Új Néplap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)
2013-03-21 / 67. szám
4 JÁSZSÁG - TÜKÖR 2013. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK A festmény létezéséről sem tudtak kuriózum Hamza D. Ákos legkorábbi eddig ismert alkotása került a herényi múzeumba Gurzó K. Enikő muzeológus (balra) és H. Bathő Edit kuratóriumi elnök mutatja be a legrégebbi ismert Hamza-alkotást A tehetségét próbáló fiatal festő útkeresésének egy állomása az az alkotás, amely néhány hete került elő. Hamza D. Ákos 1922-es, Tabán című képét kedden mutatták be a jászberényi Hamza Gyűjtemény és Jász Galériában. Különösen nagy becsben tartják a múzeum legfrissebb darabját a galéria munkatársai, mert úgy tudták, a művész fiatalkori alkotásai megsemmisültek a világháborúban. Banka Csaba A Duna Televízió műsorát figyel- g te a Budapesten élő Volentik La- J jós nemrégiben, amikor Hamza = egyik filmjét vetítették. Ekkor tűnt az fel számára, hogy családja birtokában van egy festmény, amit korábban Hortobágyi Mártontól egy fővárosi lap főszerkesztőjétől kaptak ajándékba. Ezt a viszonylag kis méretű, kartonra festett alkotást pedig Hamza Dezső Ákos jegyezte. A hírek szerint ekkor még azt sem tudta, hogy létezik Magyarországon egy olyan múzeum, ami Hamza munkáit gyűjti, de végül némi kutatás után rátalált a jászberényi galériára, és telefonon hívta fel a Ham- za-gyűjtemény kezelőit.- A múzeumok legtöbbször vásárlás vagy ajándékozás révén gyarapíthatják gyűjteményüket - fogalmazott Horüné dr. Bathó Edit, az intézményt működtető alapítvány kuratóriumának elnöke. - Az a szerencsés helyzet állt elő, hogy a most bemutatott képet a múzeumnak ajándékozta korábbi tulajdonosa. Azért is számít kuriózumnak a most megismert, egykori tabáni utcahangulatot megörökítő alkotás, mert a művész legtöbb, háború előtt keletkezett alkotása megsemmisült.- A gyűjtemény eddigi, legkorábbi darabja, egy 1949-ben Rómában festett kép - tette hozzá Gurzó K. Enikő művészettörténész, a múzeum munkatársa. A most megtalált, 1922-ből való kép már Budapesten készült, azt azonban még nem tudjuk, hogy a tizenkilenc esztendős művészjelölt Hamza ekkor már a képzőművészeti főiskola növendéke volt-e. Tanulmányait abban az évben kezdte meg a főiskolán. Az inkább impresszionista jelleget tükröző alkotás teljes egészében eltér azoktól a nonfiguratív ábrázolásoktól, amely később a művész jellemzőjévé vált. Rengeteg még a kérdőjel a festmény keletkezéséről, ugyanakkor megcsillant a remény arra, hogy további, jelenleg még ismeretlen képek is előkerülhetnek a festő fiatalkorából. Ekkoriban ugyanis nagy valószínűséggel több alkotást is elajándékozhatott a még saját útját kereső, később igazi világpolgárrá vált művész. Családjával ugyanis nagyon sokat költöztek, s ilyenkor nem egy alkalommal ajándékoztak is a képekből ismerőseiknek, barátaiknak. Hamza D. Ákos gyermekkori rajzai, festményei - az alkotó egy korábbi interjújában elmondottak szerint - 1919-ben a román megszállás idején semmisültek meg, Későbbi, fiatalkori munkái pedig a második világháború idején tűntek el végérvényesen.- Az is biztató jel lehet újabb Hamza-képek előkerülésére, hogy nemrégiben a Jászok Egyesülete ügyvivője, dr. Dobos László értesítette a múzeumot: Brazíliából érkezett jelzés egy Ham- za-festményről, amelyet tulajdonosai a múzeumnak adnának. A művész munkáit az elmúlt hetekben Hódmezővásárhelyen, szülővárosában állították ki, ahol szeretettel fogadták a jelképesen hazatérő alkotásokat. Idén pedig várhatóan a szolnoki közönség is közelebbről megismerkedhet az egykori Verseghy-diák életművével, de tervezik egy budapesti tárlat rendezését, illetve jövőre Vechtában Jászberény németországi testvérvárosában is lesz Hamza-bemutató a két település együttműködésének 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozaton. A múzeum munkatársai úgy látják, hogy Magyarországon korábban főként filmes munkássága miatt ismerték Hamza D. Ákos nevét. A gyűjtemény kezelőinek elmúlt évtizedekben végzett tevékenysége nyomán egyre többen fedezik fel maguknak Hamza képzőművészeti alkotásait is. Úgy vélik, elegendő bizonyíték gyűlt össze a vádemeléshez bűnügy A Jászberényi Rendőr- kapitányságon 2012 tavaszán büntetőeljárást indítottak ismeretlen tettes ellen csalás bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt - tájékoztatta szerkesztőségünket Fazekas-Füzesi Nóra rendőr főhadnagy, a Jászberényi Rendőrkapitányság sajtóreferense. Az akkor ismeretlen elkövető egy internetes oldalon LCD televíziót hirdetett eladásra. A hirdetésre egy jászberényi fiatalember vevőként jelentkezett, és a tv árát el is utalta egy megadott számlaszámra. A készüléket azonban soha nem kapta meg. A sértett természetesen nem hagyta any- nyiban a dolgot, és bejelentést tett a rendőrsége. Ennek nyomán a megindult nyomozás során megállapították, hogy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsíthatok Sz. S. jászberényi, valamint N. I. budapesti lakosok. Jászberényi áldozatuk mellett a csalók az ország egész területéről közel 200 embert károsítottak meg hasonló módszerrel. Ennek megfelelően a Jászberényi Városi Bíróság el is rendelte előzetes letartóztatásukat. Az időközben lefolytatott büntetőeljárás idején keletkezett iratokat - vádemelési javaslattal - a Jászberényi Járási Ügyészségnek küldték meg a herényi rendőrkapitányság munkatársai. ■ B. CS. Gárdonyi Géza már az égbolton is ott van csillagász A piszkéstetői obszervatórium Schmidt-teleszkópjával lelt a kisbolygóra, mely az író nevét kapta Tíz évvel a felfedezés után a Nemzetközi Csillagászati Unió elfogadta Sárneczky Krisztián csillagász javaslatát, s a 2003 GG jelű kisbolygó immár Gárdonyi Géza nevét viseli. Pócsik Attila Kisbolygó névadó - elvileg - bárkiből lehet, csupán szakértelem, kitartás és például a piszkéstetői obszervatóriumban eltöltött hideg éjszakák (a távcsövet mínusz 40 Cel- sius-fokra is lehűtik) sora kell hozzá. Sárneczky Krisztián eddig mintegy 100 névadásban működött közre.- Egy kisbolygó felfedezése az első megpillantásától az elnevezéséig igen hosszadalmas és bonyolult folyamat - meséli. - Ennek legfőbb oka, hogy az égitest mozgásának pontos meghatározásához, a pálya precíz leírásához több éven keresztül követni kell a kisbolygót, ami nem mindig sikerül az észlelőknek. Általánosságban elmondhatjuk, hogy egy éjszaka megfigyelései nem elegendőek ahhoz, hogy valóban felfedezőnek mondhassuk magunkat. Ehhez legalább két-há- rom különböző éjszakán át kell megfigyelni a kisbolygót, de a legbiztosabb az, ha egy hónapon át tudjuk követni. így amikor évekkel később újra lefotózzák, a múltbéli adatokat visszakeresve eljuthatnak a mi Sárneczky Krisztián csillagász a piszkéstetői obszervatórium Schmidt-teleszkópjával kémleli az eget. Közel 250 kisbolygót fedezett már fel innen. észleléseinkig. Amennyiben kevés észlelést végeztünk, az is előfordulhat, hogy elveszítjük az égitest felfedezésének jogát. Ha már két különböző évben észlelték a kisbolygót, és a mi ideiglenes jelölésünk alatt fut, akkor már biztosan mi leszünk megadva felfedezőnek, de ehhez legalább további két évben meg kell figyelni az égitestet. Sárneczky Krisztián elmondta, amíg egy szupernóváról egyetlen spektrummal fél óra alatt ki lehet deríteni a természetét, addig egy kisbolygó esetében az első észleléstől akár 10 esztendő is eltelhet, amíg nevet kaphat. A szabályrendszer tehát komplikált, hiszen előfordul, hogy akár 10 évvel ezelőtti megfigyelések hasznosulhatnak, vagy el is veszíthetnek egy szívüknek kedves kisbolygót.- A névadás szubjektív, rendszerint olyan javaslatokra törekszem, amelyek széles SÁRNECZKY KRISZTIÁN először tizenhat esztendeje, 1997-ben, a program kezdetén járt Pisz- késtetőn, az első megfigyelések pedig 1998januárjában történtek. Mindezek után az első felfedezés egy hónappal később: ez volt az 1998 DA33-as, amely a Széchenyi nevet kapta. Azóta legalább 250 kisbolygót fedeztek fel hivatalosan. Mind közül körűen elfogadott értékeket jelenítenek meg - fogalmaz a csillagász. - Igyekszem mindig valamilyen aktualitáshoz, évfordulóhoz kötni az elnevezést, egy 2005-ben felfedezett aszteaz egyik legérdekesebb a 2003 novemberében felfedezett Mar- koláb, amelyre egy teljes hold- fogyatkozás során bukkantak. Egy kisbolygó keresése ugyanis akkor igazán eredményes, ha nincs hold, teleholdnál a világosság miatt kevés az esély a sikerre. Ezért esett a névválasztás a palóc néphit égitestet evő lényére. roida az első magyar űrhajósról kapta a nevét, hiszen Farkas Bertalan akkor éppen 25 éve jutott el a világűrbe. Az Európai Unió által most elfogadott elnevezések között is szerepel ilyen: a 2005. augusztus 29- én észlelt, 19,5-20 magnitúdós kisbolygó Keszthelyi Sándor építész, amatőrcsillagász számára állít emléket, aki pontosan 30 évvel az aszteroida megtalálása előtt az egyik első európai felfedezője volt a két magnitúdóig fényesedő Nova Cygni 1975-nek. A tavalyi év végén nyolc kisbolygó elnevezését hagyta jóvá az unió, az égbolton található immár Fertőszentmiklós, Mecsek, Kabos Gyula, Márai Az első magyar és a program első kisbolygója Sándor, de emléket állítottak Steiner Zsuzsanna matematika-fizika szakos tanárnőnek is, aki tudós generációk sorával ismertette és szerettette meg ezt a két tudományágat. Szinte véletlen, hogy épp’ az emlékévben „kapott" kisbolygót kitűnő írónk, Gárdonyi Géza. A Virgo csillagképben járó, 20,5 magnitúdós égitestet 2003-ban csak két napig sikerült követni, de szerencsére az Arizonában működő Space- watch program keretében a hónap végén ismét megfigyelték. A halvány égitest így a 2005-ös újrafelfedezés után is magyar kisbolygó maradhatott. Az író monogramja miatt esett a választás az ideiglenes jelölésében GG betűket tartalmazó aszteroidára. Sárneczky Krisztán számára mégis a 2008 Q03 elnevezésű égitest legkedvesebb, amely a felfedező kislányáról, Sárneczky Szófia Málnáról kapta a nevét. Hozzátette: a munka során később már nem követik az elnevezett égitesteket.- Szeretünk az elsők lenni, s két éjszakányi megfigyelés 2010 óta a szükséges és elégséges feltétel a felfedezéshez. Ezután úgymond elengedjük a kisbolygó kezét. Az első kisbolygók után felmerült, hogy mi motiválja majd az embert, és tisztában vagyok azzal, hogy ezt a munkát nem az élete végéig csinálja az ember, de eddig még nem sikerült kiszeretnem belőle.
