Tolna Megyei Népújság, 1971. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-23 / 302. szám
Meggyógyulnak a régi könyvek Az Országos Széchényi Könyvtár restauráló műhelyében évente 100—120 régi könyvet, kéziratot, zenei kéziratokat és térképeket újítanak fel, mente lek meg a pusztulástól. Az elmúlt években 32 könyvtárban általános felmérést végeztek és megállapították, hogy csak 'pm 100 ezer könyv, kézirat vár restaurálásra. E munka nagy részét a Széchényi Könyvtár laboratóriuma végzi. Jelenleg a debreceni Református Nagykönyvtár tulajdonít képező középkori pergament kódexeken dolgoznak. (MTI foto — Hadas János felv. — KS) Dr, Jókai Mór, a kertész — Csendes Jubileumról „feledkezett’’ meg a magyar közvélemény: 75 esztendővel ezelőtt Jókai Mór, nemzetünk klasszikusa nyolcvan lapos fűzött könyvecskét jelentetett meg — méghozzá saját kiadásában. S a szerző ezúttal kivételesen még tudományos rangját is neve elé jegyezte: dr. Jókai Mór. A művel kevesen foglalkoztak, még a Magyar Irodalmi Lexikon sem említi. Pedig a „Kertészetgazdászati jegyzetek" című munka nem jelentéktelen. A hajdani Svábhegyen — a jelenlegi Szabadsághegyen — kertészkedő Jókai jegyezte fel ebben megfigyeléseit. Méghozzá elsősorban a szőlőművelésről, a betegségek elleni védekezésről, az úgynevezett fafúró férgekről. A kedves humorral, alapos részletességgel, világos és közérthető stílusban fogant munka a népszerűsítő irodalom számára ma is példaként szolgálhat. Jókai a Svábhegyen nemcsak kertészkedett: tehenet, sertést, sőt vízhordó szamarat is tartott a regényíró valóságos „mini-gazdaság" vette körül. Kikapcsolódást talált a kertészetben: már hajnali 4- kor kint sétáit, tevékenykedett. Legbüszkébb fügefáira volt. Ezekről írja: „Nálam a zordnak hí- resztelt Svábhegyen, ahol a szél elfújja a lámpát, s júliusban is lefagyasztja a fölfutó paszulyt, már júliusban kezdődik a fügeérés. Csakhogy a fügét nemcsak én szeretem, hanem a sárgarigó is. Azért, amint észrevesszük, hogy a fügegyünjölcs duzzadni kezd, nagy hirtelen tüllzacskót kötünk rá, attól nem fér hozzá a váratlan vendég. • Esténként bőven meglocsoljuk a tövét. így aztán egész szeptember végéig van érett füge a fáinkon, első- és mósodtermés.” Jókai nem egyedül volt a szabadságharc nemzedékének „keit- kedvelői’’ közül; Görgey tábornokról jegyezték fel: a világosi fegyverletételt Követően évtizedekig virágainak és paprikáinak elf visegrádi villájában. Megjelent a Fáklya legújabb száma A Fáklya most megjelenő száma az ünnepek és évfordulók jegyében készült. Részletesen ismerteti Leonyid Brezs- nyevnek. az SZKP főtitkárának életrajzát 65. születésnapja alkalmából, megemlékezik Rokosszovszkij marsallról, a Nagy Honvédő Háború kiemelkedő hadvezéréről, a győzelem tiszteletére rendezett moszkvai katonai díszszemle parancsnokáról, aki most lenNepwjság 4 1971. dec-mber 23. ne 75 éves. Színes írás számol be az orosz ajándékozási szokásokról és jellegzetes ajándékokról. Érdekfeszítő cikk ismerteti Szibériának, „az olajkontinensnek” ’ szinte kimeríthetetlen gazdagságú olaj- és földgázlelőhelyeit, a roppant olajkincs kiaknázásának perspektíváit. E. Fehér Pál cikke a szovjet—magyar kulturális kapcsolatok feltárása szempontjából sokat mondó személyi kapcsolatokkal, Zalka Máté és Lunacsarszkij együttműködésével foglalkozik. A divat, a sport, a humoros írások, a filmművészet kedvelői is találnak érdekes olvasnivalókat a Fáklya legújabb számában, amelyből nem hiányzik ezúttal sem a legnépszerűbb fejtörő, a keresztrejtvény. Regényhősöb — harminc év után Látogatóban a „Volokalamszki országút” Moszkva, Csernyahovszkij utca. .Itt lakik Alekszandr Bek, a Volokalamszki országút című dokumentumregény szerzője. ...1941, őszén, a szovjet nép • életének e nehéz hónapjaiban, amikor a német fasiszta seregek Moszkva alatt álltak, Panfilov tábornok gárdistái testükkel állták útját az ellenségnek. És a volokalamszki országúinál védték meg fővárosukat. E hősi tettükről szól Alekszandr Bek regénye, aki akkor az egyik gárdazászlóalj főhadnagyi rangban lévő parancsnoka volt. A könyv olvasói bizonyára emlékeznek még rá, hogy egy német katona szüntelenül ezt hajtogatta Panfilov tábornok előtt a kihallgatáson: „Reggelizni: Folo- kalamszk. ebédelni: Moszkau". Ez volt a hitleristák terve. A Vörös Hadsereg harcosai azonban mindhalálig kitartottak, és megállásra kényszerítették a német tankokat. A hitleristákat visszavetették 120 —140 kilométerre Moszkvától. A németek Moszkva alatt elszenvedett veresége nagy nemzetközi visszhangot keltett és jelentősége meghatározó szerepű volt az egész háború kimenetelére. A Volokalamszk irányában folytatott harcok véres, kegyetlen, -de felbecsülhetetlen értékű iskolát jelentettek a szovjet katonák számára az egyszerű harcostól a legmagasabb parancsnokig. Ezt írja . ;neg . könyvében Alekszandr- Bek. Azóta harminc esztendő telt eí. ...Idős, magas, sovány férfi nyit ajtót: az író. Érdekel, mikor találkozott legutóbb könyve életben maradt szereplőivel, mit tud róluk, hogyan élnek most. — A közelmúltban két ízben is jártam a volokalamszki országúton — mondja Alekszandr Bek. — éppen azokon a helyeken, ahol a könyvemben leírt események lejátszódtak. Ezenkívül jártam Isztrá- ban egy irodalmi esten. Ez a Moszkva környéki' városka1 azért is kedves minden orosz ember számára, mert egyrészt itt élt Csehov színművének három nővére, másrészt 1941-ben Beloborodov ezredes gárdistáinak sikerült visszahódítaniuk a fasisztáktól. A városi művelődési otthonba sokan eljöttek a legendás ütközet egykori résztvevői közül. Kiderült, hogy a háború után többen itt telepedtek le Moszkva környékén a volokalamszki és isztrai körzefben. Ezt az estet Isztcában Alek- szej Szurkov költő vezette. Ö harminc éve Beloborodov hadosztályának állományában volt, és itt alkotta Fedezék című dalát, melyet aztán sZéltében- hosszában fújt az egész hadsereg, az egész front. „Pattog a dobkályhában a szikra, csur- ran a tuskóból a könny, zeng idelenn. a harmonika, mosolyodról, szemeidről. Rólad euttog minden bokor, a Moszkva környéki hómezőn...” A dal egy fedezékben született meg az első vonalbán két ütközet között. Levélnek készült, verses levélnek a költő felesége számára. Később megjelent a Pravda hasábjain, aztán a megzenésített vers visszakerült az első vonalba: „Ö, de mesz- 6zi, de távoli vagy. s ide négy lépés a halál...” — Novemberben Guszenko- vo faluban jártam — folytatja Alekszandr Bek —, abban a faluban, ahol élete nagyszerű feladatának teljesítése után hősi halált halt Panfilov tábornok. Voltam Anyinoban is, vagy ahogy a katonai térképeken nevezték ezt a falut: Gorj'uriiban. Itt folytatott súlyos küzdelmet Momis-Uli zászlóalja. • !.! M .- *■ — Panfilov mellett könyvem főhőse, főszereplője. Baurdzsan Momis-Uli. Ez az ember nem kitalált személy. Hol él ma? Bizonyára emlékszik rá, hogy Momis-Uli kazah. A háborút főhadnagyként kezdte, és ezredesi rangban fejezte be. Momis-Uli a későbbiekben néhány esztendeig katonai akadémián tanított. Ma Alma- Atátaan él. Nemrég töltötte be hatvanadik életévét, Bourdzsan Momis-Ulit köszöntötte a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság kormánya, üdvözölték egykori bajtársai. A Moszkva alatti harcokban súlyosan megsebesült. Erről az esetről szerzőjénél nincs szó a könyvemben. A következőképpen, történt: Épp a parancsnoki ponton, tartózkodott. Egy lövedék átütötte a falat, és belefúródott a hátába a gerincoszlop tájékán. Baurdzsan maga akarta eltávolítani a lövedéket, de társai nem hagyták, orvost hivattak. Baurdzsan nem akart tudomást venni a sebesüléséről nem hagyta el posztját. — A későbbiekben azonban a seb sok kellemetlenséget okozott. Momis-Uli nyugdíjba vonult, visszatért szülőföldjére, Kazahsztánba. Tollat fogott és „Mögöttünk Moszkva” címmel megírta visszaemlékezéseit. Baurdzsan. Momis-Uli a Szovjet írószövetség tagja. Neve ismert és megbecsülésnek örvend a dokumentumművesk kedvelői körében. Pjotr Logvinyenko. a hadi osztály komisszárja ma egy Moszkva környéki szovhoz igazgatója. Ö is gyakran, tart előadást a Moszkváért vívott harcokról. 1964-ben együtt utaztunk az NDK-ba, a Német Demokratikus Köztársaság néphadseregének vendégeként. — Járt-e már Ön Magyars országon? — Igen, mégpedig a magyar írók vendégeként. Közülük többel azóta is jó barátságban vagyok. Személyes kapcsolataimon túl: sok fiatal magyar írót ismerek műveikből, nagyra becsülöm tehetségüket, és n ágy on fogok örülni, ha módom lesz közelebbről is megismerkednem velük... Búcsúzóul jó erőt, egészséget kívánok Alekszandr Alfre- dovicsnak új műve befejezéséhez. melynek címe: A fronton és a hátországban. Ez a könyv ismét azokról szól, akik a Moszkva környéki hómezőkön semmivé foszlatták a hitleri hadsereg legyőzhetetlenségéről szőtt mítoszt. Sz. Kaszimova Megsemmisített fasiszta gépesített egységek — harminc évvel ezelőtt — a volokalamszki országúton.
