Új Néplap, 1992. június (3. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-22 / 146. szám

1992. JÚNIUS 22. Hazai krónika 3 Keresi a helyét a színház, Beszélgetés a politikáról, a pártokról, a világot jelentő deszkáról Bánffy György színművésszel Az MDF Szolnok városi szer­vezetének klubja eszmecserére hívta Bánffy György színmű­vészt, a Magyar Demokrata Fó­rum országgyűlési képviselőjét.- Művész vagy képviselő úr. nem is tudom, mi a helyes meg­szólítás.- Hatvannégy évesen valaho­gyan olyan színésznek érzfem magam, aki politizál is, hiszen tagja az Országgyűlésnek. Egyébként zsákhordó vagyok, aki cipeli, viszi a szakma, a hiva­tás súlyát.- Erre az utolsó fél mondatra még visszatérünk. Én először a nevéről szeretnék valamit halla­ni, mivel úgy tudom, a családját nem így hívták.- Valóban Bánfihunyad me­gyeiek az őseim, és a Hunyadi nevet viselték. Amikor azután 1947-ben a színészi hivatást vá­lasztottam, a szakszervezet ke­rek perec megtiltotta, hogy olyan történelmi nevekkel, mint példá­ul: Petőfi, Arany, Hunyadi, Kos­suth kiállhasson az ember a pó­diumra. Erre én úgy döntöttem: eddig voltam Hunyadi, ettől pe­dig Bánffy leszek.- Zsákhordónak nevezte ma­gát. Szakmája milyen jellegű sú­lyára gondolt?- Mint mindenki más, én is küszködöm a múltammal, be- lémrögzült ilyen-olyan szoká­sokkal. Az előző néhány évti­zedben az élet minden területén azt sugallták, arra igyekeztek kényszeríteni mindenkit, hogy szürke, középszerű legyen. Va­lahogy úgy: ne csinálj te semmi­féle kiugrót, hanem szépen állj be a sorba. Egy leszel a tucatból, de ez így kényelmes, jó, és ebből nem lehet semmi baj. így jött létre fokozatosan a felelősség nélküli vezetői, ilyen-olyan szintű irányítói réteg, akik ha hi­báztak, az egyik elnöki, direktori székből a másikba „buktak”. De a szakma nem volt ez másképp a pedgógu- soknál vagy éppen a mi esetünk­ben sem. Most, amikor ránk sza­kadt a felelősség súlya, nyögjük. Ki így, ki úgy.- Maradjunk a parlamentnél. Tudja, hogy nem valami nagy népszerűségnek örvendenek? Az üres sorok, az esetenkénti út- széli hang, a mondvacsinált vi­ták, az átlagkereseteket sokszo­rosan meghaladó jövedelmek miatt. Soroljam még?- Nem, hiszen effélét én is tapasztalok. Mégis hadd mond­jam meg önnek, minden vélt vagy valós hibája ellenére nincs a világnak még egy olyan parla­mentje, amelyik ez alatt a kis idő alatt ennyi törvényt alkotott vol­na. Sőt még azt is hozzáteszem, hogy olykor a bizottsági ülése­ken is komoly viták alakulnak ki.- Mivel magyarázza a sok adok-kapokat?- Hosszú idő után az 1990-es, első demokratikus választás nem tisztázta teljesen az erővonala­kat. Bár akkor kialakult bizo­nyos sorrend, azt azért nem ne­héz megjósolni, hogy a két év múlva esedékes szavazás sokkal mozgalmasabb, izgalmasabb lesz, mint az időközi voksolá­sok. Bízom abban, sőt hiszem, hogy az emberek sem a távolma­radásukkal szavaznak.- Tudom, kissé provokatív a kérdés, éppen ezért válasznak a hallgatást is elfogadom. Ön sze­rint milyen, melyik pártok az esélyesek 1994-ben?- Örülök, hogy megkérdezte, mert felelek rá. Tapasztalható, hogy a nagyobb településeken népszerű a liberalizmus, vidéken már kevésbé. Véleményem sze­rint két év múlva az érzelmekhez fűződő pártok sikere várható. Szerintem most az az irányzat figyelhető meg, hogy minden nagy párt veszít a népszerűségé­ből, a kisebbek meg ezáltal erő­södnek. Elképzelhető, hogy majd az úgynevezett apróbb pár­tok koalíciójából jön létre egy kormány. Hangsúlyozom, ez az én véleményem, mivel így látom a jelenlegi helyzetet, bár 1994-ig még sok minden változhat, és bizonyára változik is.- Beszéljünk a hivatásáról. Milyennek ítéli a jelenlegi szín­házi életet?- Szerintem a ma színháza, színházi élete pontosan olyan, akár a kor embere. Keresi a he­lyét ebben az olykor felemás át­alakulásban. Alulfizetett, rosz- szul kereső színészekkel va­gyunk körülvéve. Az alapfizetés roppant szerény, a megbecsülés­sel sem lehet dicsekedni, és mindezek következtében vala­hogyan szétesett ez a gyönyörű hivatás. Magamból indulok ki, a József Attila Színháznál én ren­delkeztem a legmagasabb fize­téssel, ami több mint negyven év munkaviszony után 23 ezer fo­rintot ért, Akkor mit szóljanak a többiek? Főleg most, hogy a be­szűkültek a mellékkereseti lehe­tőségek.- Önnek korábban is voltak irodalmi előadásai, színpadi est­jei, hiszen az vitathatatlan, hogy a legszebben beszélő színészek között dobogós a helye.- 1971 óta járom az országot, és olykor a kultúra jeles, de név­telen ellenőreitől magyarságom, Erdély-szeretetem miatt kaptam egy-egy ejnyét, de a fejemet azért nem vették.- Egyik színész képviselőtár­sát nemrégen temették. Ön is pá­ros végén égeti a gyertyát?- Politikus és színész is va­gyok. Ráadásul tanítok, sőt még különböző nyelvművelő teendő­ket is vállalok. Az az álláspon­tom, ha tisztességes a cél, a fel­adat, nem a kibújás-lehetősége­ket kell keresni.- Művész úr, köszönöm, kö­szönjük a beszélgetést. D.Szabó Miklós Veszprémben Katonai repülök országos találkozója A magyar katonai repülők el­ső országos találkozóját szom­baton rendezték meg Veszprém­ben a Helyőrségi Művelődési Otthonban. Legalább 200-an jöt­tek el az ország minden részéből ifjak és veteránok egyaránt. Ott volt a Magyar Veterán Repülő- egyesület elnöke, Tobak Tibor alezredes, Farkas Bertalan, az el­ső magyar űrhajós, aki ma is gyakran repül az An-24 típusú gépen. A baráti találkozó vendé­ge volt Anton Weiler, a Német Vadászrepülő-szövetség elnöke is. Az országos baráti találkozó kezdeményezője Kositzky Atti­Tamásiban a volt szovjet lak­tanya parancsnoki helikopterbá­zisát idegenforgalmi célra hasz­nálják az idei turistaszezon kez­detétől. Sárkányrepülők bérelték ki a kis repülőteret, és főként kül­földi vendégeket visznek föl a szép dombos, erdőkkel borított la ezredes, a Magyar Légvédel­mi Parancsnokság repülőfőnöke elmondta az MTI-nek, hogy az elmúlt negyven évben szétszór- dótak a világban a katonai repü­lők, főleg az idősebbekről tudtak keveset. Nagyon fontosnak tart­ja, hogy más országokhoz ha­sonlóan a magyar repülők is ápolják hagyományaikat, foglal­kozzanak, ha szükséges, az idő­sebbek gondjaival, találkozza­nak, beszégessenek egymással. Ezt a célt szolgálta az első talál­kozó, amelyet a jövőben minden esztendőben megismételnek jú­nius harmadik szombatján. (MTI) Tolna megyei táj fölé. A négy sárkányrepülő-vezető külön képzettséget szerzett erre a mun­kára. Tamásiba az utóbbi időben egyre több német turista érkezik a termálfürdő miatt, és közülük sokan jelentkeznek a légi utakra. (MTI) Mezőtúri kórus sikere Székesfehérváron A mezőtúri Kossuth Úti Ének- Zene Tagozatos Általános Iskola tanárainak és diákjainak nem min­dennapi élményben volt részük Székesfehérvárott, ahol az iskola kórusa a második Alba Regia nemzetközi gyermekkórus-feszti­vál meghívottjaként izgalmakban és kellemes élményekben gazdag öt napot töltött el. Az iskolá évek óta szép eredményeket elérő kóro­sa komoly megmérettetés előtt állt, amikor elfogadták a meghí­vást erre az igen rangos esemény­re. A fesztivál záróünnepségén Fe­kete György művelődési államtit­kár-helyettes szívhez szóló szavai után táncház és játszóház várta a gyerekeket, ahol a kórosunk kísé- rőjeként is fellépő Szivárvány ci- terazenekar nagy sikert aratott. Az iskola kórosa nem üres kéz­zel tért haza, hiszen elhozták a Me­gyei Művelődési Központ külön- díját, a kiemelkedően magas szín­vonalú folklórműsorért, valamint a KÓTA különdíját az őszinte, szívből jövő éneklés és a változa­tos, széles skálájú repertoár elis­meréseként. A finn, szlovák és uk­rán, nyíregyházi, debreceni, kom­lói, budapesti és székesfehérvári énekkarok produkcióiból és a szakmai beszélgetésekből sok él­mény, tapasztalat született, mely­ből sokat tanultunk. TURISTÁK REPÜLNEK A PARANCSNOKI BÁZISRÓL---P---------------------------------* Szombaton délelőtt Jászberényben a hűtőgépgyári sportcsarnokban 165 végzős hallgató vette át a diplomáját a Jászberényi Tanítóképző Főiskola ünnepi diplomaátadó tanácsülésén dr. Nagy József főigazgatótól, -nzs­Pusztamonostor, Jászszentandrás A lányok bemutatót tartottak megyénk csapatai a tűzoltóversenyen Jól szerepeltek Június 21-22-én Miskolcon rendezték meg az önkéntes társa­dalmi segítők országrészi tűzol­tóversenyét, melyre a főváros, valamint a Dunától keletre eső 9 megyéből a győztesek kerültek be. Hetvennyolc csapat verseny­zett az országos döntőbejutásért. A megyénket képviselő csa­patokból a jászságiak kiválóan szerepeltek. A jászszentandrási leánycsapat szinte bemutatót tar­tott, s felnőtteknek is becsületére váló eredményükkel hatalmas előnnyel végeztek az élen. Még feltűnőbb sikerrel vívta ki az or­szágrész elismerését Pusztamo­nostor község, ahonnan három csapat (női, leány és fiú) jutott az országrészi versenyre, s mind­hárman első helyen harcolták ki az országos döntőbejutást, nagy dicsőséget és országos hírnevet szerezve ezzel a településnek a tűzoltók körében. További 4 csa­patuk is megállta a helyét. A szolnoki cukorgyár csapatát mi­nimális különbség választotta ej a továbbjutástól, Jászapáti ön­kéntes tűzoltóit pedig csak vitat­ható versenybírói döntés fosztot­ta meg az előrelépés lehetőségé­től. Csapataink július elején Za­laegerszegen az országos döntőn adhatnak ismét számot felké­szültségükről. Moldova György: A félelem kapuja- Azóta nem jelentkezett?- Anyám említette, hogy többször is keresett nála, üzeneteket hagyott.- Mivel kapcsolatban?- Néhány kézirata nálam maradt. Szokolai felnézett:- Meg tudná mutatni ezeket?- Nem őriztem meg őket.- És az üzeneteket?- Azokat sem.- És az üzenetek hangnemére hogy emlékszik?- Elég kellemetlen volt, kötekedő.- Azt mondja, hogy Borsos többször is felkereste az anyját?- Igen.- Lehet, hogy valamilyen szorosabb kapcsolat is kialakult közöttük? Martin szárazon felelt:- Ha arra gondol, biztos vagyok benne, hogy az anyám nem tartott szeretőket.- Nem akartam megbántani, de ez egy olyan lehetőség, melyet körül kell járnunk. Tud valamit Borsos tartózkodási helyéről?- Úgy emlékszem, hogy egy újpesti munkásszállóban lakott.- Onnan már rég eljött. Utoljára a lőrinci lakótelepen bérelt egy szobát, de onnan is elköltözött, már hetek óta nincs bejelentett lakása. Martin töprengve nézett maga elé, felfogta, hogy Szokolai kérdéseivel csak őt akarta ellenőrizni és lehetőség szerint megingatni, valójában már egy előre kialakított elképzeléssel és jól tájékozottan ült le vele szemben. Nem lehetett kiszámítani, hogy milyen kártyákat tart még a kezében, ezért Martin visszahúzódott^ jellegtelen félmondatokkal válaszolt. Szokolai egy idő után elunta a faggatódzást, félretolta a papírokat maga elől:- Látom, fáradt. Most elengedem, pihenje ki magát. Remélem, mostanában nem tervez nagyobb utazást.- Nem.- Holnapután tíz órára újra be kell jönnie. Addigra talán már többet tudunk. Szokolai néhány szót szólt a telefonba:- A százados elvtárs majd hazaviszi.- A kocsim ott maradt Kelenföldön a ház előtt.- Akkor oda szállítjuk. Martin felkelt, begombolta a kabátját:- Lezárták anyám lakását és elvették a kulcsomat. Mikor kaphatom vissza?- Ott hagyott valamit?- Sok személyes holmim ott maradt. Azért mentem ki hozzá, mert el akartam hozni.- Egyelőre még nem végeztünk a helyszíneléssel. A tőrkést sem találtuk 167

Next

/
Oldalképek
Tartalom