Tolnai Napló, 1951. július-december (8. évfolyam, 151-304. szám)

1951-11-24 / 274. szám

mi NOVEMBEE 24 NAPLÓ Dolgozóink készülnek a járási pártértekezletre Egy bét válását el bennünk et de­cember másod lkától. Attól a naptól, amikor az alap szervez etek küldöttei öss® egy ülnek Szeks®árdon, hogy újjá- vátassaák a járási választmányt. Hatalmas jelentőségű esemény ez, «me’tyh-ez fogható nem történt a já­rásban már bosszú évek óta. Halódá­sunk .fejlődésünk motorja, a pánt, választja újra járási választmányát, hagy Rákosi élvtárs beszéde és pár­tunk Központi Vezetősége határozata alapján felfnissüken új erővel, a hi­bákat kiküszöbölve fogjon munkához és vezesse tovább az or&zágépítő har­cot. * A járást pártér teke®'et elé szeretet­tel és rajongással tekint a járás dol­gozó népe. Pártfunkoionáriusok, párt­munkások és párttagok, de mellettük s pártorukivüliek s®éles tömegei vár­jak szeretettél azt a napot, amikor óssaeül a járási p ártérijeik ezle t. Az alapszervezeti, városi vezelö- ségutétasz fásoknak, kü ld ö t tértek ez 1 e _ töknek egyik fö jellemvonása és je­lentősége abban állt, hogy a dolgozó tömegok hatalma« érdeklődését von­ták magukra és most, amikor a járási pártéTtekezkt ül össze, még /nagyobb érdeklődéssel figyeld, munkáját járá­sunk közvéleménye. Hallgassuk meg, mit várnak ettől a párt ér t ekezlet töl a küldöttek: Budai Jánosné selyemgyári üb-titkár — A járású p ártér telkezl etnek ha­talmas feladata vnn. Meghallgatja a járási pártbizottság beszámolóját az eddig végzett munkáról és megválaszt­ja a választmányt. Rákosi elvtárs rá. mutatott, választmányaink eddig nem töltötték he teljes egészében feladatu­kat. Legtöbb helyen csak papíron vol. lak meg. Élő, eleven szervekké kell tennünk választmányainkat és ebben lesz nagy szerepe .ennek a pártérlc­kézlethek. Hatalmas feladatok állnak előttünk s várnak megoldásra. Ez is mutatja, hogy mi4yen nagy a jelen­tősége ennek az értekezletnek, amely­től alzt varom, hogy irányt mutasson további munkánkhoz, hogy minél jobban tudjunk dolgozni, minél na­gyobb eredményeket érhessünk el. Kiéiért Mária a selyemgyár sztahanovistája — üzemünk kommunislái választot­tak meg a pártszervezet .vezetőségvá­lasztó taggyűlésén küldöttnek a járá­st pártértekezúetire és boldog vagyok, hogy megtisztellek elvtársaim a pák értekezleten való részvétellel. A jérá&j értekezlettől igen sokat várok. Várom azt, hogy megjavítsa az egész járás területén a politikai munkát, kifejlessze a harcot az őszi munkák, a begyűjtés maradéktalan elvégzésé­ért. hogy a Központi Vezetőség hatá­rozatainak szellemét tükrözze vissza­várom az értekezlettől, hogy megja­vítsa az oktatási munkát az egész járásban. Oktatásunk területén van nak még hiányosságok, amelynek ki küszöbölését szükségesnek tartom Emellett várom azt,, hogv az új vá- latsznmány jobban megszervezze munkát és kisebb tegyen az elv társak megterhelése, hogy mindönkii egész«« gesen, teljes eredménnyel végezhesse el munkáját. * Két küldött elvtársnő beszél igy a párté rtekezúet' előtt. És mindannyian sokat várnak az értekeztieétő’, nem­csak a küldöttelv, hanem párttagsó- gntnúc és a páT tön kívüli tömegek is. --.•kik szeretettel üdvözlők pártunk egy hét múlva összeülő járású értekezle­tét. Rejtett tartalékaik kihasználásával növelik a; eszibúza terméshozamát a kolhozok Sztálingrádiak a vetési csata élén Az őszi vetési tervet eddig már 38 terület és köztársaság végre­hajtotta, a legtöbb helyen túl is tel jesitették. Ukrajna nyolc területén a legjobb agrotechnikai időpontban, jó) megművelt ugarba vetették el az őszi­eket. a Tatár Autonóm Szovjet Szó cialista Köztársaságban a tambovi te■ röteten 70 százalékkal teljesítették túl az őszi vetési tervet. A ponzai, őreit és uljanovszki területen 40—60 szó. za'ékkal nagyobb területet vetetlek be a tavalyinál, a sztálingrádi terű leien már majdnem kétszerannyi bú­zát vetetlek el, mint a múlt őszön. Mindenütt félikutaitjak és jól kihasz­nálják a gépekben és a munkaszer­vezésben rejlő tartalékokat. Has z­Kisdorog Jközség teljesítette szerződéskötési tervét nosítják az agrobiológiai tudomány kutatásainak újabb eredményeit és a gyakorlati tapasztalatokat is, Ennek tulajdonítható, hogy most még gon- dosabban művelik meg az ősziek alá szánt leícete és tiszta ugarakat. jobban ügyelnek, hogy ezek a táblák gyom­menteseilegyenek, s hogy a talaj nedvességtartalma elérje a kellő mér_ léket. Az ugarokat már a. vetőmag be- munikálású mélységig ku 11iváiorózsáik, mivei a tapasztalatok bebizonyították, hogy így jobban ősszé tömő rődik a M«ő talajréteg, nedvdúsabb a föld, egyenletesebben bokrosodik a búza. Mindenütt egészséges, fajtiszta vető­magot vetnek, amely gyakran kihajt és jól átvészeli a telet. A megfigye­lések szerint így hol dánként mintegy másfélmázsás termés többletet lehet el­érni. A sűrű portávolságú A múlt év tapasztalaid azt mutat­ják, hogy a szerződött terményekkel h gazdák általában jó eredményeket értek el. Ko cső lón például az őszi ká­posztarepce holdanként átlag 1980 forintot jövedelmezett. Várong köz­ségben ugyanez a növény 2700 forin­tot jövedelmezett egy-egy gazdának. A . ricinus, gyapot, mák, szöszöebük. köuv termelése szintén kifizető volt. Nagyon sok dolgozó paraszt van me- gvénkben .akinek félholdnyi szerző­dött terület termése után közel 1000 forintot vagy annál is többet fizettek ki. Természetesen hozzájárul még ehhez a kamatmentes vetőmag, mű­trágya és a traktor szánt ás. Ä legutóbbi héten teljes erővel meg­indult a szerződéskötési kampány. T ermel ószövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok szinte versenysze­rűen kötik a termelési szerződéseket Egyes községek tervüket már közel 100 százalékra teljesít ették. K'sdorog község már teljes egészében teljesí­tette szerződéskötési tervét. Felső­nyék, Fürgéd, Závöd. Öcsény az egyes növények szerződéskötési tervül már jóval túl is teljesítették. Ezeknek a községieknek most az a feladatuk, hogy az elmaradt növények szerződ­tetését végezzék el a tervte'jesítés érdekében. A termel ócsoportok jó példát mu­tatnak a szerződések megkötésében. Nagy számban sorolhatjuk fel azokat a csoportokat, amelyek már 100 szá­zalékban 1 elijesztették tervüket. Ezek: a gvörkönyi Dózsa, a nagydorogú Sza­badság, a sárszentJőrinci Táncsics, a bölcskei Ságvári, a bikácsi Petőfi, a dunaföldvári Alkotmány, a bikácsi Béke és a faddi Kossuth. Vannak olyan csoportok is, amelyek tervüket túlteljesítették, mint például a bála- széki Verseny, a faddi Haladás, a sár- pilisi Márciusi Ébredés, a sárpilisj Sar'ó Kalapács, a bátaszéki Búzaka­lász és a decsi Alkotmány. , Számos községben komoly hiányos­ságok vannak, ahol a szerződéskö­tést írem tekintették harci feladatnak. Súlyos lemaradása van Paksnak, Du- naszentgyörgynek, Bölcskének. Ma- doosának, Tamásinak, Pincehelynek. Nagyszokoynak, Bonyhádnak. Ezek­nek a községeknek sürgősen fel kell számolni a hiányosságokat, mert ettől is függ a jövő évi ipari nyersanyag biztosítása népgazdaságunk szá­mára . keresztes vetés előnyei A sűrű sor távolságú keresztes ve­tés a tapasztalatök szerint 1.1—1.7 mázsával nővéli holdanként a ter­méshozamot. A keresi ko lhozban, ahol tavaly így vetették el az őszi búzát, 2.2 mázsával többet fizetett holdan­ként a búza, mint a közönséges sor­vetésű táblákon. A veremyezsi terü­let ,, C saraje v “ -ko ’ h ozá ba.n a sorve­tésű őszi-búzából holdanként 10.3 raá_ zsáit, a keresztbevett táblákon már 14.5 mázsát csépeltek. Minthogy megfelelő trágyázással tovább lehet fokozni a terméshozamot, a kolhozok és szovhozok idén mái sok szemcsés ásványi trágyát szór­nak az ősziek alá. Ahol a múlt őszön a lentiek szerint trágyázott talajba vetették az őszieké/, ott 1.7—2.4 má­zsával nagyobb voll a ho’dankénti ter­méshozam. A zaporozsjei terület koC. hazai idén például több, mint 175 ezer holdon szemcsiés műtrágyákkal beszórt földbe vetik az őszieket. ■V E M Z E TA Ő/J KÉRDÉSEK A vereséi» után o Az angol választások eredménye élénk visszhangot kelteit mind magi­ban az országban, mind szerle az egész világon. Komoly megfigyelők szerint a labouris ák elvesz telték vá­laszlóik bizalmát, mert nem teljesí­tették árra vonatkozó . ígéreteiket, hogy a béke, a nemzetközi együtt­működés és az igazi társadalmi re­formok politikáját fogják folytaim. A „munkáspárt“ egyszerű tagjai a vereség okozta megrázkódtatás hatása ain't mindjobban ' rádöbbenek arra, hogy Attlee .és Morrison csoportja sa- játkezüleg tisztította meg a konzer va'fivok előtt és a hatalomhoz vezető utat. hiszen politikájukat évek so­rán ál a konzervatívok sugalmazták. Egészen más álláspontra helyezke­dett azonban a „munkáspárt“ vezető klikkje és annak szócsöve, a „Daily Herald“ című lap. Ezekben a körök­ben mindmáig néni hallani az öninrá- lal hányjál, pedig hát volna min el­gondolkodni, ha egy párt hatévi kor­mányzás lkán veresége! szenved. A párt vezetőség hivatalos képviselője ehelyett — szeptember 29-én — ön­elégült hangnemben nyilatkozott a saj­tónak, a „Daily Herald“ pedig azt ír­ta, hogy a labouristáknak ..nincs okuk elkeseredni“, ment „vereségük nem volt döntő jellegül“ A hivatalos labourista körökből származó erőltetet.len bizakodó hangú kommen (árok arról tanúskodnak, hogy ezeknek a köröknek eszük ágában sincs megváltoztatni politikájukat, amely a választási vereséghez vezeteti. Ehelyett megelégszenek azzal, hogy — utólag — bírálják a tökéletlen angol választási rendszeri, s azzal vigasz­talják a tömegeket, hogy a labourislak a jövőben úgyis automatikason Hata­lomra kerülnek, mihelyt a burzsoá „kél párt-rend szer“ könnyen felismer belő törvényének megfelelően feléjük lendül a választási győzelem .incaj'.. A jelekből ítelve, a labouris a veze­tők megkönnyebbült sóhajjal készül­nek elfoglalni a jóindulatú ellenzék helyét. Igen jellemző volt Arthur Deakin nyilatkozata. A Brit Szakszer vezeti Kongresszus elnöke október 26-án beszédet mondott DélAValesben, s míg számos szakszervezeti központ figyelmeztet ebben az időben arra, hogy a tömegek életszínvonalának to­vábbi leszállítására irányuló kísérle­tek a munkások erélyes ellenállásába fognak ütközni, ő már ekkor „bará­ti“ támogatást ígért a konzervatívok­nak. A „Daily Telegraph and Morning Pos!“ című lap látható elég ed eiús éggé: idézte Deakin szavait: A kormányok jönnek és mennek, s nekünk együtt kel] működnünk ezekkel a kormá­nyok k aT‘. Mindamellett nem találjuk va ószí- nűnek, hogy a . munkáspár1“ jobb­oldali vezetőinek sikerül majd kike­rülniük az egyszerű párttagok bíri- !a ának pergőtűzéi. 8 VILLÁM! Kovács Dezső elrtárs, a tamási já­rási pártbizottság propagandistája egy bő és színes cikken keresztül számolt be a tamási járás jó oktatási mun­kájáról, Kovács elvlárs rózsaszínű szemüvegen keresetül nézte az ese­ményeket, mert a valóság nem igy néz ki. A tamási Vörös Szikra tsz-ben 40 hallgató várja, hogy beinduljon az oktatás. Nincs előadó és az anyag sincs biztosítva, annak ellenére, hogy már többször kérték ezt a JB-töl. Az ilyen „látszat eredmények“, amelyek a hibákat elkendőzik, nem segítenek az oktatási munka megjavításában! * Zombán a középfokú politikai is kofára 23 hallgató! jelölt ki a párt szervezet vezetősége. A hiba nem is a 23 hallgatóval van, hanem a „kijelö­léssel“. Nem beszélgettek e! a han­giatokkal és ennek tudható be, hogy csak heten jelenlek meg. De még súlyosbítja a hanyag munkál az, hogy vau a hallgatók között olyan is, mint Illés János, a tsz párltitkára és fia, akit ugyan beosztottak, de „e:­f elejtették“ kiértesíteni. Á szemhrA. ritnn vezetője, Csősz e,vtárs, a hói hallgatónak meg akarta tartani a fog­lalkozást, de Nagy Ferenc ei-otárs, a bonyhádi JB kiküldötte feloszlatta a szemináriumot azzal, hogy „nem »ka­runk fél munkát“ végezni. Az az ér­zésünk, hogy- nem. hogy- felet, de semmilyen munkál sem végeztek, ami­kor a több kilométerről begya.ogoH elvnársakat egyszerűen hazaküldtek. * A Megyei IH.SZ Bizottság megláto­gatta a nagykónyi gépállomás szerve­zetét is. A gépállomás vezetője nem sok támogatást ad a fiataloknak, art mondta, hogy — „Nem ér rá ihren esipri-c.supri dolgokkal foglalkozni, mint a DISZ. Kiss Pál, a gépállomás vezetője nem Ismerte fel a l>h$Z sze­repét és nem tudja. hogy a párt aranytartalékát segíteni, támogatni kell, mert ők a jövő reménységei. Vagy talán úgy Gondolta, hogy vei» se törődtek fiatal korában, „csinál­janak most is, amit akarnak!“ Koreai gyapottermelők közölt 9 9 Uzbekisztanbari JZésö őszre hajlik már az idő. üz­— bekisztán daltermő íöldjén azon­ban ragyogóan süt már a nap. Eb­ben a gyapöléiielö napsütésben ro­bog velünk a gépkocsi a Csircsik fo­lyó mentén kanyargó aszíaltozott mű­úton. A Sarkcsillag.kolhoz gyapotültet­vényei ielé tartunk, amelyek 18 kilo­méternyi távolságra vannak a kolhoz központjától. Hamarosan szemünkbe tűnik az eperíaliget. A dús lombok árnyékában villaszerűén épített lakó­házak tető piroslanak felénk. A Sark­csillag-kolhoz gazdái, az üzbekisztán- han élő koreai nemzetiségi kolhoz-pa­rasztok néhány évvel ezelőtt teleped­tek meg a halárnak ezen a részén. Ök ültették az eperfákat, s a kezük mun­kája varázsolta eo ezt a lakótelepet is. — Itt élnek a mi gyapottermelőink — mondja ulVársunk, Li Thja Jen elvlárs, a kolhoz pártszervezetének titkára, ez a7 idősebb, szikár, szem­üveges íéríi, akj egész úton nem győz­te eleget dicsérni a hősi munkát, amellyel öntözőcsalornák sűrű háló­zatával termővé sikerült tenniök az egykor oly mostoha,, szikes pusztai földet. — Úgy látom, éppen ebédszü­netet tartanak — lűzi tovább a szót, miközben az irodaépület előtt kiszál­lunk a gépkocsiból. — Kicsit meg­késtünk, már ebédutáni teázásra jön­nek össze gyapottermelö mestereink. A gyapottermelők mosolyogva tes­sékelnek bennünket az asztalhoz, s a teáscsészék mellett csakhamar meg­indul a beszélgetés — Régebben rizst termeltünk — szólal meg egy piros-pozsgás, jóltáp­lált koreai: Jem Jen Man, a kolhoz- elnök helyettese. — Amikor azonban láttuk, hogy a szovjet hazának na­gyobb szüksége van gyapotra, 1942- ben hozzáfogtunk a gyapot termeszté­séhez. Amerre a szem lát, sivár pusz­taság vo't minden. Nem termett erre más. csal: szamár tövis, öntözőcsator- nákat ástunk, s a szikes talajt a szovjet tudósok segítségével termő­talajjá változtattuk. Miután megittuk teánkat, kime­gyünk a főcsatorna mentén nyújtóz­kodó gyapotföldekre. A gyapotcser­jék sűrű sorai között nótáskedvű lá­nyok, asszonyok és gyermekek vi­dám serege végzi munkáját. Fehér és tarka ruhákban hajladoznak jobbra- balra, s íürge kézzel szedik a pe­helykönnyű gyapot termést. Gyorsan megtelne!: a kötények s a sorok kö­zölt szemlátomást nőnek a fehér hal­mok. Ay egyik gyapottábla szé’én táblát pillp-ntunk meg. rajta koreai nyelvű felirat. Kim Csan Szen agronómus le­fordítja oroszra Megnézhetjük — szólal meg Kim Szén Szu. a 2. sz .brigád vezeícr je. Megindul a cserjék közölt, meg- megáll és megszámolja egy-egy cser­jén a tokokat. Egy-egy ilyen, cserjén átlagban 16 20 tokot találunk. — Ez azt jelenti, hogy brigádunk több, ’ényegesen több gyapotot cd az államnak mint amit ígértünk Sztá­lin eh társnak írott levelünkben — mondja széles mosollyal a brigádve­zető. — Azért, nemcsak a le brigádot ért el ilyen szép eredményi — szól közr be az agronómus. ----- A többi hét bri­gád is büszke lehet jó munkájóra. —- Ez így is van rendjén — vála- szo' Kim Szen Szu. Alacsony termetű, mozgékony, 'ürc3 lány siet felénk. Gyors mozdulatok­kal megigazítja magasrafésült feke­te haját, fehér blúzát és kék szoknyá­ját. Je'ena Li, n7 egyik munkacsapat vezetője — mutatja be az agronó­mus. A lány kedveskedve nyújtja Le. zét, s az ő táblája felé vezet bennüm két Csodálkozva nézzük a gyönyörű termést. egy-egy cserjén 20~~15 to­kot, is számolunk. — Úgy gondoljuk, hektáronKéht legalább 60 mázsa gyapotot szedünk — mondja Jelena Li. Barnára sült arca ragyog qz örömtől. — Ez azt jelenti.- hogy kolhozunk több gyapo'Ol ad az államnak és több pénzt kap érte. Márpedig ha a kolhoz jövedel­me növekedik, akkor mi is többet ka­punk a munkáért. Micsoda boldog­ság szedni ezt a gyönyörű termáit! — áradozik. — Érdemes volt tanul­ni. Munkacsapatom minden hígja szorgalmasan tanulta a télen a g/a- pottermés élenjáró agrotechnikáját. És íme: itt van munkám gyümölcse. Baslyj Bagirova, a nagy gyapotlermé- sek mestere a pé'daképürik. Az ő módszere szerint végezzük a gyapot­szedést is Többzsebes köténybe két kézzel szedjük egyszerre a gyapotot, s mindjárt osztályozzuk is. Szeretnénk mi is naponta 460 kilogrammot szed­ni, mint Bagirova annak idején, de ezt a teljesítményt eddig még nem sikerült elérnünk. Megkérdezzük: a múlt évben menv. nyit kapott a jövedelemelosztáskor? — Oh, sokat, nagyon sokat: egy tonna rizst. íéllonna búzát, több, mint három tonna főzelékfélét, növényi (ka­ját és többezer rubel készpénzt kap­tam munkaegységeim után. Idén még ennél is több jut. Az első brigád tábláin már gyapot- szedő gépek takarítják be a termést. — Jövőre már a mi táblánkon is gyapotszedő gép végzi majd a mun­kát, s nem lesz más dolgunk. mint felszedni a földre esett fejeket. — A 2. számú brigád földje _ kez­di . —- Biigáclvezető: Kim Szen Szu. A brigádra bízott, földterület 38.43 hektár. Felajánlás: 55 mázsa gyapot hektáronként. vetés sűrűsége: 78 ezer cserje hektáronként. — Versenyben vagyunk egymással mondja Coj Bon Szu. az első bri­gád vezetője. — Az én brigádom a másodikat hívta ki versenyre a leg­magasabb terméshozamért. — Milyennek ígérkezik az ered­mény? — kérdezzük. A Csircsik-folyó mentén ezekben a napokban szaporán megy a munka. A tehergépkocsik alig győzik elszáll'.’a- ni a „fehér aranyat“ — a Sarkcsil­lag, az élenjáró kolhoz boldog pa­rasztjainak bőséges termését. 'Ahol régen terméketlen pusztaság vjt, ma gazdagon terem már a föld, s azeper- ialiget meghitt otthonaiban beleesem élnek a koreaiak, akiket a szovjet ha­talom, a világ népeinek „Sarkcsilla­ga" vezet biztosan újabb és újabb győzelmek felé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom