Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)

Kolta László: Perczel Béla és a bonyhádi Hűséggel a Hazához! • 33

A turistának álcázott németországi egyetemisták, a Wandervogel-ek (vándormadarak) már 1930-tól rendszeresen megjelentek a Völgység falvai­ban „népkutatás" ürügyén. Velük párhuzamosan pedig a német birodalmi ösztöndíjas magyarországi sváb fiatal értelmiségiek egy szűk csoportja ki­képzett náci agitátorként tért haza. Gátlástalan demagógiájukat a Völgység német ajkú lakosságára zúdították, s felzaklatták a kiegyensúlyozottan élő svábokat. Perczel Béla aggodalommal figyelte az eseményeket, de kezdettől fog­va tudta, hogy hol a helye. Ezért üdvözölte örömmel a bonyhádi német ajkú lakosságnak 1930. decemberében közreadott Declaration-ját, amelyet az egyik helyi nyomdában német nyelven jelentettek meg, 290 aláírással meg­erősítve. A nyilatkozat - az országban az első között - kategorikusan elutasí­totta a pángermán felforgató tevékenységet: „Tiltakozunk Bley érés Gündisch újabb politikája ellen, hogy fel akarnak szabadítani bennünket... Egy szélsősé­ges politika kész a bizalmat alapjában megrendíteni... A szélsőséges irányzat vezetőit ezennel felszólítjuk, hogy., a saját otthonukban, 1 a megszállt területen lássanak munkához, ott valósítsák meg testvéreink felszabadítását. " 8 Perczel Béla politikai nézeteit két apróbb helyi esemény is jelzi: a náci agitátor, Mühl Henrik bonyhádi orvos és a Gömbös Miklós gimnáziumi ta­nár közötti lovagias ügyben elvállalta az elnök szerepét 1931 telén. Tavasszal pedig azonnal barátságába fogadta az új plébánost, Bauer Józsefet, aki ideér­kezésekor rögtön érzékelte a gyülekezete bolydultságát. Bauer József a ka­tolikus polgári leányiskola igazgatójaként 1931. október 6-án, az aradi vérta­núk ünnepén elmondott beszédében kijelentette: „Egyes pángermán szelle­mű lelketlen üzérkedők arra akarnak csábítani, hogy tegyünk különbséget az 'otthon' és a 'haza' (Heimat és Vaterland) között... Nekünk csak hazánk van, a magyar haza, mely védelmet, otthont ad. " 9 Perczel Béla lankadatlan figyelemmel kísérte a felerősödő pángermán aknamunkát. A fiatal náci agitátorok - Basch Ferenc és Mühl Henrik vezeté­sével - 1931-ben megszervezték a Német Munkaközösséget (Deutsche Ar­beitsgemeinschaft), és nagy offenzívát indítottak a hitleri eszmék terjedésé­nek felgyorsítására. A sűrűsödő falujárásokkal"& megyei sajtó is foglaalko­zott Az izgatók ellen című cikkében: „Házról házrajárva mételyezték meg a lelkeket, s igyekeztek eltántorítani a könnyen megingathatókat"- írta a Tolna­megyei Újság. 10 * Perczel a megtisztelő főispáni megbízatást azzal a céllal vállalta, hogy a tolnai és az észak-bácskai nemzetiségek lakta vidéken megóvja a tiszta er­kölcsöt. Ezzel az elhivatottsággal fogadta el egy év múlva a megbízatás meg­erősítését: a Károlyi Gyulát követő új miniszterelnök, Gömbös Gyula 1932 októberében Perczel Bélát ismét kinevezte a főispáni tisztségre. Az új kor­mányfő politikai lépései azonban számos meglepetést okoztak: az európai kormányfők közül elsőként üdvözölte Hitlert mint kancellárt, és barátságot, 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom