Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)

1953-10-14 / 241. szám

1953 OKTOBER 14 NÄPCÖ PARI ÉS PA RTÉPITÉS A párt demokrácia betartása növeli a pára vonzóerejét A párt. és az ország előtt álló napy feladatok sikeres megoldásának alap- *w;0 felniét1 öl», hogiy pártszervezete ink szarvezetilleg is megerősödve miég nagyobb erővel tudják mozgósítani dolgozó népünket. Pártiszervezeteink megerösöctésének és szervező, moz­gósító erejének növelésében hatal­mas szerep,- van a pártdemokráciia szigo-rú betartásának. A pártdemo- kráciia megsértése pártunk akarat" egységét gyengíti. Rákosi é’vtár® már 1950 február 10 i beszédében is így jelteffinezíg ezt a kérdést: .,Otí, ahol a pártdemokráda elemi szabá- ly ai{ n0m tartják be, ahol a veze­tőség nem cd számot a tagságnak és a tagságnak nincs módja bírála­tot mondani a vezetőség munkájá­ról, igazi pártéletről szó sem lehet.“ Ez a tanítás még erőteljesebb je­lentőséggel bír pártunk Központi Különösen az alulról van még sok Ez pedig súlyos hiba, mert csök­kenti a .párt vonzóerejét. A tagok le­szoknak az aktív hozzászólásokról, nem tartják érdemesnek bírálni a vezetők munkáját. Az ilyen hibás gyakorlat növeli a vezetőkben az önelégültség érzését., mely végsőso- rom újra a kollektív vezetés elsvé" nők megsértésé* segíti elő. Szedresen például Janlkovice elvtáms, a függet­lenített; pártái tik ár még mind ig igyek­szik a neki szóló bírálatot elterelni. Sőt mint legutóbb áis Szolnoki Itn- iéné elvtársnő, alapszervi titkár esc lében személyeslkedéssé változtatni, mely csak a járási pártbizottság köz belépésére intéződött ®1 megfelelő mó dón. A pártdemokráciia megsértése azon­ban n>emc6ak a kritika, önkritika el­fojtásában mutatkozik meg, hanem abban is. hogy még mindig vannak elvétve egyes pártszervezetek, ahol rendszertelenül tartanaik vezetőségi vagy taggyűléseket. Ez megmutatko­zik például a faddi Budakalász ter­melőszövetkezetben is, mely termé­szetesen rányomja bélyegét a mun­kákra is. Van azonban egy másik végfet is, ahol — mint például a pá­ni Béke term eliősizövetlkeze then, — még jói haladnák a munkák, a ter­melésben még n,em látszik meg a pártszervezet gyenge munkájából adó dó politikai munka hiánya. Ez azon­ban csak látszat, s ha nem tépnek fel a pártszervezet vezetői a belső élet megjavítása területén erélyesen, rövid időn belül meglátszik a terme­lésben is. A pártszervezet legmaga­sabb fóruma a taggyűlés. Itt kell megtárgyalni hogy a párttagokra a komm un istákra milyen feladatok vár. maik azon a tarülteten, hogy meg­felelő polliitiikiai munkával segítsék a gazdasági feladatok sikeres megol­dását. Különösen nagv feladat hárul most termellőszövetkezcteinik pártszerveze­teire, amiifcoT a nagyüzemi gazdál­kodás most már élő valósággá vált fölényét széleskörűen bemutatva to­vább erősíthetik, szilárdulhatják dol­gozó parasztságunk felemelik edésének Vezetősége 1953 június 27—28"i ülé­se óta. Megyénkben azóta ezen a téren értünk el nagyszerű eredmé­nyeket, Ennek nyomán pártszerve­zeteink többségében javult a part­éiét, a pártmunka minősége e ter­mészetesen ennek elengedhetetlen következményeképpen javult a ter­melőmunka, erősöditek szilárdu’ltalk termelőszövetkezeteink és csoportja­ink. Azonban még mindig vannak egyes terüli3be/k, egyes alapszerveaetek, ahol különböző módon súlyosan megsér­tik a pártdemofcráciát. melynek nyo­mán lazul a pártáiét, lazul az egyre nagyobb Itermelési eredményekért folytatott harc lelkesedése is. Leg­elterjedtebb még a Központi Vezető­ség legutóbbi határozata óta its a kritika, önkritika a bírálat elfojtása. jövő bírálat területén javítanivaló. biztos bázisait, a termélőszöveitike- zetaket. A pártszervezetnek kell lennie a hajtóerőnek mely minden egyes taginak megmu­tatja hogy a párt és kormány határ0 aatái nyomán megjelenő rendelkezé­sek soha nem látott fejlődési per­spektívát nyújtanak elsősorban ter­melőszövetkezeti parasztságunk szá­mára. Látni kell. hogy a vezetőségi és taggyűlések elhanyagolása jórészben szülőanyja a kritika, önkritika s el­sősorban az alulról jövő bírálat el. fojtásának is. De látni kell a,zt is, hogy egészében véve „ pártdemo- krácia elfojtása nem marad titok­ban és ez már elégedetlenséget szül a párttal szemben. Végisősoron gyen­gíti a párt erejét, gyengíti szervező, mozgósító szerepét, mely most a kormányprogramm megvalósításáért vívott harcban minden eddiginél sú­lyosabban esik a latba. A bogyiszlói alapszervezetnél még mindig cédulákkal akarják ösz- szehívni a taggyűlést, ahelyett, hogy a bizalmiak felvilágosító munkát vé­geznének s személyesen hívnák meg őket. így természetesen, mint a leg­utóbbi példa is bizonyítja, jóformán csak a párttagság fele ment el a taggyűlésre. Akik elmentek, azok is felkészületlenül jelenhettek meg, mert nem volt, aki beszélgessen ve­lük a taggyűlés napirendjéről. Az előttünk álló nagy feladatok az eddigieknél sokkal inkább meg­követelik pártszervezeteinktől, hogy minden eszközzel harcoljanak a párt­demokrácia szigorú betartásáért. dísz elet A Várdomb-újbereki ál/ámi gaz­daság DISZ szervezetének tagjai mindent megtesznek, hogy szerve­zetüket erősítsék, amellett, hogy a kormányprogramm álkeres megvaló­sításáért a termelőmunkában is pél­dásan kiveszik részüket. Még na­gyobb lenne azonban lendületük, még lelkesebben dolgoznának, ha az illetékesek többet törődnének velük, a párt és a kormány határozataiban megadott lehetőségeket, jobban fel­használnák. Ezt bizonyítja az alábbi két levél is: „Tudjuk azt, hogy népi demokrá­ciánk gondoskodik a mi gazdasá­gunk dolgozóiról is. Lehetőséget adott, hogy mozigépet is kaphas­sunk. Csak az a baj, hogy a mozi­gépünk idáig még a szekrényben nyugszik. Ambróczi elvtárs, Vár­domb község tanácsának elnöke már másodszor Ígérte, hogy elküldi hoz­zánk. össze is jöttek a fiatalok, de a mozigép csak nem érkezett meg hozzánk. Kulturális fejlődésünkre nagyobb gondot is fordíthatna Amb- rózi elvtárs. Markó Erzsébet kultúrfelelős. * DISZ szervezetünk tagjai nagy odaadással kezdtek hozzá a szerve­zet életének megjavításához. Látják világosan, hogy pártunk minden le­hetőséget megad az ifjúságnak a fej lődéshez. Sajnos eddig a mi párt- szervezetünk nem sok gondot fordí­Jlcflflig tűrik még: a sogor-koma vezetést a Vaksi Téglagyárban? Malenkov elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán a kádermun ka területén felmerült hibák kijavításának egyik módját a kö .'étkezőkben határozta meg: „Engesztelhetetlen harcot kell folytatnunk a sógor-komaság és a klikk szellem ellen." A XIX. kongresszus e nagyjelen­tőségű tanítását feltétlenül helyes, ha a mi viszonyainkra megfelelően alkalmazzuk. Megyeszerte ’ ugyan igen sok elvtárs tanulta eat az anya­got, de igen kevesen alkalmazták, a gondjaikra bízott üzemben. A számos elrettentő példa közül néz­zük meg a Paksi Téglagyárat, hogy eleget teítek-e a sógor-koma és a klikk-szellem felszámolásának? — Nem. A kádermunka megcsúfolását láthatja itt minden dolgozó. Ha a Paksi Téglagyár dolgozóinak névsorát kezünkbe vesszük, a kö­vetkező furcsa kép tárul elénk: S c h n e p p Pál, a központi műhely vezetője; Schnepp János az üzem gépésze; Ledneczky János ki­hordó ÜB-elnök (ugyancsak a Schnepp családhoz tartozik); Led­neczky Jánosné vizező-keverő. Eddig semmi különös nincs a do­logban; ha csak ennyi hiba volna! Az igen népes család 4 tagja kere­sett és talált munkát a téglagyár­ban. Ami ezen felül történt azon­ban, már nem lett volna szabad szó nélkül tűrnie az üzemi pártszerve­zetnek. A dolgozók jogosan fejezték ki felháborodásukat. Schnepp Pál felesége a család ötö­dig tagja, egész nyáron liftkezelő volt. A meleg nyári napon jó is volt számára a hűs fülke. Most azon ban túlságosan hűs lett ez a hely. A család különböző lakomák kísé­retében hamar megvitatta, hogyan lehetne a hűs fülkőt felváltani me­legebb munkahellyel. Hamarosan ta­láltak is megoldást, — kellemesebb a iPin' a a h deg lélen az üzem Mán. A munkahely-csere, hogy ne kelt­sen feltűnést, az üzem dolgozói kö­rében, Schnepp Pálné szabadságra ment. A szabadság leteltével a kony hán kezdte meg a munkát, — Kern Mária helyén, akit minden indök nélkül törvényellenesen más mun­kakör ellátásával bíztak meg. Kern Mária váratlan áthelyezése újabb lehetőséget jelentett a család egy másik, hatodik tagjának elhelyezé­sére. Lukács Jakabné (Schnepp Pál testvére) a felvonónál kapott beosztást. (Zárójelben megjegyezzük, hogy Kern Mária most Schnepp Já­nosné, hetedik családtag helyére ke­rült, aki betegsége miatt jelenleg nem dolgozik.) A Paksi Téglagyárban tefyát va­lamennyi kulcspozició*. — amely a termelést irányítja, szabályozz^. a Schnepp-családfához tartozó dolgo­zó kezében van. A legújabb hírek szerint a családfa nyolcadik tagja, mint égető akar a téglagyárba visz- szatémi. A dolog még inkább ..érdekessé" válik, ha tudjuk azt is. hogy a tél és a tavasz folyamán Schnepp Pál a telepvezetést látta el. Ezidő alatt csaknem mindennap benyújtotta le­mondását. Most viszont, hogy a te- lepvezeíést másra bízták, oly erő­sen avatkozik be a vezetés ügyei­be, hogy a felelős egyszemélyi ve­zetést alapjában véve ő gyakorolja. Mi4 'e’t az üzeni pár szervezel ezek megakadályozása érdekében? Erre röviden azt lehet mondani: semmit. Tűrte, hogy lényegében égy család kaparintsa magához az üzem életében fontosabb szerepet játszó kulcspozíciókat. Lehe:-e azon cso­dálkozni, hogy példáu^ az égetés színvonala szinte semmit nem emel­kedett évek óta? Ezen nem lehet csodálkozni, mert a Duvanov égeté­si rendszer bevezetésének l°gna- gyobb ellenzői, éppen ehhez a csa­ládhoz tartoznak. Helytelen volna minden felelős­sége; azonban csak az üzem veze­tőire hárítani. Felelősek a téglagyá­ri egyesülés vezetői is. F i s c h I elv- társ jói ismeri ezt az elvtelen hely­zetet. Palla elvtárs is segített vol­na, a hibák kijavításában. Végső fokon az egyesülés vezeiői hallga­tólagos tudomásulvétellel erősítették meg ezt az állapotot. Természetesen ez a családi vezetés a bírálat elke- néséhez, a hibák elburjánzásához, a jobb égetési módok sarokbatételéhez — a törvénytelen munkahely-cseré­hez vezetett. Itt az ideje ezen változtatni! Dombóvári Kendersyár: A munkafegyelem lazasága okozta a szepfember? lemaradást A Dombóvári Kendergyárban nagy lelkesedéssel végezték az év első hó­napjaiban a munkát, minden rész­letében teljesíteni tudták a tervet. Augusztusig jól is ment a munka. Szeptemberben az árutermelést ér­tékben csak 83 százalékra teljesítet­ték. A harmadik negyedéves tervet értékben 100 százalékra, mennyiség­ben pedig csak 72 százalékra telje­sítették. A lemaradás okáról megoszlik a véleménye a Dombóvári Kendergyár vezetőinek és dolgozóinak. De egy­ben megegyezik: az anyag rossz mi­nőségére hivatkoznak. Nem tudjuk elképzelni azt, hogy az anyag olyan rossz legyen, hogy egyik nap a tiló- sok személyenként 100 kiló kendert is tudnak termelni, a másik nap pé­tiig 19—20 kilót. Mélyebben van a termelés hullámzásának az oka, a gyökere. A munkafegyelem lazasága az, mely a szeptemberi lemaradást előidézte. Kétségkívül magas volt a szeptember havi terv, de teljesíthető lett volna akkor, ha minden dol­gozó szívügyének tekinti a terv tel­jesítésének törvényét és harcol napi tervének teljesítéséért. Azonban nem ez történt. Nem dolgozták lel­kiismeretesen le a munkaidő minden percét. Nem egy esetben előfordult például a gubásánál, hogy a reggel 6 órakor kezdődő műszak dolgozói már 8 órakor 20—25 perces reggeli szünetet tartottak, utána pedig 10 órakor félórás étkezési időt. Termé­szetes, hogy a 20—25 percek kiestek a termelésből és ezért nem tudták a gubózók teljesíteni a tervüket. Nem elég arra hivatkozni a gyár ve­zetőinek, hogy nem megfelelő a nun kaerő. Éppen azt kellett volna meg­nézni, hogy miből adódik a lemara­dás és a dolgozókat, különösen azo­kat, akik újonnan kerültek az üzem­be, nevelni a szocialista munkafe­gyelem betartására. A műszaki dol­gozók sem sokat tettek a munkafe­gyelem megszilárdítása érdekében. A művezetők szemeláttára 10—15 perceket álltak a tilósok, s nem mer­tek szólni, amikor észrevették, hogy munkaidő alatt csoportokban beszél­getnek. A tervismertető értekezleten is foglalkoztak a munkafegyelem kér­désével. A beszámolót V u i c s Júlia elvtársnő, telepvezető tartotta. El­mondta azt, hogy mennyi fegyelme­zetlenség történt a termelésben, de nem mondta el, hogy milyen intéz­kedéseket kell tenni a fegyelem meg szilárdítása érdekében. Nem vonták felelősségre a későket, a hanyagul dolgozókat. Csak a pártszervezet erélyes köz­belépésére történt változás a munka­fegyelem terén. A pártszervezet is későn vette ezt észre, mert csak ok­tóber első napjaiban mozgósította a kommunistákat a munkafegyelem megszilárdítására. Azóta javult a fegyelem. Ma már kevésbbé fordul elő, hogy munkaidő alatt reggelizé­seket tartanak a dolgozók, vagy cso- pqftosan összeállnak beszélgetni. Az üzemi pártszervezet titkára, Orbán elvtárs kezébe vette a munkafegye­lem megszilárdításának kérdését. Pártvezetőségi ülésen beszélték meg a fegyelem megszilárdításának mód­szereit és arra a megállapodásra ju­tottak, hogy egyénileg foglalkoznak a fegyelmezetlenekkel. Ennek meg is lett az eredménye, mert október első napjaiban már a tervet minden esetben túlteljesítették. Az a feladata a kendergyár párt- szervezetének és gyárvezetőségének, hogy továbbra is folytassák a harcot a fegyelem megszilárdításáért. Saját példájuk áll előttük, hogy amikor a fegyelem laza, akkor nincs tervtelje­sítés. Az a feladatuk, hogy pótolják a harmadik negyedévi lemaradást. Teremtsenek meg minden feltételt a termeléshez, hogy teljesíteni tudják szavukat, pótolni tudják a lemara­dást. tott az ifjúságra. Ez abból is adó­dott, hogy a szervezetben a fiatalok nem harcoltak keményen ezért a segítségért. Most azonban megvan a lehetőség, vannak olyan fiatalok, akik kérik ezt a segítséget. Szabó Gyula elvtárs még mindig nem se­gít bennünket eléggé, hogy szerve­zetünk megfelelő életet éljen, s tény­leg rohamcsapata legyen gazdasá­gunkon belül a termelésnek. Kér­jük Szabó Gyula elvtársat, hogy na­gyobb gondot fordítson a nagybereki DISZ szervezet fiataljainak neve­lésére, segítésére. Dobos József DISZ-titkár „December 2l-ig befejezzük az éves tervet“ A hőgyészi malom dolgozói szep­tember 26-án fejezték be harmadik negyedéves tervüket és ebből az al­kalomból röpgyűlést hívtak össze, amelyen megfogadták, hogy éves tervüket december 21-re befejezik. A kiváló eredmény elérésében igen nagy része van W i t z 1 Ferenc fő­molnárnak, aki ugyan csak féléve dolgozik a malomban, de kiválóan oldotta meg a jó minőségű liszt elő állítását. A hőgyészi malom 12 köz­ség dolgozó parasztságát látja el liszttel. A malom mellett építettek egy sertéshizlaldát, egy baromfitele­pet, ahol a hulladékból állatokat ne­velnek, amivel hozzá akarnak já­rulni dolgozó népünk élelmiszer- szükségleteinek kielégítéséhez. IIosz szú évek óta kiváló minőségű lisz­tet biztosítanak 12 község_ dolgozói­nak és továbbra is így akarják vé­gezni munkájukat a hőgyészi malom dolgozói. Erre tetteik fogadalmat. Mígie'enl a rrsiito'nr Szemle ú, száma A ..Társadalmi Szemle" most meg jelent szeptemberi számában Foga­ra s i Béla eivtárs „A szükségletek kielégítéséről" címmel írt cikket. Szabó Imre elvtárs cikke a szo­cialista törvényesség kérdéseit tár­gyalja. A Központi Vezetőség jú­nius 27—28-i ülésén hozott határo­zatok egyes kérdéseivel foglalkozik Mód Aladár elvtárs cikke: „A „nép" politika és alkalmazásának néhány kérdése pártunk politikájá­ban". Közli a folyóirat „A nép — a tör­ténelem alkotója" című, a „Kommu- ivisz*" 12. számában megjelent cik­ket. Lenin Műveinek 32. és 33. kö­tetét Varga Iván elvtárs ismerte­ti. A „Szemle" rovatban M a r k ó j a Imre elvtárs a Tudományos Mun­kások Világszövetsége budapesti köz gyűlésével fogta’kozik. A „Kommu- nyiszt" 11. és 12. számairól Bara­nyai Gyula elvtárs írt ismertetést. A „Könyvismertetés" rovat első cikke de Broglie francia polgári tu­dós nagyjelentőségű fellépését tár­gyalja az indeterminizmus ellen. Az I. P. Pavlov fiziológiai tanításával foglalkozó tudományos ülésszak anyagát tartalmazó kiadványt Tóth Sándor elvtárs ismerteti. Elekes Lajos elvtársnak Hunyadi Jánosról írt monográfiájával Kardos Tibor elvtárs, Erdélyi János válogatott esz­tétikai tanulmányait tartalmazó kö­tettel pedig Mátrai László elvtárs foglalkozik a folyóiratban. yciKß jpompapir kém

Next

/
Oldalképek
Tartalom