Szekszárd város történeti monográfiája II. (Szekszárd, 1989)

SZEKSZÁRD MŰVELŐDÉS- ÉS SPORTTÖRTÉNETE - Intézmények

KÖNYVTÁR Könyvtárügy terén az országoshoz hasonló a helyzet Tolna megyében is. A több évtizedes egyesületekre, olvasókörökre épülő kis könyvtárak mellett egy lassú folyamat eredményeként kialakulóban van a falusi népkönyvtárak hálózata. Szekszárdon a Kaszinó (alakult 1841-ben) és a Polgári Olvasókör (1871) a legrégebbi nyilvános könyvtár. Ez utóbbi céljai alig változtak az alakulás óta; a tagok „nemzetiség-, vallás és rangkülönbség nélkül minél gyakrabban összejöhessenek és a kölcsönös eszmecsere, barátságos társalgás, hírlapok olvasása... által szellemi és erkölcsi életüket és érzelmüket tökéletesbítvén, felfogásukat, ítéletüket élesíthessék..."

13

° A Rákóczi utca 16. szám alatt működő Polgári Olvasókör elnöke Horváth Ignác, könyvtárnoka Tolnay Lajos, maid Katona József, 1935 telén a bejegyzett tagok száma 189, a könyvállomány 1028 db. Háborús károktól megmentett 440 kötetét és minden ingó-ingatlan vagyonát az MNDSZ kapta 1949-ben. A már korábban, 1946-ban megszüntetett Szekszárdi r.k. Olvasókör (Széchenyi utca 66 szám) 1896 óta kínálta gyűjteményét. Egyházi és világi elnökei - Virág Ferenc, Kiss Lajos, Handler Ferenc, ill. Kiss Mór, Baka János - vezetésével tevékenykedő könyvtára kielégítette az egy-kétszáz alsóvárosi olvasó igényét. Feloszlatásakor az egyleti vagyont (a lebontásáig BM-klubként ismert épületet) a FKgP kapta meg.

133 iy

A közművelődés előmozdítása s a hazafiúi szellem ápolása barátságos érintkezés által: hírlapok, folyóiratok és könyvek olvasása, továbbá kellemes időtöltés, szórakoztató társas játékok által" - ezt a célt vállalta a Kálvin tér 18. szám alatt működő Szekszárdi ev. ref. Olvasókör (alakult 1900-ban), a felsővárosi polgárok kedvelt találkozási helye. 1935-ben az egyletnek 510 kötetes könyvtára volt, a 260 tag számára 7 lapot járattak, a téli hónapokban 100 kötetet kölcsönöztek. Ezt az egyletet is feloszlatta a BM., 1950. január 3-án zár alá vett vagyonával az elnöki tisztet évtizedekig betöltő Tóth Lajos református lelkész számolt el. Újvárosban az R.k. Társaskör 1935-ben 356 kötettel rendelkezett, ami a magas taglétszámhoz viszonyítva (480 fő) kicsi gyűjteménynek számított. Ennél is kevesebb könyv volt a HONSZ kezelésében 196 db), az Ipartestület könyvtára 375, a Kereskedelmi Kaszinóé pedig 1150 kötetet számlált.

135 Lehangoló képet festett a VKM a hazai könyvtárügyről 1924-ben. A helyzet javítása érdekében felajánlotta, hogy gondoskodik az állomány gyarapításáról, ha a vármegyék nyilvános könyvtárakat állítanak. „Elsőrangú kulturális érdek - írja Éry Márton alispánhoz küldött levelében a kultuszminiszter -, hogy Szekszárd város és környéke intelligenciájának megfelelő könyvtár álljon rendelkezésére", mert „a művelt középosztály elszegényedése és a könyvek drágasága miatt olvasni valóhoz ma csak könyvtárakban jut... " Ekkor ajándékozott Apponyi Sándor ezer kötetet a szekszárdi múzeumnak, kézenfekvő volt a megoldás, hogy ott nyíljék könyvtár a nagyközönség számára.

136 A kisebb települések olvasókörei 1927-ben jutottak először állami támogatáshoz, a VKM 47 garnitúrát (150-200 kötetes könyvcsomagokat) ajándékozott a vármegyének, összesen 6600 kötetet. Szekszárdon a Kaszinó könyvtárának állománya ekkor meghaladta az ötezret, a,múzeumnak 4500 kötete volt, a gimnáziumnak pedig 3000. Az egyesületek, olvasókörök kb. 2500-3000 kötetével együtt a város könyvtárai mintegy 15-16 ezer kötettel rendelkeztek.

137 1944 nyarán minden állományból selejtezték a zsidó szerzők müveit, pl. a legnagyobbnak számító Kaszinó-könyvtár állományának 20%-a került a pécsi zúzdába.

138 MÚZEUM ÉS LEVÉLTÁR Gazdagodó gyűjteménye és nagyszerű szakemberei ellenére, a vármegyei múzeum alig tudta betölteni a közművelődésben neki szánt szerepet. A háború után, a működtetéshez szükséges pénzek hiányában évekig zárva maradtak a kiállítások a nagyközönség előtt.