Tolna Megyei Népújság, 1977. április (26. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-15 / 87. szám

1977. április 15. /''TOLNÁN, Képújság 3 Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa tegnap ülést tartott. Az ülésen a tanács tagjai meg­vitatták Horváth Géza me­gyei titkár előterjesztésében, az 1975. évi társadalombizto­sítási törvény bevezetésének, alkalmazásának eddigi me­gyei tapasztalatait. Ezután Egyed Mihály, az SZMT ve­zető titkára a SZOT 1976. jú­niusi, bizalmiakra vonatkozó határozata végrehajtásának tapasztalatairól tájékoztatta a tanács tagjait. Az ülés munkájában részt vett dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság osztály- vezetője és Németh László, a SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatóságának fő­előadója is. * A XI. pártkongresszus sok­oldalúan foglalkozott a tár­sadalombiztosítás kérdésével és kijelölte a megoldandó alapvető feladatokat. Ezek — a többi között — a társa­dalombiztosítás egységesítése és egyszerűsítése, az egysé­ges nyugdíjrendszer meg­alkotása, a régi és alacsony összegű nyugellátások fel­emelése, a gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás állam- polgári joggá nyilvánítása. A kongresszus óta ezek a politikai elhatározások már megvalósultak. Az ország- gyűlés 1975. áprilisi üléssza­kán megalkotta a társa­dalombiztosításról szóló tör­vényt. A törvény kihirdetését követően számos rendelet, határozat, szabályzat látott napvilágot. A tájékoztatás jobbítása érdekében sokat tettek a megyei szervek. Tanfolyamot szerveztek a társadalmi tisztségviselők részére, la­punkban cikksorozat jelent • meg, népszerű „ön kérdez — mi válaszolunk” rovatunk­ban negyven esetben adtunk felvilágosítást az érdeklő­dőknek. Az új törvény a legtöbb, változást a nyugdíjazás te­rén hozta. Közmegelégedésre és megnyugtatóan végezte munkáját a megyei társa­dalombiztosítási igazgatóság. Az új családipótlék-rend- szer jobban megfelel a né­pesedéspolitikai határozat kö­vetelményeinek. A törvény hatályba lépésével a családi pótlék azonos összegű lett, ezzel a termelőszövetkezeti tagok régi sérelme megszűnt. A betegellátás állampolgá­ri jogg> válásával, a társa­dalombiztosítási ügyviteli munkában jelentkező válto­zásokat sikeresen megoldot­ták. Igen nagy jelentősége van annak, hogy a dolgozók — társadalombiztosítással kap­csolatos — vitás ügyeit első fokon ott intézik, ahol azok jelentkeznek. A társadalom- biztosítási tanácsok jog- és hatásköre biztosíték arra, hogy legtöbb esetben a mun­kahelyen végleg megoldhat­ják a munkáltatók és a dol­gozók között felmerült vitás ügyeket. ■ sszegezően megállapí­totta a tanácsülés, hogy megyénkben eredmé- i:: -;: ■ nyes volt a társadalom- biztosítással kapcsolatos pro­pagandamunka; az ügyviteli szervek jól dolgoztak, az el­látások megállapítása időben megtörtént; az érdekelt szer­vek jó együttműködése biz­tosította a törvény maradék­talan végrehajtását. IKR-tanácskozás Zombán A korszerű kukorciater- mesztési módszerekről, vető­magminőségről, gazdaságos­ságról tanácskoztak tegnap a zombai Egyesült Erővel Tsz- ben a megye 40 közös gazda­ságának főagronómusai. Zomba kiemelkedő eredmé­nyéket ért el kukoricater­mesztésben az utóbbi három év alatt, amióta tagja az IKR termelési rendszernek: 1974-ben 63,79 mázsát hektá­ronként, 197^-ben 85,29 má­zsám), tavaly pedig 81,74 mázsát. Ezért rendezte itt a szakmai eszmecserét a me­gyei tsz-szövetség, az IKR, az agrártudományi egyesü­let és a zombai tsz. Előadásában elmondta Bar- si Mihály, az Egyesült Erővel Tsz főagronómusa, aki egy­úttal műszaki fejlesztési bi­zottságelnök a termelési rend­szernél, hogy Zombán az ál­latállomány teljes takar­mányszükségletét maguk biz­tosítják, a szója kivételével. Kukoricát a szántóterület 42 százalékán termesztenek. Az IKR révén a legjobb fajtákat szerzik be. A vetést három év óta mindig optimális idő­ben végezték el, tíz nap alatt ezer hektáron. Amikor eljön az ideje éjjel-nappal vetnek, a tábla szélén van egy fűthe­tő, egyszerű kivitelű lakóko­csi a kiszolgáláshoz. Az IKR kísérletei szerint kidolgozott technológiát szigorúan be­tartva történik minden. Jó magágyat készítenek, bizto­sítva van az is, hogy vetés­nél automatikusan leálljon a gép, ha kimaradna’a mag földbe juttatása. A talajlakó kártevők elleni védekezés­hez talajmintákat küldenek Zombáról Mosonmagyaró­várra és laborvizsgálat alap­ján végzik a vegyszerezést, biztonsággal és a leggazda­ságosabban. Az idén 800 hek­tárról 640 vagon májusi mor­zsolt kukoricát akar előállí­tani a szövetkezet — mon­dotta egyebek között Barsi Mihály. A kérdések, vélemény- nyilvánítások révén több hasznos gyakorlati fogást és elméleti tudnivalót közöltek egymással a főagronómusok. Gaál Csaba, az IKR vető­magtechnológusa fejlesztési lehetőségekről, fajták érté­kéről adott ismertetést. Vé­gül megnézték a résztvevők a majorban beállított nagy teljesítményű vetőgépeket. Képünk ezt mutatja. G. J. Fotó: G. K. Tanítóképző főiskola Augusztus elsején átadás Dr. Garamvölgy» Károly mint$xterhely*tt*s megyénkben Dr. Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes tegnap ellátogatott megyénk­be, hogy a Kaposvári Tanító­képző Főiskola szekszárdi ki­helyezett tagozatának építé­séről és a szervezési munká­latok állásáról a helyszínen tájékozódjék. A megyei pártbizottság épületében tartott megbeszé­lésen részt vett K. Papp Jó­zsef, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Rúzsa Já­nos, a szekszárdi városi párt- bizottság első titkára, dr. Ki­rály Ernő, a megyei párt- bizottság titkára, Várkonyi Imre, a Kaposvári Tanító­képző Főiskola főigazgatója, valamint a megyei párt- bizottság, az Oktatási Mi­nisztérium és a megyei ta­nács illetékes osztályvezetői és munkatársai. Dr. Szabópál Antal, a me­gyei tanács elnöke elmond­ta, hogy az eredetileg általá­nos iskolának szánt épületet augusztus elsején átadják, megvannak az elképzelések az úgynevezett VI. számú ál­talános iskola építésének előbbre hozatalára' is. Az ok­tatói gárda kialakítása fo­lyamatban van, a felszerelést a megyei tanács tízmillió fo­rint értékben megrendelte. Az új intézményben kap he­A vendégek és vendéglátók megtekintették az építkezést lyet a pedagógus-továbbkép­zési intézet nyolcezer köte­tes pedagógiai könyvtára, a gyakorlóiskola tanári karát is szervezik. A szükséges intézkedések­ről a megbeszélés résztvevői gyorsan döntöttek, majd lét­rehoztak egy olyan állandó csoportot, mind a miniszté­riumban, mind a megyei ta­nácsnál, amelynek tagjai szükség szerint folyamatosan konzultálva összehangolni és irányítani tudják a további munkát. A megbeszélés után a ven­dégek a megye és a város ve­zetőivel együtt megtekintet­ték az építkezést. A házasságok nem az ég­ben köttetnek, vagy ha igen, az égiek később nem sok figyelmet szentelnek ennek a fontos aktusnak. Olykor úgy tűnik, hogy a földiek sem, pedig itt a földön nél­külözhetetlen az anyakönyv­vezető szereplése a házas­ságkötésnél. így történt ez Zsók József és felesége, Gi­sela Herrmann esetében is, akik Szekszárdon, a Patak utca 21. számú házban lak­nak és élnek úgy, ahogyan az egyetlen fizetésből lehet — öt személynek. jGisela Herrmann 1954. de­cember 31-én született az NDK-beli Kreis Sömmerda Obersleben nevű települé­sén. Az idén lesz tehát hu­szonhárom éves, ami igazán nem nagy kor, főleg, ha va­laki makk egészséges. Az anyakönyvvezetők a meg­mondhatói annak, hogy amióta magyar vendégmun­kások dolgoznak hosszabb- rövidebb ideig a Német De­mokratikus Köztársaságban, hány vegyes házasság köt­tetett. Letelepedtek magyar fiúk odakinn, jöttek német menyecskék Magyarország­ra. a világ rendje és kinek- kinek saját elhatározása szerint. Zsókné elkísérte fér­jét Szekszárdra, rövid ideig dolgozott a Mechanikai Mé­rőműszerek Gyárában, az­tán kilépett. Lehet mérle­gelni, hogy joggal nehe- zelte-e a munkát, vagy sem, de ez a nagyanya szem­pontjából ma mar edes- mindegy. Később ugyanis ő lett — unokájával együtt — a főszereplő. A fiatal férjet behívták katonának, most is tényleges szolgálatát tel­jesíti. Nyolc hónappal ez­előtt megszületett egy kis­lány, aki bő utónévválasz­tékunkból a Mihaéla nevet kapta. Az anyja viszont be­teg, veséjével kínlódik és csak az idén három ízben volt hosszabb-rövidebb ide­ig kórházban. Egészségügyi ellátást természetesen kap, ez mindenkinek dukál. Táp­pénzt egy fillért sem, mert ez viszont neki — teljes jog­gal — nem dukál. Maradt a nagymama, Ba­ka Ferencné, aki elvált asz- szony, egy 14 éves fiút, 8 éves lányát, 23 éves menyét és 8 hónapos unokáját tart­ja el. Betanított munkás, ugyancsak a Mechanikai Mérőműszerek Gyárában. A közelmúltban kapta meg a „Kiváló dolgozó” kitünte­tést. Az ilyesformán megle­hetősen magára maradt,, de annál népesebb családban a nagyanya keresetével, a volt férjétől kapott tartás­díjjal, családi pótlékkal és a honvédség adta anyagi tá­mogatással együtt egy sze­mélyre papíron (mert ez bruttó kereset) 1084 forint jut. Nem nagy összeg, de a szerény megélhetéshez elég, a Baka-porta ragyog a tisz­taságtól. És terhes a gon­doktól. A fenti összeg ugyanis nemcsak bruttó, hanem teljesen elméleti is. Abban a pillanatban, ha Zsókné — mondjuk magya­rul —, Hermann Gizella megbetegszik (és erre sajnos az orvosi leletek tanúbi­zonysága szerint minden „remény” megvan), a nagyanya fizetés nélküli sza­badságot kér, kap és nem keres egy krajcárt 6em. Megoldás? Nem nekünk kell keresnünk a megol­dást, csak célozhatunk rá. Azt, hogy Zsók Mihaélát adják állami gondozásba, a család egyértelműen elve­tette. Az otthoni környezet ezt semmivel nem indokol­ja és vannak a kislánynál rászorultabbak is. sajnos. A városszéli Patak utcából azonban viszonylag rövid út vezet a mérőműszergyár fe­lé és a nagyanyának — aki állandó délelőttös —, mun­kába jövet-menet útba esne az Állami Csecsemőotthon, melynek egyik szárnyában, valószínűleg hosszú időre, átmeneti bölcsőde működik. Itt kellene helyet találni Zsók Mihaélának. Mindeh­hez csatlakoztatva egy ki­egészítést Olyan könnyebb munkahelyet a fiatalasz- szonynak, melynek betölté­sére jelenlegi egészségi ál­lapota mellett is alkalmas. A társadalomtól segítséget ugyanis el lehet várni, de jótékonykodást nem lenne erkölcsös. Ordas Iván Zöldség-gyümölcs termelési és értékesítési szerződés Tegnap délelőtt a TE- SZÖV székházában a szek­szárdi járás nyolc termelő- szövetkezetének képviselője írta alá a Tolna—Mözs és . környéke mezőgazdasági termelőszövetkezetek zöld­ség-gyümölcs termelési és értékesítési egyszerűbb gaz­dasági együttműködési szer­ződést. A szerződést — amelynek célja a zöldség- és gyümölcstermelés és ér­tékesítés fejlesztése, a helyi erőforrások jobb kihaszná­lása és a szövetkezeti ösz- szefogásból származó' elő­nyök kölcsönös biztosítása — a mözsi, a decsi, a sió­agárdi, a szedresi, a tenge- lici Petőfi, a tolnai, a bo­gyiszlói és a tengelici Uj Élet Tsz szakemberei lát­ták el kézjegyükkel. A szö­vetkezetek az egyszerűbb gazdasági együttműködés formájában kötelezettséget vállaltak arra, hogy koor­dinálják a termelést, az ér­tékesítést és a beszerzést, elősegítik a szakosodást. A társuláson belül lehetőség nyílik arra, hogy a gépesí­tés, valamint a korszerűbb technológiai módszerek, gyorsan és hatékonyan el­terjedjenek. Kötelezettséget vállaltak az egységes árszínvonal kialakításának elősegítésé­re, koordinálják a termelés érdekében eszközölt fejlesz­téseket, beruházásokat. A szövetkezetek körzetébe tar­tozó kisközségeket ellátják termékeikkel és segítik a háztáji és kisgazdaságok termelését és az áruk érté­kesítését. Az együttműkö­dést a mözsi Uj Élet Ter­melőszövetkezet képviseli. A gazdasági együttműködés létrehozásához és fenntartá­sához a tsz-ek a felmerülő költségek erejéig járulnak hozzá, zöldség- és gyü­mölcstermő területük ará­nyában. A tervek az intéző- bizottság által megadott irányelvek alapján készül­nek. A társulás tagjai hoz­zájárulnak ahhoz, hogy a megalakulás után a társu­lásnak más szocialista vál­lalat vagy szövetkezet is tagja legyen. A belépési szándékot a mözsi Uj Élet Termelőszövetkezetben kell bejelenteni. Megkezdték a kukorica vetését A kurdi Uj Élet Tsz-ben megkezdték a kukorica vetését. (Fotó: Komáromi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom