Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

különváltságban élt: Dombóvár teljes jogú nagyközség, míg Űjdombóvár tulajdonképpen eszmei község, az Esterházy-uradalom számtalan tanyájának és pusztájának területi összessége, mely nem is annyira igazgatási, mint ezzel burkolt magánkapitalista gazdasági egységet jelentett. Ezek után tehát joggal tekinthetünk azok felé a sajátosságok felé, melyeket fel tudunk tárni a községi nemzeti bizottsági jegyzőkönyvek alapján. Csupán az áttekintés egy érdekes tapasztalat leszűréséhez vezetett: a bizottság munkája rendkívül fegyelmezett volt. Korán, már január 13-án hírt adott működéséről a Tolnamegyei Hírlap. Megalakulásakor az MKP, az SZDP és a Kisgazdapárt, valamint a vasutasok és postások szakszervezetének küldötteiből áll.

279 Eltérően a csaknem minden községre jellemző többszöri és különböző indokokkal alátámasztott aránybeli összetételváltoztatástól mentes marad időszakunk végéig. A Parasztpárt júliusi megalakulásával annak képviselőit, minden különösebb vita nélkül a többi párthoz hasonlóan 4 taggal befogadták.

280 Az is jellemző, hogy a főszolgabíró vagy helyettese az első hónapokban; a községi bíró és jegyző minden ülésen jelen voltak. Alkalomadtán viszont, ha a tárgysorozat megkívánta, más hivatalos személyt, így a rendőrség vezetőit is meghívták.

281 További sajátosság, hogy fontos ügyekben bizottságon kívüli személyeket beidéztek, a plénum előtt kihallgatták őket. Így került sor a Dőrykonzervgyár két vezetőjének számonkérésére, mindkettő részére egyben bírságot is kiszabtak. Kihallgattak egy nagybérlőt is, aki a termény betakarításának késleltetésével vádolva védte magát.

282 A Bonyhádon már megismert gyakorlat szerint egyes fontosabb és részletesebb kivizsgálást igénylő ügyekben 2—3 tagú bizottságot delegáltak. A hatóság felé •— ezekre majd utalunk — egyes vonatkozásokban nemcsak ajánlást, hanem utasítást bocsátottak ki. Figyelemreméltó, és a helytörténészek további feladatát jelenti, elsősorban visszaemlékezések gyűjtésével tisztázni, hogy miért nem alakult meg Dombóváron a Polgári Demokrata Párt szervezete. Feltűnő ez, mert mind az értelmiségi, mind az iparos, kereskedő és szabadfoglalkozású réteg másutt a megyében sokkal kisebb létszám mellett — még más pártok ellenzésére is — igyekezett külön szerveződni. Sem a jegyzőkönyvben, sem pedig a már ismertetett alispáni felmérésbon

283 ez a párt nem szerepel. A bizottság beállítottságára jellemzően kimondják, hogy a kérvényekben és beadványokban mellőzni kell a „nagytekintetű" megszólítást.

28

'' Bár korábban a pártszervezetek és a nemzeti bizottságok községi vonatkozású szervezésében elmarasztaltuk a dombóváriakat, mégis a járási nemzeti bizottság megalakítását és működését egyedül itt látjuk és — mint rátérünk — igen érdekes megoldással a dombóvári irányítás kihangsúlyozása mellett.

285 Az eddig ismertetett és más községekben is hasonló körülmények között tárgyalt, mérlegelt ügyek felsorolását mellőzzük. Ki kell viszont emelni, hogy a bizottság igen sokat és részletesen foglalkozott a munkásságot közvetlenül érintő kérdésekkel. Megállapították például, hogy a Dőry-konzervgyár munkáslétszámát a gyár vezetői igen felduzzasztottak éspedig olyan személyekkel, akikről feltételezhető, hogy a robot elől menekülni akarva mentek a tisztább és könnyebb munkát jelentő gyárba. Ezek olyan kellemes munkát kaptak, melyet más dolgozó vagy soha, vagy csak sok évi munkavégzés után érhetett el. Kiderült, hogy a gyár tisztviselői külön pénzjuttatásban részesültek, a munkások pedig ebből kimaradtak. Bár a gyár két vezetője részben igazolta a felvételeket azzal, hegy a szovjet parancsnokság kívánságára éjjel-nappali termelésre kellett 248