Tolna Megyei Levéltári Füzetek 3. Tanulmányok (Szekszárd, 1992)
Kolta László: Perczel Béla és a bonyhádi Hűséggel a Hazához! • 33
együttműködést ajánlott fel neki. Majd 1933 április elején Hitlerhez küldött levelében megerősítette kettőjük elvbarátságát: „Nemcsak elvi, világnézeti szempontból, hanem reálpolitikai megfontolásból is Excellenciád oldalán állok... Tudom, hogy Excellenciád elvei megegyeznek az enyémmel... Mi, régi fajvédő bajtársak, akik ugyanabban a világnézetben élünk, gazdasági vonalon is megértjük és kölcsönösen támogatjuk egymást... Excellenciád történelmi munkájára Isten áldását kérem" - írta Gömbös Gyula. 11 Perczel Béla nem értett egyet sem az egyoldalúsággal fenyegető külpolitikai orientációval, sem a Gömbös vezéri hajlamait megcsillogtató kormányzati stílussal, sem a konjunktúralovagoknak a főispán személyét is kipécéző gáncsoskodásaival, s ezért 1933 áprilisában lemondott a főispáni tisztségről. Ez volt az első nyílt szakítása a politikai hatalommal. Főispánként, azaz a kormány bizalmi embereként nem volt hajlandó statisztaszerepet játszani a „régi fajvédő bajtársak" mellett. Az ország sorsáért aggódó politikusok között nem ő volt az egyetlen, aki szembehelyezkedett a náci törekvésekkel. Az exminiszterelnök Bethlen István álláspontjával Perczel nagyon egyetértett: „Nem kérek sem a nyaklónélküli nyugati demokratikus fejlődésből, de nem kérek semmiféle diktatúrából sem. "Bethlen álláspontja szerint, ha a Duna mentén élő kisnépek megbékélése nem sikerülne időben, akkor „egy sötét és viharteljes idő következik, amelynek rendjén Közép-Európa kis népeire vagy a keleti szláv óriás fog kezet emelni, vagy a germán Drang nach Osten, vagy egymással megegyezve mindkettő" - írta 1934-ben az emlékirataiban. 12 A megyei sajtó Perczel Béla lemondásának hírét azzal zárta: „Nem búcsúzunk tőle, mert reméljük, hogy az ő kiváló egyéniségével vármegyénk közéletében gyakran fogunk találkozni. " n Tolna megye nem akarta, nem tudta mellőzni Perczel Béla nyugalmazott főispán szaktudását, pedáns közigazgatási felkészültségét. Néhány hónap múlva, 1933 nyarán felkérték a puritán, igazságszerető és példamutató munkabírású szakembert az alispáni állás megpályázására. A megyei törvényhatósági bizottság három pályázó közül - kétfordulós szavazás után jelentős szótöbbséggel 1933 szeptember végén Perczel Bélát megválasztotta a megye alispánjává. Perczel székfoglaló beszédében kijelentette: „Én nem egy társadalmi osztálynak, nem egy felekezetnek, nem egy politikai pártnak óhajtok alispánja lenni, hanem egész Tolna megyének. " u Perczel Béla négyéves alispáni működése elemzésétől eltekintve csak egyetlen belpolitikai eseményt hozunk összefüggésbe alispáni munkájával és magatartásával: az 1935. évi országgyűlési képviselőválasztás bonyodalmait a bonyhádi választókerületben. A völgységi mandátumért két fajvédő politikus csapott össze: Basch Ferenc és Pékár Gyula. A feszült hangulatot több tényező idézte elő. A hitlerista „volksdeutsch" Basch Ferenc jelentkezését és jelölését a Független Kisgazdapárt országos központja elfogadta. E kérdésnek vannak eddig még nem tisztázott részletei, az azonban tény: a bonyhádi kisgazdák élesen tilta37