Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)
Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55
áttérni, így minden jelentkezőt felvettek, mégis felajánlották, hogy a nemzeti bizottság konkrét kívánságait teljesítik. 2 *" A nemzeti bizottság tekintélyének, egyben az észrevételek helytállóságának bizonyítéka, hogy egy hónap múlva a gyárból több jobboldali személy eltávolításáról számolnak be a bizottságnak. 1 ' 87 A bizottság a vezetők felelősségre vonásán túl is segítette a gyár munkásságát. A szovjet városparancsnok helyettesével bizottság látogatta meg a Dőry-gyárat. Elfogadták az SZDP javaslatát, hogy tartsanak munkásgyűlést, melyen ismertetik a kormány célkitűzéseit, és a munkásérdekek képviseletére öttagú bizottságot választottak. 288 Az üzemi bizottság fogadalomtételén a nemzeti bizottság egy taggal hivatalosan képviseltette is magát. 289 Erősítette az új szerv az üzemi bizottság tekintélyét, az is hogy a gyár egyik húsipari dolgozójának a nemzeti bizottsághoz beadott kérelmét illetékességből az üzemi bizottsághoz küldték.*' Az egyik Dory-villát — jóllehet a család a vármegyei nemzeti bizottsághoz is fordult — a bizottság a tiltakozás ellenére is a gyári munkások gyermekei részére napközi otthon létesítésére lefoglalta. 290 A munkásviszonyok alakulását tovább figyelték. A robotmunka csökkenése idejében megállapították, hogy a vajgyárban és a tésztagyárban leapadt a munkások száma, mert „a hölgyek és a kisasszonyok" otthagyták az üzemet. A szovjet parancsnok egyetértett azzal, hogy rendeljék őket vissza munkára és ha ennek nem tennének eleget, akkor front mögötti munkára fogják őket küldeni. Erről a főjegyző — utasításra — értesítette az érintett személyeket. 291 A vajgyár ügyével külön foglalkozott a bizottság. Bár a jegyzőkönyvből nem tűnik ki pontosan a tényállás, a vaj és tejtermékek értékesítése és elosztása körül szabálytalanságok lehettek. A bizottság a minisztertől üzemi biztos kiküldését kérte, addig is maga ellenőrzése alá vonta a gyárat. A nemzeti bizottság egy tagját, pártja hozzájárulásával, mivel indiszkréciót követett el ez ügyben, a bizottságból kizárták, illetve tagságáról lemondatták. 292 Kihangsúlyozták a két munkáspárt akcióegységét. A traktorokat a pártoknak juttatták, szövetkezetet létesítettek, ehhez azonban a kisgazdapárt nem csatlakozott és a neki juttatott 3 traktort maga üzemeltette. 293 Később a szövetkezet vezetését az SZDP is teljesen az MKP-nek adta át. 29 '' A rendőrség megszervezésével itt is sokat foglalkoztak és a háttérben nem annyira a pártok közötti ellentétek húzódnak meg, hanem inkább megfelelő vezető emberek nem álltak rendelkezésre. 29 ' Kimondták a nyilas-munkásszázad felállításának szükségességét. 290 Kérdést jelentett a névsor összeállítása, ezzel kapcsolatban a jegyzőkönyv így ír: „ .. . a községi jegyzőktől nem sokat lehet várni. Sem a jegyzők, sem a főszolgabíró nem adta tanújelét együttműködésüknek." Úgy döntöttek, hogy a névsort a pártok állítják össze. 29 ' Jellemző adatok a dombóvári nemzeti bizottságról egy mondatban: rendre utasították az ülésen a főszolgabírót, mert a megállapodás ellenére szekszárdi gazdasági tárgyalásaira a bizottság képviselőit nem vitte magával. 297 A képviselőtestületbe az akkor működő három párt mellett 10 pártonkívülit, mint érdekképviseletet kívántak beküldeni. Következő ülésen előkerült a kérdés és egyenlő szavazási eredmény folytán az elnöki szavazattal megváltoztatják előző döntésüket: mindhárom párt még 3 tagot delegál, csupán a fennmaradt 1 helyet tölthették be a járásbírósági elnökkel. 298 Felkérték a szovjet parancsnokot a szesztilalom elrendelésére — ezt katonai vonalon végre is hajtotta —, a zugkimérésekben razziákat tartottak. Megkeresték a székesfehérvári tankerületi főigazgatóságot — egyéb iratanyag szerint a pénzügyigazgatóságot is —, hogy az irányításuk alá tartozó alkalmazot249
