Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - Intézmények

Egyes szerzők már a húszas években felfigyeltek arra, hogy kevesebb a bicskázás és a verekedés, az alsó- és felsővárosi legények jobban megfértek egymással. A fiatalok új korosztálya műveltebb, tanultabb. Öltözékük is más. Csizma helyett cipő lett a divat, nyakkendő és vasalt ruha. Az új szokások viselkedés- és gondolkodásbeli változásokat is hoztak. Ha a munka megengedte, a szabadidőben helyet kapott a sport, a mozi, az újság. Egyesületi tradíciókkal konzerválva egy szőlőműves, de hivatalnok-város jó értelemben vett kispolgári békéje ez, a társadalmi hierarchiára gyakran emlékeztető korlátokkal és megkülönböztetésekkel együtt.

122 A Szekszárd Szálló nagytermében, majd az Iparosszékházban Boros tanár úr, vagy Bödő Endre oktatta a ,szolid, diszkrét" táncokat, a szülők felügyelete mellett. Erkölcsromboló hatásától félve a rendőrség Szekszárdon is tiltotta a külföldi táncokat. így járt a húszas évek mégis terjedő divatja, a „one-stopp" és a shimmy", mindkettő „a dekadens nyugat új szellemi betegsége". A keresztény és nemzeti alapon álló Tolnamegyei Nemzedék című lap a nemzeti jelleg elvesztésétől tartva az „erkölcs- és ízlésrontó, undorító öltözködéstől", a „pokoli szerszámaikkal, szédítő hangon" muzsikáló zenekaroktól óvta az ifjúságot.

123 Intézmények MOZI Valamennyi társadalmi réteg számára a film kínált vonzó szórakozási lehetőséget. A háború utáni években a Nyugdíjas Katonatisztek Országos Szövetsége kapta a szekszárdi Nagyvilág Mozgó működtetésének engedélyét. Egy bizottság minősítette a filmeket. Forgalmazáshoz és vetítéshez rendőrségi engedély kellett, „mert a mozi-színháznak nagy része van abban - szól az 1920-ban kelt indoklás - hogy fiatalságunk igen eltért az erkölcsösség alapjairól és annyira hajlandó a bűnözésre". Ahogy nőtt a mozi népszerűsége, úgy erősödött a félelem „erkölcsromboló hatásától." Szekszárdon „különösen a pornográf képeknek kirakatbani elhelyezését" tartották károsnak. A képviselők szigorúbb rendőri ellenőrzést sürgettek, mert „a mai nyomorúság folytán telítve van a nép lelke az elégedetlenség kirobbanásra kész ereiével, " - a testület szerint ez is indokolta a „a hasonló romboló hatások" elleni fellépést. A film népszerűsége ellenére nehéz megélhetési harc folyt a mozi gazdaságos üzemeltetéséért. Szórakoztató szerepének jelentőségét felismerve, a város pl. vigalmiadó kedvezménnyel segítette a mozit, mert a válság éveiben a közönség alig látogatta. A 224 m

2-es nézőtér 465 ülőhelyén, ha pl. félházzal ment az előadás, a 130 P bevételt 160 P kiadás terhelte. A mozi 8x3 m-es színpadán közönségcsalogatóként, a vetítések előtt bűvészek, artisták és hasonló rövid műsorszámok szórakoztatták a közönséget. A Mozi-vendéglő is kedvelt szórakozóhelynek számított.

126 A Grünfeld-örökösök tulajdonában lévő filmszínház bérlője, Barcsányi Imre, majd Krémmel József, korszerű műszaki- és kényelmi berendezéssel látta el moziját a legnehezebb években is. Amerikából hozatott géppel 1930-ban vetítettek először hangosfilmet; a közönség Jókai Mór Trenk Frigyes című regénye nyomán készült magyar alkotást láthatta. Egy év múlva németül beszélő, magyar feliratos filmet játszottak Greta Garbo főszereplésével. Színes filmet 1937-ben nézhettek először a szekszárdiak Marlene Dietrich-hel, - a szenzáció láttán „a közönség az egyik ámulatból a másikba esett". 1932-ben rövid kísérletként kertmozi is létesült a Szekszárd Szálló udvarán.

127 1928-ban forgattak először dokumentumfilmet Szekszárdról, a Magyar-Holland Kultúrgazdasági Rt. költségén készült filmet még abban az évben játszották a helyi moziban. A korszak minden jeles alkotása és filmsztárja látható volt a Nagyvilág Mozgóban; a Megfagyott gyermek című filmtől a Rin-Tin-Tin, Tarzan és Tom Mix-ig, a Krisztina királynő és a Halálos tavasz stb. a magyar és a nemzetközi filmszínjátszás nagyjaival - a mozinézők első generációjának megannyi felejthetetlen emlékeként.

129 J 219