Új Néplap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-08 / 235. szám

1997. október 8., szerda Tükör 7. oldal Kórushangversenyek, földrengéssel Olaszországban járt a szolnoki Járműjavító férfikara Már Olaszországban is ritkaságként emlegetik azt az 1990 óta tartó kapcsolatot, amely összefűzi a szolnoki Járműjavító fér­fikarát és a Róma melletti Marcellina kisváros kórusát. Két­szer látogattak eddig egymáshoz, egyéni találkozásokra is sor került közben baráti alapon, s a kapcsolat a szolnokiak leg­utóbbi vendégszereplése idején tovább erősödött, tehát újabb kölcsönös látogatásokra van kilátás. A pódiumon a szolnoki Járműjavító férfikara. Vezényel Juhászáé Zsákai Katalin. így azután egészen természetes volt, hogy az olasz kórus 18. alkalommal megrendezett nemzetközi szemléjén ott volt a szolnoki Járműjavító férfikara. Régi ismerősként, barátként fo­gadták, szerepléseivel pedig szép sikert aratott. Három föllépése volt, az első szeptember 26-án egy Guidonia nevű városban. Érdekesek ezek a Róma környéki hegyekben megbúvó kisvárosok. A törté­nelem szinte mindennapi kö­zelségbe kerül az emberrel, itt a „régi” fogalma számunkra szinte átélhetetlen jelentést kap. Egy ottani kórustag mesélte, hogy hétvégi háza kertjében de­rékig érő etruszk falmaradvá­nyok vannak, amelyek kora legalább kétezerötszáz év. Ása­tásokat azonban nem folytatnak ott, a dolog a régészek számára nem olyan érdekes, hogy meg­érje. Aki itt szinte bárhol le­nyom egy ásót a földbe, római kori emlékeket talál. Középko­riakat nem, a középkori épüle­tek ugyanis állnak. Abban sincs semmi rendkívüli, ha egy öt­száz éves hídnak Új híd a neve, megkülönböztetésül egy régeb­bitől, amelyet esetleg még a rómaiak építettek. Guidonia azonban kivétel. Ez egy hatvan- hetven éves város, Mussolini idején alapították egy ma is működő nagy katonai repülőtér kiszolgálására. Most mintegy ötvenezer lakosa van, a kör­nyék legnagyobb települése. Itt tartotta első hangversenyét a szolnoki kórus a Santa Maria di Loreto templomban. Juhászné Zsákai Katalin vezényelt, zon­gorán Hadobás Jánosné kísért itt is, mint minden alkalommal. Telt ház volt a templomban, és túlzás nélkül mondható, hogy nagy sikert aratott a mintegy háromnegyed órás önálló mű­sor. Másnap szintén Guidonia volt a következő koncert szín­helye. Közben azonban még történt valami. Péntek éjszaka fél három körül megmozdult a föld a vadonatúj, sőt még nem is egészen befejezett Hotel Sylvan alatt is, ahol a kórus szállása volt, és rengett vagy fél percig, és fél perc borzasztóan hosszú idő ilyenkor. Károk ar­rafelé nem keletkeztek, pánik sem volt, még csak le sem sza­ladtunk a szálloda udvarára, de reggel a tévéből értesülhettünk róla, hogy máshol korántsem volt ilyen szerencsés kimene­telű a földrengés. Délelőtt egyébként még egy rengés volt, akkor omlott be onnan vagy kétszáz kilométerre az assisi dóm kupolája, de a kórus éppen autóbuszon ült, nem éreztünk semmit. A Villa Gregoriana parkja Tivoliban egyetlen mély szakadék, százméteres vízeséssel. A túlsó oldalon római kori templomok romjai. Szombaton délelőtt egy gui- doniai középiskolában énekelt a Járműjavító kórusa, egy olyan iskolában, amely nagyjából a mi egykori reálgimnáziumunk­nak felelne meg, s ahol, mint a szereplést szervező lelkes fiatal tanárnő elmondta, még soha­sem szerepelt énekkar önálló műsorral. Kissé aggódott is, hogyan fogadják a diákok a magyar kórust, de aggodalma alaptalannak bizonyult. A vagy ötszáz személyes nagy, lépcső­zetesen emelkedő előadóterem legalább hatvan-hetven száza­lékig megtelt, pedig a megjele­nés nem volt kötelező a diákok számára. A fiatalok néma csendben hallgatták végig a mintegy félórás műsort, a csen­det csak a dalok után fölcsat­tanó taps szakította meg. Az igazgató és a tanárok lelkes szavaiból ítélve ezt nagy siker­nek kellett tekinteni. Az egész olaszországi sze­replés csúcspontja a marcellinai gálaműsor volt a helyi Cristo Re templomban, ahol a helyi kórus mellett egy viterbói és egy szlovákiai (galántai) ma­gyar kórus társaságában lépett föl a Járműjavító férfikara. Több tévékamera működött a koncert közben, jelen voltak a megye kulturális vezetői, a templomot zsúfolásig megtöltő közönség lelkes tapsa fogadta a produkciókat, közöttük a szol­nokiakét is. Az olaszországi utazás fára­dalmait vasárnap egész napos római kiránduláson pihenték ki a kórustagok. Bistey András A Trevi kút megtekintése a római kirándulás egyik fény­pontja volt Mol-pénztől függ a füredi új útépítés Tiszafüred képviselő-testülete szeptember eleji ülésén hagyta jóvá a települési útépítési felada­tok ez évi második ütemét. En­nek értelmében tizenegy utca kap aszfaltburkolatot, egyben pedig csak az útalap készül el. A terv részeként elkészül az Órvé- nyi úti leállósáv, megújul a Ti­sza I. Áruház előtti parkoló, kor­szerűsödne a tűzoltóság bejá­rata, s kijavítanák a hibákat a Vágóhíd, illetve Zug úton. A város már tárgyalt a kivite­lező Debmut Rt.-vel, de még nem tudható, hogy mikor kez­dődik a munka, hiszen nem áll a város rendelkezésére az a több mint húszmillió forint, amely az előzetes kalkulációk szerint szükséges a több mint 4 kilomé­teres útszakasz felújításához. A képviselő-testület ugyanis úgy foglalt állást, hogy a város ezt a Mól Rt.-től kapott állami támo­gatás - mintegy 48 millió forint - összegéből fedezi. Ezt a pénzt egy kormányrendelet alapján visszaigényli az önkormányzat, mert az kimondja, hogy a gáz­építés kezdetén felvett állami támogatások (áfi) az önkor­mányzatokat illetik meg. Miután Füred 1995-ben adta el nagy nyomású gázvezetékét a Mól­nak, a város most onnan vár­hatja 46 százalékos áfi-támoga- tás .jussát”, ami infrastrukturá­lis fejlesztésre fordítható. Füre­den bíznak benne, hogy még idén végezhetnek az útprogram második ütemével. A Móltól visszakapott pénz többi részéből jövőre közművesítési munkákat akar elvégezni a város. -p­PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ pályázatot hirdet a pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről szó­ló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendeletet módosító 39/1997. (III. 5.) Korm. rendelet alapján munkatapasztalat-szerzés támogatására. A pályázat célja: Olyan munkáltatók jelentkezését várjuk, akik lehetővé teszik legalább 90 napja regisztrált, szakképzett vagy szakképzetlen pályakezdő munkanélküliek munkatapasztalat szerzését leg­alább napi négy órás foglalkoztatásban. Pályázat bármely munkakörre vonatkozóan benyújtható. A támogatás mértéke: A pályakezdő részére kifizetett munkabér 50-100 %-áig terjedhet, de nem haladhatja meg szakképzetlen pályakezdő esetén a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét, középfokú pályakezdő esetén a kétszeresét, felsőfokú szakképzettségű pályakezdő esetén a két-és félszeresét. A támogatás időtartama: 360 nap. Az ajánlatokat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munkaügyi Központ kiren­deltségeire kell benyújtani folyamatosan. További részletes felvilágosítással a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Munka­ügyi Központ kirendeltségei szolgálnak. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei ^ Munkaügyi Központ ■BB A regisztrációra pedig szükség van Nyugaton védik a termőföldtulajdont Az Európai Unióban nincs közös szabályozása a termőföldtulaj­don kérdésének, a tagállamok „egyénileg” rendelkeznek arról, hogy ki, milyen feltételekkel juthat földhöz. Vannak tagállamok, ahol megtiltják, mások szigorú feltételekhez kötik a külföldiek tulajdonszerzését - hangzott el hétfő este a jászberényi Gazdák és Polgárok Köre és a Népfőiskolái Társaság Jászberényi Tago­zatának közös szervezésben tartott előadásán. Dr. Tóth Péter - a feladatát betöl­tött és szeptemberben megszűnt budapesti Phare-iroda volt veze­tője - az európai uniós csatlako­zás előkészítésén dolgozó agrár- politikai testület munkáját irányí­totta. Ottani tapasztalatait osz­totta meg az megjelent herényi gazdákkal. Az Európai Unió történetéről szólva kiemelte azokat a célkitű­zéseket és alapelveket, melyek az agrárpolitikában alapítástól mostanáig változatlanul az EU gazdasági döntéseinek fő irá­nyait határozzák meg. Ezek kie­melten foglalkoznak a mezőgaz­dasági lakosság életszínvonalá­nak emelésével, az ellátás biz­tonságával, a fogyasztói árak kordában tartásával. Az alapel­vek - melyek ma még hazánk­nak hátrányt jelentenek -, védik a „benn lévőket”. A szakember hangsúlyozta: tudomásul kell venni, hogy az Európai Unióban mezőgazdasági túltermelés van, ami a világ má­sodik legnagyobb nettó exportő­révé tette Nyugat-Európát. Bő­ségesen ellátják saját magukat, ennek fényében hibás az a meg­közelítés, hogy csatlakozásunk­kor az összes agrártermékünket tárt karokkal fogadja a széles le­hetőségeket nyújtó piac. Azokat a termékeket kell megcélozni, ahol még nem százszázalékos vagy a fölötti a termelés. Ilyen lehet a növényi olaj, a zöldségek, a gyümölcsök egyes fajtái. Ä döntéshozatalok alkalmával kínosan ügyelnek arra, hogy a gazdálkodók jövedelme ne csökkenjen, erre építették ki a támogatási rendszereket, de szi­gorúan, az egyes gazdákig le­bontva meghatározzák, hogy miből mennyit termelhetnek a tagországok. Elhangzott, hivata­los statisztikai vizsgálatok tanú­sága szerint - hazánkban a poli­tika vagy a gazdaság egyes sze­replőinek állításaival ellentétben - az Unióban több mint 90 száza­lékban családi gazdaságokban folyik a termelés, így a támoga­tási rendszereket is ennek rendel­ték alá, bár a termelési szerkeze­tet sehol sem határozták meg. A termőföldtulajdon vásárlását az egyes tagországokban a külföl­dieknek egyenesen megtiltják, máshol szigorú, szinte teljesíthe­tetlen feltételekhez kötik. Dr. Tóth Péter szerint ahhoz, hogy a 2003, 2005 környékén megvalósuló csatlakozásunkkor ne söpötjék el a magyar mező- gazdaságot, egy átlátható és el­lenőrizhető regisztrációs rend­szert kell kiépíteni, ahol a gaz­dáknak be kell vallaniuk a terme­lési mutatóikat, csak így lesznek jogosultak a mostani öt-hatszo­rosát kitevő támogatási lehetősé­gekre. Egységes agrárpolitikával kell az országnak rendelkeznie, mert ilyen megosztottan nem lesz versenyképes a magyar ag- rárium. Végül olyan korrekt, jól működő piaci viszonyokat kell teremteni, ahol a gazdák napra­kész információkkal rendelkez­nek az ármozgásokról, igények­ről. -banka­Kazak delegáció érkezik Karcagra A Karcag Városi Önkor­mányzat meghívására szom­baton a kazakisztáni testvér- városból, Mérkéből érkezik egy delegáció, melyet Sza- uranbájev Bakit Oszpánovics polgármester vezet. A vendégeket a Karcag Test­vérvárosaiért Közalapítvány, a Györffy István Nagykun Mú­zeum, a Magyar-Kazak Baráti Társaság Karcagi Csoportja és polgármesterek is fogadják. A helyi városatyák korábban ha­tároztak arról, hogy a városban kazak tiszteletbeli konzulátus működjön. Erről a magyar Kül­ügyminisztérium fog dönteni. Mérke Dzsambul megyében, a merki járásban, a Kazak Köz­társaság délkeleti részén, a Kir- giz-Alatan lábánál fekszik. Te­rületén (7620 négyzetkilomé­ter) kazak, kirgiz, üzbég, török, azeri, orosz és ukrán nemzeti­ségű lakosok élnek. A járáson halad át a Kulán-Birkek vasút­vonal, valamint az Almatit és Taskentet összekötő autóút. Itt csordogál a tiszta vizű Merki és Azspara folyó. A testvérváros­ból érkezők vasárnap Karcag­gal ismerkednek. Dr. Fazekas Sándor polgármesterrel együtt megnézik a múzeumot, a tájhá­zakat, a Népi Iparművészeti Szövetkezet csipkeházát, a Szélmalmi fogadóházat és a Kun emlékhelyet, s megkoszo­rúzzák a nagy turkológus, dr. Mándoky Kongur István dom­borművét. Hétfőn Kisújszállá­son dr. Ducza Lajos, Túrkevén Németh István polgármester fo­gadja a mérkeieket. Másnap dr. Kenyeres Imre, Berekfürdő első embere lesz a házigazda, csü­törtökön Debrecen, 17-18-án Budapest nevezetességeivel ismerkednek a vendégek, -de-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom