Új Néplap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-08 / 235. szám

6. oldal Körkép 1997. október 8., szerda Megyénkbeliek tisztelgő főhajtása az aradi vesztőhelyen A szabadság egy és oszthatatlan Mindössze néhány méterre az aradi vértanúk vesztőhelyi em­lékoszlopa elé annak idején méltatlanul építették meg azt a fü­ves sportpályát, amely előtt dupla kontrasztként még két be­hajtani tilos közúti jelzőtábla is áll. Nyilvánvalóan az autósok­nak szól, de jelképes értelme a napnál is világosabb. Hiszen - amint erre Törzsök Erika, a Határon Túli Magya­rok Hivatalának elnöke is utalt a tizenhárom vértanú tábornok emlékoszlopánál hétfőn meg­tartott tiszteletteljes megemlé­Keleti György honvédelmi miniszter... kezésen - sokáig sokan nem hivatalos protokoll okán jártak ide Magyarországról is. Idejár­tak a mindenkori hatalom szán­dékától függetlenül szüléink, nagyszüleink - mondotta. S miért járunk ide napjaink­ban? Mert a múlt élni segít. Azoknak főleg, akiket hosszú időn át sorvasztott a kisebbren­dűségbe taszítottság, gyötört a megalázottság. Újkori törté­nelmünk szabadságharcai jel­zik, a társadalom nem tűri a végtelenségig a hatalom mérhe­tetlen gőgét. A hatalom birto­kosai gyakran nem a társada­lom érdekeit szolgálták, szol­gálják - folytatta Törzsök. Az aradi megemlékezésre Dénes Pál népművelő szerve­zésében megyénk több városá­ból mintegy félszázan utaztak a Magyarok Világszövetsége megyei szervezete és a nyugdí­jas-egyesület Szolnok városi klubjának tagjai közül. Az aradi mártír tábornokokra - az ösz­... és Szűcs Ferenc, a Magyarok Világszövetsége Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete elnökének főhajtása a vesztőhelyen lévő emlékoszlop előtt fotók: scsj Jó lenne törölni a közúti jelzőtábla keltette képzet- társítást rossz emlékeink közül — a háttérben, a pá­lyán túl az emlékoszlop szegyük ezrekhez hasonlóan - koszorúzással és főhajtással emlékeztek a megyénkbeliek. Noha egyes román ellenzéki pártok közleményben szólítot­ták fel a román kormányt a ren­dezvény betiltására, a megem­lékezésen a két ország kormá­nya hivatalosan képviseltette magát, amely végig rendezet­ten, méltóságteljesen folyt le. El kellene jutni oda - fogal­mazott beszédében Markó Béla, az RMDSZ szövetségi el­nöke ahová ezek a mártír tá­bornokok, akik közül sokan nem is beszélték a magyar nyelvet, eljutottak gondolataik­kal, eszméikkel, halálukkal: a szabadság egy és oszthatatlan. Ez legyen e térség üzenete mindenki számára, bármilyen nemzethez tartozzon. E napsütéses gyönyörű aradi napon sok százan énekelték szabadon: „Vezesd még-egy­szer győzelemre néped. Csaba királyfi csillagösvényen ...” Simon Cs. József Aljegyzői vizsgálat a Szolnok és környéke hulladéklerakóról A hivatali ember lett a „hunyó” Mint emlékezetes, a megyei főügyészség vizsgálatot tartott a Szolnok és környéke regionális szilárdhulladék-lerakó telep területelhelyezéséről, megvalósításáról, és jelentős törvény- sértést, illetve eljárási jogsértést állapított meg. Ennek nyo­mán a polgármesteri hivatalban is vizsgálatot tartottak. A vizsgálat a minap lezárult, és ennek lényegéről Molnár Tibor aljegyző tájékoztatta az Új Néplapot. Előzményként vázolta azt a sajátos helyzetet, amelytől Szolnok esetében nem lehe­tett eltekinteni. A termőföld­ről szóló 1994. évi törvény ugyanis egyértelműen rögzíti, „hulladéklerakó telep céljára a környezetvédelmi követel­mények betartása mellett me­zőgazdasági művelésre al­kalmatlan vagy gyenge minő­ségű területet kell kijelölni”. Ilyen földterület azonban Szolnokon és vonzáskörzeté­ben a szükséges területnagy­ságban nem található, azaz a jogalkotó nem ad útmutatást arra vonatkozóan, hogy az idézett minőségű terület hiá­nyában az érintett önkor­mányzat hogyan oldja meg kötelezően ellátandó szemét­elhelyezési feladatát. A vizsgálat szempontjából ez azért lényeges, mert az előkészítésben közreműkö­dők és az illetékes szakható­ságok a fenti tények alapján kellett hogy a területkijelö­lésre javaslatot tegyenek. Hat terület közül választhattak Nem volt véletlen, hogy a vá­ros vonzáskörzetében hat te­rületre vonatkozóan készült megvalósítási tanulmány, amelyek közül az érintett szakhatóságok többsége (hatból öt) a lehetséges vál­tozatok közül a VI. jelű táblát tartotta az elhelyezés szem­pontjából legkedvezőbbnek. Az eljárás ezen szakaszában a 6. szakhatóság (földhivatal) sem zárkózott el a szemétte­lep e területen való elhelye­zésétől. E változat mellett szólt, hogy a Közép-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség 17626-2/1995. számú engedélye a VI. jellel ellátott területen jelölte ki a regionális szilárdhulladék-le­rakó helyét. Mindez azt tá­masztja alá: a közgyűlés terü­letkijelölő határozata nem volt törvénysértő, sőt a lehe­tőségek közül a legésszerűbb és leggazdaságosabb döntést jelentette. Törvénysértőnek minősíthető eljárás Tény azonban, hogy a döntés végrehajtása már szinte végig törvénysértőnek minősíthető, tekintettel arra, hogy a föld­hivatal - ugyan a területkije­lölést követően, de a föld megszerzését megelőzően - végleges szakhatósági állás- foglalásában módosította a korábbi elvi nyilatkozatát, mely szerint: „. .. a jelenlegi változatok közül csak a III. számú változat kialakítását, illetve az e területre benyúj­tott területkivonását” tudja engedélyezni. Az eljárás e földhivatali ál­lásfoglalás időpontjától mi­nősíthető törvénysértőnek, ugyanis a bonyolításért fele­lős vezető - a jegyző törvé­nyességi külön felhívása el­lenére - tovább folytatta a te­rület megszerzésére vonat­kozó intézkedéseket. Ennek eredményeképp adásvételi szerződés született az ügyészségi vizsgálatban ki­fogásolt 5 darab földterületre - 29 hektár 3505 négyzetmé­terre -, melyért mindösszesen 22 012 877 forint vételárat fi­zetett az önkormányzat (szakértői vélemény alapján e jó minőségű földterületek forgalmi értéke megfelel a szerződésekben rögzített vé­telárnak). Az is tény, a meg­kötött adásvételi szerződések lényeges tartalmi és alaki hi­bákkal készültek. Ez azonban a szerződések előkészítőjét minősíti, nem pedig a szerző­déseket aláíró tulajdonosi képviselőt. A szerződések el­készítésével ugyanis külső céget bízott meg a végrehaj­tásét felelős vezető. Az ismer­tetettekből egyértelmű követ­keztetésként vonható le, hogy nem a közgyűlési döntés, il­letve az adásvételi szerződé­sek aláírása, hanem a köz­benső eljárási cselekmények törvénysértő volta okozta, hogy jelenleg az önkormány­zatnak nincs hulladéklerakó megvalósítására alkalmas földterülete. Új hely keresése Természetesen a vizsgálat eredményeként a polgármes­teri hivatal vezetése a szük­séges személyi konzekven­ciát levonta, és az ezzel ösz- szefüggő intézkedéseket megtette. (Információnk sze­rint a hivatal megvált város­üzemeltetési osztályvezetőjé­től.) A főügyészi, illetve az aljegyzői vizsgálat az ügyben az önkormányzat számára ténylegesen kimutatható kárt nem állapított meg. Más kér­dés, hogy megvásárolt földte­rületek más célú hasznosítása során ilyen irányú probléma felvetődhet. A polgármesteri hivatal ré­széről további feladat új hul­ladéklerakó hely keresése. Je­lenleg tárgyalások folynak az eredetileg V. számú változat­ban megjelölt földterület tu­lajdonosával, az ÁPV Rt.-vel - olvasható zárásul az aljegy­zőtől. L. J. „Majális" az Európa-napon Megyénkből már nem csak Szolnoknak, hanem Kunszentmártonnak, Öcsödnek, Cser- keszőlőnek és Mezőtúrnak is megadatott az a lehetőség, hogy Európa előtt megmutat­hassa értékeit. A térségi Európa-nap szarvasi központi ünnepségén mind a négy települé­sünk sátra előtt sok érdeklődő állt. Talán Cserkeszőlő virágokkal, gyümölcsökkel és zöldségekkel díszített sátra aratta a legnagyobb sikert. Persze nem egyedül megyénkről szólt az elmúlt péntek Szarvason. Hozzátartoztak a meleg őszi délelőtthöz a társ rendező településeken kívül a gyermekjátékok, igaz, ezúttal igazítva kissé a nap szelleméhez, EU-zászlókkal kellett szaladgálni. A gyerekek egyébként is többségben voltak, ami azért jó, mert az áhított csatlakozás gyümölcseit leginkább ők élvezhetik pár év múlva. A majális hangulatát idéző nap egy-egy emlékezetes pillanatát mutatja be képösszeál­lításunk. Fotó: Mészáros János

Next

/
Oldalképek
Tartalom