Tolna Megyei Népújság, 1973. április (23. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-26 / 96. szám
BEZONS ÉS BECSE Császár József tanácselnök nyilatkozik Szekszárd testvérvárosi kapcsolatairól r A nagy francia forradalom idején született az emberiség történetének egyik legszebb, ugyanakkor leghatásosabb jelszava: „Liberté! Égalité! Fratemitél”, vagyis „Szabadság! Egyenlőség! Testvériség!’’. A jelszavak egyik szomorú sajátossága, hogy nagyon gyakran egyáltalán nem válnak valóra « gyakorlatban, sőt többnyire örülhetünk, ha csak részben. A fenti hármas jelszó utolsó Ragjának szolgálata érdekében alakult már hosszú évekkel ezelőtt Párizsban egy szervezet, mely a testvériség gondolatát a világ legkülönbözőbb városai közt megteremthető kapcsolatok révén óhajtja szolgálni. A Testvérvárosok Világszövetségének Magyarország is tagja. Az emberiség viharos történelme számtalan okot szolgáltatott már arra, hogy egymástól földrajzilag nagyon távoli települések közöset fedezhessenek fel egymás sorsában. Didicét és Oradourt egyaránt a hitleri barbarizmus törölte el a föld színéről, a háború még csak katonai célt sem szolgáló pusztításának esett áldozatul Drezda és Hirosima. A kapcsolatok felvételének okául nemcsak ilyen tragikus események szolgálhatnak azonban, hanem sokkal egyszerűbb tények is. Nagyjából azonos lélekszám, a gazdasági szerkezet közös vonásai, esetleg rokon gondolati-ideológiai alapállás, vagy egész egyszerűen egymás megismerésének szándéka. Megyénk székhelyének két testvérvárosa van. A franciaországi Bezons és a jóval közelebbi, jugoszláviai Becse. Előbbiről többször, utóbbiról ritkábban írtunk lapunkban, ami érthető, hiszen Becsével a kapcsolatok „hivatalos” felvétele csak tavaly történt. Az eddigi helyzetről, eredményekről, látogatásokról, a mindkét oldalon realizálódott haszonról kérdeztük Császár Józsefet, Szekszárd tanácselnökét. BEZONS — Minek köszönhető, hogy Bezons kapcsolatba került Szekszárddal? — Neikik és a véletlennek! Egy nagyon szerencsés véletlennek. A Francia Kommunista Párt 1967. évi kongresszusán részt vett néhai Szirmai Isitván. a mi Politikai Bizottságunk tagja. A bezonsiak hozzá fordultak a kapcsolatteremtés szándékával és Szirmai elvtárs Szekszárdit ajánlotta. Levélváltás következett, majd ennek nyomón francia barátaink eljöttek „testvérváros nézőbe”. Kétévenként cserél'' hivatalos látogatókat. az idén éppen mi kerür lünk sorra. Tőlünk Mátyás István elnökhelyettes vezetésével utazik delegáció Be- zonsba. — Tehát a vezetők mindkét £ét részéről utazgatnak. — A vezetők i s, aminek persze megvan a maga acélja és haszna, amire még rátérek. Pedagógusvezetés mellett Járt azonban tőlünk Bezons- ban a fiatalok legkülönbözőbb rétegeit átfogó ifjúsági delegáció is. tőlük ugyanilyen létszámban — harmincain-har- mincan — minálunk. Nagyon hasznosnak tartom mindkét város üzemeinek már realizálódott kezdeményezését, hogy kölcsönösen tíz-tíz kiváló dolgozó jutalomüdülését finanszírozták. Nem elvetendő emellett a kétoldalú turistaforgalom, ami valószínűleg sosem jött volna létre, ha itt is, ott is nem alakulnak ki emberi kapcsolatok, barátságok, nem gyarapszik egymás megismerésének szándéka. — Hogyan összegezné Császár elvtárs a francia—magyar testvérváro&i kapcsolat hasznát? — Minden utazás hasznos, segíti a látókör bővülését. A magam vonalán, a városi köz- igazgatásnál, várospolitikánál maradva, rendkívül fontosnak és tanulságosnak érzem egy olyan kommunista vezetés munkamódszereinek megismerését, ahol a párt ismeretes módon nincs hatalmon. Viszonyaink különbözőek. Bezonsi barátaink állami támogatás nélkül, teljes egészében adókból gazdálkodnak, méghozzá nagyon jól. ami elsősorban szociálpolitikai téren elért eredményeiken mérhető. Helyettük természetesen nem nyi- latkozhatom, de úgy érzem, és ez az érzésem számos baráti beszélgetésen alapul, részükre viszont egy hatalmon lévő párt gyakorlati tapasztalatai lehetnek fontosak. — Ismernek bennünket? — Legyünk őszinték! Jobban, mint mi őket. A Testvér- városi Bizottság ott tagdíjjal működő, önmagát eltartó szerv, vendégszobákkal, tanácskozóteremmel ellátott külön házzal. Az évente rendezett magyar estek telt házat vonzanak, reméljük sikere lesz művészeink most kivitt kiállításának is. Több iskolában jártunk, a legfiatalabbak is tisztában vannak hazánk főbb jellemzőivel, magával Szekszárd városával. Bezonsban a testvérvárosi kapcsolat él, erős. Reméljük, hogy nálunk is erősödik majd és igyekszünk ennek érdekében minden módunkban állót megtenni. BECSE A régebbi térképeken még úgy szerepelt hogy Öbecse, Űj becse. Törökbecse. Ezeknek ég még néhány községnek összevonásából jött létre Becse város, melynek magja nagyjából olyan lélekszámú, mint megyénk székhelye. A lakosság 63 százaléka magyar, az ide látogatónak nincs szüksége tolmácsra. — A kapcsolatok kezdeteiről, itt igazán elmondhatjuk, hogy spontán alakultak ki — jellemezte a helyzetet Császár József. — Még mielőtt a korábban említett „hivatalos” részre sor került volna, már keresztbe-kasba állandó volt a rokonok, ismerősök látogatása. Ez természetes, a történelmi okokat nem kell részletezni. A bővülő kishatáirforgalom azonban nagyobb volumenű lehetőségeket is kínált. így a mi Tanácsi Építőipari Vállalatunk és az ottani rokon profilú Zidar-művek már a termékcseréig jutott. Voltak kölcsönös ifjúsági nyári táborozások, kulturális összeköttetések csaknem teljes körű sportkapcsolatok. A két város bútoripari vállalatai jó viszonyban vannak. Az övék fejlettebb technológiával dolgozik, így tapasztalataikból mi is profitálhatunk. Az elmúlt héten jött meg Becséről Kaposi István, a városi tanács osztályvezetője, júniusra pedig az ottani tanácsvezetők látogatását várjuk, akik a mi tavalyi ottjártunkat viszonozzák majd. A két város tanácsának együttműködési jegyzőkönyve aláírtan itt fekszik előttem, engedélyezve, testületi szinten is jóváhagyva. A legőszintébben remélem, hogy a „hivatalos” formát csak tavaly öltött kaocsolatok gyümölcsöző fejlődéséről egy esztendő múlva, de akár már a becsei vezetők várt látogatása után is többet tudok majd olvasóiknak, városunk lakosainak mondani. O. I. Egyperces interjú, t Kongresszus előtt Dulai Károlynéval, a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei Szervezetének titkárával beszélgetünk, — Pár nap választ el bennünket a Magyar Vöröskereszt IV. kongresszusától. Hogyan készülitek e jelentős eseményre? — Elöljáróban annyit, hogy ultóljára 1969-ben tartottunk kongresszust. Ebből adódik tehát, hogy a mostani, április 26—27-én tartandó kongresszusunk előtt mérlegre kellett tenni elmúlt négyévi munkánkat Először is alapszervezeti értekezleteket, majd városi, járási konferenciákat tartattunk, melyeken négyévi munkánkat értékeltük. Ezen túl tarmésze- tesen komoly feladatunk volt, hogy e kanfeneciákom kijelöljük azokat a képviselőket, akik megyénk vöröskeresztes alap- szervezeteit a kongresszuson képviselni fogják. A februárban megtartott megyei konferencián végül is húsz küldötteit választottunk. A küldöttek összetételéről annyit, hogy van köztük főorvos, gyári munkás, termelőszövetkezeti tag. Tehát egyszerre képviseljük megyénk egészségügyi vezetését. valamint minden vöröskeresztes alapszervezetet. — Melyek a kongresszus legfőbb feladatai? — A legfontosabbnak tartom aat a beszámolót, melyet az országos vezetőségünk tart a vöröskeresztes mozgalom elmúlt négyévi munkájáról. Ä beszámoló természetesen értékelés is lesz egyúttal. — Pillanatnyilag mi a legfőbb feladatuk, s mit tervez-* nek a kongresszus utáni idő-í szakra? — Jelenlegi legfőbb dolgunk annak a tanfolyamnak a lebonyolítása, melyet Fadd- Domboriban tartunk a megye polgári védelmi egészségügyi szakaszparancsnokainak. A négynapos, bentlakásos tanío-í lyamon különben száznyolcvanán vesznek részt. Ezen túl most vannak az ifjú egészségőrök elsősegélynyújtói versenyei is. Ami a kongresszus utáni feladatainkat illeti, legfőbb dolgunk a kongresszuson elhangzottak minél szélesebb körben való ismertetése lesz. Jelentős programunk lesz még május 6-án, ugyanis akkor tartjuk a megye úttörő vöröskereszteseinek „szakmai” versenyét, s a középiskolások hasonló vetélkedőjére is május-- bán kerül sor. — vj — A Tolna megyei tejgyűjtők nagy része felújításra vár X háztáji gazdaságok szarvasmarhatartásának még távlatokban is komoly szerepe lesz az országos szarvasmarha-tenyésztési célkitűzések megvalósításában. A háztáji állomány csökkenésének megállítása, jelenlegi szinten tartása összetett feladat — ennek egyik, rendkívül fontos része a tejértékesítés biztonságának megteremtése. A korábbi években igen sokan éppen azért adtak túl tehenükön, mert nem volt hol eladni a tejet. Még az a szemlélet is jelentkezett több helyen, hogy nem érdemes a nagyüzemi tejtermelés mellett a háztáji néhány literjével is pepecselni. így aztán a falusi tejgyűjtőknek volt is, nem is gazdájuk. A tejipari néhány évvel ezelőtt a termelőszövetkezetek kezelésébe adta a tej- gyűjtők zömét, viszont azok korszerűsítésére kevés pénz jutott. A tejértékesítés minőségi követelményeinek növekedése és egyáltalán, a háztáji szarvas- marhatartás előtérbe állította a falusi tejgyűjtők kérdését. Ez év elején minisztériumi rendelet született, hogy a megyei tejipari vállalatok mérjék fel a falusi tejgyűjtők helyzetét, és arról tájékoztassák a Tejipari Trösztöt. A felmérés Tolna megyében is megtörtént. Nyolcvanegy tejgyűjtőt érintett; mennyiben felelnek meg a korszerű követelményeknek, illetve milyen felújítás szükséges, és ahhoz milyen összegekre lenne szükség. A háztájiban termelt tej zömét Bonyhád, Aparhant, Tamási, Felsőnyék, Regöly, Kop- pányszántó. Értény, Szakály körzetében termelik és értékesítik jobb-roeszabb körülmények között. A 81 tejgyűjtőből jelenleg négy felel meg Jókor jött az eső Károkat okozott a szélvihar — Teljen üzem a földeken A hosszú szárazságot felváltó áprilisi esőzések a legjobbkor érkeztek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékesei szerint a csapadék meggyorsította a tavaszi vetések fejlődését és segítette az őszi kalászosok növekedését is. Az esőzéseket kísérő szélvihar azonban több helyütt jelentős kárt okozott — főleg az Alföldön — a már kiültetett korai palántákban és a tavaszi vetésű növényekben. A fóliasátrakat a mezőgazda- sági üzemek már mindenütt helyreállították, a palántákat így alig érte károsodás. A szántóföldi növények közül a szélviharok leginkább a cukorrépának ártottak, a felmérések szerint mintegy 13 ezer hektárnyi területen kipusztult és mintegy 5000 hektárnyi terület sonsa még bizonytalan. Az újravetést már megkezdték az üzemek, s részükre megfelelő mennyiségű vetőmagról gondoskodtak. Hasonló mértékű kárt okozott az időjárás a lucernában, a borsóban, a sárgarépában is. A kiesés pótlásáról mindenütt gondoskodtak, így sem a termés mennyiségében, sem a termés minőségében nem lesz érezhető az áprilisi viharos időjárás. Az erdőgazdaságokat sem kímélte a szél, a friss fenyőültetvényekben a vihar mintegy hárommillió forintnyi kárt okozott Bács- Kislcun megyében. Az időjárási viszontagságok ellenére az őszi kalászosok, a pillangósok és a repce fejlettsége az évszaknak megfelelő. Időarányosnak mondható a tavaszi munkák helyzete is. A mezőgazdasági üzemek országszerte befejezték a mák, a tavaszi árpa, a zab, az olaj- és rostlen. valamint a lucerna és a vöröshere vetését. Elvetették az étkezési és a takarmányborsót is. Rövidesen mindenütt földbe kerül a cukorrépa magja is, az alföldi megyékben már befejezték ezt a fontos munkát, csupán a Dunántúlon van még hátra néhány száz hektár. A napraforgó-termelésre szánt terület 60 százalékán már földbe került a vetőmag, a burgonyaültetés "edig 65 százalékra tehető. Ezek a munkák az alföldi megyékben haladnak a leggyorsabban, a kedvezőbb talaj- és az éghajlati adottságok következtében 10—15 százalékkal előbbre járnak, mint a Dunántúlon, Országszerte megkezdődött a legnagyobb területet felölelő kukoricatáblák vetése is, átlagban 20 százalékra tehető a bevetett terület aránya. Jól haladnak a munkák a kertészetekben is. A sárgarépa és a petrezselyem vetését, valamint a foghagyma dugga- tását már befejezték, a vöröshagyma magvetése is 90 százalékra tehető. Ugyancsak földbe kerültek a káposztafélék és a karalábépalánták, a déli megyékben pedig megkezdték a paradicsom palántázását és a paprika vetését. A gyümölcsösökben is megfelelően haladitak a tavaszi munkákkal, a nagyüzemi sző- dőkben befejezték a metszést, s rövidesen a háztáji kiskertekben is véget ér ez a fontos tavaszi munka. A gyümölcsösöket benépesítették a növényvédők, a nagyüzemi almásokban már harmadszor pegjaeteaaek. CMTÜ a korszerűség fogalmának: á gerjemi a faddi. a magyarkeszi és a döbröközi. A korszerűség követelménye: az átvétel után a tejet és félkész terméket (tejszín) haladéktalanul tíz Celsius alá hűteni, hat óránál további tárolás esetén hat fok alá. Számottevően javítja majd ai jelenlegi helyzetet, hogy hat községben tervezik új tejgyűjtő építését, miután a régieket különböző okok miatt nem lehet korszerűsíteni, avagy, egyáltalán nem is volt. A hat község: Váralja, Lengyel. Sár- szentlőrinc, Iregszemcse. Nagy- dorog, Aparhant Váralján a szairvasmarhaprogram meghirdetése után jelentkezett a tej-; gyűjtő iránti igényA többi tejgyűjtő felújítható, konszierűsíthető — állapította meg a felmérés. A 71 egység felújítási költségei mintegy tízmillió forintot igényelnek: ebből a tatarozás 328 000 forintot, a gépi berendezés — hűtőberendezések, a villany." víz és szennyvíz — 9 417 000 farín tot. A felsőbb szervekre vár nyilván annak tisztázása, hogy ki fedezze ezeket a költségeket, hiszen a tejgyűjtő épületek, helyiségek részben tsz-tulajdonban, részben állami tulajdonban vannak, sőt hatot magánházban tartanai: fenn. A felmérés kiterjedt arra is, hogyan alakult a tej gyűjtők jövedelmezősége. A termelő- szövetkezetek kezelésében levők 10 százaléka jól jövedelmez, nyolcvan százaléka szerényebben. Idekívánkozik az az eredmény is, hogy a háztájiból felvásárolt tej 92 százaléka már tbc-mentés tehéntől származik. A megyében levő tejcsamo- kok nagy része tehát korszerűsítésre, felújításra vár, egyrészt a háztáji tejtermelés biztonsága érdekében, másrészt, hogy lépést tartsanak a tejipar korszerűsítésével. A megyében felvásárolt tej 95 százalékát már tankautók szállítják a feldolgozó üzemekbe, a kannás szállítás rövid időn belül teljesen megszűnik — ezért is fontos és szükséges a tejcsamokok felszerelése a korszerű hűtő-tároló berendezésekkel, BL
