Tolna Megyei Népújság, 1979. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-15 / 88. szám
1979. április 15. Képújság 3 Szaporítóanyag-ellátás A kínálat kullog a kereslet után Hatvan éve történt A román támadás Április 16.: Román támadás. A munkás tartalék ezredeket is mozgósítják a proletárhaza védelmére. A gyümölcstelepítés optimális ideje az ősz. Elméletileg. Mi van a gyakorlatban? A faiskolákban a lombhullás után szedik ki a fiatal csemetéket. Ezután forgalmazzák, a kereskedelem eladja a vevőnek és az még az ősszel elülteti. Ez lenne az ideális, de a kiszedés és az ültetés közötti idő rövid, így márad a kevésbé jó tavaszi ültetés. A szaporítóanyag-forgalmazás az országban két csatornán folyik — vagy inkább csörgedezik. A nagyüzemek — esetükben nagy tételekről lévén szó — közvetlen az előállítókkal kötnek szaporítóanyagra szerződést, a kívánt szállítási határidő előtt egy évvel, hogy a szaporításra megfelelően felkészülhessenek. A kisüzemek, háztáji gazdaságok, kerttulajdonosok az ÁFÉSZ-eken keresztül szerzik be a szükséges oltványokat, facsemetéket. A megyében tíz ezzel foglalkozó lerakat működik a helyi ÁFÉSZ- eknél. Tamási kivételével ezek központi helyen vannak. A tíz árusítóhely elég lenne ahhoz, hogy jó szaporítóanyag-ellátás esetén a kisgazdaságok igényeit kielégítsék. Az ÁFÉSZ-ek a gyümölcsfákat több helyről is beszerezhetik. Az érvényes MÉM utasítás értelmében Tolna megye ellátásáért a Kecske- mét-szikrai Állami Gazdaság a felelős. Emellett lehetőség van arra, hogy az országos hatáskörű Szaporítóanyag KFT — társulás — egységeinél kapható csemetékből vásároljanak vevőik számára. GYÜMÖLCSFA ‘ esetében nehézséget jelent az előállítóknak, hogy a szemzéstől az ültetésre kész fa előállításáig két-három év is eltelik. Ez annyit jelent, hogy ha ma megfelelő piackutatással meghatározzák az igényeket, vagyis, hogy milyen mennyiségű és fajtaválasztékú facsemete kell és annak előállítását — szemzés, beiskolázás — megkezdik, akkor a két-három év alatt, míg ez az összeállítás lefut, vagyis piacra kerül, előfordulhat, hogy egészen más fajták lesznek a kistermelők körében a keresették. Azt előre meghatározni, hogy milyen fajták lesznek a divatosak 1982-ben. elég bizonytalan vállalkozás, és mivel a folyamat meglehetősen költséges, kevesen vállalják a felelősséget. Súlyosbítja a problémát, hogy az idén — az érdekelt vásárlók bizonyára észre vették — emelkedtek az árak. Ennek hatása viszont a termelőknél — a már említett több éves átfutás miatt — csak két év múlva realizálódik, tehát a pozitív hatás csak akkor lesz érzékelhető forintban is. Ezeknek a tényeknek is tulajdonítható, hogy évek óta akadozik az ellátás egyes gyümölcsféleségeknél. Így az idén is keresett a meggy és az őszibarack. Ezekből nincs annyi mint kellene, és a fajtaválaszték sem megfelelő, különösen a meggyet keresik hiába a kiskertek tulajdonosai. Almából viszont annyi van, és volt, hogy tavaly a készletekből egy bizonyos mennyiséget ingyen is osztottak, és még így is maradt belőle. SZŐLŐOLTVANY Hogy évente mennyit változik a kereslet, azt leginkább a szőlőoltványok esetében lehet érzékelni. Három évvel ezelőtt igen keresett volt a fehér borszőlő. Az oltvány előállításával foglalkozók is átálltak a fehér fajták „gyártására”. Olyannyira, hogy ezekből tavaly eladatlan készletek maradtak. így kevesebben vállalkoztak ezek szaporítására. Az eredmény lemérhető abban, hogy az idén tavasszal kevesebb a keresletnél a fehér borszőlő. Egyes fajták — mint például a rizlingszilváni — szinte teljesen eltűntek a piacról. Van viszont vörös borszőlő, sőt egyes fajtákból a készlet nagyobb mint a kereslet. Érzékelve az ellátás problémáit, az illetékes intézmények, üzemek — főként a szőlőoltvány jobb ellátása érdekében, hiszen a megyében kisebb jelentőségű más megyékhez viszonyítva a gyümölcstermesztés — növelik szaporítóanyag-ellátásukat. Eddig az oltványkészítéshez szükséges alapanyag termeléséhez ötven hektár törzsültetvényt telepítettek. Az ötödik ötéves terv során a tervezett telepítés 130 hektár törzsültetvény. Legtöbb a Szekszárdi Állami Gazdaságban, a szekszárdi termelőszövetkezetben és a decsi téeszben van, illetve lesz. Ennek hatása is csak a jövőben érvényesül, hiszen egy ilyen telep termőre fordulásához — míg oltáshoz megfelelő minőségű vesszőt terem — öt év kell. Erre az időszakra az állami gazdaság tervet készített egy oltványelőállító üzem létrehozására. Az is két-három év míg ez az üzem jelentős mennyiséggel a vevők elé tud állni. Pillanatnyilag szőlőből a szükséges mennyiségalanyból és oltócsapokból, tehát nem kész oltványból — rendelkezésre áll. Kérdéses, hogy a szőlősgazdák a kész oltvány helyett vállalkoznak-e saját kezű oltásra, de tekintve, hogy nem lehet kapni esetleg a kívánt fajtát, végül is ez a megoldás is jobb, mint a várakozás. Az említett törzsültetvényekben olyan fajták szerepelnek, amelyek engedélyezettek a történelmi borvidékre. Sőt olyan fajtákat is telepítettek, amelyek a jövőben is fontosak lehetnek a fajtaválasztékban, illetve számítani lehet rá, hogy „divatba” jönnek. A tavalyi évtől kezdődően a törzsültetvényekről az oltócsapoknak alkalmas vesszőt elszállítják olyan előállító üzemeknek, ahonnét — ennek fejében — kész oltványokat is kap a megye. Ezt a gyakorlatot addig kívánják folytatni, míg a megye oltványelőállítása a kellő szintre nem ér. — sí — Április 4-én Budapestre érkezett a dél-afrikai Smuts tábornok, hogy tárgyalásokat folytasson a Tanácsköztársaság vezetőivel. A párizsi békekonferenciának ez a lépése a kezdeti meglepetésről, sőt döbbenetről tanúskodott. Az antantbarát Károlyi-féle polgári demokratikus vezetéssel nem voltak hajlandók tárgyalni. Az imperialistaellenes (tehát antantellenes) proletárforradalommal kénytelenek voltak — ha időhúzás szándékával is — párbeszédbe bocsátkozni. A tárgyalásokon Kun Béla végleges rendezést szeretett volna elérni. Smuts a blokád feloldását és a Tanácsköztársaság valamifajta elismerését a Vix-jegy- zék elfogadásához kötötte. Ezt a „breszt-litovszki jellegű” követelést a kormányzó- tanács még nem tehette magáévá. Mindenesetre jellemző a tárgyalások kiváltotta optimizmusra, hogy még Károlyi Mihály is így írt április 8-i levelében: „A Smuts-szal folytatott tárgyalások határozottan megerősítették a kormányt”. A Párizsba visszatérő tábornok maga is engedményeket javasolt. Az antant pillanatnyi zavara azonban hamarosan elmúlt és főleg francia erőfeszítésekre a békekonferencia végsősoron az intervenciós terveket részesítette előnyben. Április elején ugyanis — úgy tűnt — megvalósítható lehetőség a magyar és az ukrán Vörös Hadsereg egyesülése a Kárpátokban. Ez ellen a csehszlovák és a román hadsereg közös korridorjával (ii Kárpátalján) kívántak védekezni. A gyenge csehszlovák hadsereg még nem' volt alkalmas hadműveletek indítására. A szovjetellenes okokból is egyértelműen támogatott és igényeiket maximálisan elfogadtatni tudó románok azonban egyedül is vállalták a fellépést: április 16- án megindították támadásukat a fiatal Magyar Tanács- köztársaság ellen. A történelmi Erdély határán álló proletárerők gyengének bizonyultak a háromszoros túlerővel szemben. A főcsapást szenvedő és később áruló székely hadosztály egyelőre rendben hátrált. A parancsnok, Kratochvil ezredes közben egyezkedett a románokkal, akik már másnap kijutottak a Szilágyságból az Alföldre. De a többi vonalon is általános volt a visszavonulás, amely itt-ott az ellenség kegyetlenkedéseinek hatására fejvesztetté vált. Az. április 18-i kormányzó- tanács határozott ellenállást sürgetett, voltak akik a Bajor Tanácsköztársaság és az ausztriai helyzet optimista értékelése folytán forradalmi háborút is javasoltak — dél felé. Kun Béla hűtötte le a lelkesedést azzal, hogy első a románok megállítása. 19-én elesett Szatmárnémeti és 20-án Nagyvárad. A Budapesti Munkás- és Katonatanács a fővárosi munkásság és a népbiztosok felét a frontra rendelte. A párt, a kormányzótanács és a munkás- tanács együttes kiáltványban hívott fel a diktatúra védel- » mére. A munkásság vállalta is a harcot, a többi osztály és réteg már inkább passzív volt. A burzsoázia reprezentánsaiból megindult a túszok szedése is. 21-én a románok elérték a Vix-vonalat, de nem álltak meg. Bőhm Vilmos és Stromfeld Aurél kinevezése a tiszántúli hadsereghez már elkésettnek bizonyult. 26-án a székely hadosztály letette a fegyvert. Az aznap összeült kormányzótanács a Tiszántúl feladása mellett döntött, egyben a Vix-jegyzék elfogadása alapján tárgyalási javaslattal kereste fel a békekonferenciát — eredménytelenül és elkésetten. A következő nap megindultak a jugoszlávok és a csehszlovákok is, a rutén földön létrejött a tervezett korridor s ezzel megszűnt a két Vörös Hadsereg egyesülésének lehetősége. A Tanács- köztársaság első nagy krízisével nézett szembe. 30-án befejeződött a Tiszántúl kiürítése és a csehszlovákok elfoglalták Sátoraljaújhelyt és Munkácsot, ám a románok megálltak a Tisza vonalán. Hogyan tovább? D. M. — Ugyan, mit bajlódnak a nyelvészek azzal, hogy kul- túrház vagy művelődési ház? A kettő ugyanaz! — vélekednek még ma is sokan. Pedig a kétfajta elnevezés óriási tartalmi különbséget takar. Népművelők a megmondhatói, mekkorát.. . Építészek is mesélhetnének arról, miként változtak meg évtizedek során a kultúrának szentelt épületek. Valamikor az ötvenes években a kultúrház gyakorlatilag egy jókorára méretezett nagyteremből állt. Oda aztán besereglett egy csomó ember, leültek, megnézték, meghallgatták, mi az a kultúra, aztán hazaballagtak. És persze táncoltak is abban a nagyteremben, hiszen hely volt bőven. Akkor még — az ötvenes években — csak álmodhattunk arról, hogy az embereknek egyszer majd kevés leáz a tétlen nézelődés a kultúra portáján és tevékeny részt kérnek abból, amit úgy hívunk: művelődés. Azóta jócskán fordult a világ, ki tudná elszámlálni, ma már hányféle szakkör, klub működik, mert az aktivitás már régen nem azt jelenti, hogy egyre másra szaporodnak az amatőr színjátszó csoportok. Bizonyára akadnak olvasók, akik úgy gondolják; idejét múlta ez a fejtegetés, minek aktuálisként tálalni azt, ami történelem. Nem vitás, részben igazuk van. A városokban, nagyobb településeken a kultúrház avagy művelődési ház — divatos kifejezéssel élve — nem téma. Ezek művelődési házak a javából. De tessék csak szemlélődni valamelyik kisközségben, faluban! A kultúrház még mindig hadakozik az előretörő művelődési házzal... Iregszemcse lakossága — Csehi-pusztával, Okrád-pusz- tával és Hékut-pusztával együtt — három és félezer fő. Tény, hogy a kultúra hajléka Iregszemcsén — külső jegyeiben — kultúrház. Nemcsak azért, mert 1959-ben építették az akkori kívánalmak szerint, hanem főleg azért, mert azóta is úgy néz ki. Azaz dehogy: az idő megtette a magáét. A nagy terem falán esőzéskor lecsorog a víz, a kemény faszékek kirepedeztek, s rémei minden nylonharisnyának, a parketta megkopott, a színpadi függöny kifakult, a „világot jelentő” deszkák recsegnek. A Iégbefúvásos fűtés rendkívül zajos, a rendezvények idején ki kell kapcsolni, hogy a közönség érthesse az előadók szavát, ennek aztán didergés a következménye. Aki azt hiszi, hogy ez a kultúrház kong az ürességtől: téved. Mert a fiatal igazgató, Tácsik Attila megpróbálja művelődési házzá varázsolni. — Másfél éve kerültem ide Siófokról. A kasszában találtam harminc forintot és 30 ezer forint adósságot. Je- jenleg a helyi termelőszövetkezet és a Köp—Ka ÁFÉSZ támogatja anyagilag a művelődési házat. A megyétől is kapunk támogatást, a 30 ezer forintot tavaly a duplájára emelték. — Milyen programokat kínálnak? Ügy hallottam, régen itt is nagy népszerűségnek örvendett a Déryné Színház. — A helyébe lépő Népszínház egyáltalán nem vállalta nálunk a fellépést, a színpad ugyanis kisebb az előírtnál. Így aztán a legutóbbi előadást január 13-án tartotta iregszemcsén egy pesti magántársulat. A „Ma éjjel megnősülök” című darabra 80 jegy kelt el. A csúcs mindig a gyerekelőadás. Decemberben a pozsonyi bűvészegyüttes szerepelt itt, mind a két előadáson telt ház volt. Vagyis összesen 600 gyerek. — Valamennyi klubfoglalkozáshoz egyetlen kisterem áll rendelkezésre. Hogyan osztják be az időt? — Elmondom a heti programot. Hétfőn este „öregek” klubja. De ezt tegye idézőjelbe, mert igaz, hogy nyugdíjasok, viszont táncolnak, énekelnek is. Valaha Bartók gyűjtött népdalt Iregen, ismert az ürögi kanásztánc, valószínűleg ez is ösztönözte 1976-ban a Bartók Béla Szövetkezeti Népi Együttes megalakulását. Tavaly országos bronz minősítést szereztek. Akkor még tizennégy nyolcadikos tanuló is táncolt az együttesben, akik azóta kiröppentek. Jelenleg ötven a taglétszám, fiatal nincs köztük. S ami a fő gond: nincs komoly néptáncoktató. Kedden délután ifjúsági A nagyterem... fotószakkör. A tagságot a tanítványaimból verbuváltam, megmutattam nekik a Fotó című lap Diákfotó rovatát, hogy ők is csinálhatnának ilyesmit. Én ugyanis történe- lem-ének-zene szakos tanár vagyok, másodállásban tanítok az általános iskolában. Nagy problémánk, hogy fotólabor nincs — egy vizesblokk kéne hozzá — hiába vettük meg a felszereléseket, még filmfelvevőt is. Otthon, a fürdőszobában hívom elő a képeket... Kedden és pénteken KRESZ-tanfolyam. Harmincötén akarnak most gépjármű- vezetői jogosítmányt szerezni. Az elméleti oktatás nálunk folyik, a gyakorlat, a vezetés Siófokon, az ATI- nál. Sokan jönnek a környékről, Tamásiból is, itt nem kell sorba állni, hogy bejussanak ,a tanfolyamra. A szeptemberben indulóra eddig tizennyolcán jelentkeztek. Szerdán szabás-varrás tanfolyam a község lányainak, asszonyainak. Ez a 30 órás tanfolyam már be is fejeződött, szeptembertől lesz a következő. Csütörtökön minden második héten díszítőművész szakkör. A tagok lelkesek, csak néha a fonal és a félkész kézimunka hiányzik. Nézze, itt a Hódmezővásárhelyi Háziipari Szövetkezet válasza; nem tudják szállítani a megrendelést. A másik csütörtökön, januártól a kertbarátok köre jön össze. Iregszemcsén sokan gazdálkodnak fóliasátrakkal, miért ne gyarapítsák a tudásukat? Szombaton délután és vasárnap délelőtt nyitva a művelődési ház, ilyenkor — felügyelet mellett — szabad foglalkozás a program. Szombatonként tartjuk a havi rendezvényeket, például a komolyzenei klubot, a nyolcadikosok klubját. Havonta táíicest, disco is persze, de verekedés — lekopogom — nincs. — Hogyan szervezik a közönséget ? — Rengeteg plakáttal. Irekszemcsén kívül a környékbeli falvakban is kiragasztjuk őket, mindenhova, ahol legalább öt-tíz ember megfordul. Az összes munkahelyi vezetőnek elküldjük a stencilezett programot, a terveket, és ők segítenek felhívni a figyelmet. A szakkörök munkáiból mindig rendezünk kiállítást, ez is vonzerő. Nemrég indítottuk a szülők akadémiáját, a tévéből ismert Ranschburg Jenő pszichológus előadásán, a negyvenöt férőhelyen nyolcvanan szorongtak. Azok a szülők is kíváncsiak voltak rá, akiknek a gyerekei hátrányos helyzetűek. .. Azonos-e a kultúrház és a művelődési ház? A régi értelembe vett kultúrházak — szerencsére — már nincsenek. Olyanok, amelyek most járják be a művelődési házig vezető utat, még léteznek. A művelődési házhoz tulajdonképpen három körülmény szükséges: jó tárgyi feltételek, megfelelő vezetés és kulturálódási igény. Iregszemcsén az utóbbi kettő lekörözte az épület állagát. Nem csoda. Az elmúlt években „mindössze” annyi történt, hogy felnőttünk — felnövünk! — a kultúrához. KOVÁCS MARIA
