Új Néplap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-07 / 234. szám
2003. Október 7., kedd AHOL ÉLÜNK 7. OLDAL ABONYI ŐSZI TÁRLAT. A Bihari János Zeneiskola növendékeinek közreműködésével Tóth István Gábor költő, újságíró nyitotta meg vasárnap az Abonyi Lajos Falumúzeum legújabb kiállítását. A XXXIII. őszi tárlat keretében november 3-ig Pupek Teréz csuhéfonó és csuhébábu-készítő szemet gyönyörködte- tő alkotásait csodálhatják meg a látogatók.___________________________________________________■ Az ízek abonyi „Újvilága” abony az uj Évezredben Legyen bár tini vagy nyugdíjas, széles e hazában alig akad olyan ember, akinek a négercsókról először egy egzotikus ország bennszülöttjének bizalmas közeledése jut az eszébe. A többség e szó hallatán rögtön Abonyra gondol, ahol ugyan nem nőnek pálmafák, ám évtizedek óta működik egy nemzetközi hírű élelmiszer-ipari vállalkozás: az Újvilág Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szövetkezet. Az Újvilág történelme több mint fél évszázadra tekint vissza. Ám históriájából jótékonyan hiányoztak a véres korszakváltások, bár ez az élelmiszer-ipari gyártók földjén teret hódított üzem is többszöri átalakuláson ment keresztül, míg jelenlegi arculatát elnyerte. Szövetkezeti formáját és gazdálkodásának pénzügyi stabilitását azonban mindvégig megőrizte, évről évre lehetővé téve ezzel az állandó létszám foglalkoztatását. A cél is ugyanaz maradt: a fogyasztók meghódítása. Mindezt először egy ma már legendás hírű édesipari különlegességgel, a négercsókkal sikerült elérnie az abonyi szövetkezetnek. A cég komolyan véve „a név kötelez” jelszót, ettől kezdve időről időre képes volt új minőséget teremteni. Neves orvosok és táplálkozástudományi szakemberek közreműködésével megalkotta az Abonett termékcsaládot, amely azóta Újvilág Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szövetkezet 2740 Abony, Füzesér dűlő 16. Tel.: 53/560-020, 53/560-030 Fax: 53/560-023, e-mail: ujvilag@entemet.hu ugyancsak fogalommá vált az egészséges táplálkozás híveinek egyre népesebb táborában. Nem véletlenül, hiszen az alacsony nitrát- és só-, illetve magas növényirost-tartalmú extru- dált kenyerek a súlyfeleslegüktől szabadulni vágyók és a lisztérzékenyek egyedi igényeihez is gasztro- nómiailag értékes alternatívákat kínálnak - méghozzá elérhető áron. A fejlesztések eredményeként az Abonett és a gluténmentes négercsók, továbbá ezek gyártási technológiája egyaránt maradéktalanul kielégíti a speciális étkekkel szemben támasztott meglehetősen szigorú hazai és európai uniós követelményeket. A sószegény Abonett extru- dált kenyér ráadásul a „Szívbarát” tanúsító védjegy használatára is jogosult. A különböző formájú és ízesítésű abonyi gofrik, az Álomszeletek és a drazsék pedig remekül kiegészítik a korszerű élelmiszeripar „Újvilágának” gazdag palettáját. PR FŐHAJTÁS. A katolikus templom melletti Millenniumi kertben, az aradi tizenhárom vértanú tábornok emlékszobránál tartottak tegnap városi megemlékezést Abonyban. A műsorral, koszorúzással és gyertyagyújtással kísért főhajtást a vértanúk kivégzésének 154. évfordulója alkalmából, a Somogyi Imre Általános Iskola és a Múzeum Baráti Kör szervezte. Megemlékezés A Bihari János Zeneiskola egykori igazgatóhelyettese, a közelmúltban elhunyt Mladoneczky György előtt tisztelegtek a napokban a muzsika helybeli szerelmesei, valamint az oktatási intézmény diákjai és pedagógusai Abonyban. A zenei világnap alkalmából szervezett megemlékezés méltó körülményeiről a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola, míg ünnepélyes hangulatáról a Ménesi Gergely által vezetett Szolnoki Szimfonikus Zenekar gondoskodott. A városban ritkán látott nagy- zenekari hangverseny osztatlan sikert aratott az értő közönség előtt. A felcsendülő művek közül is kiemelkedő jelentőségű volt Lakai Zoltán: Hunnia-szim- fónia című darabja, amelynek ősbemutatója ugyancsak elnyerte a szépszámú hallgatóság tetszését. Letűnt korok, titokzatos emlékek nyomában- íme egy. Talán fél méterrel arrébb újabbat mutat.- Látja, ez is az. Végül egy szobányi területen első pillantásra is vagy öt szarmata korabeli, azaz mintegy 1600-1800 éves agyagedény-da- rabkát számlál össze.- Felbecsülhetetlen mennyiségű tárgyi emlék nyugszik itt eltemetve. Persze ez korántsem egyedülálló jelenség hazánkban. Magyarországot leletbősége és szakmai háttere miatt is régészeti nagyhatalomként tartják számon Európában. Nézze csak- , ez itt például egy feltárt szarmata ház szépen kirajzolódó metszete - mutat rövid körsétánkról visszatérve az egyik sekély Magyarországot Európa egyik régészeti nagyhatalmának tartják a hazai szakemberek. Nos, ha nem is teljesen elfogulatlan, talán hordoz némi igazságot ez az állítás. Legalábbis erről árulkodnak a négyes számú főút abonyi elkerülő szakaszának nyomvonalán jelenleg is hatalmas erőket és szellemi potenciált mozgósító, kiterjedt ásatások. Abony északi határában, az újszászi út mentén derékig furcsa alakú gödrökben állva, szabad ég alatt cserzett arcú, kortalan férfiak dolgoznak. A Tiszazugból verbuválódott kis csapat egy szarmata településrészlet feltárásának földmunkáit végzi.- Ezen a területen lassan már végzünk. A közelben, egy jó kilométerrel arrébb viszont még most kezdünk hozzá az ásatás érdemi részéhez - magyarázza Madaras László szolnoki régész, az itt folyó tevékenység irányítója. — Igyekeznünk kell, mert az útépítés kivitelezői csak akkor tudnak haladni, ha mi átadjuk a terepet. Eddig tartjuk a tervezett ütemet, de óriási mennyiségű talajt kell megmozgatnunk, és ez megfeszített munkát igényel. Kérdésemre, hogy honnan tudják, hol érdemes kutatni, meglepő válasszal szolgál a szakember.- Végigsétáltunk a kijelölt közel 18 kilométeres nyomvonalon. Az árulkodó cseréptöredékeket nyitott szemmel járva bárki észreveszi. Hitetlenkedésemre gyorsan demonstrálja is állítását.- Tudja mit? Jöjjön velem! Néhány méterrel arrébb felszántott kukoricatábla húzódik. Alig teszünk pár lépést a porladó göröngyökön, a régész a lábunk előtt heverő apró cserépszilánkra bök: Restaurátorkézben egy míves Árpád-kori cserépedény » ‘ Ez a szarmata házmetszet csak a precíz dokumentációkon marad meg az utókornak gödörbe. - Ez pedig egy kút, amely a korabeli ember hűtőszekrényeként is funkcionált - kalauzol egy feneketlennek tűnő közeli üreg széléhez. — Mi lesz ezekkel a szállíthatatlan objektumokkal? — kérdezem.- Itt maradnak - válaszolja magától értetődően. Pontos dokumentációk, légi felvételek, rajzok készülnek róluk. Aztán jönnek a munkagépek, földet terítenek rájuk, tömörítik, majd aszfaltréteget borítanak az egészre. Nagy részük valószínűleg megsemmisül, de ez az élet rendje. A legfontosabb, hogy a belőlük nyerhető információt megőrizzük. Elvégre ezek egy-egy fontos részlettel egészíthetik ki az adott korról eddig kialakult képet. A teljes nyomvonalon még így is több mint százezer megmenthető és kiállítható leletre lehet számítani, amelyek a ceglédi múzeumba kerülnek majd. Előbb azonban az abonyi József Attila Nevelőotthon egykori épületében berendezett bázison rendszerezik, tisztítják és restaurálják a töredékeket — tudom meg az összesen 16,7 küo- méteren, ezen belül jelenleg kilenc helyszínen zajló feltárás vezetőjétől. Dinynyés István elmondja: az ásatásra váró 180 ezer négyzetméternyi területből május 28-tól ez év végéig százhúszezret szeretnének átfésülni. Az eddig előkerült és a jövő májusi befejezésig várható maradványok a szarmatákon kívül újkőkoriak, Árpád-koriak, késő rézkoriak és kora bronzkoriak. Világra szóló újdonságra eddig a munkálatok különböző szakaszait irányító, nyolc régészből álló muzeológuscsapat egyetlen tagja sem bukkant. Egy nyár folyamán fellelt szkíta temetőrészlet és egy kagylóhéjból készült mellcsüngő azonban országos jelentőségű felfedezésnek számít — hang- súlyozza a szakember. _______________■ Ha ranglábra gyűjtenek Még kora tavasszal határozott arról a Múzeum Baráti Kör közgyűlése, hogy a múlt századok történelmi tragédiái során elesett abonyi hősök tiszteletére haranglábat emeltet a város Millenniumi emlékparkjában. Nyáron a szervezet gyűjtést indított a nemes cél érdekében, amely — ma már bízvást állítható — elérte eredményét. Az abonyi önkormányzat egy éve, Blaskó Sándor helybeli szobrászművész aradi vértanúkat megörökítő emlékművének felállításával kezdte el a katolikus templom oldalában található Millenniumi emlékpark kialakítását. Idén augusztus végén az alkotó egy újabb, a mohácsi vész emléknapjára készült művével gazdagodott a város központja. Az eddig felállított és a tervek szerint jövő év végéig leleplezésre váró szobrok mindegyike népünk zivataros századaira emlékezteti a jelen és a jövő nemzedékeit. Ezt felismerve fogalmazódott meg idén márciusban a Múzeum Baráti Kör közgyűlésén az a gondolat, hogy egy haranglábbal tegyék teljessé az emlékpark me- mentóit. Az elképzelést tett követte: július elsején a szervezet gyűjtést indított a szándék megvalósítása érdekében. Mára nyilvánvalóvá vált, nem is eredménytelenül. A közadakozásból ugyanis eddig mintegy 200 ezer forint folyt be az ötletgazdák kasszájába. Ebből az összegből pedig már el is kezdték a szükséges munkálatok előkészítését. Az oldalt írta, szerkesztette és a fotókat készítette: Bugány János i k A
