Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-14 / 241. szám

2 NAPLÓ 1953 OKTOBER 14 „n dolgozók egységéért és összetartásáért“ a „Pravda“ vezércikke Moszkva (TASZSZ) A „Pravda" vezércikket közöl a dolgozók egysé­géért és összetartásáért címmel. Bécsben — hangzik többet között a cikk — most folyik a III. Szak- szervezeti Világkongresszus. A kon­gresszuson résztvevő küldöttek, meg figyelők és vendégek a világ csak­nem minden országának szakszerve­zeteit képviselik. A dolgozók ilyen széles képvise- letü összejövetelének összehívása, mint amilyen a III. Szakszervezeti Világkongresszus, fontos esemény a nemzetközi szakszervezeti mozga­lom történetében. A kongresszus ar­ról tanúskodik, hogy a munkások világszerte akcióegységre töreked­nek a létjogaikért, a tőke támadásai ellen, a szabadságért és demokrá­ciáért, az egyetemes béke megszilár­dításáért vívott harcban. A kongresz szus kifejezésre juttatja a munkás- osztály leküzdhetetlen vonza'mát a szilárd egység iránt, amelyet minden ország dolgozói hatalmas erőforrás­nak tartanak a háborús gyújtogatok ellen, alapvető érdekeik és igényeik valóraváltásáért folyó harcukban. A kongresszus Louis Saillant be­számolójának megvitatásával kezdte munkáját. A II. Szakszervezeti Világkongresz szus óta a nemzetközi helyzetben és a szakszervezeti mozgalomban ko­moly változások mentek végbe. Az Egyesült Államok vezette agresz- szív északatlanti tömbhöz tartozó országokban a fegyverkezési verseny politikáját, ez országok egész életé­nek militarizálását, új világháború­ra irányuló készülődéseit a dolgozók létjogai és demokratikus szabadság- jogai elleni támadások kísérik. A demokratikus vezetőket letartóztat­ják, a munkásmozgalom ellen olyan drákói törvényeket hoznak, mint a rabszolga jellegű Taft-Hartley és Smith-féle törvényt, amelyek az anti demokratikus rendszert szilárdítiák meg az Egyesült Államokban. To­vább romlik a dolgozók politikai és gazdasági helyzete, drágul a megél­hetés, növekednek az adóterhek, fo­kozódik a tömeges munkanélküliség. Az Egyesült Államokban az 1937— 38 évi színvonalhoz képest az adók tizenkétszeresükre, Franciaország- uan az 1938. évinek 260 százalékára. Angliában kétszáz százalékára emel kedtek. A kapitalista országokban a fegy­verkezési -verseny ellenére tovább növekszik a munkanélküliek amúgy- is roppant seregének létszáma. A kapitalista országokban élő dol­gozók életkörülményeinek romlásá- val egyidejűleg egyre nagyobb a munkások kíméletlen kizsákmányo­lását fokozó és a dolgozók szegény­ségén, valamint nyomorúságán zsíro­sodó kapitalista monopóliumok pro­fitja. Miközben a kapitalista országok­ban csökken a reálbér és egyre nyo­morúságosabb a dolgozók helyzete emelkednek az élelmiszerárak és a közszükségleti cikkek árai. A kapitalista országok munkás- ósztálya az imperialista reakció tá­madásaira a létjogaikért, a népek nemzeti érdekeiért, a békéért vívott harc fokozásával válaszol. A dolgozók egysége, amely a lét­jogokért, a gazdeaóyj és szociális vi­szonyok megjavításáért, a demokrati­kus jogokért, szabadságjogokért folyó igazságos harcban egyre izmosodik, mind gyakrabban vezet sikerre és arra kényszeríti a kormányokat, va­lamint a vállalatok tulajdonosait, hogy elégítsék ki a dolgozók követe­léseit. A kapitalista országokból érkezett küldöttek a vita során elhangzott felszólalásaikban sok példát mond­tak arró' a sikeres harcról, amelyet a munkások jogaikért vívnak. Az az aktív harc. amelyet a dol­gozók tömegei, a népek a béke fenn tartásáért és megszilárdításáért vív­nak, a beke és a demokrácia egész táborának komoly sikereihez veze­tett a nemzetközi feszültség enyhí tése terén. A Szakszervezeti Világszövetség­ben tömörült dolgozók tömegei most széleskörű mozgalmat indítottak an­nak a kampánynak a támogatására, amelyet a Béke Világtanács a vitás nemzetközi kérdések békés rendezé­sére kezdeményezett. A munkások sokmilliós tömegei mindinkább tudatára ébrednek an­nak, hogy a munkásosztály sikeres harcinak alapvető feltétele az egy­ség. A munkások létfontosságú fel­adata minden országban, hogy szün­telenül szilárdítsák a munkásosz­tály egységét. A szakszervezeteknek szorosabban együtt kell működniök azokkal a női és ifjúsági tömegszer­vezetekkel, amelyek aktív harcot vívnak a demokráciáért és a béke megszilárdításáért. Hatalmas sikereket aratott a mun­kásmozgalom a dolgozók létérdekei­ért, a békéért folyó harcban, de ezek a sikerek egyáltalán nem jogo­sítják fel a szakszervezeteket arra. hogy megpihenjenek. A kongresz- szus részvevői beszédeikben kiemel­ték, hogy az agresszív erők szün­telen kísérleteket tesznek a nem­zetközi helyzet fokozott bonyolítá­sára, hogy az agresszív erők foly­tatják a hidegháborút, gyűlöletet szítanak a népek között, igyekeznek akadályozni a vitás nemzetközi kér­dések tárgyalások útján való rende­zését. Az új háború provokátorai­nak agresszív tervei meghiúsítha­tok, ha a béke mellett álló erők összetartanak és egységesek, ha a békéért síkraszálló erők aktívan és szervezetten lépnek fel, ha minden ország dolgozói méginkább fokoz­zák éberségüket a béke ellenségei­nek mesterkedései ellen. A nemzetközi kötelességükhöz hű­séges szovjet szakszervezetek — amelyeknek soraiban országunk dől gozóinak tízmilliói egyesülnek, — to vébbra is erősítik testvéri kapcsola­taikat más országok dolgozóival és szakszervezeteivel annak érdekében, hogy egyesítsék a szakszervezeteket a dolgozók létérdekeiért, a demokrá­ciáért és az egyetemes béke meg­szilárdításáért vívott harcban. A szovjet szakszervezetek egyön­tetűen támogatják kormányuk bé­keszerető politikáját, mert ez a po­litika visszatükrözi nemcsak a szov­jet nép, hanem a tartós békében ér­dekelt minden más nép kívánságait és érdekeit is. Erősödjék minden ország mun­kásainak szövetsége a há-oorús gyúj­togatok ellen, az egyetemes béké­ért, a dolgozók boldogságáért folyó harcban! Szabadságol Br -Guayana népének ! Tiltakozó gyűlés Londonban London (TASZSZ): Mint a Daily Worker jelenti, október 11-én a Hyde-parkban népes gyűlést tartot­ok a brit—guayanai fegyveres be­avatkozás elleni tiltakozásul. A gyű­lésen Simms, a Karibi-tenger öveze­tében lakó angol gyarmati munká­sok kongresszusa londoni szekciójá­nak helyettes elnöke tartott beszá­molót a brit-guayanai élet- és mun­kakörülményekről. A gyűlés részve­vői határozatot fogadtak el, amely­ben az angol fegyveres erők kivoná­sát, a rendkívüli állapot megszünte­tését. az eltávolított miniszterek visszahelyezését követelik. KÜLFÖLDI HÍREK PRÄGA Prágái m vasárnap országos kon­gresszust tartottak a német kérdés békés megoldásának elősegítésére. A kongresszus határozata a töb­bi között hangsúlyozza: — Tudva, hogy Németország egy­ségének demokratikus és békés ala­pon történő megteremtése jelentős mértékben hozzájárul a béke biz­tosításához és megszilárdításához, minden igyekezetünket latba vet­jük, hogy Németország kérdését a Szovjetunió javaslatainak szellemé­ben oldják meg. Egyetértünk a Szovjetunió békés javaslataival és következetesen támogatjuk azokat. PEKING Dzsakartából érkezett jelentés köz­li: Okazaki japán külügyminisztert ..nagyon kiábrándította", hogy egy­heti indonéziai tartózkodása nem eredményezett kétoldalú békeszerző­dést a két ország között. George Rice, a „United Press" kü- löntudósítója jelentette, hogy „indo­néz részről általában bizonytalansá­got és ellenséges érzületet eredmé­nyezett Okazaki látogatása" és hogy a japán külügyminiszter dzsa- kartai tárgyalásai „nem hoztak kon­krét eredményeket." UJ-DELHI Az Indiai Távirati Iroda jelenté­se szerint vasárnap Uj-Delhibc ér­kezett dr. Szunardzso indonéz és Casey ausztráliai külügyminiszter. Szunardzso indonéz külügyminisz­ter Uj-Delhiben tett nyilatkozata is­mét azt bizonyítja, hogy Ázsia-szer- te egyre erősödik az a követelés, hogy a koreai kérdést az amerikai— liszinmanista mesterkedések ellené­re békés úton, a népek érdekeinek megfelelően oldják meg. Szunardzso hangsúlyozta, „ha azt akarják, hogy a koreai politikai értekezlet ered­ménnyel járjon, akkor az értekez­let résztvevőit nem szabad csupán a hadviselt felekre korlátozni. Az értekezletnek kerekasztal-konferen- cia formájában kell létrejönnie, ame lyen nemcsak a hadviseltek, hanem más országok képviselői is rés«í- vesznek." (MTI) A Reuter jelentése szerint Hull tábornok, az ENSZ haderőinek új főparancsnoka hétfőn megérkezett Szöult>a és látogatást tett Li Szin- Man délkoreai bábelmöknél, majd Taylor tábornokkal, a 8. hadsereg parancsnokával, a 8. hadsereg fő­hadiszállására távozott. Képek a szovjet gyermekek életéből A hős Lenini Komszomol irányítása alatt álló pionir-szervezet a szovjet gyermekek millióit neveli hazájukat forrón szerető békeharcosokká. — A jaroszlavi Pionir-palota kézimunka­körében a kislányok a béke szimbó­lumát, a fehér galambot hímezik A szülői ház az egész szovjet tár­sadalommal együtt jó tanulásra, a munka szeretetére és becsülésére neveli a gyerekeket. — D. Dahnov- szkij, a harkovi traktorgyár mun­kása figyelemmel kíséri fia tanulá­sát. így él az arab országok ifjúsága Irta: MARON HUSSZEIN Nyomor, jogfosztott- ság, terror a gyarmati és függő országok if­júságának osztályrésze Szíriában, Libanonban. Transzjordániában, Szu dánban, Irakban, Ma­rokkóban és Algírban a fiatalok a legele­mibb politikai jogok­kal sem rendelkeznek. Nem hogy társadalmi szervezetek, de még sportklubok alakítását sem engedélyezik szá­mukra. Szörnyű a munkanél­küliség az arab orszá­gok munkásifjúságá­nak sorai között. A fiatal munkások ez­rei a legalantasabb al­kalmi munkákat is vállalják, csakhogy éhen ne haljanak. — Azoknak az élete sem sokkal jobb. akiknek van munkájuk. A gyárakban a munkaidő hosszabb 11 óránál. A fiatal munkások kere­sete legfeljebb ha be­tevő falatra elég. A dohány-, gyapotfeldol­gozó, stb. gyárakban széleskörűen alkalmaz­zák a gyermekmunkát. A gyermekek a fel­nőttekkel egysorban dolgoznak, mégis jó­val kevesebbet keres­nek. A társadalombiz­tosítás és a pihenésre- való jog ismeretlen fo­galom. Az arab országokban az ifjak és leányok túlnyomó többsége nem tanulhat. Szinte száz- százalékos az analfa­betizmus. Marokkóban például a lakosság 90 százaléka nem tud ír­ni és olvasni. A leg­több faluban egyálta­lán nincs iskola. Más- félmillió iskolaköteles korú marokkói gyer­mekből mindössze 200 ezer jár iskolába. Az arab világban va­laha híres volt a két marokkói egyetem. — Jelenleg mind a kettő teljesen elhanyagolt állapotban van. Épüle­teik düledeznek. : Két éve egy épület beom- lósa miatt hét „diák meghalt. A tanítás színvonala rendkívül alacsony. A tanrend egy évszázad óta alig változott. A nőknek egvátlalá- ban nincs módjuk a művelődésre a gyar­mati és függő orszá­gokban. Szudánban például egyetlen, 93 férőhelyes, leányisko­la van. A Világifjúsági Kon­gresszus és a Világif­júsági Találkozó óriá­si eseményt jelentették az arab Országok if­júságának életében. — Az arab népek . ifjú. nemzedékének kép­viselői itt újból jyieg- győződtek a béketá­bor erejéről és hatal­máról, látták, hogy világszerte millió és millió megbízható, hű barátra számíthatnak a gyarmati elnyomás elleni harcukban. „Napi 14 órát dolgozó mun­kások, földjüket öszvér vontatta ekékkel megművelő parasztok, sár­ban játszó mezítlábas gyerekek, vas­úti sínek mentén kóborló, szénda­rabkákat kereső öregasszonyok, oar- tangokban és viskókban lakó csa.a- dok, háborús rokkantak, akik ab­ban reménykednek, hogy a könyö- ületes emberek néhány pezetái dcbnak oda nekik, a patakokban fe­hérneműt mosó háziasszonyok, ci­garettavég után vadászó férfiak, sors jegyeket áruló vak koldusok — így néz ki a mai Spanyolország. — Ez — Franco Spanyolországa". így festi le a „Gazette and Dnhy" jímű amerikai újság egy hónapja [''ranco Spanyolországában tartózko­dó két tudósítója a Franco igájában sínylődő spanyol nép keserves éle­tét. Franco klikkje, amelyet 1939-ben Hitler és Mussolini fegyveres inter­venciója segített uralomra, Soanyoi- rszágot a szörnyű ínség és a nél­külöző dolgozók országává, s ke­gyetlen rendőrterror és önkény or­szágává változtatta. A spanyol munkás nem tudja, ho­gyan ossza be nyomorúságos . kere­setét. Az árak szakadatlanul emel­kednek. Az ,;E1 Plata" című uru­guayi újság közlése szerint a spa­nyol munkások munkabére annyira alacsony, hogy csak úgy tudnak be- ’őle megélni, ha két-három helyen dolgoznak. Elviselhetetlenül nehéz a spanyol parasztok helyzete is. A lakosság 65 százalékát foglalkoztató mezőgazda­ság jelentősen alacsonyabb színvona- on áll, mint a Franco klikk ha*a- lomrajutásakor. A parasztok a föl­det özönvízelőtti eszközökkel műve­lik meg. „Sokszor csodálkoztam — írja a „Western" Mail and South News" című angol újság tudósítója — amikor az öszvér és ökörfogatok­kal találkoztam, amelyek hihereüen lassúsággal vonszolják 'a faekéket, .a kiszáradt, terméketlen földön". Spanyolországban sokmillió pa­rasztgazdaság a megművelésre alkal más földnek mindössze alig sgyhar- madával rendelkezik, a másik két­FRANCO IGÁJÁBAN harmad a földbirtokosoké és a katc- ikus egyházé. Szörnyű csapást jelentenek a spa­nyol falura nézve a rendszeres aszá­lyok. Az „Echo" című francia újság adatai szerint az aszály és a rend­kívül elmaradt mezőgazdasági mun­kamódszerek következtében az idei termés alig éri el a tavalyi 70 szá­zalékát. A termés nagyfokú csökkenése fokozza a munkásosztály és a pa­rasztság amúgyis tragikus nyomorát. Megjegyzendő, hogy Spanyolország­ban, amely gabonatermés tekinteté­ben az euiópai országok között az utolsó helyen áll, a „Wall Street •Journal", az amerikai pénzügyi kö­rök sajtószervének tanúsága szerint, nincs elegendő gabona a város és a falu lakosságának'ellátására. Franco klikkjének és amerikai pártfogóinak rablógazdasága a spa­nyol ipart is a legmélyebb válság­ba sodorta. Az angol sajtó rámutat arra, hogy a spanyol ipari terme'és volumene jelentős mértékben elma­rad a Franco-klikk hatalomrajutásáí megelőző idők színvonalától. A gaz­daság valamennyi ágában komoly hiányok mutatkoznak. Nincs elég szabad tőke, hiányzik a nyersanyag, aminek következtében gyakran áll­nak a gyárak és- üzemek, hiány van a gépekben, amelyek amúgyis jelen tős mértékben elavultak. A FranCO-féle gazdaságot jellem ző válság az utóbbi időben még job­ban kiéleződött. A „Agence econo- mique ex financiére" című francia közlöny adatai szerint a szénkiter­melés az elmaradt technika és í bányászok rendkívül alacsony bére következtében állandóan hanyatlik. A nyersvastermelés többszörösen csökkent, összezsugorodott a szövet gyártás, sorvad a vasúti szállítás. A külkereskedelem óriási veszteséggel dolgozik. A külkereskedelmi merleg passzív egyenlege 1952-ben 45 mil­liárd francia frankot tett ki. Az amerikai tőke kiszorítja an­gol versenytársát, megkaparintja a spanyol gazdaság kulcspozícióit és lényegében a gazdaság valamennyi fontos részlegét ellenőrzése alatt tart ja. Közben az amerikai monopolis­ták hallatlan nyereséget vágnak zsebre. Egy esztendő leforgása alatt több, mint 1 milliárd dollár profitot sajtoltak ki Spanyolországból. Franco kormánya idén hozzá­járult ahhoz, hogy az amerikai olaj- társaságok Navarra tartományban olaj után kutassanak. Ez a munka 192 négyzetmérföldnyi területen fo­lyik. A „Cahiers internationeaux" című francia gazdaságpolitikai újság közölte, hogy a Pamplona kerület­ben olajkutatásokat végző három amerikai olajtársaság gazdag olaj­lelőhelyekre bukkant. Az Egyesült Államok monopóliu­mai ügyesen kijátsszák a törvényt amely korlátozza idegen tőkéknek a spanyol iparba való^ befektetését. Annak ellenére, hogy a törvény ér­telmében az idegen tőkék nem halad hatják meg a spanyol vállalatok ösz- szes tőkéjének 25 százalékát, sok vál lalatban, az előbb idézett francia folyóirat megállapítása szerint, a tő­kék 50 százaléka amerikai cégek tu­lajdonában van. Az Egyesült Államok a gazdasági térhódítás mellett Spanyolországot a demokratikus tábor országai ellen irányuló agresszió céljaira katonai támaszponttá alakítják át. Hosszas tárgyalások eredménye­képpen szeptember 26-án Madrid­ban aláírták az Egyesült Államok és Franco Spanyolországa közötti katonai egyezményt. Az Egyesült Államok ennek az egyezménynek alapján jogot nyer arra, hogy ki­építse, kibővítse és felhasználja a spanyol haditengeri és hadirepülő bázisokat. Mit kap cserébe Franco azért, hogy a spanyol területeket eladta az amerikaiaknak? Az Egyesült Álla­mok „segély" formájában 226 mil­lió dollárt bocsát Franco tábornok rendelkezésére. Ezek a dollárok azonban nem szolgálják az ország gazdasági helyzetének javulását, sem a nép javát. Az egyezmény ér­telmében 141 millió dollárt fegy­verek vásárlására, 85 millió dollárt pedig hadiüzemek építésére és ki­bővítésére irányoztak elő. Miközben az ország súlyos gazda­sági válságot él át és sokmillió spanyol éhezik, Francoék katonai célokra egyre újabb és újabb ösz- szegeket irányoznak elő. Sokmillió gyermeknek nem áll módiában ta­nulni, mivel a madridi klikk csak filléreket fordít a közoktatásra. Az ország 28 milliós lakosságának majd­nem fele írástudatlan. A hivatalos statisztika beismeri, hogy a kelleté­nél 35 ezerrel kevesebb iskola van, de a meglévő iskolákban is több, mint 50 százalékkal kevesebb taní­tó van, mint afnennyire szükség volna. A koldusbér ezer meg ezer tanítót arra kényszerít, hogy fakép­nél hagyja szakmáját. 1932 óta a spanyol pedagógiai iskolákon tanu­lók száma negyedére csökkent. A Franco rendszer, miután az or­szágot nagyban és kicsinyben elad­ta a külföldi társaságoknak és a katonai bázisokat az amerikaiak ren delkezésére bocsátotta, fokozza a terrort a dolgozó nép és az ország függetlenségéért harcoló hazafiak ellen. Ez év elején Barcelonában három spanyol antifasisztát végeztek ki, Granadában agyonlőtték Jósé Munos Losanot. Sevillában három másik hazafit öltek meg. Spanyol- országot márciusban a terrornak és a Franco rendszer ellenségei üldö­zésének újabb hulláma árasztotta el. Madrid, Barcelona, Bilbao. Se­villa és a többi városok börtöneit zsúfolásig megtöltik a különböző politikai meggyőződésű munkások és az értelmiség képviselői. De a Franco-klikk dühöngő tér rorja nem törte meg a militarizá- lás és a háború ellen, a nemzeti függetlenségért, a szabadságért, a demokratikus Spanyolországért küz­dő spanyol nép harci szellemét. Az ország különböző kerületeiben sztráj kok és tüntetések lángolnak fel a népellenes rendszer, a nyomor és jog fosztottság rendszere ellen. Franco klikkjének nem sikerül elfojtania a spanyol nép hősi szabadságharcát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom