Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-27 / 122. szám
a Képújság 1980. május 27. Moziban A nagy álom — Én nem ilyennek képzeltem el Marlowe-ot, a nyomozót, —• mondta a hivatásból rengeteg filmet látó és érdeklődésből sokat olvasó ismerősöm. Akkor is igazat kellett volna adnom, ha így általánosít: Raymond Chandler regényei olvasva valahogyan egészen mások, mint a rájuk hivatkozva készült televíziós és moziprodukciók. Az itt következő sorokkal mégsem az a célom, hogy lebeszéljem Chandler híveit a Hosszú álom új, színes, amerikai átdolgozásáról. Inkább azokat nyugtatnám meg, akik azért fontolgatják a jegyváltást, mert valamelyik Chand- ler-regény fanyar humora, furcsán kiábrándult, már- már társadalomkritikába hajló világszemlélete talán egyszer kizökkentette őket megszokott krimihangulatukból. . Növekedjék csak nyugodtan a sor a pénztár előtt. Michael Winner, a rendező és társproducer széles tömegeknek dolgozott. Minden figurát és fordulatot a sémáknak megfelelő helyre parancsolt. Marlowe magándetektív is megfelel a jellegzetesen amerikai magányos hős sablonjának. Ö „nyomorúságos” napi 50 fontért kénytelen naponta vásárra vinni a bőrét milliomos megbízói érdekében. Neki nem áll rendelkezésére modern laboratórium, széles műszaki háttér, mint a (még alacsonyabb fizetésért dolgozó) rendőröknek, mégis eredményesebb, mint a Scotland Yard egész szervezeté, mert módszere az apró emberi mozzanatok gondos megfigyelése. A sajátos Marlowe-i jellemből néhány jó bemondásként is nyugtázható ironikus megjegyzést is némi, az emelkedettség látszatát keltő, vizenyős moralizálás- sá alakított belső monológot látott jónak meghagyni Winner. (Rendezőként vagy inkább pénzt befektető producerként?) A többi: halmozódó rejtélyek az egyszerűnek látszó zsarolási ügy mögött, nyilvánvaló családi titkok, az „egy krimiben így szokás” alapon sokasodó hullák, nimfomániás nők, csipetnyi — szigorúan dramaturgiai funkciót betöltő — meztelenkedés. Szóval: ami csak a „mindent a szemnek, semmit az észnek” alapelvnek megfelelhet. Az ilyesmire szoktuk mondani: „köny- nyű, nyári szórakozás”. Talán meg is jön a kánikula, mire a megye többi mozijában is a közönség elé kerül A nagy álom. CSONTOS KÁROLY Kossuth-könyvek Ünnepi könyvhét A hagyományok szerint az idén is megjelenik az író- szemmel című riport-szo- ciográfiakötet. Az idén is úgy igyekszik szolgálni társadalmi-politikai céljainkat, hogy közben ragaszkodik a megszokott intellektuális és irodalmi színvonalhoz. Egyszerre tükrözi égető társadalmi problémáinkat és a hazai „valóságirodalom” színvonalát. Az elmúlt év terméséből válogató kötet elsősorban a fiatalság gondjaira irányítja a figyelmet. A könyvhétre jelenik meg Spira György könyve A nemÁtsírt órák helyett Május 16-án nyílt meg Pakson, a paksi amatőr képzőművészek kiállítása az ifjúsági és úttörőházban. A képek többnyire fiatal, szárnybontogatók alkotásai (Korpácsi Ferenc, Balogh József, Bencze Barnabás). A kiállításon azonban találkozunk Kuti Horváth György- né — Magdi néni — munkáival is. Mint Magdi néni vallotta, ő az átsírt órák helyett nyúlt az ecsethez. Elég későn, túl az ötvenedik évén szánta el magát erre az elhatározásra. Képeit nézve, csak gratulálhatunk — tudván azt, hogy semmilyen képzőművészeti iskolát sem végzett, csak a magányára, mély emberi érzéseire támaszkodhatott. zetiségi kérdés és a negyven- nyolcas forradalom Magyar- országon címmel. A kötet torzítás nélkül, elfogulatlanul igyekszik megmutatni, hogy miért fordultak szembe a negyvennyolcas magyar forradalommal, és váltak az ellenforradalom eszközeivé a Magyarországon élő nemzetiségiek tömegei, pedig érdekük lett volna a forradalom győzelme — az ország polgári átalakulása. József Attila útjain címmel gyűjtötte csokorba a költő életéről, életútjáról és Tegnap kezdődött Pakson az az eseménysorozat, amelynek főszereplője a fiatal város legrégebbi és legnagyobb üzeme, a Paksi Konzervgyár. Az üzem egy hétig tartó bemutatkozásának a színtere a munkásművelődési központ. Ennek klubjában nyitotta hétfőn délután meg a gyár termékeit és életét bemutató kiállítást Örvös Ferenc igazgató. Ma délután a művelődési központ brigádklubja tart kihelyezett foglalkozást a konzervgyárban. Ennek az eseménynek az az öt konzervgyári szocialista brigád a házigazdája, mely részt vett az Útközben művelődési akcióban. A rendezvény vitamunkásságáról írott legújabb tanulmányok egy részét a kiadó. Van köztük filológia jellegű munka, verselemzés és olyan dolgozat is, ami több versben is előforduló problémákat boncolgat. A kötetnek kettős célja van, egyrészt bizonyítani igyekszik, hogy József Attila élő, eleven örökség, hagyomány, és azt, hogy a rá vonatkozó kutatás sem állt meg, hanem új eredményekkel, felismerésekkel gazdagodott. indító előadója Kern János, az üzem szb-titkára lesz. A brigádklub-találkozó gyár- látogatással ér' véget. A termelés és művelődés kapcsolatának bemutatására szánt programban van egészségügyi előadás is, amire 28- án kerül sor. A gyár dolgozóinak munkáiból rendezett hobbikiállítás már tegnap megnyílt a munkásművelődési központban és elkezdődött a művelődési központ fotószakkörének diabemutatója a konzervgyár előcsarnokában. A fotósok a munkáikat közreadó kiállítás címének ezt választották: Ilyennek látjuk mi Paksot. Az üzem dolgozói a diabemutatót ebédidőben és műszakváltáskor tekinthetik meg. Rádió 5 kontinens 7 napja Vasárnapi szórakozásaim közé tartozik, hogy egy álló délelőttön keresztül a fordítottját csinálom annak, amit az egész héten. Ahelyett, hogy újságot írnék, átvedlek újságolvasóvá. (Megjegyzem, nem könnyű!) Egyebek közt hajnalok-hajnalán megveszem az ÉS-t és a Magyar- országot, de az utóbbinak csak később látok neki. A takarékosság saját időnkre is vonatkozik, tehát előbb meghallgatom az 5 kontinens 7 napját és amikor a lapban olyan részletre bukkanok, melynek első sorából kiderül, hogy az imént már hallottam, akkor kihagyom és takarékoskodók a tekintetemmel, pihentetem a szememet. így történt ez a múlt vasárnap is, amit korántsem megrovásként említek. Az a lényeges, hogy az információk eljussanak a címzettekhez, az informálan- dókhoz. Hogy milyen úton, az már másodlagos, tehát miért ne meríthetne „egymásból” (pontosabban a világlapokból és a nagy hírügynökségek tájékoztatóiból, tehát ugyanonnan) az újság és a rádió. A lényeg a válogatásban, a tömörítésben van és ezt érzem (immár nemcsak a tegnapelőtti példára hivatkozva) a műsor legnagyobb erényének. Egy álló héten át zúdulnak ránk az információk szóban, írásban, képi megjelenítés formájában. Gyakorta naponta többször ugyanaz. Ember legyen a talpán, aki ezek közt végül szelektálni, avagy eligazodni képes. Az 5 kontinens 7 napja (melynek címét ismét csak takarékossági okból írtam számjegyekkel) ebben segít, jó, hatásos és az esetek túlnyomó többségében valóban a lényeget kiragadó tömörítéseivel. A sikerült külpolitikai műsorok egyik iskolapéldája. O. I. OLÁH ZOLTÁN Helyreállítják Merni pasa fürdőjét Pécs történelmi városközpontjában XVI. századi török fürdő maradványaira bukkantak a csatornaépítő munkások. Merni pasa fürdőjét valószínűleg nem sokkal a város elfoglalása után építették. Megmaradtak legjellegzetesebb részei, s így tudományos szempontból és bemutatás céljára egyaránt hasznosítható. A török múzeum ősszel nyílik meg. Május 26—június I. Bemutatkozik a P. K. Tévénapló A gyerekek örömére Azokban a gyerekekben, akik a gyermeknapi vasárnap délutánt a televízió képernyője előtt töltötték, bizonyára nem maradt tüske az elmaradt kirándulás miatt. A tévé ezúttal kitett magáért, de kitettek azok a színészek, énekesek, artisták, együttesek is, akik közreműködői voltak a több, mint kétórás Miénk ez a cirkusz című műsornak, melyet a gyereknézők kívánságai, „Ki a kedvencetek" szavazatai alapján állították össze. Hozzá kell tenni azt is, hogy a műsor jó kikapcsolódásul szolgált a felnőtt nézőknek is. Láthattuk Piros Ildikót és Huszti Pétert a megkapóan okos, ügyes fókákkal, Sztankay Istvánt, mint a nagy mágust, Juhásü Jácintot kenguruval bokszolni, Szűcs Juditot, aki egy disco-számot énekelt, illetve galambokkal és papagájokkal mutatványozott, Dovalt, a •kupolában száguldozó kötéltáncost, dalolt Kovács Kati, Halász Judit, majd együtt szórakoztatták a gyerekeket egy zenebohóc- számmal. És a cirkusz elmaradhatatlan szereplőjét, Alfonzét, a bohócot. A műsor hatása mérhető volt. Nemcsak azon, hogy a Fővárosi Nagycirkuszban összegyűlt gyerekek milyen tapsviharral fogadták a műsorszámokat, hanem én magam is „mértem”. Környékünkön alig néhány gyerkőc játszott a téren... a nyitott ablakokon pedig kihallatszott a cirkuszi közvetítés, s időnként — elég gyakran — a kis lakók örömkiáltása, tapsa. Sajnos, ezeket a távoli kiáltásokat, tapsokat a műsor szereplői nem hallották. így szeretnénk tudomásukra hozni, hogy nemcsak a cirkuszban, hanem az otthonokban is nagy sikerük volt. Megérdemelten. — vhm — Éremgyűjtők X. vándorgyűlése A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete május 31-én és június 1-én tartja X. vándor- gyűlését Keszthelyen. Az ünnepi megnyitót a városi színházban dr. Fedor József, a keszthelyi Városi Tanács vb- titkára, az ünnepi köszöntőt Sziékely Dénes, a MÉE elnöke mondja. A gazdag programsorozatban több tudományos előadás hangzik ed a Helikon Könyvtárban, a résztvevők megkoszorúzzák Goldmark szülőiházát, majd emlékkiállítás nyílik a Balatoni Múzeumban. Az éremgyűjtők vasárnap városnézésen ■ vesznek részt, ezután megnézik a Helikon Kastélymúzeumot, a Balatoni Múzeumot, a Georgikon Majorimúzeumot és a Szendrey- emlékszobát, majd Hévízre látogatnak. „Kölesdi gyakorlat” Május 23-án Kölesden tartotta soros foglalkozását a községi művészek, műgyűjtőik és művészetpártolók klubja. Bevezetőképpen Fábián Gyula, a Vízügyi Múzeum igazgatója vázolta az éppen Kölesden kiállító Mö- zsi Szabó István festőművész pályaképét, melyet a művészszel való közvetlen beszélgetés követett. A kölesdi gyakorlat, melyhez hasonlóra a művészettörténetben még nem volt példa, s melyet országos figyelem kísér, olyan forma, meily a művészet közkinccsé tételével biztosítja a művészek üzenetének tolmácsolását. A társművészetek nevében a Kaposvári Csiky Gergely Színház művészei szólották. „Zenei arcképek” című műsorukban Mozart világát és művészetét elevenítették fel a korabeli dokumentumok és a zene segítségével. A műsorban felléptek Pálfi Aliz és Rózsa Tibor színművészek, valamint Szabó András, a kaposvári zeneiskola tanára, aki a kísérőzenét szolgáltatta. A tartalmas programot kötetlen beszélgetés zárta. BAYER BÉLA Az Állóid júniusi száma Gazdag versanyagot tartalmaz az Alföld júniusi száma: Tornai József, Her- vay Gizella, Kovács István, Péntek Imre, Tóth László, Szabó Sándor, Juhász Zsuzsanna, Gáspár Katalin, Fábián György költeményeit olvashatjuk. Ezúttal több kisprózái alkotásnak is helyt adott a lap, közli Osztojkán Béla Halottak gyertyafényben című elbeszélésének első részét, valamint Asperján György és Dallos Szilvia egy- egy elbeszélését. A Fórum rovat eszmecserét közöl a csehszlovákiai magyar irodalomról (kifejti gondolatait Bába Iván, Dobos László, Roncsol László és Tőzsér Árpád), Köteles Pál pedig a 25 évvel ezelőtti, úgynevezett váradi hídverésről és a kezdeményezés utóéletéről értekezik. Hosszú idő után ismét jelentkezik az Alföldben a közművelődési rovaf, Sz. Szabó László és Gereben Ferenc tanulmányai révén. Imre László Kormos István verseiről, Bertha Zoltán Farkas Árpád költeményeiről, Grób Gáspár a csehszlovákiai magyar költészetről, Po- mogáts Béla Sántha György könyvéről, Varga Pál Tan- dori Dezső kötetéről, Szekér Endre Beke György Nyomjelző rokonság című szociográfiai kötetéről írt kritikát. Sárközy Péter Bitskey István: Humanista erudíció és barokk világkép című tanulmánykötetét elemzi. A Figyelő rovatot helytörténeti művekről írott beszámolók • töltik ki, a képeket Vencsellei István hortobágyi fotósorozatából állította ösz- sze a szerkesztő. Műsoron a Bumfordi c. színes szovjet filmvígjáték
