Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-15 / 87. szám

2 Í^PÚJSÁG

1977. április 15.

Közlemény az MSZMP KB április 13-i üléséről

(Folytatás az 1. oldalról.)

emberiség jövője a szocializmus. amely mélyen humanista társadalom, biztosítja a népek felemelkedését, valamennyi dolgozó érdekeit szolgálva megvalósítja a legszélesebb értelemben vett szabadságjogokat.

A szovjet államnak történelmi érdeme, hogy létének első pillanatától kezdve következetesen harcolt a békéért, védelmezte a Föld minden népének alapvető érdekét, és ma is ez áll nemzetközi tevékenységének középpontjában.

A Szovjetunió álhatatos küzdelme a béke megszilárdításáért döntő hozzájárulást jelentett a nemzetközi helyzet enyhüléséhez, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez, ahhoz, hogy az emberiség számára reális céllá vált egy új világháború megakadályozása.

3. A magyar munkások és parasztok mély rokonszenv- vel üdvözölték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét, és 1919-ben elsőként követték példáját, kikiáltották a Magyar Tanács- köztársaságot.

A Tanácsköztársaság vér- befojtása és a negyedszázados fasiszta uralom után a Szovjet Hadsereg felszabadító harcának eredményeként népünk előtt ismét megnyílt a társadalmi haladás, a nemzeti felemelkedés útja. A forradalmi harcokban megedződött magyar munkásosztály — szövetségben a dolgozó parasztsággal és a társadalom más haladó erőivel — kivívta a hatalmat, győzelemre vitte a szocialista forradalmat hazánkban.

A szocializmus építésének nagy munkájában segítőkész, őszinte barátként és kipróbált küzdőtársként mindig magunk mellett tudtuk a Szovjetunió Kommunista Pártját, a szovjet államot, a szovjet népet. A megbonthatatlan magyar—szovjet barátság kiállta az idő próbáját és szüntelenül tovább erősödik.

4. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága örömmel állapítja meg, hogy a magyar munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság, az értelmiség, egész népünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségéhez méltóan készül az évforduló megünneplésére. A csepeli dolgozók által kezdeményezett és széles körben kibontakozott munkaverseny- mozgalom kifejezi népünk szocialista hazafiságát, internacionalizmusát, a szovjet nép történelmi harcának és eredményeinek elismerését.

A Központi Bizottság felhívja a kommunistákat, a párton kívüli hazafiakat, dolgozó népünket: tettekkel járuljanak hozzá, hogy a szocialista építőmunka újabb sikereivel köszöntsük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját.

o

A Központi Bizottság áttekintette a gazdasági építő- munka időszerű kérdéseit, megvitatta az 1977. évi nép- gazdasági terv teljesítésének első negyedévi tapasztalatait.

1. Az 1976. évi gazdálkodás végleges adatai alapján megállapította, hogy a népgazdaság fejlődése fő tendenciáiban megfelelt gazdaságpolitikai törekvéseinknek, alapvetően a kijelölt irányban haladt. A gazdasági növekedés azonban a vártnál kisebb lett. A nemzeti jövedelem elosztása ugyanakkor igazodott a terv céljaihoz és a lehetőségekhez. A belföldi felhasználás — a fogyasztás és a felhalmozás — a termelési eredményekkel és az egyensúlyi követelmények betartásával összhangban növekedett. A tervezettnek megfelelően javult a külkereskedelmi mérleg egyenlege.

Figyelembe véve a múlt évi gazdálkodás eredményeit, mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy az idei terv gazdaságpolitikai céljait, fő előirányzatait maradéktalanul teljesítsük. Ez elengedhetetlen áhhoz, hogy ez évben megközelítően elérjük az V. ötéves terv első két évére tervezett fejlődést. Ehhez a feltételek adottak.

2. Az első negyedév tapasztalatai alapján a Központi Bizottság megállapította, hogy az 1977. évi népgazdasági terv végrehajtása megfelelően indult, az eddigi eredmények biztatóak, a munka jó irányban halad. Ebben fontos szerepe van annak. hogy a terv kidolgozása az előző évekhez képest korábban. gyorsabban és szervezettebben történt. A vállalati tervekben a népgazdasági célok megfelelően érvényesülnek. A vállalatok nagyobb figyelmet fordítanak a műszaki színvonal emelésére, a termelés gazdaságosságának és a termékek minőségének javítására, a termék- szerkezet korszerűsítésére, a fokozottabb anyag- és energiatakarékosságra, a munka- és üzemszervezés tökéletesítésére. Arra törekednek, hogy javuló színvonalon elégítsék ki a hazai igényeket, és teljesítsék exportfeladataikat. Mindez a gazdaságirányító és gazdálkodó szervek. valamint a dolgozó kollektívák összehangolt munkájáról tanúskodik.

3. Az év első negyedében meggyorsult a termelés növekedése: az ipari termelés 5 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. A termelékenység gyorsabban emelkedett, továbbra is meghaladja a termelés növekedését. Az építőipar termelése 10 százalékkal nőtt. Az év első három hónapjában több lakást építettek és adtak át, mint az előző esztendő azonos időszakában.

A mezőgazdasági üzemek termelési előirányzatai alapvetően összhangban vannak a népgazdasági terv céljaival. A mezőgazdaság dolgozói a tavaszi munkákat rendben, szervezetten végzik. A tervezettnél nagyobb területen vetett őszi kalászosok jelenlegi állapota kedvező.

Zöldségfélékből és burgonyából a tavalyinál nagyobb mennyiségre kötöttek termelési szerződést. Az állat- tenyésztés fejlődése a tervezettnek megfelel, lehetővé teszi a lakosság kiegyensúlyozott húsellátását és az

exportfeladatok teljesítését.

A vasúti és a közúti szállítás a tervezettnek megfelelően alakult, az áruszállítási igényeket a korábbinál jobb ütemben elégítették ki.

Az előző évinél szervezettebb és élénkebb a külkereskedelmi tevékenység. A forgalom növekedett; mind a kivitel, mind a behozatal lényegesen nagyobb volt, mint a múlt év azonos időszakában.

4. A lakosság pénzbevétele a terv előirányzataival összhangban alakult. A munkabérek átlagosan 6 százalékkal nőttek. A -termelő vállalatoknál a nyereségrészesedés — a prémiumokkal, jutalmakkal és más évközi kifizetésekkel együtt — országos átlagban 22 napi bérrel egyenlő. A termelőszövetkezeti dolgozók első negyedévi jövedelme mintegy 5- százalékkal növekedett.

Az első negyedévben kiegyensúlyozott volt az áruellátás. Javult az áruk választéka és minősége, a forgalom növekedett, némileg meghaladta a tervezettet. A fogyasztói árszínvonal a terv előirányzatai szerint alakult.

5. A Központi Bizottság az első negyedévi tapasztalatok alapján megállapította, hogy az 1977. évi terv gazdaság- politikai céljai, fő irányzatai helyesek, elérhetők.

Az idei népgazdasági terv előirányzatainak maradéktalan megvalósításához mozgósítani kell erőinket, hogy a munka hatékonyságának fokozásával gyorsuljon a fejlődés üteme, emelkedjék a műszaki színvonal, tovább javuljon a népgazdaság egyensúlya, tervszerűen alakuljon a külkereskedelmi

forgalom, és elérjük az élet- színvonal emelésére kitűzött célokat. Fokozni kell erőfeszítéseinket a gazdaságos termelési szerkezet további fejlesztéséért, a beruházások tervszerű megvalósításáért. Jelentősen javítani kell az üzem- és munkaszervezést, a munkaerő-gazdálkodást, nagy figyelmet fordítva a belső tartalékok feltárására. A feladatok megkövetelik az anyaggal, energiával, munkaerővel és pénzzel való még ésszerűbb takarékosságot és azt, hogy a tudomány hazai és nemzetközi eredményeit fokozottabban állítsuk a gazdasági fejlődés szolgálatába.

Gondoskodni kell arról, hogy a növekvő termeléssel összhangban valósuljanak meg az előirányzott életszínvonalpolitikai célok, a lakosság áruellátása továbbra is kiegyensúlyozott legyen, a fogyasztói árszínvonal a tervezett keretek között maradjon.

6. Az 1977. évi népgazdasági terv társadalmi fogadtatása jó volt, dolgozó népünk megértette a feladatokat, és cselekvőén támogatja azok végrehajtását; A pártszervezetek, a kommunisták meggyőző, irányító, szervező munkájukkal erősítették a gazdaságpolitikai célok eléréséhez szükséges szemléleti és cselekvési egységet. A tervek ismertetése és végrehajtása érdekében eredményes munkát végeztek a szak- szervezetek. a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a tömegszervezetek és tömegmozgalmak, a sajtó, a rádió és a televízió.

A társadalmi aktivitást nagyszerűen kifejezi a csepeli dolgozók kezdeményezése alapján a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott és országos méretűvé szélesedett munka- verseny-mozgalom, amely jelentős nemzetközi visszhangot váltott ki. A Központi Bizottság nagyra értékeli a kezdeményezést, és elhatározta, hogy a legkiválóbb vállalatok, szövetkezetek és szocialista brigádok munkáját jubileumi zászló és oklevél adományozásával ismeri el.

A Központi Bizottság nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a kommunisták személyes példamutatással továbbra is segítsék a tervek megvalósítását. Felkéri a tömegszervezeteket, a társadalmi szerveket, felhívja egész dolgozó népünket, hogy öntudatos, fegyelmezett munkával járuljanak hozzá gazdasági feladataink sikeres teljesítéséhez.

A Központi Bizottság értékelte az 1961 é? 1975 közötti

időszak 15 éves lakásépítési tervének végrehajtását. Megállapította, hogy a terv legfőbb célja teljesült, az előirányzott egymillió új lakásnál kereken ötvenezerrel több épült. A lakáshelyzetben fordulat következett be, az elmúlt másfél évtizedben az ország lakosságának egyhar- mada költözött korszerű, új otthonba. Ez pártunk, kormányunk, népünk közös munkájának kiemelkedő eredménye.

1. Az ország lakásállománya 1976 elejére elérte a 3 millió 500 ezret. A lakások minősége és felszereltsége javult. A komfortos lakások aránya háromszorosára, csaknem 40 százalékra, a kettő és kettőnél több szobás lakások aránya pedig 37 százalékról 68 százalékra emelkedett. Enyhült a zsúfoltság: a 100 lakásra jutó személyek száma 351-ről 310-re, a 100 szobára jutó személyeké pedig 250-ről 170-re mérséklődött. Mindez jelentősen javította a lakosság életkörülményeit.

A házgyári hálózat létrehozásával kialakultak a tömeges lakásépítés feltételei. Modern, iparszerű technológiával jelenleg évi 50 ezer, a hagyományos építési módokat is felhasználva összesen 90 ezer új otthon épül fel. Az évente átadott lakások száma az 1960-as évek elejéhez képest megkétszereződött, s ezzel hazánkban a lakásépítés üteme elérte az európai országok átlagát.

A növekvő lakásépítést szolgáló ipari háttér is fej<- lődött. Uj cement-, épületkerámiai, tégla- és cserépipari, betonelem- és üveggyárakat helyeztek üzembe. Fokozódott az épületasztalos- és lakatosipar termelése, a különböző szerelvények

gyártása. Bővült a mélyépítő- ipar, valamint a szak- és szerelőipar termelése is.

Az új lakótelepeken a kereskedelmi és szolgáltató egységek, az óvodák, a bölcsődék, az iskolák, a művelődési központok és az orvosi rendelők gyakran késéssel, de komplex módon épültek meg. A tömeges méretű lakásépítés kedvezően változtatta meg városaink, fal- vaink arculatát; városrész nagyságú új lakótelepek jöttek létre.

2. A Központi Bizottság és a kormány 1970. évi határozata továbbfejlesztette a lakáselosztást és a lakbérrendszert. Nőtt a tanácsok szerepe a lakásgazdálkodásban, erősödött az elosztás •' társadalmi ellenőrzése. A közvélemény megértéssel fogadta, hogy a lakáskérdés megoldásából a lakosság anyagi erejéhez mérten vegye ki a részét. Társadalompolitikai céljainkkal egyezően a IV. ötéves terv időszakában újabb intézkedésekre került sor a munkáslakás-építés kiemelt támogatására, a három- és többgyermekes családok soron kívüli lakáshoz juttatására.

3. A Központi Bizottság megvitatta az új távlati lakásépítési program kidolgozásának irányelveit. A még ki nem elégített indokolt igényeket, az önálló lakásra jogosultak növekvő számát, a lakások fenntartásának és korszerűsítésének feladatait számba véve, a Központi Bizottság továbbra is fontos társadalompolitikai kérdésnek tartja a lakáshelyzet folyamatos javítását az állam és a lakosság együttes erőfeszítésével.

A Központi Bizottság megbízta a Politikai Bizottságot és felhívta a Minisztertanácsot, hogy figyelembe véve az elmúlt 15 év tapasztalatait, a jelenlegi lakáshelyzetet és á párt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozatot, dolgozzanak ki új távlati lakásépítési tervet az 1976—1990 közötti időszakra. A javaslatot jóváhagyás végett terjesszék a Központi Bizottság elé.

*

A Központi Bizottság a továbbiakban szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt és döntéseket hozott:

— Sándor József elvtársat, a Központi Bizottság tagját, a KB iroda vezetőjét saját kérésére, érdemei elismerésével felmentette osztályvezetői tisztségéből és nyugállományba helyezte;

— Katona István elvtársat, a Központi Bizottság tagját felmentette a Népszabadság főszerkesztőjének tisztségéből, kinevezte osztályvezetővé és megbízta a KB Iroda vezetésével;

— Nemes Dezső elvtársat, a Politikai Bizottság tagját felmentette a Politikai Főiskola rektori tisztségéből éskinevezte a Népszabadság főszerkesztőjévé;

— Szabó József elvtársat, a Politikai Főiskola rektorhelyettesét rektorrá nevezte ki. (MTI)

Nép, ország nélkül (3.)

MILYEN REÁLIS lehetőségek vannak a független, palesztin nemzeti állam létrehozására? Miután a Biztonsági Tanács döntései és az ENSZ határozatai Izraelt az 1967. június 4-i határok mögé visszavonulásra szólították fel — a palesztin állam gyakorlatilag a gazai övezetből és a ciszjordániai sávból tevődne össze. Elég a térképre pillantani annak megállapítására, hogy ezek a területek nem határosak egymással, tehát nem kis nehézséget okozna az összeköttetés.

Mégis: ha már ezekkel a gondokkal kellene birkózni, önmagában is nagy haladás lenne. A lehetséges palesztin állam egész területe azonban változatlanul izraeli megszállás alatt áll, s Tel Aviv egyelőre nem mérlegeli komolyan a kiürítést. Ellenkezőleg: évek óta az egységes Jeruzsálemet tekinti fővárosának, s abban az arab lakta, egykori Jordániához tartozó óváros is benne foglaltatik. A Jordán folyó partján eddig 28 megerősített települést hozott létre, s „biztonságos határaihoz” számítja őket. Félő tehát, hogy Izrael legfeljebb olyan csekély mértékű visszavonulásra lenne hajlandó, amely életképtelen mini-Palesztinát eredményezne.

A vitának azonban arabközi vetülete is van. Az 1974-i rabati arab csúcsértekezlet úgy határozott, hogy a megszállás alól felszabadult területek csakis palesztin illetékesség alá kerülhetnek, s a palesztinok egyetlen törvényes képviselője a PFSZ. Hosszabb-rövidebb ingadozás után a jordániai uralkodó is elfogadta e követelményt, s ezzel saját felségjogait a valamikori transzjordániai területekre korlátozta. Az ammani udvar azonban olyan országrészekről mondott le, amelyek

ténylegesen nincsenek birtokában. Ha eljön majd az izraeli visszavonulás órája, az ellentétek minden -bizonnyal felújulnák. (Egyetlen jellemző adalék: Husszein változatlanul folyósítja a fizetést azoknak az egykori jordániai köztisztviselőiknek, akik jelenleg a folyó túloldalán, izraeli megszállás alatt élnek. Miért teszi ezt, ha nem azért, hogy hűségüket megvásárolja?)

Az arab világ jobboldaláról is fokozódott a nyomás, hogy a palesztinokat valamilyen államszövetségbe vezessék. Szaúd- Arábiától Egyiptomig előnyösnek látnák, ha a PFSZ-t sikerülne „megszelídíteni” egy jordániai szövetséggel. Egy haladó, demokratikus Palesztina ugyanis meglehetősen balra tolná az arab világot, változásokat idézne elő az arabközi viszonylatokban. Ezért az arab reakció olyan Palesztinát kíván, amely beleillik terveibe, s nem ellentétes az Egyesült Államok által elképzelt közel-keleti rendezés alapvonalával.

Az önálló palesztin államért folyó küzdelem előcsatáro- zásai már a genfi békeértekezlettel kapcsolatosan is kibontakozhattak. A közel-keleti rendezéssel foglalkozó konferencia 1973. decemberében három napig ülésezett, azután felfüggesztette tanácskozásait, s e szünet majd 1200 napja tart. Az ok elsősorban a palesztin részvétel; a folytatásnak nem lenne értelme, ha azon valamilyen módon nem képviseltetné magát a palesztin nemzeti mozgalom. Izraeli részről viszont nem tartják lehetségesnek a palesztin részvételt, legfeljebb a jordániai delegációban foglalhatna helyet néhány palesztin személyiség. (íme, újabb lehetőség az ammani királyi udvarnak!) Az Egyesült Államok, a genfi konferencia egyik — amerikai — társelnöke ebben egyetért Izraellel.

Mivel indokolja Izrael a makacs visszautasítást? Azzal, hogy a PFSZ nem ismeri el Izraelt — a palesztinok viszont az izraeli részről megnyilvánuló el nem ismerést nehezményezik. Látszólag „tyúk—tojás” probléma áll fenn, azzal a különbséggel, hogy Izrael — ENSZ-tagállamként, s a Biztonsági Tanács ezzel kapcsolatos döntéseinek értelmében — általános elismerésben részesült és megfelelő biztosítékokat nyert önálló államiságára. A palesztinok ezt még nem kapták meg, a következő lépés tehát őket illetné. A kölcsönös elismerést könnyítené meg az a szovjet javaslat, hogy a genfi értekezlet két szakaszba?! ülésezzék. Az előkészítő fordulóban a részvételt és a képviseleteket tisztázzák, majd az érdemi megbeszélések következnének.

A palesztinok jogainak elismerése azért is lényeges, mert erősítené a mozgalmon belül a realista állásfoglalást. Néhány esztendővel ezelőtt a PFSZ programjában is olyan kitétel szerepelt, hogy az egységes, sok nemzetiségű és sok vallású Palesztinát tekintik célnak. (Tehát ellenezték Izrael államiságát!) A helyzet azonban megváltozott: a PFSZ lehetségesnek tartja a palesztin állam kialakítását — egyelőre — a gazai övezetben és Ciszjordániában, igaz az Elutasítási Front szerint ez elfogadhatatlan, s meg kell akadályozni a „Közel- Kelet Hongkongjának” létrejöttét.

A SZOCIALISTA ORSZÁGOK, köztük a Magyar Nép- köztársaság, szolidárisak a palesztin nemzeti mozgalom törvényes követeléseivel, szükségesnek tartják a palesztin nemzeti jogok következetes érvényesítését. Nem becsüljük le a meglévő és várható bonyodalmakat: az arab világ hiányzó egysége, s a palesztin mozgalom belső törésvonalai nehezen adnák módot szárnyaló optimizmusra. A palesztin probléma megoldása nélkül azonban nem képzelhető el tartós és szilárd béke a Közel-Keleten, s a Palesztina országnévnek előbb- utóbb hivatalosan is ott kell szerepelnie a világtérképeken.

VÉGE

RÉTI ERVIN