Tolnai Napló, 1953. október (10. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-14 / 241. szám
1953 OKTOBER 14 NÄPCÖ PARI ÉS PA RTÉPITÉS A párt demokrácia betartása növeli a pára vonzóerejét A párt. és az ország előtt álló napy feladatok sikeres megoldásának alap- *w;0 felniét1 öl», hogiy pártszervezete ink szarvezetilleg is megerősödve miég nagyobb erővel tudják mozgósítani dolgozó népünket. Pártiszervezeteink megerösöctésének és szervező, mozgósító erejének növelésében hatalmas szerep,- van a pártdemokráciia szigo-rú betartásának. A pártdemo- kráciia megsértése pártunk akarat" egységét gyengíti. Rákosi é’vtár® már 1950 február 10 i beszédében is így jelteffinezíg ezt a kérdést: .,Otí, ahol a pártdemokráda elemi szabá- ly ai{ n0m tartják be, ahol a vezetőség nem cd számot a tagságnak és a tagságnak nincs módja bírálatot mondani a vezetőség munkájáról, igazi pártéletről szó sem lehet.“ Ez a tanítás még erőteljesebb jelentőséggel bír pártunk Központi Különösen az alulról van még sok Ez pedig súlyos hiba, mert csökkenti a .párt vonzóerejét. A tagok leszoknak az aktív hozzászólásokról, nem tartják érdemesnek bírálni a vezetők munkáját. Az ilyen hibás gyakorlat növeli a vezetőkben az önelégültség érzését., mely végsőso- rom újra a kollektív vezetés elsvé" nők megsértésé* segíti elő. Szedresen például Janlkovice elvtáms, a függetlenített; pártái tik ár még mind ig igyekszik a neki szóló bírálatot elterelni. Sőt mint legutóbb áis Szolnoki Itn- iéné elvtársnő, alapszervi titkár esc lében személyeslkedéssé változtatni, mely csak a járási pártbizottság köz belépésére intéződött ®1 megfelelő mó dón. A pártdemokráciia megsértése azonban n>emc6ak a kritika, önkritika elfojtásában mutatkozik meg, hanem abban is. hogy még mindig vannak elvétve egyes pártszervezetek, ahol rendszertelenül tartanaik vezetőségi vagy taggyűléseket. Ez megmutatkozik például a faddi Budakalász termelőszövetkezetben is, mely természetesen rányomja bélyegét a munkákra is. Van azonban egy másik végfet is, ahol — mint például a páni Béke term eliősizövetlkeze then, — még jói haladnák a munkák, a termelésben még n,em látszik meg a pártszervezet gyenge munkájából adó dó politikai munka hiánya. Ez azonban csak látszat, s ha nem tépnek fel a pártszervezet vezetői a belső élet megjavítása területén erélyesen, rövid időn belül meglátszik a termelésben is. A pártszervezet legmagasabb fóruma a taggyűlés. Itt kell megtárgyalni hogy a párttagokra a komm un istákra milyen feladatok vár. maik azon a tarülteten, hogy megfelelő polliitiikiai munkával segítsék a gazdasági feladatok sikeres megoldását. Különösen nagv feladat hárul most termellőszövetkezcteinik pártszervezeteire, amiifcoT a nagyüzemi gazdálkodás most már élő valósággá vált fölényét széleskörűen bemutatva tovább erősíthetik, szilárdulhatják dolgozó parasztságunk felemelik edésének Vezetősége 1953 június 27—28"i ülése óta. Megyénkben azóta ezen a téren értünk el nagyszerű eredményeket, Ennek nyomán pártszervezeteink többségében javult a partéiét, a pártmunka minősége e természetesen ennek elengedhetetlen következményeképpen javult a termelőmunka, erősöditek szilárdu’ltalk termelőszövetkezeteink és csoportjaink. Azonban még mindig vannak egyes terüli3be/k, egyes alapszerveaetek, ahol különböző módon súlyosan megsértik a pártdemofcráciát. melynek nyomán lazul a pártáiét, lazul az egyre nagyobb Itermelési eredményekért folytatott harc lelkesedése is. Legelterjedtebb még a Központi Vezetőség legutóbbi határozata óta its a kritika, önkritika a bírálat elfojtása. jövő bírálat területén javítanivaló. biztos bázisait, a termélőszöveitike- zetaket. A pártszervezetnek kell lennie a hajtóerőnek mely minden egyes taginak megmutatja hogy a párt és kormány határ0 aatái nyomán megjelenő rendelkezések soha nem látott fejlődési perspektívát nyújtanak elsősorban termelőszövetkezeti parasztságunk számára. Látni kell. hogy a vezetőségi és taggyűlések elhanyagolása jórészben szülőanyja a kritika, önkritika s elsősorban az alulról jövő bírálat el. fojtásának is. De látni kell a,zt is, hogy egészében véve „ pártdemo- krácia elfojtása nem marad titokban és ez már elégedetlenséget szül a párttal szemben. Végisősoron gyengíti a párt erejét, gyengíti szervező, mozgósító szerepét, mely most a kormányprogramm megvalósításáért vívott harcban minden eddiginél súlyosabban esik a latba. A bogyiszlói alapszervezetnél még mindig cédulákkal akarják ösz- szehívni a taggyűlést, ahelyett, hogy a bizalmiak felvilágosító munkát végeznének s személyesen hívnák meg őket. így természetesen, mint a legutóbbi példa is bizonyítja, jóformán csak a párttagság fele ment el a taggyűlésre. Akik elmentek, azok is felkészületlenül jelenhettek meg, mert nem volt, aki beszélgessen velük a taggyűlés napirendjéről. Az előttünk álló nagy feladatok az eddigieknél sokkal inkább megkövetelik pártszervezeteinktől, hogy minden eszközzel harcoljanak a pártdemokrácia szigorú betartásáért. dísz elet A Várdomb-újbereki ál/ámi gazdaság DISZ szervezetének tagjai mindent megtesznek, hogy szervezetüket erősítsék, amellett, hogy a kormányprogramm álkeres megvalósításáért a termelőmunkában is példásan kiveszik részüket. Még nagyobb lenne azonban lendületük, még lelkesebben dolgoznának, ha az illetékesek többet törődnének velük, a párt és a kormány határozataiban megadott lehetőségeket, jobban felhasználnák. Ezt bizonyítja az alábbi két levél is: „Tudjuk azt, hogy népi demokráciánk gondoskodik a mi gazdaságunk dolgozóiról is. Lehetőséget adott, hogy mozigépet is kaphassunk. Csak az a baj, hogy a mozigépünk idáig még a szekrényben nyugszik. Ambróczi elvtárs, Várdomb község tanácsának elnöke már másodszor Ígérte, hogy elküldi hozzánk. össze is jöttek a fiatalok, de a mozigép csak nem érkezett meg hozzánk. Kulturális fejlődésünkre nagyobb gondot is fordíthatna Amb- rózi elvtárs. Markó Erzsébet kultúrfelelős. * DISZ szervezetünk tagjai nagy odaadással kezdtek hozzá a szervezet életének megjavításához. Látják világosan, hogy pártunk minden lehetőséget megad az ifjúságnak a fej lődéshez. Sajnos eddig a mi párt- szervezetünk nem sok gondot fordíJlcflflig tűrik még: a sogor-koma vezetést a Vaksi Téglagyárban? Malenkov elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán a kádermun ka területén felmerült hibák kijavításának egyik módját a kö .'étkezőkben határozta meg: „Engesztelhetetlen harcot kell folytatnunk a sógor-komaság és a klikk szellem ellen." A XIX. kongresszus e nagyjelentőségű tanítását feltétlenül helyes, ha a mi viszonyainkra megfelelően alkalmazzuk. Megyeszerte ’ ugyan igen sok elvtárs tanulta eat az anyagot, de igen kevesen alkalmazták, a gondjaikra bízott üzemben. A számos elrettentő példa közül nézzük meg a Paksi Téglagyárat, hogy eleget teítek-e a sógor-koma és a klikk-szellem felszámolásának? — Nem. A kádermunka megcsúfolását láthatja itt minden dolgozó. Ha a Paksi Téglagyár dolgozóinak névsorát kezünkbe vesszük, a következő furcsa kép tárul elénk: S c h n e p p Pál, a központi műhely vezetője; Schnepp János az üzem gépésze; Ledneczky János kihordó ÜB-elnök (ugyancsak a Schnepp családhoz tartozik); Ledneczky Jánosné vizező-keverő. Eddig semmi különös nincs a dologban; ha csak ennyi hiba volna! Az igen népes család 4 tagja keresett és talált munkát a téglagyárban. Ami ezen felül történt azonban, már nem lett volna szabad szó nélkül tűrnie az üzemi pártszervezetnek. A dolgozók jogosan fejezték ki felháborodásukat. Schnepp Pál felesége a család ötödig tagja, egész nyáron liftkezelő volt. A meleg nyári napon jó is volt számára a hűs fülke. Most azon ban túlságosan hűs lett ez a hely. A család különböző lakomák kíséretében hamar megvitatta, hogyan lehetne a hűs fülkőt felváltani melegebb munkahellyel. Hamarosan találtak is megoldást, — kellemesebb a iPin' a a h deg lélen az üzem Mán. A munkahely-csere, hogy ne keltsen feltűnést, az üzem dolgozói körében, Schnepp Pálné szabadságra ment. A szabadság leteltével a kony hán kezdte meg a munkát, — Kern Mária helyén, akit minden indök nélkül törvényellenesen más munkakör ellátásával bíztak meg. Kern Mária váratlan áthelyezése újabb lehetőséget jelentett a család egy másik, hatodik tagjának elhelyezésére. Lukács Jakabné (Schnepp Pál testvére) a felvonónál kapott beosztást. (Zárójelben megjegyezzük, hogy Kern Mária most Schnepp Jánosné, hetedik családtag helyére került, aki betegsége miatt jelenleg nem dolgozik.) A Paksi Téglagyárban tefyát valamennyi kulcspozició*. — amely a termelést irányítja, szabályozz^. a Schnepp-családfához tartozó dolgozó kezében van. A legújabb hírek szerint a családfa nyolcadik tagja, mint égető akar a téglagyárba visz- szatémi. A dolog még inkább ..érdekessé" válik, ha tudjuk azt is. hogy a tél és a tavasz folyamán Schnepp Pál a telepvezetést látta el. Ezidő alatt csaknem mindennap benyújtotta lemondását. Most viszont, hogy a te- lepvezeíést másra bízták, oly erősen avatkozik be a vezetés ügyeibe, hogy a felelős egyszemélyi vezetést alapjában véve ő gyakorolja. Mi4 'e’t az üzeni pár szervezel ezek megakadályozása érdekében? Erre röviden azt lehet mondani: semmit. Tűrte, hogy lényegében égy család kaparintsa magához az üzem életében fontosabb szerepet játszó kulcspozíciókat. Lehe:-e azon csodálkozni, hogy példáu^ az égetés színvonala szinte semmit nem emelkedett évek óta? Ezen nem lehet csodálkozni, mert a Duvanov égetési rendszer bevezetésének l°gna- gyobb ellenzői, éppen ehhez a családhoz tartoznak. Helytelen volna minden felelőssége; azonban csak az üzem vezetőire hárítani. Felelősek a téglagyári egyesülés vezetői is. F i s c h I elv- társ jói ismeri ezt az elvtelen helyzetet. Palla elvtárs is segített volna, a hibák kijavításában. Végső fokon az egyesülés vezeiői hallgatólagos tudomásulvétellel erősítették meg ezt az állapotot. Természetesen ez a családi vezetés a bírálat elke- néséhez, a hibák elburjánzásához, a jobb égetési módok sarokbatételéhez — a törvénytelen munkahely-cseréhez vezetett. Itt az ideje ezen változtatni! Dombóvári Kendersyár: A munkafegyelem lazasága okozta a szepfember? lemaradást A Dombóvári Kendergyárban nagy lelkesedéssel végezték az év első hónapjaiban a munkát, minden részletében teljesíteni tudták a tervet. Augusztusig jól is ment a munka. Szeptemberben az árutermelést értékben csak 83 százalékra teljesítették. A harmadik negyedéves tervet értékben 100 százalékra, mennyiségben pedig csak 72 százalékra teljesítették. A lemaradás okáról megoszlik a véleménye a Dombóvári Kendergyár vezetőinek és dolgozóinak. De egyben megegyezik: az anyag rossz minőségére hivatkoznak. Nem tudjuk elképzelni azt, hogy az anyag olyan rossz legyen, hogy egyik nap a tiló- sok személyenként 100 kiló kendert is tudnak termelni, a másik nap pétiig 19—20 kilót. Mélyebben van a termelés hullámzásának az oka, a gyökere. A munkafegyelem lazasága az, mely a szeptemberi lemaradást előidézte. Kétségkívül magas volt a szeptember havi terv, de teljesíthető lett volna akkor, ha minden dolgozó szívügyének tekinti a terv teljesítésének törvényét és harcol napi tervének teljesítéséért. Azonban nem ez történt. Nem dolgozták lelkiismeretesen le a munkaidő minden percét. Nem egy esetben előfordult például a gubásánál, hogy a reggel 6 órakor kezdődő műszak dolgozói már 8 órakor 20—25 perces reggeli szünetet tartottak, utána pedig 10 órakor félórás étkezési időt. Természetes, hogy a 20—25 percek kiestek a termelésből és ezért nem tudták a gubózók teljesíteni a tervüket. Nem elég arra hivatkozni a gyár vezetőinek, hogy nem megfelelő a nun kaerő. Éppen azt kellett volna megnézni, hogy miből adódik a lemaradás és a dolgozókat, különösen azokat, akik újonnan kerültek az üzembe, nevelni a szocialista munkafegyelem betartására. A műszaki dolgozók sem sokat tettek a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. A művezetők szemeláttára 10—15 perceket álltak a tilósok, s nem mertek szólni, amikor észrevették, hogy munkaidő alatt csoportokban beszélgetnek. A tervismertető értekezleten is foglalkoztak a munkafegyelem kérdésével. A beszámolót V u i c s Júlia elvtársnő, telepvezető tartotta. Elmondta azt, hogy mennyi fegyelmezetlenség történt a termelésben, de nem mondta el, hogy milyen intézkedéseket kell tenni a fegyelem meg szilárdítása érdekében. Nem vonták felelősségre a későket, a hanyagul dolgozókat. Csak a pártszervezet erélyes közbelépésére történt változás a munkafegyelem terén. A pártszervezet is későn vette ezt észre, mert csak október első napjaiban mozgósította a kommunistákat a munkafegyelem megszilárdítására. Azóta javult a fegyelem. Ma már kevésbbé fordul elő, hogy munkaidő alatt reggelizéseket tartanak a dolgozók, vagy cso- pqftosan összeállnak beszélgetni. Az üzemi pártszervezet titkára, Orbán elvtárs kezébe vette a munkafegyelem megszilárdításának kérdését. Pártvezetőségi ülésen beszélték meg a fegyelem megszilárdításának módszereit és arra a megállapodásra jutottak, hogy egyénileg foglalkoznak a fegyelmezetlenekkel. Ennek meg is lett az eredménye, mert október első napjaiban már a tervet minden esetben túlteljesítették. Az a feladata a kendergyár párt- szervezetének és gyárvezetőségének, hogy továbbra is folytassák a harcot a fegyelem megszilárdításáért. Saját példájuk áll előttük, hogy amikor a fegyelem laza, akkor nincs tervteljesítés. Az a feladatuk, hogy pótolják a harmadik negyedévi lemaradást. Teremtsenek meg minden feltételt a termeléshez, hogy teljesíteni tudják szavukat, pótolni tudják a lemaradást. tott az ifjúságra. Ez abból is adódott, hogy a szervezetben a fiatalok nem harcoltak keményen ezért a segítségért. Most azonban megvan a lehetőség, vannak olyan fiatalok, akik kérik ezt a segítséget. Szabó Gyula elvtárs még mindig nem segít bennünket eléggé, hogy szervezetünk megfelelő életet éljen, s tényleg rohamcsapata legyen gazdaságunkon belül a termelésnek. Kérjük Szabó Gyula elvtársat, hogy nagyobb gondot fordítson a nagybereki DISZ szervezet fiataljainak nevelésére, segítésére. Dobos József DISZ-titkár „December 2l-ig befejezzük az éves tervet“ A hőgyészi malom dolgozói szeptember 26-án fejezték be harmadik negyedéves tervüket és ebből az alkalomból röpgyűlést hívtak össze, amelyen megfogadták, hogy éves tervüket december 21-re befejezik. A kiváló eredmény elérésében igen nagy része van W i t z 1 Ferenc főmolnárnak, aki ugyan csak féléve dolgozik a malomban, de kiválóan oldotta meg a jó minőségű liszt elő állítását. A hőgyészi malom 12 község dolgozó parasztságát látja el liszttel. A malom mellett építettek egy sertéshizlaldát, egy baromfitelepet, ahol a hulladékból állatokat nevelnek, amivel hozzá akarnak járulni dolgozó népünk élelmiszer- szükségleteinek kielégítéséhez. IIosz szú évek óta kiváló minőségű lisztet biztosítanak 12 község_ dolgozóinak és továbbra is így akarják végezni munkájukat a hőgyészi malom dolgozói. Erre tetteik fogadalmat. Mígie'enl a rrsiito'nr Szemle ú, száma A ..Társadalmi Szemle" most meg jelent szeptemberi számában Fogara s i Béla eivtárs „A szükségletek kielégítéséről" címmel írt cikket. Szabó Imre elvtárs cikke a szocialista törvényesség kérdéseit tárgyalja. A Központi Vezetőség június 27—28-i ülésén hozott határozatok egyes kérdéseivel foglalkozik Mód Aladár elvtárs cikke: „A „nép" politika és alkalmazásának néhány kérdése pártunk politikájában". Közli a folyóirat „A nép — a történelem alkotója" című, a „Kommu- ivisz*" 12. számában megjelent cikket. Lenin Műveinek 32. és 33. kötetét Varga Iván elvtárs ismerteti. A „Szemle" rovatban M a r k ó j a Imre elvtárs a Tudományos Munkások Világszövetsége budapesti köz gyűlésével fogta’kozik. A „Kommu- nyiszt" 11. és 12. számairól Baranyai Gyula elvtárs írt ismertetést. A „Könyvismertetés" rovat első cikke de Broglie francia polgári tudós nagyjelentőségű fellépését tárgyalja az indeterminizmus ellen. Az I. P. Pavlov fiziológiai tanításával foglalkozó tudományos ülésszak anyagát tartalmazó kiadványt Tóth Sándor elvtárs ismerteti. Elekes Lajos elvtársnak Hunyadi Jánosról írt monográfiájával Kardos Tibor elvtárs, Erdélyi János válogatott esztétikai tanulmányait tartalmazó kötettel pedig Mátrai László elvtárs foglalkozik a folyóiratban. yciKß jpompapir kém
