Új Néplap, 2013. március (24. évfolyam, 51-75. szám)

2013-03-21 / 67. szám

2013. MÁRCIUS 21., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG 5 Kétélű légyver a rezsicsökkentés hatások Mindenkinek jó a kisebb költség, kérdés, mi lesz hosszabb távon A második ütemben, július­tól tervezett lakossági rezsi­csökkentés jóval kisebb megtakarítást hoz a lakos­ságnak, mint az év eleji gáz- és áramtarifa lefara­gás, az érintett szolgáltató­kat azonban ugyanúgy sújt­ja majd. Az intézkedések révén egy kétgyermekes hazai háztartásnál júliustól összesen havi 7500 forint maradhat meg, de ennek hosszabb távon meglehet a böjtje. B. Horváth Lilla Lényeges különbség a már el­rendelt és a tervbe vett rezsi­csökkentések között, hogy az előbbiek, azaz az áram- és a gázcégekkel végrehajtatott in- tézkezdések jórészt külföldi, a versenypiacon is aktív cégcso­portokat érintettek, az újab­bak viszont többségében ha­zai önkormányzati tulajdonú társaságokat (víz- és csator­naszolgáltatókat), sőt, kkv-ket (kéményseprő és szemétszállí­tó társaságokat) is kényszerí­tenének alacsonyabb számlák kiállítására. „Jelentős különbség az is, hogy a júliusra ígért lépések a lakosság számára már sokkal kisebb könnyebbséget hoz­nak” - mutatott rá lapunknak Jenei András, a Méltányosság Politikai Elemzőközpont ener­getikai szakértője. Míg ugyan­is a 10 százalékos áram-, gáz- és távhőárcsökkentés érezhe­tő kiadáscsökkentést jelent -, ahogyan talán még a csökken­tendő csatornadíjak is -, addig az amúgyis alacsony vízdíjak lefaragásának már nemigen lesz szignifikáns hatása. A szemétdíj csökkentése rá­adásul eső után köpönyeg, hi­szen ez év elején 20-30 száza­lékkal nőttek a terület tarifái a hulladékkezelési törvény mó­dosítása miatt. A kéménysep­rési díj lejjebb nyomásával (a Somogy Online cikke szerint) a háztartások csak havi 25-29 forintot sprólhatnak meg, de a szolgáltató önkormányzati cé­gek, vagy kkv-k így is nehéz helyzetbe kerülhetnek. Még érdekesebb a szabad­áras PB gázpiac szabályozása-O Jenei András szerint, hiszen a a PB-t sokszor a nagy felhasz­nálók (áruházak) vásárolják, költségeik optimalizálásra. Ha pedig a lakossági PB-gáz felhasználást nézzük, joggal vetődik fel a kérdés: mikor terjed ki a kormány figyelme szén- és a tűzifa árának a sza­bályozására? Jenei András szerint még­sem a felsoroltak számítanak fő veszélynek, még csak nem is a rezsicsökkentés szelek­tív megvalósítása - ugyanis egyes piaci szereplők kima­radtak belőle -, hanem azok a hosszabb távú, megfordítha­tatlan következmények, ame­lyeket a rövid távú előnyökért cserébe kockáztatnak meg a döntéshozók. Egyrészt az ol­csóvá tett rezsivel megszűn­het a lakosságban az energia­takarékosságra való törekvés, másrészt a rezsicsökkentésre kényszerített szolgáltatók ke­vesebbet költenek majd beru­házásokra, rendszereik kar­bantartására. A szakértő vélekedését iga­zolja, hogy máris több áram- és gázszolgáltató jelezte, hogy tervezett fejlesztései megkur­títására kényszerül. Most te­hát a többi közműcégen a sor. A legnagyobb hazai víz- és csatornacégek 2011-ben még nyereségesek voltak. A januári és a júliusra ter­vezett intézkedések elve azon­ban közös: legyenek kisebbek a háztartások rezsiköltségei, tekintet nélkül azok jövedel­mi helyzetére. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője (KSH adatokra hivatkozott) közlé­se szerint egy kétgyermekes átlagcsalád havi bő 73 ezer forintot költ rezsire, egy ilyen család érintett kiadásai július­tól 7,5 ezer forinttal lesznek kisebbek. Ez az országos szin­ten milliárdokra rúgó összeg a fogyasztás illetve a megta­Nonprofit elgondolás egy ÍRÁSÁBAN Hegedűs Mik­lós, a GKI Energiakutató igazgatója e lehetőségek elle­nére is a legképtelenebb el­gondolások közé sorolja a nonprofit energiaszolgálta­tást. Ennek az az egyik oka, hogy az utóbbi egy évben az energia-szolgáltatás nem csak nonprofittá, de megha­tározóan veszteségessé is vált. A másik az, hogy a ma­gas rezsiköltségeket az álta­lános hiedelemmel ellentét­ben nem a szolgáltatók irreá­karítások bővítésére is hasz­nálható. Közös a rezsicsökkentés két lépcsőjében az a hivatalos kommunikációban gyakran elhangzó állítás is, hogy a köz­műcégek trükköznek a költsé­geikkel, és kiviszik a profitot az országból. A trükközésnek azonban némiképp ellent­mond, hogy a lakossági árak­ban érvényesíthető költség­elemeket és azok nagyságát már sok éve az energiahivatal, (a vízi közművek esetében az illetékes miniszter, vagy az önkormányzat) határozza meg, és törvény szabályozza lisan magas nyeresége okoz­za, hanem az, hogy a ma­gyarenergia-fogyasztás 2/3- a import, márpedig a kőolaj és földgáz világpiaci ár a ha­zai gazdaság számára nem megkerülhető, és áremelő hatású a forint gyenge volta is. Ha e költségeket a lakos­ságifogyasztók helyett a költségvetés, vagy a piaci szereplők viselik, az állam- háztartásnak súlyos terhe­ket, a vállalatoknak verseny­képességi gondokat jelent. a közműszolgáltatók keletke­ző profit arányát is. Éppen ez az ellentmondás vezetett oda, hogy nemrég néhány áram- és gázszolgáltató fellebbezett a számukra kötelezővé tett re­zsicsökkentés ellen, és hogy annak a bíróság első fokon helyt adott. A születőben lévő rezsicsökkentési törvény ki­kerüli a bíróságot, és közelebb visz a már két éve meghirde­tett, non profit közműszolgál­tatások megvalósításához. Ez utóbbi szándék sokak szerint a szegmens magán­cégeinek a piacról való ki­szorításához vezethet. A java azonban akkor következik, ha ez megtörténik: ekkortól az állami közművállalatoknak kell a szükséges fejlesztések, szolgáltatások és az előírt ta­rifák mellett nullszaldós tevé­kenységet felmutatniuk. Igaz, vállaikról levehetők a ma még érvényes különadók, le lehet faragni szolgáltatásaik áfájá­ból is. Bencsik János volt energe­tikai államtitkár egy keddi rendezvényen a rezsicsökken­tést rövid távú megoldásnak nevezte, szerinte hosszabb tá­von épületkorszerűsítésekkel nyomhatok lejjebb az áram- és a gázszámlák. JÓ TANÁCS Vacak internetért fizetek HIÁBA REKLAMÁLOK Olvasónknál az internet-szol­gáltatás gyakran akadozik. Többször tett panaszt a szol­gáltatónál, eredménytelenül. A szolgáltatás színvonala azon­ban nem javul. mint azt korábban is meg­írtuk, nemcsak a fogyasztó­nak vannak kötelezettségei, hanem a szolgáltatónak is. Ha a szolgáltató a bejelentés utáni 72 órán belül, tehát három napig nem javítja ki a hibát, akkor a fogyasztó jogo­sult a kötbérre - mondták el a Nemzeti Média és Hírköz­lési Hatóságnál (NMHH). Ezt az összeget a szolgáltatónak kell számára megfizetnie. A kötbért írásban, a szol­gáltatónak címzett hivatalos (tértivevényes ajánlott) levélben kell kérvényezni. Ha valaki például szerda reggel nyolc órakor jelentette be a hibát telefonon, és azt szombat reggel nyolcig nem hárították el, attól a pilla­nattól fogva ketyeg a kötbér. Egészen addig, amíg a hibát ki nem javítják. a fogyasztóvédelmi törvény kötelezi a szolgáltatót, hogy az ügyféllel kötött szerződés szerinti, megfelelő színvo­nalú szolgáltatást nyújtson. Amennyiben a hibabeje­lentésre a szolgáltató nem reagál, a fogyasztó panaszt tehet a szolgáltató székhelye szerint illetékes fogyasztóvé­delmi hatóságnál. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) honlapján (www.nfh.hu) minden elér­hetőséget megtalál. OLVASÓNK MEGTEHETI azt is, hogy a Nemzeti Mé­dia- és Hírközlési Ható­sághoz fordul. Honlapjuk: www.nmhh.hu. Ők közvetle­nül foglalkoznak az interne­tes szolgáltatókkal. végső soron azt is megte­heti az úr, hogy szolgáltatót vált. Elvégre nem azt kapja a pénzéért, amit ígértek neki. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Dinamikus növekedést tervez idén is az Apcom INFORMATIKA Az új ügyfelekre is építene, és harmincszázalékos bevételbővülést vár a cég Gyors növekedést tervez az idén is az Apcom Hungary Kft., a vál­lalatnál 30 százalékos forgalom bővüléssel számolnak - mondta el Szeidl Tibor, a cég ügyveze­tő igazgatója. Az ezen a néven 2011. májusa óta tevékenyke­dő, it-nagykereskedő társaság a múlt évben 6,9 milliárd forintos forgalmat ért el, míg 2011-ben 2,3 milliárd forintosat. A tava­lyi forgalom alapján az Apcom a meghatározó hazai it-disztri- bútorok között van, a 4-6. legna­gyobb szereplője a piacnak. A Midis Grouphoz tartozó tár­saság vezetőjének várakozásai szerint az idei forgalomnöve­kedés jelentős része az új ügy­feleknek lesz köszönhető. Az új partnerek várhatóan nem az ott­honi felhasználásra szánt elekt­ronikai termékek gyártói közül kerülnek majd ki, hanem az üzleti felhasználásra alkalmas eszközök és szoftverek készítői lesznek. A gyártók az ingadozó az idc adatai szerint tavaly mint­egy 5 százalékkal nőtt a hazai it-piaci költés, az idén pedig vár­hatóan 3 százalékos lesz a bővü­lés. Fontos ugyanakkor megemlí­teni, hogy a tavalyi növekedés­ben meghatározó szerepet ját­szott az okostelefonok és tabletek iránti fokozott érdeklődés, ami­kereslet és a csökkenő erőforrá­sok miatt folyamatosan leépítik márkaképviseleteiket és egy­re több, összetettebb feladatot bíznak saját disztribútoraikra. Közülük egyre inkább olyan új formára van szükség, amely a nek köszönhetően 2012-ben 10 százalékkal bővült a hardverérté­kesítés. Az IT szolgáltatásoknál ugyanakkor 3, szoftvereladások­nál 4 százalékos csökkenést mér­tek. A kormányzati költések har­madára estek Magyarországon, 2007 óta ez a legnagyobb vissza­esés a Közép-Kelet-Európában. termelőket és viszonteladókat egyaránt teljes körűen segíteni tudja - fejtette ki Szeidl Tibor. Az Apcomnál a dedikált-diszt­ribúció modell bevezetésével re­agálnak a kihívásokra. A konst­rukció lényege, hogy a gyártó kerül fókuszba, így a nagyke­reskedő arra törekszik, hogy Apcom Hungary Kft. (2011.05.11.-2011.12.31., millió forint) Nettó árbevétel 2343,7 Üzleti eredmény 18,3 Adózás előtti eredmény-21,4 Adózott eredmény ■ -21,4 Saját tőke-11,4 FORRÁS: KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM hatékonyan támogassa a kis létszámú gyártói képviseleteket, sőt akár önálló képviseleti szere­pet is betölthet. Emellett egy-egy projekt maximális figyelmet kaphat, egy márkára egész de­dikált csapat jut. Sőt, logisztikai, technikai és oktatási támogatást is kínálhatnak. A klasszikus értéknövelt szol­gáltatásokon túl az Apcom által választott modell további fontos eleme, hogy a nagykereskedő a gyártó partnerek, és a kiterjedt és jól működő viszonteladói háló­zat mellett végfelhasználói kap­csolatokkal és tapasztalatokkal is rendelkezik, és szükség ese­tén akár a gyártó kommunikáci­ós feladatait is ellátja. ■ K. Z. MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2013. március 20-án: J €/Ft 304,79-0,62 Ft J$/Ft 235,29-1,50 Ft a CHF/Ft 249,19-1,21 Ft jjj €/$ 1,2951 0,0056 USD BÉT-áruszekció (forint/tonna, 03.20.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2013. máj. 65 500 Malmi búza index 2013. máj. 65 500 Takarmánybúza 2013. máj. 64900 Takarmánykukorica 2013. máj. 60000 Tak.kukorica index 2013. mái. 60 000 Takarmányárpa 2013. máj. 63 000 Olajnapraforgó 2013. máj. 141000 Olajnapraforgó index 2013. máj. 141000 Repce 2013. aug. 125000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE Mobil-támogatás az it-piacnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom