ist­ván: Humanista erudíció és barokk világkép című tanul­mánykötetét elemzi. A Figyelő rovatot helytör­téneti művekről írott beszá­molók • töltik ki, a képeket Vencsellei István hortobágyi fotósorozatából állította ösz- sze a szerkesztő. Műsoron a Bumfordi c. színes szovjet filmvígjáték

Next

/
Oldalképek
Tartalom