Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-28 / 123. szám
A KÉPÚJSÁG % 1980. május 28. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Kisajátítás . Dobján Páltól kaptuk az alábbi levelet, Tamásiból: „...Panasszal fordulok Önökhöz, ugyanis a nagyközségi közös tanács vb szak- igazgatási szervétől 1978. október 9-i keltezéssel kaptam egy levelet: „..Értesítem, hogy a tamási termálfürdő bővítése során a TÜZÉP Vállalat jelenlegi tamási telephelyet megszüntetjük. Az új telephely kijelölése érinti az ön tulajdonában lévő 1422. helyrajzi számú ingatlant. A területre építési tilalmat, illetve elővásárlási jogot nem jelöltünk ki, de ezúton kérjük, hogy az ingatlana további használatánál szíveskedjék figyelembe venni a tanács terveit. A telephely áthelyezésére, illetve az ön tulajdonában lévő ingatlan kisajátítására 1979. évben kerül sor...’ Jómagam figyelembe vettem a tanács terveit. El tudtam Volna adni több hétvégiházhelyet, ezenkívül 2 lakóháznak való helyet. Az elmúlt év végén érdeklődtem, hogy mi lesz? Azt a választ kaptam; nincs elég pénz, csak egy részét tudják kisajátítani. Ezek után megkérdezésem és kisajátítás nélkül töltötték fel a tulajdonomat képező területet. Március 4-én levelet írtam a nagyközségi tanács vb-elnökének, választ nem kaptam. Március 14-én a nagyközségi tanács vb szakigazgatási szervének írtam, s kértem, azonnal szüntessék be a munkálatokat. Még a mai napig is töltik a területet. A csapadékvíz, valamint a Kop-Ka ÁFÉSZ kisvendéglőjének a szennyvize visszafolyik a területemen, a kisvendéglő konyhájának ablaka alatt..." Olvasónk levelét a Tolna megyei Tanács V. B. igazgatási osztályára küldtük meg, ahonnét dr. Lencsés Gyulaválaszát az alábbiakbart közöljük: „...Tamási nagyközségben a termálfürdő bővítése kapcsán szükségessé vált a TÜZÉP-telep áthelyezése. Az új telephely létesítése — többek között — Dobján Pál ingatlanát is érinti. A TÜZÉP-telep áttelepítési tervei már 1977-ben elkészültek. Az áttelepítés ütemét és a pénzügyi fedezetet azonban csak 1979. április 10-én sikerült rögzíteni az érdekeltekkel. Eszerint-1980. május 1-ig a terület féltöltését el kell végezni. A kisajátítási munkarészek elkészítését 1979-ben kezdeményezte • a nagyközségi tanács. Mivel az új TÜZÉP-telep létesítéséhez szükséges terület kisajátítása még nem történt meg, a nagyközségi tanács vb építési csoportja két ízben felkereste Dobján Pált, hogy járuljon hozzá a feltöltési munkálatok elvégzéséhez. A tulajdonos úgy nyilatkozott, hogy írásbeli hozzájárulást nem ad, de nem kívánja megakadályozni a munkálatokat. A nagyközségi tanács vb szakigazgatási szervének dolgozói a feltöltési munkálatok megkezdésétől folyamatos kapcsolatot tartottak a panaszossal. A munkálatok elvégzését be kellett volna fejezni ahhoz, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium a beruházáshoz anyagi támogatást nyújtson. Dobján Pál panasszal fordult a járási hivatal igazgatási osztályához, melynek eredményeképpen a hivatal elnöke intézkedett, hogy a feltöltési munkálatokat haladéktalanul állítsák le. Egyidejűleg utasítást adott, hogy ä kisajátítási eljárást indítsák meg. Az eljárás során lehetőség lesz az okozott kár megtérítésére...” Varrógépjavítás Csőke Mátyás mechanikai műszerész kereste fel szerkesztőségünket levelével: ....A Tolna megyei Népújság május 21-i számának ön kérdez — Mi válaszolunk rovatában olvastam Lisztes Mihály panaszát a sikertelen varrógépjavításról. S zeretném felvenni a kapcsolatot a panaszossal. Én már 55 éve javítok varrógépeket. 1925-ben tettem szakvizsgát. Sok Csajka típusú gépet javítottam, remélem tudok segíteni Lisztes Mihálynak. A címét nem tudom, szíveskedjenek közölni velem...” A panaszos címe: Lisztes Mihály Bonyhád, Fáy ltp. 17. I. e. 5. Egyben köszönjük Csőke Mátyás segíteni akarását. Reméljük valóban sikerül megjavítani a varrógépet. Telefonszámunk: 12-284 Ml VÁLASZOLUNK <2ter«itE«ll#s mikrofon A Ceruza és mikrofon cím. mel az elmúlt év őszén meghirdetett úttörő riporter vetélkedő a záróesemény küszöbén áll. E hét végén, május 30-án és 31-én Dombóváron mérik össze képességeiket Baranya, Somogy és Tolna megye 4—4 fős csapatai, eldöntendő, kik azok, akiknek legjobban „szót fogad” a mikrofon és a ceruza, az elektronikus és az írott sajtó dolgozóinak ez a két munkaeszköze. A döntő, úttörőjátók lesz' a javából, de szép és komoly játék, mivé? krónikásnak lenni egyáltalán nem könnyű dolog még gyermekkorban sem. Káváit akkor nem az, ha a zsűriben profik ülnek, akik bármilyen közel is állnak a gyerekekhez, csak a felnőttek világát képviselik. A verseny, amint erről már többször is hírt adtunk, ez év elején kezdődött és má. jus 1-gyel zárult. A résztvevők négy feladatot teljesítettek ez alatt az idő alatt szépen, érdekesen megoldott versenymunkáikkal, ceruzáikat és a mikrofonokat egyaránt megdolgoztatva. Heves küzdelmekre van kilátásuk mindazoknak, akik kíváncsiak lesznek a nyilvános döntőre, ami május 31- én, szombaton a dombóvári művelődési otthon színháztermében délelőtt 10-kor kezdődik. A nagy nyilvánosság színe elé ekkor lépnek Balatonszárszó, Eadd, Kaposvár, Mohács, Pécs és Dombóvár csapatai. Nem véletlenül írtam le utolsónak a dombóváriak nevét. Ők ennek a versenynek a házigazdái. így szerepük is több, mint sikeresen részt venni a vetélkedésben és jó helyezést szerezni. Tisztük szerint a döntőt meg. előző napon elvégzendő munkában idegenvezetőkként segítik a versenytársakat, akik a helyi ismeretek hiányában sok értékes időt veszítenének el. A dél-dunántúli úttörőriporterek vetélkedőjének résztvevői pénteken reggel érkeznek Dombóvárra, ahol most zajlanak az 1980. évi Dombóvár környéki napok utolsó negyedének igen változatos eseményei. A Ceruza és mikrofon elnevezésű vetélkedő egyébként az idei program egyik jeles alkalma a gyerekek és felnőttek számára egyaránt hasznos szórakozásnak. Fél tízkor lesz az ünnepélyes megnyitó, de senki se gondolja, hogy ezután hosszú tollászkodás következhet, mert a versenyzők nyomban hozzá kell, hogy lássanak a döntőben esedékes feladatok megoldásához szükséges helyi ismeretek megszerzéséhez. Szétrajza- nak tehát az . úttörő riporterek a város üzemeibe, már délelőtt 10 órakor, majd az egy órákor esedékes közös ebéd előtt rövid jelentést tesznek arról, hogy mit végeztek. A mindössze egyórás ebédszünet után nyomban megkapják a csapatok a másnapi feladatokat, délután pedig tovább folytatódik a felkészülés, de itt már halálosan komolyra vált a verseny, hiszen a zsűri — aminek elnöke Vajek Róbert, a Magyar Rádió munkatársa lesz — értékeli a pénteki munkát, s ellenőrzi a korábbi négy feladat pontozását is. S ha már itt tartunk, a döntőt megelőző válogatóban — a négy feladat teljesítése során — 80-ban határozták meg a verseny meghirdetői az elérendő pontszámot. A már megszerzett pontszámok ismeretében bátorkodom erősnek nevezni a mezőnyt. A maximumot egy csapat se érte el. A legmagasabb elért pontszám a 76 volt. Nagy különbségek tehát nincsenek. Nagy akarások annál inkább, így bőven számíthatunk meglepetésekre, végtére is egy versenyen minden lehetséges. Érdekességben sem lesz hiány. Az úttörőriporterek vetélkedőjének díszvendégei lesznek azok, akik az első — 1967-ben alakúit — dombóvári Csupaszom őrsnek ' a tagjai voltak, s akik közül ma már számosán tudósítói lapunknak a rádiónak és más lapoknak. Az elődök felnőttek, de nem kétséges, hogy a jelenlegi Csupaszemek munkáit bemutató kiállításon örömmel látják, majd viszont egykori remekeiket és munkaeszközeiket, a „korabeli” fotókat és/a Tolna megyei Népújságnak azon számait, melyekben róluk is írtak. A Csupaszem I-ből csak egy valaki nem lehet vendég és az nem más, mint Bérdi Ágnes, akiből pedagógus lett és a Csupaszem II. vezetőjeként izgulhatja végig a versenyt. A Ceruza és mikrofon úttörő riporterei szombaton, a A Csupaszem őrs 1.1967—69 döntő napján — ugyancsak a művelődési otthonban — 9 óra előtt tíz perccel foglalják el kijelölt helyüket és máris kezdődik a döntő, mely 10- től 13 óráig, az ünnepélyes eredményhirdetésig tart. —óa Csupaszem II. 1979— Az üzemi földnyilvántartásról szól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 12 1980. (V. 14.) MÉM számú rendelete, amely szerint a mezőgazdasági kombinátok, az állami gazdaságok, az állami erdő. és vadgazdaságok, a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek, a mezőgazdasági szakszövetkezetek üzemi földnyilvántartást kötelesek vezetni. Ez a földnyilvántartás az üzem kezelésében, használatában levő valamennyi földrészlet fekvé. sére, területére, ’ művelési ágára, minőségére, kataszteri tiszta jövedelmére vonatkozó adatokat és a földrészlethez kapcsolódó jogokat, valamint jogi szempontból jelentős tényeket tartalmazza. Az üzemi földnyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatok rendszeres ellátásáért az üzem vezetője felelős, a földnyilvántartás vezetését a járási földhivatalok ellenőrizhetik. A rendelet — amely a Magyar Közlöny idei 33. szúrná ban jelent meg — 1980. évi október hó 1. napján lép hatályba, az abban foglaltak végrehajtásához az üzemek a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomásoktól díjmentes „Útmutatót” kapnak. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg a pénzügyminiszter 10 1980. (V. 14.) PM számú rendelete, amely módosítja és kiegészíti a magánszemélyek forgalmi adójáról szóló korábbi jogszabályt. A rendelet mellékletében feltüntetett százalékos adókulcsok határozzák meg a termékek után fizetendő adó mértékét, az adóközösségi tagok a forgalmi adót bevallási kötelezettség mellett fizetik, magánkereskedő esetében pedig a forgalmi adó átalányban állapítható meg. A rendelet 1980. július 1. napján lép hatályba. A jogosulatlan előnyszerzés visszaszorítására irányuló vállalati belső ellenőrzés megszervezése tárgyában jelent meg közlemény a Kereskedelmi Értesítő f. évi 10. számában. A közlemény szempontokat ad a belső ellenőrzés megszervezéséhez, megállapítja, hogy a jogosulatlan áruvisszatartás, a csúszópénz visszaszorítására a jelenlegi helyzetben a legalkalmasabb módszernek a megrendeléses — előjegyzéses értékesítési forma bizonyulhat, ezért rögzíti nagy súly- lyal azokat a területeket, amelyekre az ellenőrzést ebben a körben koncentrálni' kell, egyben módszerbeli segítséget ad a vizsgálatok lefolytatásához, hangsúlyozva, hogy a leszűrt negatív tapasztalatok esetén az adott egység ilyen jellegű vizsgálatát sűrűbbé, rendszeresebbé kell tenni. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Kereskedelmi Értesítőnek ugyanebben a számában megjelent a munka- védelmi tevékenység társadalmasításáról szóló irányelvre, amely a munkavédelmi őrmozgalom szervezése és működtetése, a szocialista brigádok munkavédelmi vállalásai, valamint a KISZ munkavédelmi aktívahálózat szervezése és működtetése tekintetében ad iránymutatóst, megjelöli a munkavédelmi őrök, valamint a KISZ munkavédelmi aktívák főbb feladatait is, és rámutat arra, hogy a gazdálkodó szervek munkavédelmi tevékenységének fejlesztése, a balesetek megelőzése, a munkakörülmények javítása, a nehéz fizikai munka csökkentése nemcsak a gazdasági vezetők feladata, hanem társadalmi ügy, miért is ki kell használni a munkavédelmi őrmozgalomban, a szocialista brigádmozgalomban, valamint a KISZ-fiatalok tevékenységében rejlő lehetőségeket. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériumnak az építőipari gazdálkodó szervezetek közötti együttműködés továbbfejlesztéséről szóló 3 1980. számú irányelve (megjelent az Építésügyi Értesítő idei 16. számában) az együttműködés fejlesztésének széles körű lehetőségéit taglalja, rámutat arra, hogy e lehetőségek kihasználása milyen jelentős mértékben növeli az erőforrások felhasználásának hatékonyságát, irányt mutat abban a tekintetben is, hogy az együttműködést elsősorban mely területekre célszerű irányítani, s hogy az milyen szervezeti keretek kialakítását teszi szükségessé. DR. DEÁK KONRÁD a TIT városi—járási szervezetének elnöke A Fővárosi Nyomda rétsági telephelyén négyezer négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot avattak. A dobozüzemben korszerű gépekkel készül a csomagolóanyag. Képünk az ofszet nyomó teremben készült. Uf nyomda
