Új Néplap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-08 / 132. szám

2. oldal Körkép 1995. június 8.. csütörtök r Érdekérvényesítő tanács alakult A Szolnok székhelyű Regioná­lis Szellemi Forrásközpont köz­reműködésével tegnap került sor - Csató Zsuzsanna, az Or­szágos Egészségkárosodottak Tanácsának ügyvivője jelenlé­tében - arra a konzultatív talál­kozóra, amelyen az egészség- károsodott emberek érdekérvé­nyesítő szervezetei vettek részt, és amelynek eredményeként megalakult a'z Egészségkároso­dottak Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tanácsa. A tanács egyik legfőbb célkitűzése az ál­taluk képviselt embercsoportok társadalmi esélyegyenlőségé­nek erőteljes érvényesítése a közös érdekek alapján, -scsj­A Jézus Krisztus Szupersztárból előadott rész­lettel nagy siket aratott tegnap a Schwalmtali Fúvószene­kar (felvételünkön) a megyeháza dísztermében megtartott koncerten, melyen a schwalmtali St. Wolfhelm Gymnasium gyermekkórusa és a szolnoki II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola énekkara is fellépett. fotó: k. é. Spiró beperelte az önkormányzatot (Folytatás az 1. oldalról) Az 1995/96-os tanév előkészí­téséről dr. Berki Ferencné, a hivatal oktatási, művelődési és sportosztályának vezetője be­szélt részletesen. Kezdve az óvodáknál: a férőhelyek száma nem változott, és a területi el­osztás változatlanul nem ideá­lis. így a Széchenyi városrész kicsinyeinek marad a buszos óvodáztatás, igaz, némi kárpót­lás, hogy a MÁV Járműjavító­ban lévő óvoda az egyik leg­jobb ilyen jellegű gyermekin­tézmény. A felvételekkel össze­függő fellebbezésekről június 15-e után döntenek. Az általános iskolai fronton köztudottan kemény dolgok történtek, mert tanulócsoporto­kat, órákat vontak el az intéz­ményektől. Ezek miatt bizo­nyos, a folyamat a pedagógu­sokat sújtó munkanélküliséggel jár együtt. A kényszerű szigorí­tásokat enyhítendő és az érték- megőrzést szem előtt tartva bi­zonyos óraszámot visszaadtak az iskoláknak. (Erről lapunk tegnapelőtti számában részlete­sen írtunk a Szolnoki Extrá­ban.) Az Új Néplap kérdésére - várhatóan mennyi pedagógust bocsátanak el - az osztályvezető azt válaszolta, hogy most felelőt­lenség volna bármilyen számot megjelölni. A kép csak augusz­tus végére tisztul ki, mert addig a munkanélküliek még az utolsó pillanatban is elhelyezkedhet­nek. Azt viszont megemlítette, a középiskolák nem merik fogadni az általános iskolákban felesle­gessé váló idegen nyelv szako­sokat, mert a szerkezetmódosí­tás, illetve a profiltisztítás e terü­leten következik. A tanároknál jobb sors vár a nyolcadik osz­tályt végzett diákokra, a tovább tanulni szándékozókat egytől egyig felvették. A középiskolák közül egyelőre az alternatív gimnázium költözik, új helyéről az önkormányzat júniusi ülésén dönt. Ekkor határoznak arról is, hogy két intézményben (Tallinn Általános Iskola és a Baross Gá­bor Szakközép- és Szakiskola) ki legyen az egy évre megbízott vezető. (LJ) A kalandos életű kalandregényíró A Túrkevei Városi Könyvtár és Hermán Ottó Természet- védő Kör közös szervezésé­ben tegnap Lőrinc L. László (Leslie Lawrence) kalandre­gényíró előadását hallgathat­ták meg az érdeklődők, élete kalandos történeteiről, könyveinek hátteréről s ar­ról, hogyan készülnek alko­tásai. Az író rendkívül hu­moros módon érzékeltette, műveinek mely szálai kö­tődnek az életéhez, az Ulán­bátort időszakához, a belső­ázsiai világhoz, ahol sok időt töltött el, s melyet jól ismer. A hallgatók felvetették a kérdést: hogyan lesz egy tu­dományos kutatóból bűn­ügyi, illetve kalandregé­nyíró? Elmondta, hogy na­gyon közel áll a két dolog egymáshoz, mivel mindkét feladatnál rejtélyeket kell megoldani. A program folytatásaként a Pránanádi Egyesület szer­vezésében Lőrinc L. László Tibetről, a tibeti buddhiz­musról tartott előadást. VIHETI OOQO ...és akár 20.000 Ft-ot megtakaríthat! Június 6. és 24. között Ön már 30% előleggel elviheti új Westel 450 MHz-es mobiltelefonját. A fennmaradó összeget pedig kamatmentesen, 12 hónap alatt törlesztheti, kezelési költség nélkül* Az akció minden új Westel 450-es készülékre érvényes. További információért forduljon a Westel Rádiótelefon Kft. irodáihoz vagy hívja területi képviselőinket! *Ez az ajánlat az egyszeri belépési díjra és a tartozékokra nem vonatkozik, és csak az új belépők vehetik igénybe! M Általános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk NMT mobiltelefonról a 03-as ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265- 8000 telefonszámon készséggel áll rendelkezésére. WESTEL IRODA: SZOLNOK. 5000 BAROSS U. 1.. TEL.: (06 56) 422-232. RÁDIÓTELEFON: (06 60) 3864X10 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: VASAS ISTVÁN TEL.: (06 60) 327-973, P0ZDERKA FERENC TEL.: (06 60) 366-220 WESTEL FORGALMAZÓK: • JÁSZBERÉNY. APEX KFT., 5100 TÁNCSICS M. U. 7., TEL.: (06 57) 312-129, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-719 • MEZŐTÚR, KÓRÖS-AQUA BT.. 5400 FÖLDVÁRI ÚT 6. (ALTEK IRODAHÁZ) FSZT. 11. (((f)))))) II WESTEL RÁDIÓTELEFON KFT A magyar-szlovák alapszerződésről vitáztak Vihar a parlamentben Csendesen indult az Ország- gyűlés tavaszi ülésszakának 40. plenáris napja, hogy aztán an­nál nagyobb vihar törjön ki. Szokás szerint Kóródi Mária elnök megadta a szót a napi­renden kívüli felszólalásra je­lentkezett Torgyán József (FKGP) frakcióvezetőnek, aki ezúttal a közbiztonságért aggó­dott pártja s az őket erre kérő szimpatizánsok nevében. A napirend szerint először az állam- és a szolgálati titokról szóló törvényjavaslat fölött nyi­tották meg újból az általános vi­tát, amelyben csak egy képvi­selő, Rótt Nándor (FKGP) je­lentkezett szólásra, majd a ked­den megkezdődött, a közokira­tokról, közlevéltárakról és a magánlevéltárak anyagának védelméről szóló törvényjavas­lat általános vitáját folytatva, hét képviselő fejtette ki véle­ményét. Ekkor visszakanyarod­tak az első napirendi témához, hogy a Fidesz-vezérszónok, Kövér László is ismertesse frakciója álláspontját. Dél tájban a magyar-szlovák alapszerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozat- tervezet általános vitájában ka­pott szót Torgyán József (FKGP), aki több mint 40 per­ces felszólalásában éles és személyeskedő hangon elutasí­totta pártja részéről nemcsak a határozattervezet megerősíté­sét, hanem beszéde végén „szlovák és oláh" lelkű magya­roknak minősítette mindazokat, akik a ratifikálás mellett van­nak. Ebből kétpercesek soro­zata következett. A kormány- párti képviselők figyelmeztet­ték a kisgazda pártvezért, hogy felszólalása tárgyi tévedések halmaza, hangneme pedig sértő volt az Országházra. Ezen Tor­gyán képviselő újabb vitát rob­bantott ki, amelyben végül is megtámadta az őt visszafogni, csitítani próbáló Kóródi Mária alelnököt. Gál Zoltán vissza­utasította az alelnököt érintő torgyáni vádakat, de ez ügyben rendkívüli házbizottsági ülést hívott össze. A magyar-szlovák alapszer­ződés ratifikálásának vitája kü­lönben változatlanul nagy né­zetkülönbséget tükröz a kor­mánypártok és az ellenzék kö­zött. Tegnap ezt bizonyította nyolc ellenzéki képviselő fel­szólalása is. A késő délutáni órákban kapott szót Kasuba János (MSZP) karcagi képvi­selő. Emlékeztette társait az előző kormány külpolitikájára, arra, hogy 1990-ben Jeszenszky Géza külügyminiszter ügy nyi­latkozott: fontos feladatunk a szomszédokkal jó kapcsolato­kat kialakítani. Ez azonban már egy év után mintha nem tartós cél lett volna, mert a „magyar­kodások” inkább szították az el­lentéteket a szomszédságban. A mostani alapszerződés egyik fontos feltétele, hogy mindkét országban mindhárom szerep­lőnek túl kell lépni a régi szél­sőségeken. - Az alapszerződés erősítheti a kölcsönös bizalmat, és erősíti a saját és közös érde­keket is - hangsúlyozta, s az alapszerződés mielőbbi meg­erősítését javasolta a képvise­lőháznak. S. J. Pető Iván: A Bokros-csomag elfogadása erősítette a koalíciót Vállalni kell a népszerűtlen döntéseket A Bokros Lajos nevével jelzett stabilizációs program rövid és hosszabb távú jövőjéről tartott előadást tegnap Pető Iván, az SZDSZ elnöke Szolnokon, a Ho­zam Klubban. Előadását azzal kezdte, hogy gyakran éri az SZDSZ-t a vád, hogy háttérbe vonult, látva a programmal szembeni ellenérzést, kevésbé vállalja azt nyilvánosan, mint az MSZP. Ezzel kapcsolatban meg­jegyezte, hogy pártja fenntartás nélkül azonosul a Bokros-prog­rammal. Az említett látszat abból keletkezhetett, hogy az MSZP- ben több vita volt a „csomagról”, mint az SZDSZ-ben. A stabilizációs program szük­ségességéről szólva hangsú­lyozta, hogy a mexikói pénzügyi összeomlás után általános véle­mény volt a világban, hogy Ma­gyarország lesz a következő láncszem, s a gazdaságiak mel­lett ez a lélektani ok is közreját­szott, hogy éppen március elején született meg a döntés a megszo­rító intézkedésekről. Magának a csomagnak is van azonban lélek­tani hatása, pozitív értelemben, megnyugtatja ugyanis a nyugati befektetőket. Hogy ez a hatás mi­lyen mértékű, azt le lehet majd mérni Horn Gyula amerikai láto­gatásának eredményein. A stabilizációs csomaggal szemben kialakult ellenérzésről szólva Pető Iván elmondta, hogy a kormány most kevésbé tudta figyelembe venni a belső politi­kai hatásokat. Ezt a csomagot nem lehet szeretni, de hosszabb távú érdekek miatt vállalni kell. Utalt arra, hogy az előző kor­mány nem vállalta a népszerűtlen intézkedéseket, mégis veszített. „Akkor inkább emelt fővel válók népszerűtlenné”, mondta, „ha így egy adott eséllyel élhetek.” Az időnek igazolnia kell a döntést, talán már 1998-ban, bár erre sincs biztosíték. Mindenesetre már most is vannak biztató jelek, szűnőben a túlköltekezés, a lé­lektani pozitív hatás pedig az, hogy a társadalom rádöbbent a helyzet súlyosságára. Á koalíció belső helyzetéről elmondta, hogy az első nyolc-ki- lenc hónapban sok feszültség volt, éppen az intézkedések ha­logatása miatt. Az MSZP-t a té­nyek (és az SZDSZ-nek is volt ebben szerepe) meggyőzték ar­ról, hogy a radikális változtatás elkerülhetetlen. A Bokros-cso­mag elfogadása erősítette a koa­líciót, ma már nem merül fel, mint korábban történt, a szakítás gondolata. S ez szükséges is, hi­szen újabb stabilizációs lépé­sekre lesz szükség, az eddigiek önmagukban nem elegendőek a gazdaság helyes mederbe terelé­séhez. A nagy kérdés az, hogy az előttünk álló keserves éveket, a stabilizáció végigvitelét kibírja-e a kormány, a koalíció. A teljes hatás ma még nem mérhető föl, de reménykedhetünk benne, hogy a már megtett kezdeti lépé­sek és az ezután következők vé­gül elvezetnek a stabilizációhoz. Pető Iván az előadása után kérdésekre válaszolt. Négyszázalékos, visszamenőleges emelés szeptemberben Új nyugdíjrendszer 2000 után A nyugdíj-biztosítási önkormányzat közgyűlése szerdán úgy határozott, hogy szeptemberre - januárig visszamenőleges ha­tályú - 4 százalékos nyugdíjemelést javasol elfogadásra a par­lamentnek. Az indítványt azzal a kiegészítéssel fogadták el, hogy a nettó bérkiáramlás alakulásának figyelembevételével a közgyűlés, illetve a parlament október 31-ig térjen vissza a té­mára, és ha szükséges, vizsgálja felül ezt a döntést. A közgyűlés hosszabb vita után szavazta meg a 4 százalékos nyugdíjemelési javaslatot. A nemmel szavazók különböző előrejelzésekre hivatkozva úgy vélték: a várható nettó bérkiá­ramlás - amelyhez a törvény szerint a nyugdíjemelést igazí­tani kell - meg fogja haladni a tervezett 14,5 százalékos szin­tet, és legalább 17-18 százalék körül alakul. A közgyűlés megtárgyalta, és a jövő nyugdíjrendszerét megalapozó elvi állásfoglalás­ként elfogadta a nyugdíjreform­ról szóló előterjesztést. Az anyag nem több és nem keve­sebb - mutatott rá Bőd Péter el­nökségi tag -, mint azoknak a kereteknek a meghatározása, amelyek között immár tényle­gesen megkezdheti munkáját a Pénzügy- és a Népjóléti Mi­nisztérium, valamint a nyugdíj- biztosító részvételével életre hívott nyugdíjreform-bizottság. Bőd Péter hangsúlyozta: a tes­tület egy korszerű, az európai normáknak és a magyar ha­gyományoknak is megfelelő, a társadalmi változásokat figye­lembe vevő nyugdíjrendszert szeretne. Ez a szisztéma azon­ban nem érintené a már nyug­díjban lévő vagy a közeljövő­ben nyugdíjba vonuló korosztá­lyokat, a reformmal a jövő nyugdíjrendszerét szeretnék megalapozni. A nyugdíjbizto­sító elképzelése szerint ezért az új nyugdíjrendszer csak az ez­redfordulót követően lépne ha­tályba, addig pedig előkészíte­nék az átmeneti időszak lépé­seit. Az új elgondolású nyugdíj- rendszer az elfogadott hipotézi­sek szerint három elemből - alapnyugdíj, munkanyugdíj, ki­egészítő ellátás - állna. Az alapnyugdíj összege a minden­kori létminimum meghatározott hányada lenne, fedezetéül a személyi jövedelemadó jelen­legi 0 kulcsos sávja helyett be­vezetendő adó szolgálna, me­lyet elkülönítetten kezelne a központi költségvetés. Az alap­nyugdíj meghatározott életkor­tól, az elképzelés szerint 65. év­től járna - rászorultsági elv alapján vagy alanyi jogon, eme­léséről pedig az éves költségve­tés tárgyalásakor döntene a par­lament. A mai értelemben vett nyugdíjnak a jövőben az úgy­nevezett munkanyugdíj felelne meg, ennek mértéke ugyanis kizárólag a munkában eltöltött idő hosszától, az ez idő alatt fi­zetett járulék mértékétől és - űj elemként - a nyugdíjba vonu­lási életkortól függne. Fontos része lenne egy pontrendszer is, amelyben a biztosított úgyne­vezett nyugdíjpontokat gyűj­tene jövedelme után, s majdani nyugdíjának összege az élete során összegyűjtött pontok sze­rint alakulna. Ä munkanyugdí­jat megalapozó járulékokat a biztosítottak és a munkáltatók fele-fele arányban fizetnék. A járulékfizetés kötelező volna a bérből és fizetésből élőknek; összege a mindenkori minimál­bértől az átlagkereset 2,5-3- szorosáig terjedne. Az űj nyug­díjrendszer harmadik pillérét az önkéntes nyugdíjpénztárak által nyújtott kiegészítő ellátás jelen­tené. Az anyag szerint egyéb­ként a jövőben a nyugdíjak 60 százalékban munkanyugdíjból, 30 százalékban alapnyugdíjból és 10 százalékban kiegészítő nyugdíjból állnának. A munka­anyag az ideális nyugdíjkorha­tárt 62 évben jelöli meg, de ki­emeli, hogy a rendszernek még jó néhány évig rugalmasan kell kezelnie a korhatárt. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom