Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-24 / 120. szám
2 Képújság 1980. május 24. Halasztási gyűlések Iregszemcse: dr. Gyugyi János (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap este hétkor Ireg- szemcsén, a művelődési ház nagytermében rendeztek választógyűlést. A Himnusz hangjai után az általános iskola, illetve a kisegítő iskola úttörői adtaik rövid műsort, majd Varga János, az ireg- szemcsei Egyetértés Mgtsz elnöke köszöntötte a gyűlés résztvevőit, közöttük az elnökségben helyet foglaló Szásái Gábor országgyűlési képviselőjelöltet. Bevezetője után felkérte dr. Gyugyi Jánost, a megyei pártbizottság titkárát beszéde megtartásába. — A választás a szocializmus céljainak jegyében, a legszélesebb nemzeti összefogás szellemében, a Hazafias Népfront programjának megfelelően történik — mondta bevezetőjében dr. Gyugyi János, majd így folytatta. — Pártunk XII. kongresszusa megerősítette az eddig folytatott politikánkat. Kijelölte azokat a feladatokat, amelyeket a társadalmi haladás érdekében a gazdaság, a kultúra, az ideológiai, politikai élet területén az elkövetkező időszakban meg kell oldanunk. — Minden embert aszerint becsüljük meg a társadalomban, hogy hogyan dolgozik. S ez nem lesz könnyű feladat. A felvilágosító munka mellett szükséges az is, hogy mindenhol lépjenek fel a hanyag munka ellen, ugyanakkor részesítsék nagyobb megbecsülésben, elismerésben a jobb munkát végző embereket. Később dr. Gyugyi ^Tános a megye gazdasági életében elért eredményről beszélt. Elmondta, hogy az ipari termelés a tervidőszak négy éve alatt 26,8 százalékkal nőtt. A beruházások nagysága az elmúlt ötéves tervhez viszonyítva mintegy négyszeresre, 40 milliárd forintra emelkedett. Hét év alatt pedig 13 500 új lakás épült. Szólt a választógyűlés szónoka Iregszemcse fejlődéséről is, majd megemlítette, hogy a lakosság társadalmi munkájával is segít a település szebbé, gazdagabbá tételében. — Rajtunk múlik, hogyan alakul a jövőnk, felelősséggel végzett munkánkon múlik társadalmi fejlődésünk. A társadalmi programnak — melyet pártkongresszusunk fogalmazott meg — végrehajtása, mindannyiunk feladata. — fejezte be beszédét dr. Gyugyi János, a megyei párt- bizottság titkára. Németker: Orlovácz György Németkéren a művelődési házban jöttek össze a falubeliek, és a választási körzethez tartozó községek képviselői. A megjelenteket Uhrin Lajos termelőszövetkezeti elnök, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke köszöntötte, majd átadta a szót Orlovácz Györgynek, a választási gyűlés szónokának. Beszéde elején, az országos feladatokból kiindulva arról szólt, hogy a következő ciklusban tovább kell erősíteni a tanácsok népképviselet jellegét, aktív, cselekvő kapcsolatnak kell kialakulnia a tanácstagok és választóik között. A többi között kiemelte, hogy az elkövetkező hatodik ötéves terv során nagyobb gondot kell fordítani a mező- gazdasági termelés sajátosságaiból fakadóan a település- hálózat fejlesztésére. A mezőgazdaság dinamikus fejlődése megköveteli a hozzá kapcsolódó települések ellátottsági szintjének javítását. Ebből fakad, hogy változtatni kell az anyagi eszközök elosztásnak eddigi rendszerén. A megye fejlődését, feladatait ismertetve, beszélt a járást jellemző képről is. Szólt arról is, hogy az elmúlt években tovább javult az általános iskolák, az oktatás helyzete. Több községben kialakult a korszerű szaktantermi rendszer. Javult az isjtolák felszereltsége és teljesen megszűnt az összevont tanuíócso-, portokban való oktatás. Mind“- emellett a szakos ellátottság is kielégítőbbé vált. Az élet mai jellemző vonásairól beszélve befejezésül kiemelte, hogy mindenkor és mindenhol érvényt kell szerezni a közérdek elsőbbségének, a vállalt kötelezettségek teljesítésének. A választási gyűlést úttörők rövid műsora tette ünnepélyesebbé. „Csendélet” Miamiban Az elmúlt hét végi faji összetűzések során még mindig nem csökkent a feszültség az amerikai Miamiban, noha a hatóságok kilátásba helyezték a színesbőrűek problémáinak orvoslását. A képen: mostanában mindennapos utcai jelenet az amerikai városban. (Képtávírónkon érkezett.) Dél-Korea A kormány tárgyal a felkelőkkel A felkelt lakosság és a katonaság több napig tartó véres összecsapásai után viszonylagos nyugalom uralkodik Kvangzsu dél-koreai tartományi székhelyen. Az elmúlt négy nap alatt lezajlott harcoknak 133 halálos áldozata van. A mintegy 800 ezer lakosú nagyvárost immár harmadik napja teljes egészében tüntető tömeg tartja megszállva a diákság vezetésével. A Szöultól délre fekvő város körül rendőrök és katonák állomásoznak. A hatóságok és a felkelők vezetői között csütörtökön kezdődött tárgyalások tegnap délutánig nem hoztak eredményt. A tüntetők fő követelései: a kormány azonnal szüntesse meg a rendkívüli állapotot, vezessenek be demokratikus reformokat, és bocsássák szabadon Kim De Dzsung ellenzéki vezetőt. Azt a körülményt, hogy az Egyesült Államok mindinkább aggódik a dél-koreai kormányért, Hodding Carter legújabb nyilatkozata is érzékelteti. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője sürgette a dél-koreai kormányt, hogy tegyen meg mindent a „békés rendezés” érdekében. Ugyanakkor fenyegetőzve hozzátette: „Az amerikai kormány, Dél-Korea iránti kötelezettségének megfelelően, határozottan válaszol minden esetleges külső kísérletre, amellyel ki akarják használni a Koreai Köztársaságban kialakult helyzetet.” Mint ismeretes, jelenleg 39 ezer amerikai katona tartózkodik Dél-Koreában. A felkelők zsákmányolt katonai járművekkel róják a város utcáit. (Képtávírónkon érkezett.) Barátságfesztivál Az NDK-beli Karl-Marx- Stadtban pénteken megkezdődött az V. NDK—szovjet ifjúsági barátságfeszüivál. A négynapos eseménysorozat csúcspontja a vasárnap délelőtt megtartandó tömegfelvonulás lesz. A fesztiválon részt vevő 2000 tagú szovjet küldöttséget Borisz Pasztu- hov, a Lenini Komszomol Központi Bizottságának első titkára vezeti, és a vendégek között van Meliton Kantari- ja, a Szovjetunió legendás hőse is, aki 1945-ben a fasizmus feletti győzelem jelképeként kitűzte a vörös lobogót a berlini Reichstag épületére. A fesztivál többszáz politikai, kulturális és sportrendezvényén részt vesznek az NDK-ban dolgozó és tanuló magyar fiatalok is. Nem jó üzlet Péntek esiti kommentárunk. Kis hír a hét vége jelentései között: „Az amerikai káp- viselőház a jövő évi költségvetésiben 338:62 szavazatarány- myial zöld utat adott az MX jelű interkontinentális rakéta- rendszer kifejlesztéséhez”. További jelentések azt is említik, hogy Washingtonban vita kerekedett az 53,1 milliárdos MX- rakéták „gazdaságosságáról”. Különös vita volt ez. Nem azt firtatták egyes honatyák, hogy a hadügyre már évi 160 milliárd dollárt előirányzó kormány miiképp akar megbirkózni az USA gazdasági gondjaival, hanem egészen másképp számoltak. Azt próbálták felbecsülni, hogy mekkora az „önköltsége” az egy főre eső halálnak. Olyasmi került szóba, hogy egy-egy ember elpusztítása az első világháborúban mintegy 10 ezer dollárba, a másodikban tizenötezerbe, a koreai háborúban közel százötvenezerbe került. Ehhez képest — vélik — az MX-rakéta nem jó üzlet, mert csillagászati ára nincs arányban gyilkolókapacitásával. Minden darab MX-ra'kétá- hoz ugyanis húsz-buszonkét, atambiztos, föld alatti silót építenek, közöttük 15—30 kilométeres föld alatti villanyvonattal felszerelt alagúttal, s a jelenlegi tervek szerint az USA most kétszáz, a nyolcvanas évek első felében kétezer(l) ilyen MX- ralkéta hadrendbe állításával számol. így hát az egy várható halottra jutó „önköltség” valóban elképesztően magas. A hír felidézi, hogy a Pentagon-stratégák „élesben” terveznek és cselekednek. Ugyanez derül ki a NATO-hadügy- iminiszterek minapi értekezletén elfogadott tervékből. A többi között úgy döntöttek, hogy a NATO-haderő jelentős létszámemelése mellett „válság-apparátust” építenek ki, az NSZK-ban 90 ezer, Angliában és a Benelux államokban 30— 30 ezer új komputer-logisztikai munkahellyel. E célra 1984-ig viszont nem lesz elég az eddig előirányzott 4,5 milliárd dollár. A költségvetést további 2,5 milliárddal akarják növelni... A Pentagon és a NATO számításaira at emberiség szintén számítással válaszol. Elsősorban úgy számol, hogy mindent meg kell tennie a fegyverzet csökkentéséért, a szörnyű kockázattal járó tervek éllen. A szocialista országokban ez teljesen és egyértelműen világos. És Nyugaton? Kissinger volt amerikai külügyminiszter a közelmúltban Brüsszelben ironikusan kijelentette: „Európai barátaink többsége úgy képzeli el az atomháborút, hogy Amerika és a Szovjetunió magasan a nyugat-európaiak feje felett lövöldözi majd egymásra rakétáit”. Ehhez az idézethez teszi hozzá Carl Friedrich von Weizsäcker, a világhírű fizikus és filozófus: „A nyugat-európai szövetségesek hűségével kapcsolatos amerikai kételyek kétségtelenül hozzájárulnak az amerikai rakótatervekhez”, s kiegészíti ezt azzal, hogy „az amerikaiak eltávolítják interkontinentális rakétáikat a lakott települések közeléből, ami a sűrűn lakott Európában megoldhatatlan”. Weizsäcker a „szövetségi partnerek számára a biztos . halál kockázatával járó” tervektől menekülésre csak egy utat lát: a stabil, világméretű erőegyensúlyt. Ennek — írja — „két önként adódó kritériuma: a fegyverkezési verseny, s az öngyilkos kockázat kizárása”. Világos beszéd ez, amelyből — úgy tűnik — egész kontinensünk megértheti: a tengeren túli és a tengeren inneni amerikai rakétaprogram Európa számára sem jó üzlet. (FIRON) Szekér Gyula hazaérkezett Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese Tripo- liban tárgyalásokat folytatott a líbiai gazdasági, nehézipari, mezőgazdasági, olajügyi és egészségügyi miniszterrel a két ország kereskedelmi, gaz- das4gi és műszaki-tudományos kapcsolatainak helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről. Megállapították, hogy elsősorban a mezőgazdaság, az olajipar, a nehézipar, a gépipar, a közlekedés és az egészségügy területén kínálkozik lehetőség a kapcsolatok bővítésére. Szekér Gyulát fogadta Ab- dusszalam Dzsallud, a líbiai legfelső politikai vezetés tagja. A szívélyes, baráti légkörű tárgyalásokon a felek kifejezték készségüket a két ország közötti együttműködés sokoldalú fejlesztésére. Szekér Gyula hazaérkezett Líbiából. (MTI) PANORÁMA Termésbecslés űrhajóból Űrfényképezés és mezőgazdaság BUDAPEST Losonczi Pál, az. Elnöki Tanács elnöke 'táviratban üdvözölte Konsztantin Kara- manliszt, a Görög Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából. Lázár György, a Minis?tertanács elnöke ugyancsak táviratban üdvözölte George Ralliszt, akit a Görög Köztársaság miniszterelnökévé neveztek ki. * Várnai Zseni költőt, a munkásmozgalom régi harcosát születésnapja alkalmából levélben köszöntötte az MSZMP Központi Bizottsága. A Központi Bizottság üdvözletét pénteken Óvári Miikiás, a Politikai Bizbttság tagja, a KB titkára adta át. A Kulturális Minisztérium üdvözletét Tóth Dezső miniszterhelyettes, a Magyar írók Szövetségének üdvözletét pedig Garai Gábor főtitkár tolmácsolta. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Le- nin-renddel és másodízben a Sarló és Kalapács Érdeméremmel tüntette ki Mihail Solohovot. Az író, aki sok magas szovjet kitüntetés mellett a Nobel-díj birtokosa is, ezt a kitüntetést a szovjet irodalom fejlődése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként, hetvenötödik születésnapja alkalmából kapta. A Föld felszínének a világűrből történő fényképezése gyökeresen megváltoztatja a kartográfiai dokumentumok szerkesztésének technológiai elveit. Még nem is olyan régen a kerületek, a területek és a nagyobb tájegységek közepes és kis méretarányú térképeit főleg a kolhőzok és szovhozok nagy méretarányú térképei alapján készítették. Ez munkaigényes, drága és hosszadalmas folyamat. Az űrfelvételek anyagainak felhasználásával lehetővé vált, hogy a kerületi és területi térképeket a kívánt méretarányban és a szükséges részletességgel rajzolják meg. Ez nemcsak gazdasági vonatkozásban előnyös, hanem ugrásszerűen növeli a mezőgazdasági térképezés technikai színvonalát és minőségét is. Ez teszi érthetővé az egyre fokozódó érdeklődést, amelyet a Szovjetunió és a szocialista országok különböző minisztériumai és hivatalai tanúsítanak az űrtechnika iránt. Az erőfeszítések összehangolása kiszélesíti a földtartalékok feltérképezésének technikai lehetőségeit. Az űrfelvételek előnyeit 'hasznosítva, a földtartalé- kokkal foglalkozó állami tudományos kutatóintézet munkatársai, a Türkmén Tudományos Akadémia Sivatagkutató Intézetének a tudósaival, valamint a „Turkmengi- prozjom” tervezőintézet szakembereivel karöltve jelenleg a több mint 1 millió hektárnyi földterülettel rendelkező „Jerbent” szovhoz geobotani- kai (növényföldrajzi) térképének összeállításán dolgoznak. A készülő térképen részletesen ábrázolják a takarmánytermesztő területek elhelyezkedését, a fűállomány minőségét és idényjellegét, a tömegtakarmány-készleteket. A kolhoz legelőgazdálkodásának a megszervezése így szigorúan tudományos alapon történik. Az űrfelvételek szolgáltak alapul a Kalmük Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság természeti erőforrásainak a feltérképezéséhez is. A Földtartalékok Állami Tudományos Kutatóintézete más intézetekkel együtt gondosan tanulmányozza a köztársaság területének talajtakaróját. Ennek eredményeképpen készítik majd el a természeti-, mezőgazdasági térképek sorozatát az ésszerű földhasználat és földvédelem megtervezéséhez. A mezőgazdasági termelés szempontjából nagy jelentőségű a termésbecslés — egész köztársaságok vagy nagy tájegységek viszonylatában. Ennek a feladatnak a megoldásához arra van szükség, hogy igen rövid idő alatt össze- gyűjtsék az információkat a természetes- és a kultúrnövények állapotáról. Ebben az irányban is folynak kutatások. A Szaljut—6 űrállomás fedélzetén Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin űrhajósok elé a többi között azt a feladatot tűzték, hogy hasonlítsák össze a mezőgazdasági növények vetésterületének állapotát az ország európai részén, a szűzföldi körzetekben és az Altájban. Ezt a feladatot 1979 júliusában a Szaljut—6 fedélzetén vizuális megfigyeléssel teljesítették. A keringési pályákról jól megfigyelhetők a homokviharok. Látható a keletkezésük helye, terjedésük iránya és sebessége. Az ilyen információ nagyon fontos például a sivatagi legelőkön a fű vetésénél és a cserjék ültetésénél, Valamint azok védelmében. Ezek és az egyéb jellegű kutatások, amelyeket az utóbbi időben a Szaljut—6 orbitá- lis űrállomás fedélzetén végeztek, újra meggyőzően bizonyítják, hogy a kozmikus földrajz jövője igen sokatígé- rő. Szerafim Noszov, a Szovjetunió Mezőgazdasági Minisztériuma mellett működő tudományos kutatóintézet igazgatója
