Tolna Megyei Népújság, 1977. december (26. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-07 / 287. szám

Névnap: Ambrus A Nap kél 7.18 — nyugszik 15.53 órakor A Hold kél 2.51 — nyugszik 13.50 órakor Hetven évvel ezelőtt, 1907. december 7-én szüle­tett és 1944 májusában halt meg, fiatalon Ámos Im­re festőművész. ^ A MÁV Vezérigazgató­sága közli, hogy december 6-án, 5 óra 23 perckor a Rá­kosrendező állomás bejárati jelzőjénél álló tehervonatba, körülbelül 28 kilométer/óra sebességgel beleütközött a Vác—Veresegyháza—Buda­pest Nyugati-pályaudvar kö­zött közlekedő személyvonat. Az ütközés következtében a személyvonat 15 utasa és a mozdony vezetője megsérült. A sérülteket kórházba szál­lították. A vonatforgalom egy vágányra korlátozódott és emiatt a reggeli munkásvo­natok késésekkel közleked­tek. A baleset okát a rend­őrség a vasúti szakértők be- vonásával. vizsgálja. _________ Ü ZEMZAVAR A TÁVFŰTÉSBEN A városgazdálkodási vállalat tájékoztatja a Déli fűtőmű ellátási kör­zetében lévő távfűtött lakások lakóit, hogy 1977. december 6-án haj­nali 2 órától kezdődően villamos üzemzavar és há­rom darab hőcserélő blokk kiesése nem tette lehetővé az igényeknek megfelelő hő szolgáltatását. A meg­felelő üzemállapotot csak várhatóan december 7-én reggelre tudja biztosítani. Az átmeneti kellemetlen­ségért fogyasztóink elnézé- sét kérjük. (x)' (TUDÓSÍTÓNKTÓL) O A KÖRNYEZETVÉ­DELMI városi munkabizottr ság ülést tartott Bonyhádon. Berlinger Ferenc, a Hazafias Népfront városi elnöke is­mertette a bakonyi környe­zetvédelmi tanfolyam tapasz­talatait, majd Palkó Sándor, a bizottság elnöke beszámolt a Bonyhádon tett intézke­désekről, a levegő-, a viz- és talajvédelemre vonatko­zóan. A bizottsági tagok hasznos észrevételeket tet­tek. A bizottság megállapí­totta; hogy már eddig is tör­téntek intézkedések a kör­nyezetvédelem érdekében Bonyhádon, de még sok a tennivaló, melyeket a lakos­ság segítségével meg lehet és meg kell oldani. (Dr. Ko­vács Zoltán) O BEFEJEZŐDÖTT a ba_ dacsonyi hegy több mint egy évtizede megkezdett „folto­zása”. Az egykori kőbányák által okozott sérüléseket tűn­tették el, s e célból össze­sen mintegy 80 hektáron több, mint 800 000 facseme­tét és cserjét ültettek el. # A CSIZMÁS KANDÚR című mesejátékot adják elő az Állami Bábszínház művé­szei, december 9-én délelőtt tizenegy ólakor és délután fél háromkor Szekszárdon, a megyei művelődési központ­ban. + NEM MINDENNAPI eset történt hétfőn este a Budapest—Győr—Hegyesha­lom között közlekedő sze­mélyvonaton. Szajkó Ignác- né, 20 éves Mosonma­gyaróvár—kozlikpusztai la­kos a vonaton, amikor a szerelvény Győr határába ért, egészséges, 2 kiló 60 deka súlyú fiúgyermeknek adott életet. A kicsi egész­séges, nem kellett inkubá­torba helyezni. A fiatalasz- szonynak ez volt a harmadik szülése. A vonaton napvilá­got látott kisfiú, a Mikulás­estére tekintettel, a Miklós nevet kapta. — A SZOMBATRA hirde­tett Psota Irén előadói est betegség miatt elmarad. He­lyette december 18-án, va­sárnap Váradi Hédi Kossuth- díjas, kiváló művész előadói estjét láthatja a közönség az Ady-bérleten belül. * TÍZÉVES a Tamási Szö­vetkezeti Vegyeskar. Az énekkar december 10-én ün­nepli fennállásának jubileu­mát. Ebből az alkalomból este 7 órakor ünnepi hang­versenyt adnak a Gőgös Ig­nác művelődési központban. Az ünnepi asztalokra — ha mértékkel is —, de hagyományaink szerint bor kívánkozik. S hogy ez így legyen, fokozott tempóval dolgoznak a palackozó­üzemek és a pincészetek dolgozói. Persze az sem mellékes —, hogy a hébér- ben csillogó szekszárdi ha­tárainkon túl is hozzájárul majd az ünnepi hangu­lathoz... i Fotó: Gottvald Hószállingózás Várhiiló időjárás ma estig: időn­ként erősen megnövekszik a felhő­zet. elszórtan hószállingózás. kisebb havazás. Többtelé megélénkülő, né­hány helyen megerősödő keleti, dél­keleti szél. Több helyen köd. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 0. mínusz 5 fok között. A Kapos kórus ünnepe (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóváron az Apáczai Csere János Szakközépiskola nagytermében a Kapos • kó­rust ünnepelte a közönség, a kórus megalakulásának 5. évfordulóján. Az eredményesen eltöltött éveket díjak, oklevelek, sze­replések fémjelzik. A for­radalmi dalok fesztiválja, a Balázs Árpád szerzői estjén való fellépés egy-egy útjelző a kórus történetében. 1974- ben és 1976-ban aranykoszo­rús minősítést kapott, ebben az évben a „Ki mit tud?” megyei győzteseként szere­pelt a saját kategóriájában. A szövetkezetek országos kórustalálkozóján a zsűri kü- löndíját nyerte el, ez év au­gusztus 20-tól pedig a dom­bóvári „pro űrbe” kitüntetés birtokosa. Állandó résztvevő­je a szekszárdi Liszt Ferenc dalostalálkozóknak, valamint a megye és a város ünnepi rendezvényei nek. Jubileumi műsoruk első száma Kodály Zoltán Horati Carmen című műve volt, ez­után következett Brunner Vincének, a dombóvári Vá­rosi Tanács elnökhelyettesé­nek beszéde, melynek befeje­zéseképpen átadta a kórus­nak a város díszes emlék­plakettjét és oklevelét. A kó­rus alapító tagjai törzsgárda- jelvényt, valamennyien pe­dig kerámia plakettet kaptak. Anyagi támogatójuk, a Tolna megyei Fogyasztási Szövetke­zet elnöksége, az énekkar­nak 10 ezer forintot, Pásztor Jánoánénak pénzjutalmat nyújtott át. A Tolna megyei Tanács művelődésügyi osz­tályának népművelési cso­portja képzőművészeti alko­tással ajándékozta meg a Kapos kórust. Szilvási Sarolta OL VAST AM Csúszka és jégpályák Kinek ne lennének gyermekkori élményei a téli csúszkálásokról, a jég és hó adta örömökről? Persze a mai gyerekeknek természetes a korcsolya, a síléc, pe­dig harmincon talán alig túl lévő szüleik még drót­papucsban vagy hordódongából eszkábált síléccel csúsz­káltak. De akkor volt hol csúszkálniuk. Olvasom a tegnapi lapunk egyik tudósítását, „...a jégkészítésben az időjárás is segít..., de ez már nem tartozik a mi hatáskörünkbe’’ — nyilatkozta a szekszárdi úttörőház igazgatója. Ebben igaza van. A jégpályakészítés tényleg nemcsak az úttörőház dolga. Viszont az is tény, hogy a szekszárdi gyerekeknek évek óta nincs hol korcsolyázniuk. Marad a balesetveszélyes járdán csúszkálás, az is csak addig, amíg valamelyik felnőtt salakkal fel nem szórja az utat. „Szerencsére” megyeszékhelyünkön így is van bőven jégpályára ha­sonlító járdaszakasz.) Néhány évvel ezelőtt két iskola udvarán is lehetett korcsolyázni. Nem igényelt nagy befektetést. Kellett egy tíz tenti magas perem a pálya körül — hogy a víz meg ne szökjön — egy kerti csap és ha este feltöltöt- ték vízzel a területet, reggelre ott volt a jégpálya. Per­sze ezt mindenki tudja. Csak senki sem csinálja. Az iskolák vezetői, a gyermekintézmények irányítói közül senki sem veszi a fáradságot, hogy megszervezze a jégpályaépítést. Marad a csúszkálás gyermekeinknek, ott ahol tud­nak. Jobb esetben a járdán, rosszabb esetben a be­fagyott Sió jegén. Pedig ez utóbbinak megvan az a tu­lajdonsága is, hogy ahol vékony, ott könnyen beszakad. Eddig — szerencsére — nem adhattunk hírt ilyen tra­gédiáról. De ha a korcsolyapályák ügyét továbbra sem veszi senki kézbe — még előfordulhat. — Tamási — PVC-gyár épül Kazincbarcikán Kazincbarcikán KISZ-védnökséggel épül a Borsodi Ve­gyi Kombinát új PVC-gyára, amely évente 250 ezer ton­na 50 százalékos nátronlúgot gyárt az alumíniumipar­nak. A felszabadult klórból — etilén hozzáadásával — 150 ezer tonna PVC-port állítanak majd elő évente. A próbaüzem 1978-ban kezdődik. Eddig elkészült a Lenin- városból érkező etilén csővezeték fogadóállomása és'sze- relés alatt áll a monomer-, polimer. és clckrolízis- Uzem. A képen: szerelik a csővezetéket. (MTI Fotó: Branstetter Sándor felvétele—KS) Rólunk van szó 1 MEGLEPETÉS Az újságíró munkája so­rán nap, mint nap embe­rekkel ismerkedik. Az is el­kerülhetetlen, hogy előbb- utóbb ne térjen vissza olyan helyre, ahol már járt, ahol ismerősként köszöntik, eset. leg nem köszönnek neki. Rengeteg ismerősöm van. Sok helyen barátként fo­gadnak, mások átmennek a túlsó oldalra, ha szembe­jövök az utcán. Legtöbbször, ha valahova visszatérünk, előre tudjuk, milyen fogad­tatásra számíthatunk. De azért érnek néha meg­lepetések. Legutóbb egyik nagyon kedves, régi ismerő­sömmel találkoztam. Tolnán, a lakásán kerestem meg. Azelőtt mindig hivatalos ügyben, hivatalos helyen ta­lálkoztunk. Otthonában ak­kor jártam először. Ám ahogy beléptem az ajtón, mellbevágott egy érdes, re­csegő hang: — Megjöttél, te csavargó? A meglepetéstől egy pil­lanatra szóhoz se jutottam. Az tény, hogy munkám miatt sokfelé megfordulok, de ezért csavargónak nevezni mégis­csak túlzás! Fokozódó indu­lattal néztem körül, de a szobában senki sem volt. Aztán a hang újra megszó­lalt. — Jó reggelt,... Gyurika vagyok... kész a leckéd La­cika?... Megjöttél te csavar­gó... Szeret a mama... Jó reggelt... — hadarta a papa­gáj most már megállítha­tatlanul. — tj — AZT HITTÉK... Szíves meghívást kaptam a madocsai asszonyklubba, hogy míg vendéglátóim ké­zimunkáznak, beszélnék ne­kik az újság készítéséről, az újságíró-mesterségről. Nem vagyok született előadó és ha egy mód van rá, lehető­ség szerint elhárítom ma­gamtól a közszereplés kese­rű poharát. Ebben az eset­ben viszont nem volt me­nekvés, pedig amikor szem­ben találtam magamat a közel nyolcvan érdeklődést és rokonszenvet sugárzó szempárral, a torkomban ug­rált a szívem és vitustáncot járt a kezemben az emlékez­tető sorokat tartalmazó pa­pírcetli. Később sikerült ugyan né­mi nyugalmat erőltetni ma­gamra, de a lámpaláz azért maradt. S abban nyilvánult meg, hogy buzgón rángat­tam elérhető ruhadarabjai­mat. Magyarul, feszengtem. Nerii volt ez tudatos, oly­annyira nem, hogy eszme­cserénk második órájában rémülten fedeztem fel, hogy „megnőtt”'a szoknyám hosz- sza. Illetve, hogy már csak a csípőm tartja, s ha sokáig hadonászok, kilépek belőle. — Mindjárt itt állok ing­ben, glóriában és senki sem szól?! — kiáltottam fel szemrehányóan. Mire meg­szólalt egy asszony, akinek addig a hangját sem halot- tuk: — Azt hittünk, így ké­nyelmesebb ! — li — AHOGY MÓRICKA ELKÉPZELI Már mindenki fáradt volt. Mindenkit kimerített a láto­gatás. A látogatók és a kí­sérők leültek, anekdótáztak. Én feszengtem: itt van a lapzárta, bármilyen fáradt is vagyok, a tudósítást le kell adnom. Indultam volna, de megál­lítottak : — Az újságírókról is van egy jó vicc. A kíváncsiság visszatar­tott. A vicc a következő: pálya- választásról beszélgetnek az iskolában. A tanítónő felszó­lítja Kovácsot: „Te mi le- | szel?” Kovács kihúzza ma­gát: „Én fotballista!” Utána felszólítja Horváthot: „És te mi leszel?” „Én újságíró!” — válaszolja öntudatosan Hor­váth. Mórickára kerül a sor. — És, te mi leszel Móric­ka? — Én még nem tudom pontosan, hogy mi leszek, ta­nító néni kérem, de egy biz­tos, hogy dolgozni én sem fogok. A társaság jót nevetett a viccen. Nekik lejárt a mun­kaidejük — nevethettek. De nekem egy óra autózás volt vissza. És ráadásul kilencven sornyi helyet hagytak nyitva a lapban, amit két órán be­lül meg kell töltenem. Hazafelé jövet azon töp­rengtem: hogyan szorítom bele egy nap leglényegesebb eseményeit kilencven sorba. Közben gyakran eszembe ju­tott Móricka is, akit sajnos majd csak az élet tanít meg arra: a gólért is, a cikkért is, a színházi sikerért is, a több búzáért is, a korszerűbb gé­pekért is, mindenért meg kell küzdeni. Munka nélkül általában nem lehet megélni. Konkrétan sajnos, még elő­fordul ilyesmi. De erről nem Móricka tehet. (szj.) HOVA menjek? Ugyanabban az épületben, ugyanabban az időpontban egyszerre két tájékoztató elő­adást is tartottak. Mindket­tőre harmadikos, negyedikes gimnazisták gyülekeztek, lé­vén ők az érintettek a to­vábbtanulás kérdésében. A középső szobában ülő szer­vezők készségesen igazítot­ták útba az újonnan jövőket. Még jóformán el sem hang­zott a számból a Jónapot kí­vánok!”, az egyik férfi máris felugrott, és két irányba mu­tatott. — Aki óvónő szeretne len­ni. oda megy, aki szakmun­kás. az meg amoda. — És a Népújság hova megy? — kérdeztem rá az udvarias férfiúra. Pillanatnyi csend, gondol­kodás, aztán megszületett a válasz: Ahova óhajt. — km — TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG — A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának lapja — Főszerkesztő: FEJES ISTVÁN, főszcrkcsztö-hclycttcs: SZALAI JANOS — Szerkesztőség: Szekszárcl, Beloiannisz u. 2. Telefon: 129-01, 123-61. Crossbar-szám: 263. Sportrovat: 128-15 — Kiadja: Tolna megyei Lapkiadó Vállalat, Szckszárd, Béla tér 1. Te­lefon: 120-11, 120-10. Telex: 14251, postafiók: 71. — Felelős kiadó: PETRITS FERENC — Készült ofszet rotációs eljárással, Saphir 96-os gépen a Szekszárdi Nyomdában, Szek- szárd. Széchenyi u. 46. Postacím: 7101 Szekszárd, telefon: 129-21. — Felelős vezető: SZÉLL ISTVÁN — Terjeszti a Magyar Posta — Előfizethető bármely postahivatalnál és kéz­besítőnél. Előfizetési díj egy hónapra 20,— Ft — Indexszám 52 069 ISSN 0133-0551

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom